Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-30 / 281. szám

1980. november 30.

KELET-MAGYARORSZÁG

3

fl pártellenőrzés jabb munkánk feltétele

Beszélgetés dr. Tar Imrével a megyei pártbizottság első titkárával

N

yolc hónapja annak, hogy a megyei pártértekezlet meghatározta Szabolcs-Szatmár ötéves fejlődésének fő irányait, az előre haladás feltételeit. E munka végrehajtását megyénk pártszervei és -szervezetei menet közben ellenőrzik. A pártellenőrzési tevékenységnek fontos színterei a napokban kezdődött év végi beszámoló taggyűlések is. Ez az eseménysorozat adott aktualitást annak, hogy munkatársunk a pártellenőrzésről beszélgessen dr. Tar Imrével, a megyei pártbizottság első titkárával.

— Mi indokolja a pártszervek és -szervezetek ellenőrző tevékenységét?

— A pártellenőrzés munkánk szerves része, annak lényege politikánk megvalósításának segítése. Pártunknak kidolgozott politikája és megfelelő határozatai vannak a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális élet legfontosabb kérdéseire, fejlesztésének irányaira. Ezek természetüknél fogva politikai jellegűek, amelyek a pártszervezetek tagságára és a KISZ-re kötelezőek. A párttagoknak — bármely szervezetben vagy területen dolgoznak is — alapvető feladatuk, hogy érvényesítsék a párt politikáját. E tevékenységben az a legfontosabb, hogy kommunistáink minden területen, a helyi adottságoknak megfelelően dolgozzák ki a Valókat, erejükhöz és'’^urasukhoz mérten segítsék, ellenőrizzék a megvalósítást.

— A pártellenőrzés tehát a tagság kollektív munkája. Mennyire sikerül érvényesíteni ezt megyénk gyakorlatában?

— A párt választott testületéi a legutóbbi választások során megerősödtek. Többségük alaposan felkészült, lelkes és tettrekész. Így azt mondhatom: értik, helyeslik és cselekvőén támogatják az egyértelmű tennivalókat. Mind kevesebb ma már az új határozat. Pártszervezeteink többségének munkája ma már a konkrét tennivalókra irányul. Az utóbbi években sikerült erősítenünk a pártellenőrzés tartalmát, mozgalmi jellegét is. Hozzáértő elvtársainkkal együtt, az illetékesek széles körének véleményét meghallgatva és figyelembe véve,- mi magunk is a helyszínen, a tények alapján végezzük az ellenőrzést. Ennek az a nagy előnye is megvan, hogy a vizsgálat során észlelt hiányosságok megszüntetésére azonnal intézkedhetünk. A ■ testületek a beszámoltatásnál nemcsak a mindinkább ala- ' pos és önkritikus jelentések- . bői vonhatják le a következtetéseket, de saját tapasztalatokkal is rendelkeznek, amelyek jól segítik a további tennivalók kimunkálását. Ezek is mutatják, hogy az ellenőrzés a legtöbb helyei} valóban a tagság kollektív munkája, s nagy. eredményekkel jár. Mégsem lehetünk teljesen elégedettek. Többen még ma is úgy fogják fel a pártellen- őrzést, hogy az bizalmatlanság, amely sérti az önállóságot, csorbítja a felelősséget. Tapasztalunk kritikátlanságot, az önkritika hiányát, önteltséget, makacs ragaszkodást vélt igazságukhoz, sőt azt is, hogy formailag egyetértenek ugyan a feltárt hiányosságokkal, de folytatják tovább a régi gyakorlatot. A párttagok joggal igénylik, hogy beosztásra való tekintet nélkül vonják felelősségre azokat,

akik hibát követnek el, megsértik a fegyelmet, a párt politikáját.

— Az előbb elmondottak tehát arra utalnak, hogy a pártellenőrzés fokozására van szükség?

— Igen. Ez szükséges és indokolt, nem minden területen valósul meg úgy a párt politikája, ahogyan kellene és lehetne. A idt; kongresszus,'' előkészítésének időszakában megyénk párttagsága Sok jo- ' gos észrevételt mondott el, . amelyeket megszívleltünk, és a hibák, a fogyatékosságok megszüntetéséért dolgozunk. Ám az a véleményünk, hogy sehol sem. elég csupán meghallgatni az észrevételeket,, vagy egyetérteni a bírálattal. Tenni kell azért, hogy a helyzet a követelményeknek megfelelően változzon. Minden bírálat és önbírálat csak annyit ér, amennyiben azt pozitív irányú tettek követik. Alapvetően fontosnak tartjuk tehát, hogy a szavak és a tették megegyezzenek.' Politikai céljaink legyenek reálisak, megvalósíthatók.« Csak ez biztosit számunkra biztonságot és bizalmat, olyan politikai tőkét, amely nélkül újabb eredményeket elérni nem le- ■het. Ezért is indokolt a fokozott pártell enőrzés, amely politikánk tisztasága, eredményes megvalósítása felett őrködik.

— Mit várhatunk e tekintetben a pártszervezetek mostani nagy eseményétől, az egy évet értékelő tanácskozásoktól?

— Nagyon sokat. A mostani beszámoló taggyűlések előtt azt kértük a vezetőségektől, hogy őszinte, tartalmas beszélgetést folytassanak minden párttaggal. Használják fel a véleményüket az éves munka értékeléséhez, és segítsék rendezni a párttagok személyes problémáit is. Ezek a beszélgetések fontos emelői a pártdemokráciának, de lényegesen hozzájárulnak a pártmunka, azon belül a pártellenőrző tevékenység fejlesztéséhez is, hiszen itt visz- szatérhetnek a januári taggyűléseken elhangzott észrevételek és javaslatok sorsára.

4

— Megfogalmazzák a taggyűlések a legfontosabb tennivalókat is?

— Természetesen. Amellett, hogy a beszámolók, a felszólalások összegzik az idei munka eredményeit, a gondokat, a legnagyobb figyelmet a további tennivalókra fordítják. A megyei, a városi és a járási pártbizottságok segítő tevékenysége is nagyrészt arra irányul, hogy tovább erősödjön az alapszervezetek szervezettsége, javuljon munkájuk tartalma, kapcsolatuk a dolgozó emberekkel. A kommunistáktól elsősorban azt kérjük, hogy segítsék az életszínvonalunk megőrzéséhez, életkörülményeink javításához nélkülözhetetlen folyamatok kibontakoztatását, a hatékonyság, a gazdaságosság, az export, a minőség fokozását, a tartalékok feltárását, az élet minden területén. Lényeges követelménye az

alapszervezeti múnkának az intenzív gazdálkodás elősegítése, a párttagság és természetesen a párton kívüli dolgozók műveltségének gyarapítása. Ügy érezzük, hogy a beszámoló taggyűlések, az irányító pártszervek minősítése jól szolgálják e folyamatok, tendenciák erősítését.

— Nyugodtan mondhatjuk el, hogy a pártellenőrzés érdemi jelzéseket hoz a felszínre és választ, útmutatást is ad a felvetődő kérdésekre?

— Ennek fő biztosítéka az ellenőrzés kollektív és politikai jellege. A jelzések folyamatosak és többségükben megalapozottak. A párttagok mellett a pártonkívüliek is jelzik pártunk egész politikájával, valamint a helyi döntésekkel kapcsolatos észrevételeiket. Jó bizonyosság erre az 1980-as esztendő. A kongresszusi készülődés során tizenháromezer kommunistái szólalt fel, mondott -kritikát,' tett. javaslatot. Nyolcezer; közérdekű javaslat és észre- j vétel hangzott el -ax.-országgyűlési képviselők és tanácstagok választása alkalmából. A szakszervezeti választások, során huszonötezer dolgozó mondott véleményt. A felszó-' lalók egyetértettek politikánkkal, s annak cselekvő támogatását hangsúlyozták. Ennek körébe sorolnám a sok észrevételt fogyatékosságaink megszüntetésére, munkánk további javítására, — politikánk fejlesztésére. E jelzésekre az illetékes szervek válaszoltak, s nagy többségüket munkánkban, terveinkben jól hasznosíthatjuk. Ügy gondolom, hogy a pártnak és a társadalomnak ez a demokratizmusa olyan ösztönző, frissítő, alkotó erő, amely a folyamatos megújulás, a még nagyobb aktivitás és1‘'felelős,ség nagy forrása, nélkülözhetetlen hozzájárulás a fejlett szocialista társadalom építéséhez.

— A pártellenőrzés menynyire rendszeres és folyamahatározatok, amelyek hosz- szabb távra érvényesek ugyan, de az újabb feltételek és körülmények következtében a feladatokat meg kell újítani.

— Az eddigiekből is kitűnt, hogy az ellenőrzés nem elégszik meg a jelszavakkal, a sémákkal. Mégis megkérdezem : nincs-e még teendőnk a konkrétság területén?

— Az állami és s gazdasági szervek is végeznek ellenőrzést. Beszélhetünk-e a pártellenőrzés esetében párhuzamosságról?

— Természeténél fogva különbözik a pártellenőrzés az állami és gazdasági ellenőrzéstől. A párt politikai eszközökkel és módszerekkel végzi ezt a feladatát, ezért jellegében is más. Átfogó, folyamatos, segítő szándékú. A párt- ellenőrzés a pártmunka javítását, a határozatok következetes végrehajtását mozdítja elő, eredménye nem a szankciók alkalmazásában, hanem szélesebb körben jelentkezik. összefoglalva, ha a cél közös is, a közelítési mód más.

tos, visszatér-e az- ügyekre — A pártellenőrzés feladaegészen a megvalósulásig?

— Megyei végrehajtó bizottságunk az eltelt öt év során például ötven fontos párthatározat végrehajtására Tért vissza. Választott testü- leteink napirendjének többsége is a korábbi határozatok megvalósításának ellenőrzését szolgálja. A havonta megtartott titkári értekezletek napirendjén is 1—2 korábbi határozat végrehajtása szerepel, ez egyben fontos tapasztalat- csere is. A legutóbbi városi, járási első titkári értekezleten például a mátészalkai városi-járási pártbizottság első titkára számolt be a termelőszövetkezeteikben működő pártszervezetek pártépítő tevékenységéről. E téma is sok tanulságot és tapasztalatot adott minden megyénkbeli városnak, járásnak. Többek között azt, hogy a közös gazdaságokban indokolt a párttagok számának növelése, különösen a fiatalok és a nők körében. Többször visszatérünk olyan határozatokra, mint az ifjúsági- vagy a nőpolitikái, az üzem- és a munkaszervezési

ta nem utolsósorban az, hogy

minden vezető határozataink alapján, politikánk szellemében dolgozzon. Mit mondhat Tar elvtárs erről a területről?

— Ez természetes, hiszen a kommunista vezetők feladata és felelőssége kiemelkedően nagy. Elmondhatom, hogy Szabolcs-Szatmár megyében elkötelezett, jól felkészült, eredményesen dolgozó vezetők vannak többségükben, akiket az alapszervezetek vezetőségei rendszeresen beszámoltatnak, ellenőrzésükkel is segítik, anélkül, hogy önállóságukat, egyszemélyi felelősségüket sértenék. E tevékenységük nagyban hozzájárul ahhoz,- hogy a munka mindenütt hatékony legyen, hogy a felsőbb döntések a végrehajtáskor ne szenvedjenek csorbát. Ez is bizonyítja: a pártellenőrzés nélkülözhetetlen, mert növeli a felelősségérzetet, erősíti, fejleszti az önállóságot, a cselékvőkész- séget. Ezért is eltökélt szándékunk, hogy a párt ellenőrző tevékenységét tovább erősítsük megyénkben.

A MEZŐGÉP tiszavasvári gyáregységében precíziós öntéssel készítenek hidraulikacsatlakozókat a Csepel Vas- és Fémműveknek. Unter István a tégelyben ellenőrzi az olvadékot. (Jávor L.)

n

Á NAGYKÁLLÓI PÉLDA

Idejében keltünk..“

Tanácskozásokon nemegyszer elhangzott már a nagy- kállói Virágzó Föld Termelő- szövetkezet példája. Legutóbb a megyei szervezési bizottság ülésén említették annak el- ! ’lentéteként? htígy! őií. tt'ffnelő|M®tkezet'

az s4sas^BdéS(éSrr6záÍ5

lítás fnegkésésének okát. De hát mit is tettek a jó példát felmutató nagykállóiak?

• - \ o.r-1 -i'Krhlo Ioküóxsv n«

A

. áhl ta taoloá8ÍoSBabBd -t

„beépített"

emberek

Tanyik György, a termelő- szövetkezet párttitkára mindenekelőtt egy meglepő dolgot közöl;

— Bármennyire hihetetlen, de mi már megkezdtük a jövő évi almatermés betakarításának szervezését. Jártunk a borsodnádasdi lemezgyárban, tisztáztuk, hogy 1981- ben hány emberre számíthatunk.

Mi köze van a lemezgyári munkásoknak a nagykállói almához? Csupán annyi, hogy az észak-magyarországi részeken hagyománya van; bányászok, ipari munkások úgy veszik ki a szabadságukat, hogy a mezőgazdaságban doL gozhassanak. A keresetért burgonyát, almát és más té- lirevalót visznek haza. Az egyenlet tehát egyszerű; a lemezgyáriaknak munka, a tsz-nek munkaerő kell.

— Van a gyárban néhány „beépített” emberünk, akik szervezik, toborozzák a szü- retelőket. Ezenkívül Hasznos község környékéről is jönnek nyugdíjasok, asszonyok. Idén négyszázan voltak nálunk északról.

— És mit kaptak a vendégmunkások?

— Szállást és napi háromszori étkezést.

— Dolgoztak becsülettel?

— Muszáj volt, ha keresni akartak. A szedésnél új módszert alkalmaztunk. Három-, négyfős csoportokat alakítottunk. De nemcsak szedték, válogatták, csomagolták is az almát. Mindennap elszámoltuk, és elszállítottuk a leszedett termést.

Hajnali rakodás

A termelőszövetkezet 37— 44 forintot fizetett mázsánként a kompletten előkészített gyümölcsért. A bér ösztönző hatására kora hajnaltól késő estig dolgoztak a brigádok. Jó volt a napszám. 25 mázsát is teljesített egy- egy brigád, így az átlagkereset 250—300 forintra mént.

Az almaszedéssel tehát nem volt baj, annál is inkább, mert a saját erő, a geSzteré- di, bökönyi alkalmi munkások, a nagykállói gimnázium diákjai-feintén népes tábort alkottak. De hogyan szervezték meg a szállítást, miként érték el, hogy az exportban szinte minden gazdaságot vmagelőetekJóErsől mér'F-esz- ,i tófáin Liásaló ’ kertészüzemmérnök mondta el tapasztalatait.— Idejében keltünk. Augusztus 27-én már rakodtunk Tuzséron. A korábbi évek tapasztalata, hogy szeptember végén, október elején mindig kevés a vagon, mert kezdődik az őszi szállítási csúcs. Ezt akartuk ’ elkerülni.

— Sikerült?

— Igen. Amire még nem igen volt példa, szeptember 14-én egyedül mi 15 szovjet vagont raktunk meg almával. Szeptember 21-én már több mint 100 vagon almánk volt úton.

— Hogy győzték rakodókkal, szállító járművel?

— Szerveztünk többek között kommunista műszakokat vasárnapra. A saját teherautóink mellé a Volántól 20 járműt igényeltünk. Adtak és ez nagy segítség volt! A rakodásba viszont mozgósítottuk az építőbrigádot, a gépműhely dolgozóit, de dolgozott velünk 54 honvéd is. Volt úgy, hogy a tuzséri ötös vágánynál még hajnali háromkor is pakoltunk, fáradtan, álmosan, de csináltuk.

Plusz 9 millió

Nehéz most így utólag minden mozzanatát nyomonkö- vetni a két hónapig tartó nagy munkának. Volt abban lemondás, példamutatás, emberi kiállás, és nyilvánvalóan akadtak konfliktusok is. Bármi volt is, akárhogyan is volt, megérte.

— 3600 tonna almánk termett és. ennek 90 százalékát exportáltuk, több mint 6 forintos értékesítési átlagárat értünk el — mondja Tanyik György — a többlet árbevétel kilencmillió forint

Nagykállóban tizenhétszer permeteztek. Megsínylették ők i% f> tavaszi fagy oki■> nyál, " "

ják, ha % vége jó, rr: így akartál