Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-30 / 281. szám

1980. november 30. KELET-MAGYARORSZÁG 3 fl pártellenőrzés jabb munkánk feltétele Beszélgetés dr. Tar Imrével a megyei pártbizottság első titkárával N yolc hónapja annak, hogy a megyei pártértekezlet megha­tározta Szabolcs-Szatmár öt­éves fejlődésének fő irányait, az előre haladás feltételeit. E munka végrehaj­tását megyénk pártszervei és -szerve­zetei menet közben ellenőrzik. A párt­ellenőrzési tevékenységnek fontos színterei a napokban kezdődött év végi beszámoló taggyűlések is. Ez az ese­ménysorozat adott aktualitást annak, hogy munkatársunk a pártellenőrzés­ről beszélgessen dr. Tar Imrével, a megyei pártbizottság első titkárával. — Mi indokolja a pártszer­vek és -szervezetek ellenőrző tevékenységét? — A pártellenőrzés mun­kánk szerves része, annak lé­nyege politikánk megvalósí­tásának segítése. Pártunknak kidolgozott politikája és meg­felelő határozatai vannak a társadalmi, politikai, gazda­sági és kulturális élet legfon­tosabb kérdéseire, fejleszté­sének irányaira. Ezek termé­szetüknél fogva politikai jel­legűek, amelyek a pártszerve­zetek tagságára és a KISZ-re kötelezőek. A párttagoknak — bármely szervezetben vagy területen dolgoznak is — alapvető feladatuk, hogy ér­vényesítsék a párt politiká­ját. E tevékenységben az a legfontosabb, hogy kommu­nistáink minden területen, a helyi adottságoknak megfele­lően dolgozzák ki a Va­lókat, erejükhöz és'’^urasuk­hoz mérten segítsék, ellen­őrizzék a megvalósítást. — A pártellenőrzés tehát a tagság kollektív munkája. Mennyire sikerül érvényesí­teni ezt megyénk gyakorlatá­ban? — A párt választott testü­letéi a legutóbbi választások során megerősödtek. Többsé­gük alaposan felkészült, lel­kes és tettrekész. Így azt mondhatom: értik, helyeslik és cselekvőén támogatják az egyértelmű tennivalókat. Mind kevesebb ma már az új határozat. Pártszervezeteink többségének munkája ma már a konkrét tennivalókra irá­nyul. Az utóbbi években si­került erősítenünk a pártel­lenőrzés tartalmát, mozgalmi jellegét is. Hozzáértő elvtár­sainkkal együtt, az illetékesek széles körének véleményét meghallgatva és figyelembe véve,- mi magunk is a helyszí­nen, a tények alapján végez­zük az ellenőrzést. Ennek az a nagy előnye is megvan, hogy a vizsgálat során észlelt hiányosságok megszüntetésére azonnal intézkedhetünk. A ■ testületek a beszámoltatásnál nemcsak a mindinkább ala- ' pos és önkritikus jelentések- . bői vonhatják le a következ­tetéseket, de saját tapasztala­tokkal is rendelkeznek, ame­lyek jól segítik a további ten­nivalók kimunkálását. Ezek is mutatják, hogy az ellenőr­zés a legtöbb helyei} valóban a tagság kollektív munkája, s nagy. eredményekkel jár. Mégsem lehetünk teljesen elégedettek. Többen még ma is úgy fogják fel a pártellen- őrzést, hogy az bizalmatlan­ság, amely sérti az önállósá­got, csorbítja a felelősséget. Tapasztalunk kritikátlansá­got, az önkritika hiányát, ön­teltséget, makacs ragaszkodást vélt igazságukhoz, sőt azt is, hogy formailag egyetértenek ugyan a feltárt hiányosságok­kal, de folytatják tovább a régi gyakorlatot. A párttagok joggal igénylik, hogy beosz­tásra való tekintet nélkül vonják felelősségre azokat, akik hibát követnek el, meg­sértik a fegyelmet, a párt po­litikáját. — Az előbb elmondottak tehát arra utalnak, hogy a pártellenőrzés fokozására van szükség? — Igen. Ez szükséges és in­dokolt, nem minden terüle­ten valósul meg úgy a párt politikája, ahogyan kellene és lehetne. A idt; kongresszus,'' előkészítésének időszakában megyénk párttagsága Sok jo- ' gos észrevételt mondott el, . amelyeket megszívleltünk, és a hibák, a fogyatékosságok megszüntetéséért dolgozunk. Ám az a véleményünk, hogy sehol sem. elég csupán meg­hallgatni az észrevételeket,, vagy egyetérteni a bírálattal. Tenni kell azért, hogy a helyzet a követelményeknek megfelelően változzon. Min­den bírálat és önbírálat csak annyit ér, amennyiben azt pozitív irányú tettek követik. Alapvetően fontosnak tartjuk tehát, hogy a szavak és a tet­ték megegyezzenek.' Politikai céljaink legyenek reálisak, megvalósíthatók.« Csak ez biz­tosit számunkra biztonságot és bizalmat, olyan politikai tőkét, amely nélkül újabb eredményeket elérni nem le- ■het. Ezért is indokolt a fo­kozott pártell enőrzés, amely politikánk tisztasága, ered­ményes megvalósítása felett őrködik. — Mit várhatunk e tekin­tetben a pártszervezetek mos­tani nagy eseményétől, az egy évet értékelő tanácskozá­soktól? — Nagyon sokat. A mosta­ni beszámoló taggyűlések előtt azt kértük a vezetősé­gektől, hogy őszinte, tartal­mas beszélgetést folytassanak minden párttaggal. Használ­ják fel a véleményüket az éves munka értékeléséhez, és segítsék rendezni a párttagok személyes problémáit is. Ezek a beszélgetések fontos emelői a pártdemokráciának, de lé­nyegesen hozzájárulnak a pártmunka, azon belül a pártellenőrző tevékenység fej­lesztéséhez is, hiszen itt visz- szatérhetnek a januári tag­gyűléseken elhangzott észre­vételek és javaslatok sorsára. 4 — Megfogalmazzák a tag­gyűlések a legfontosabb ten­nivalókat is? — Természetesen. Amellett, hogy a beszámolók, a felszó­lalások összegzik az idei mun­ka eredményeit, a gondokat, a legnagyobb figyelmet a to­vábbi tennivalókra fordítják. A megyei, a városi és a járá­si pártbizottságok segítő te­vékenysége is nagyrészt ar­ra irányul, hogy tovább erő­södjön az alapszervezetek szervezettsége, javuljon mun­kájuk tartalma, kapcsolatuk a dolgozó emberekkel. A kommunistáktól elsősorban azt kérjük, hogy segítsék az életszínvonalunk megőrzésé­hez, életkörülményeink javí­tásához nélkülözhetetlen fo­lyamatok kibontakoztatását, a hatékonyság, a gazdaságos­ság, az export, a minőség fo­kozását, a tartalékok feltárá­sát, az élet minden területén. Lényeges követelménye az alapszervezeti múnkának az intenzív gazdálkodás elő­segítése, a párttagság és ter­mészetesen a párton kívüli dolgozók műveltségének gya­rapítása. Ügy érezzük, hogy a beszámoló taggyűlések, az irányító pártszervek minősí­tése jól szolgálják e folyama­tok, tendenciák erősítését. — Nyugodtan mondhatjuk el, hogy a pártellenőrzés ér­demi jelzéseket hoz a fel­színre és választ, útmutatást is ad a felvetődő kérdésekre? — Ennek fő biztosítéka az ellenőrzés kollektív és politi­kai jellege. A jelzések folya­matosak és többségükben megalapozottak. A párttagok mellett a pártonkívüliek is jelzik pártunk egész politiká­jával, valamint a helyi dön­tésekkel kapcsolatos észrevé­teleiket. Jó bizonyosság erre az 1980-as esztendő. A kong­resszusi készülődés során ti­zenháromezer kommunistái szólalt fel, mondott -kritikát,' tett. javaslatot. Nyolcezer; közérdekű javaslat és észre- j vétel hangzott el -ax.-ország­gyűlési képviselők és tanács­tagok választása alkalmából. A szakszervezeti választások, során huszonötezer dolgozó mondott véleményt. A felszó-' lalók egyetértettek politi­kánkkal, s annak cselekvő tá­mogatását hangsúlyozták. En­nek körébe sorolnám a sok észrevételt fogyatékosságaink megszüntetésére, munkánk to­vábbi javítására, — politi­kánk fejlesztésére. E jelzések­re az illetékes szervek vála­szoltak, s nagy többségüket munkánkban, terveinkben jól hasznosíthatjuk. Ügy gondo­lom, hogy a pártnak és a tár­sadalomnak ez a demokratiz­musa olyan ösztönző, frissí­tő, alkotó erő, amely a folya­matos megújulás, a még na­gyobb aktivitás és1‘'felelős,ség nagy forrása, nélkülözhetet­len hozzájárulás a fejlett szo­cialista társadalom építésé­hez. — A pártellenőrzés meny­nyire rendszeres és folyama­határozatok, amelyek hosz- szabb távra érvényesek ugyan, de az újabb feltételek és körülmények következté­ben a feladatokat meg kell újítani. — Az eddigiekből is ki­tűnt, hogy az ellenőrzés nem elégszik meg a jelszavakkal, a sémákkal. Mégis megkérde­zem : nincs-e még teendőnk a konkrétság területén? — Az állami és s gazdasá­gi szervek is végeznek ellen­őrzést. Beszélhetünk-e a párt­ellenőrzés esetében párhuza­mosságról? — Természeténél fogva kü­lönbözik a pártellenőrzés az állami és gazdasági ellenőr­zéstől. A párt politikai eszkö­zökkel és módszerekkel végzi ezt a feladatát, ezért jellegé­ben is más. Átfogó, folyama­tos, segítő szándékú. A párt- ellenőrzés a pártmunka ja­vítását, a határozatok követ­kezetes végrehajtását mozdít­ja elő, eredménye nem a szankciók alkalmazásában, hanem szélesebb körben je­lentkezik. összefoglalva, ha a cél közös is, a közelítési mód más. tos, visszatér-e az- ügyekre — A pártellenőrzés felada­egészen a megvalósulásig? — Megyei végrehajtó bi­zottságunk az eltelt öt év so­rán például ötven fontos párthatározat végrehajtására Tért vissza. Választott testü- leteink napirendjének többsé­ge is a korábbi határozatok megvalósításának ellenőrzését szolgálja. A havonta megtar­tott titkári értekezletek na­pirendjén is 1—2 korábbi ha­tározat végrehajtása szerepel, ez egyben fontos tapasztalat- csere is. A legutóbbi városi, járási első titkári értekezle­ten például a mátészalkai vá­rosi-járási pártbizottság első titkára számolt be a terme­lőszövetkezeteikben működő pártszervezetek pártépítő te­vékenységéről. E téma is sok tanulságot és tapasztalatot adott minden megyénkbeli városnak, járásnak. Többek között azt, hogy a közös gaz­daságokban indokolt a pártta­gok számának növelése, külö­nösen a fiatalok és a nők kö­rében. Többször visszatérünk olyan határozatokra, mint az ifjúsági- vagy a nőpolitikái, az üzem- és a munkaszervezési ta nem utolsósorban az, hogy minden vezető határozataink alapján, politikánk szellemé­ben dolgozzon. Mit mondhat Tar elvtárs erről a területről? — Ez természetes, hiszen a kommunista vezetők fel­adata és felelőssége kiemel­kedően nagy. Elmondhatom, hogy Szabolcs-Szatmár me­gyében elkötelezett, jól felké­szült, eredményesen dolgozó vezetők vannak többségük­ben, akiket az alapszerveze­tek vezetőségei rendszeresen beszámoltatnak, ellenőrzésük­kel is segítik, anélkül, hogy önállóságukat, egyszemélyi felelősségüket sértenék. E te­vékenységük nagyban hozzá­járul ahhoz,- hogy a munka mindenütt hatékony legyen, hogy a felsőbb döntések a végrehajtáskor ne szenvedje­nek csorbát. Ez is bizonyítja: a pártellenőrzés nélkülözhe­tetlen, mert növeli a felelős­ségérzetet, erősíti, fejleszti az önállóságot, a cselékvőkész- séget. Ezért is eltökélt szán­dékunk, hogy a párt ellenőr­ző tevékenységét tovább erő­sítsük megyénkben. A MEZŐGÉP tiszavasvári gyáregységében precíziós öntés­sel készítenek hidraulikacsatlakozókat a Csepel Vas- és Fémműveknek. Unter István a tégelyben ellenőrzi az olva­dékot. (Jávor L.) n Á NAGYKÁLLÓI PÉLDA Idejében keltünk..“ Tanácskozásokon nemegy­szer elhangzott már a nagy- kállói Virágzó Föld Termelő- szövetkezet példája. Legutóbb a megyei szervezési bizottság ülésén említették annak el- ! ’lentéteként? htígy! őií. tt'ffnelő­|M®tkezet' az s4sas^BdéS(éSrr6záÍ5 lítás fnegkésésének okát. De hát mit is tettek a jó példát felmutató nagykállóiak? • - \ o.r-1 -i'Krhlo Ioküóxsv n« A . áhl ta taoloá8ÍoSBabBd -t „beépített" emberek Tanyik György, a termelő- szövetkezet párttitkára min­denekelőtt egy meglepő dol­got közöl; — Bármennyire hihetetlen, de mi már megkezdtük a jö­vő évi almatermés betakarí­tásának szervezését. Jártunk a borsodnádasdi lemezgyár­ban, tisztáztuk, hogy 1981- ben hány emberre számítha­tunk. Mi köze van a lemezgyári munkásoknak a nagykállói almához? Csupán annyi, hogy az észak-magyarországi ré­szeken hagyománya van; bá­nyászok, ipari munkások úgy veszik ki a szabadságukat, hogy a mezőgazdaságban doL gozhassanak. A keresetért burgonyát, almát és más té- lirevalót visznek haza. Az egyenlet tehát egyszerű; a lemezgyáriaknak munka, a tsz-nek munkaerő kell. — Van a gyárban néhány „beépített” emberünk, akik szervezik, toborozzák a szü- retelőket. Ezenkívül Hasznos község környékéről is jönnek nyugdíjasok, asszonyok. Idén négyszázan voltak nálunk északról. — És mit kaptak a ven­dégmunkások? — Szállást és napi három­szori étkezést. — Dolgoztak becsülettel? — Muszáj volt, ha keres­ni akartak. A szedésnél új módszert alkalmaztunk. Há­rom-, négyfős csoportokat alakítottunk. De nemcsak szedték, válogatták, csoma­golták is az almát. Minden­nap elszámoltuk, és elszállí­tottuk a leszedett termést. Hajnali rakodás A termelőszövetkezet 37— 44 forintot fizetett mázsán­ként a kompletten előkészí­tett gyümölcsért. A bér ösz­tönző hatására kora hajnal­tól késő estig dolgoztak a brigádok. Jó volt a napszám. 25 mázsát is teljesített egy- egy brigád, így az átlagkere­set 250—300 forintra mént. Az almaszedéssel tehát nem volt baj, annál is inkább, mert a saját erő, a geSzteré- di, bökönyi alkalmi munká­sok, a nagykállói gimnázium diákjai-feintén népes tábort alkottak. De hogyan szervez­ték meg a szállítást, miként érték el, hogy az exportban szinte minden gazdaságot vmagelőetekJóErsől mér'F-esz- ,i tófáin Liásaló ’ kertészüzem­mérnök mondta el tapaszta­latait.­— Idejében keltünk. Au­gusztus 27-én már rakodtunk Tuzséron. A korábbi évek tapasztalata, hogy szeptem­ber végén, október elején mindig kevés a vagon, mert kezdődik az őszi szállítási csúcs. Ezt akartuk ’ elkerülni. — Sikerült? — Igen. Amire még nem igen volt példa, szeptember 14-én egyedül mi 15 szovjet vagont raktunk meg almá­val. Szeptember 21-én már több mint 100 vagon almánk volt úton. — Hogy győzték rakodók­kal, szállító járművel? — Szerveztünk többek kö­zött kommunista műszakokat vasárnapra. A saját teher­autóink mellé a Volántól 20 járműt igényeltünk. Adtak és ez nagy segítség volt! A ra­kodásba viszont mozgósítot­tuk az építőbrigádot, a gép­műhely dolgozóit, de dolgo­zott velünk 54 honvéd is. Volt úgy, hogy a tuzséri ötös vágánynál még hajnali há­romkor is pakoltunk, fárad­tan, álmosan, de csináltuk. Plusz 9 millió Nehéz most így utólag min­den mozzanatát nyomonkö- vetni a két hónapig tartó nagy munkának. Volt abban lemondás, példamutatás, em­beri kiállás, és nyilvánvaló­an akadtak konfliktusok is. Bármi volt is, akárhogyan is volt, megérte. — 3600 tonna almánk ter­mett és. ennek 90 százalékát exportáltuk, több mint 6 fo­rintos értékesítési átlagárat értünk el — mondja Tanyik György — a többlet árbevé­tel kilencmillió forint Nagykállóban tizenhétszer permeteztek. Megsínylették ők i% f> tavaszi fagy oki■> nyál, " " ják, ha % vége jó, rr: így akartál

Next

/
Thumbnails
Contents