Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-25 / 276. szám

1980. november 25. KELET-MAGYARORSZÁG 3 KEMÉV és Taurus Gyümölcsözi! kapcsolat Dr. Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezér- igazgatója a közelmúltban írt alá ötéves együttműkö­dési szerződést a Kelet-magyarországi Közmű- és Mély­építő Vállalattal. Ebből az alkalomból tettünk fel neki néhány, a megyét érintő kérdést. Nehéz körülmények között, a felázott talajon, ötvenhat hektáros táblán fejezték be az őszi búza vetését a tiszavasvári Zöld Mező Termelőszövetkezetben. (Jávor L.) Új sxakma ábécéjét tanulják Kispalád gyára Az ablakokban muskátli, s kintről zuhog, záporozik a késő őszi napfény. A kispaládi iskola tantermeiben gyerekek helyett meglett asszonyok ülnek az asztalok­nál. Igaz, ők is tanulnak, de nem az írás-olvasás, ha­nem egy új szakma ábécéjét . Sávkábeleket készít itt telefonközpontokhoz harminc asszony. S tart még a tanulóidő, hiszen most kezdődött a munka alig egy hó­napja. f ___________ — i ' ■■ — — A most aláírt együtt­működési szerződést meg­előzően már évekre visz- szamenően jó kapcsolata van a* Taurusnak a KE­MÉV-vel. Hogyan értékeli ezt a kapcsolatot? — Négy évvel ezelőtt, 1976-ban találkoztunk elő- ször a KEMÉV-vel. Akkor kezdődött a mezőgazdasági gumiabroncsgyár építése Nyíregyházán, a vállalat ki­vitelezésében. Olyan part­nert ismertünk meg a KÉ­MÉ V-ben, amely kiváló munkát, határidőre végez el. Már ekkor látszott, ez csak az első közös lépésünk volt. Nagyon elégedettek voltunk a munkájukkal, amit az is fokozott, hogy a mélyszigetelésnél alkalma­zott Taurus-fóliát elsőként alkalmazták, kiváló ered­ménnyel. Bizonyították, hogy ez az anyag kiválóan alkalmas szigetelésre, amel­lett a Deckers-cég ajánlot­ta a KEMÉV-nek tetőszige­telésre. Így közösen alakult ki a KEMÉV-vel, a Taurus- szal és a Deckers-szel ez a módszer. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vállalat nem­csak épít, hanem a műszaki kollektívájával arra is al­kalmas, hogy kidolgozza en­nek a fóliás tetőszigetelés­nek a végleges módszerét. g íoMiben vám<az előnye az új szigetelőanyagnak? — Tavaly kötöttük az el­ső szerződésünket a KEMÉV vállalattal. Ez egy szeren­csés helyzetet teremtett, mert maga az építő mond­hat szakvéleményt az új anyagról, s kikísérletezheti a legjobb technológiát. Gya­korlatilag a-Taurus-fóliával fedett tető nem ázhat be. Ezt azért mondhatom ilyen biztosan, mert ha rosszul, hibásan végzik el a mun­kát, az már másnap jelent­kezik, hiszen az egyrétegű K ora reggel telefoncsör­gésre riadtam. — Idehallgass csak! — ordította a kagylóba a ba­rátom. — Nincs valami dol­god Tambovban? — Tambovban? — lepőd­tem meg. — Mi az, utazol Tambovba? — Nem, dehogyis. Azt sze­retném, ha te utaznál. — Én?! Hm... És miért szeretnéd, hogy elutazzam? Szükséged lenne egy darabig a lakásomra? — Mi köze ehhez a laká­sodnak? — sértődött meg a barátom. — Én önzetlenül, tiszta szívből bocsátom a rendelkezésedre ... Tudod, ta­láltam egy Tambovba szóló jegyet... — Miféle jegyet? — Vasútit... No, és rögtön terád gondoltam... — Mért éppen énrám? — Mért, mért... Hát, mert te vagy a legjobb barátom... Becsüllek.. Szeretlek, érted? Ezért is gondoltam: átadom neked jutányosán. Hisz tu­dóm, épp most jöttél meg a szabadságodról, s nemigen van kihányó pénzed. — Hát, az nincs — erősí­tettem meg. — Na látod! Tehát nem jönne rosszul az a három ru­bel. — Miféle három rubel? — Hát, amennyit elenge­dek a jegy árából... — De hát, minek nekem az a jegy? Mihez kezdjek én Tambovban? — Hogy-hogy mihez, te is­ten baglya! Van ott egy jó színház, tavalyelőtt az újság is írt róla. El is tettem azt a számot. Aztán van ott vala­mi patak is, tűrhetően lehet fürödni benne. fólia azonnal beázik, nem úgy, mint a hagyományos bitumenes szigetelés. Mi ezért nyugodt szívvel válla­lunk ötéves garanciát a ter­mékünkre, amit a kivitele­ző KEMÉV még egy évvel megtold. Előnye még a ki­váló időjárásállóság, a nagy élettartam, a kivitelezési idő rövidsége. Emellett a régi tetőszerkezeteket meg­bontás nélkül lehet Taurus- fóliával befedni. — A Taurus ki tudja elégíteni a jelentkező igé­nyeket? — Évente két és fél mil­lió négyzetméter fóliát gyárthatnánk. Egyelőre nem dolgozunk teljes kapa­citással. Nagyon jó az ex­portlehetőségünk is ebből az anyagból, közel egymillió négyzetmétert használnak fel a határainkon túl. Bel­földön 5—600 ezer négyzet- métert értékesítünk. A KE- MÉV-en kívül más építő­ipari vállalatok is alkalmaz­zák a fóliát, de a legfonto­sabb jelenleg az alkalmazá­si technológia kidolgozása, elterjesztése a rendkívül el­avult és nehézkes bitume­nes szigetelés helyett. En­nek a rendszernek a kidol­gozásán és elterjesztésén fá­radozik most a KEMÉV. i ■ oiib pobí- Mennyiben jelent élőbbre lépést az új együttműködési szerző­dés? — Tavaly a Taurus-fólia elterjesztésére és felhaszná­lására kötöttünk szerző­dést. A mostani már túllép ezen, s elsősorban a tető- szigetelést szeretnénk el­terjeszteni. A KEMÉV egy kísérleti üzemet épít, amely­ben úgymond méretre, tető­re szabják a fóliát, s ezt egységcsomagként akár rak­tárra lehet termelni. Sípos Béla Nyikolaj Delin —Vlagyimir Kasajev Van egy jegyem Tambovba — Miket fecsegsz itt össze­vissza?! Fürödni március­ban? A fürdési szezon júni­usnál előbb nem kezdődik! — Nos, hát akkor most mindent kifürkészel, június­ban pedig újból leutazol — javasolta. — Mehetnél majd családostul... — De hát értsd meg már, nem megyek Tambovba! — öntött el a méreg. — A mun­kahelyemről sem engednek el. Hisz már a nyakára hág­tam minden szabadságom­nak! — Hát vegyél ki fizetés nélkülit. Csak néhány napot! Mikor kínálkozik még egy ilyen lehetőség? ... — De mért nem akarsz te elmenni? — tudakoltam. — Tudod, én éppen most jöttem haza onnét! És, bosz- szúságomra, most itt van ez a jegy! De hát nem utazhatok máris vissza ... — Hát akkor add be a pénztárba. — Már gondoltam erre is, — mondta panaszosan. — De tudod, a pénztárnál, mielőtt visszaváltják a jegyet, felír­ják a személyi igazolvány számát. S képzeld el, ha meg­kerülne a jegy gazdája, mi­A paládi igazgató-tanító egykori irodájában ülünk, vendéglátóm Gyurkó And­rásáé, parányi üzem csoport- vezetője. Itt maradt üresen — Én nem ebbe az iskolá­ba jártam — mondja moso­lyogva. — Tiszabecsen nőt­tem fel, de a szomszéd falu­ba, Botpaládra jöttem fele­ségnek. A neve is azt mutat­ja, parányi község ez a Kis­palád, elfogytak a gyerekek, nem volt érdemes tovább fenntartani az itteni iskolát. Botpaládra járnak át, s itt maradt az épület üresen. A tsz vette át, mi költöztünk a gyerekek helyére. A nyitott ajtón át behal­latszik a két teremből az asszonyok duruzsolása. A csoda ricsajt csapna ... Nem szeretnék kellemetlenséget ilyen hülyeség miatt... — Hát add vissza úgy, in­gyen ... — Mit? — kérdezte ijed­ten. — A jegyet?! Hová gon­dolsz? Hülyének nézel, mi, ilyen alkalmat elszalasztani! Az ember végre talál egy ilyen értékei dolgot, és mond­jon le róla! Hisz kötözni való bolondnak tartanának, ha lemondanék a szerencsémről. És kár, hogy te sem akarsz élni vele! A jegy különben fülkés kocsiba szól... — Bánom is én, ha párnás- ba is. Nem megyek — és kész! — És, ha a rokonaid közül érdekelne valakit? Egye fe­ne, akár három és felet is el­engednék belőle! — Ide figyelj, mi a fenét zaklatsz azzal a jeggyel! — rivalltam feldühödve a kagy­lóba. — Nincs más ismerő­söd? — Már mindet végigtele­fonáltam — ismerte be. — Nem kell egyiknek sem. Te voltál az utolsó reménysé­gem ... Egyszóval, tényleg elhatároztad, hogy nem uta­zol?... — Végérvényesen! — Hát akkor, isten veled! — sóhajtott egy mélyet. — És ne telefonálj. — Csak nem sértődtél meg? — kérdeztem nyugtalanul. — Mért sértődtem volna meg. Csak hem leszek ott­hon. Elutazom... — Elutazol? Hová? — Hová, hová! — hor­kant rám. — Hát nem mon­dom, hogy Tambovba! Csak nem gondolod, hogy elsza- lasztok egy ilyen alkalmat?... Ford.: Antal Miklós nyáron még kapát szorongató kezek hajszálvékony, színes huzalokkal bajlódnak. Nem mindig engedelmeskedik még a kéz az akaratnak, de van még idő megtanulni ezt a mesterséget. Gyurkó AndráS- né is segít ebben, hiszen J5 már sok mindent elsajátított a szakma fortélyaiból. „Nyugodtan járhatok...11 — Egy hónapig voltam harmadmagammal a debre­ceni központban, ott ismer­kedtünk a szerelés folyama­taival. Hazajövet bennünket neveztek ki csoportvezetők­nek, de az az igazság, hogy van még nekünk is tanulni- való bőven. A család hogy fogadta az új munkahelyet? — Nem volt semmi prob­léma ezzel. A férjem is itt dolgozik a szövetkezetben, traktoros, a gyerekek meg óvodába járnak. Hát..., ki­csit furcsa volt az egyhóna­pos debreceni távoliét, de túl vagyunk rajta. Szerencsém volt, anyósomékkal egy ud­varban lakunk, s ő gondos­kodott a gyerekekről, míg én J elesre vizsgáztak em­berségből a Tiszavas­vári ÁF,ÉSZ Április 4. cukrász Szocialista Brigád­jának tagjai, amikor úgy határoztak, hogy felkarolják azt a kisgyereket, akit, mint az a Kelet-Magyarországban is megjelent, korbáccsal kí­noztak a szülei. Igaz, a bru­tális felnőttek megkapták büntetésüket, de a maradan­dóan fogyatékossá lett gye­rek sorsa ezzel még nem ren­deződött el. Az eset Mátészalkán tör­tént, és most Tiszavasváriból jelentkeztek levélben a szo­cialista brigád tagjai, hogy felajánlják: ha erre mód nyílik, a gyereket ünnepekre magukhoz veszik, és gondjuk lesz arra is, hogy Évike nya­ralni mehessen. Figyelemre méltó a hu­szonöt aláírással ellátott le­vél egyik, bekezdése, mely a közömbösséget ítéli el. „Mélységesen elítéljük a sze­methunyást, a közömbössé­get, amivel idáig engedték oda voltam. A kislánnyal volt ugyan egy kis gond, nem akarták felvenni az óvodába, mert még alig kétéves. De már rég szobatiszta, s a ta­nács megadta az engedélyt. Nyugodtan járhatok most már. Legközelebb 30 kilométerre — Paládi itt mindenki? — Kivétel nélkül. Ketten járunk át Botpaládról, a töb­biek itt élnek Kispaládon. Jó részük már korábban is tsz-tag volt, de vannak sokan, akik Gyarmatról, a HÓDIKÖT-ből, meg a ruha­ipari szövetkezetből jöttek haza? Kines, valóságos kincs ez á kisüzem nekünk, palá­di asszonyoknak. Gondolhat­ja, a legközelebbi ipari1 üzem innen 30 kilométerre. Fehér- gyarmaton van, de melyik asszony vállalhatta volna oda-vissza a buszozást na­ponta. Ez meg itt van a szánkban. — A kereset? — Még nem sok, de lesz több is. Én például 1930 fo­rintot kaptam a múlt hónap­ra, a többiek is ilyenfor­mán. De hát még csak egy hónapja dolgozunk! Dél van, harangoznak. Az asszonyok ebédhez készül­nek, indulunk mi is. A beton­járda szépen felseperve, csak az udvart borítja levélsző­nyeg. Kísérőnk Bányai Bá­lint főagronómus csendesen jegyzi meg: — Az asszonyok már vál­lalták, hogy tavasszal parko­sítják majd : a környéket. Nemcsak jó, szép helyen is akarnak dolgozni. fajulni a dolgokat... Kihalt volna az emberség, az egy­más iránti felelősség? Mi el­képzelhetetlennek tart­juk ...” Szerencsére „nemmel” le­het válaszolni a kérdésre, hi­szen maguk a levélírók sem a közömbösek közé tartoz­nak, de nem kell időben messzire visszanyúlnunk, hogy más példát is találjunk. Elég, ha a cukorbeteg gyere­kek sorsának enyhítésére in­dult mozgalomra gondolunk. Az élet dialektikája, hogy minden elítélendő tettel kö­vetésre méltót lehet szembe­állítani, legalább annyian vizsgáznak emberségből je­lesre, mint amennyien elég­telenre. Lehet, hogy az ará­nyok nem megnyugtatók, de ameddig olyan segítőkész kö­zösségek vannak, mint az Április 4. brigád, addig nincs ok a borúlátásra. Szerencsé­je sokan vannak a hozzájuk hasonlók. (speidl) Káder­munka A legutóbbi pártfóru­mon a Balkányi . Állami Gazdaság­ban két év után visszatér­tek az akkor elfogadott káderpolitikai határozatuk végrehajtásának vizsgá­latára. A kritikus elem­zéssel készült, kendőzet­len beszámoló valameny- nyi lényeges kérdésre rá­irányította a figyelmet. S ez elsősorban dr. Balku József pártvezetőségi tag érdeme, aki a vezetőség nevében gondolkodásra és közös cselekvésre készte­tő vitára serkentő beszá­molót terjesztett a párt­fórum elé. A káderpolitikai elvek érvényesítésében fontos szerepe van a helyi párt- szervezetnek. Balkáni­ban a pártszervezet hatá­rozata alapján korszerűsí­tette a gazdaság igazgató­ja a vállalat szervezeti és működési szabályzatát, így vált lehetségessé, hogy megfogalmazták és a gya­korlatban is érvényesítik: milyen káderügyekben nem lehet dönteni az ille­tékes pártfórum vélemé­nye nélkül. Kollektívabbá vált., a kádermunka. A jelentke­ző gondokat elsősorban a saját nevelésű fiatal szakemberekből igyekez­nek megoldani. A káde­rek nevelésében töreked­tek érvényesíteni a he­lyettesek kinevelésének elvét. Bővítették: a kört rátermett, jól képzett fi­zikai munkásokkal, ö belőlük képeznek káder­tartalékot. Újra figyel­meztetett ez a pártfórum a generációváltásból ere­dő gondokra. . ; > . Különös gonddal fog­lalkoztak a fiatal szakem­berek nevelésével a tag­gyűlésen. Visnyai József igazgató a tapasztalt ve­zetők érdektelenségére hívta fel a figyelmet. Rá­mutatott; ez a szemlélet sok rossz okozója lehet. Nagyobb felelősséget igé­nyelt a vezetők részéről a kezdő szakemberek fejlő­déséért. Nagy József így fogalmazott: „Az új káde­rekkel szemben kezdettől és folyamatosan követelni kell. Csak így biztosíthat­juk fejlődésüket. Bizonyos idő eltelte után tudni kell megmérni egy kádert: mi­re képes, s eszerint fog­lalkozni vele.” Balogh István azt hiányolta, ke­vés a jól képzett kertész és nem érdekeltek kellően a minőségi termelésben. „Ha ezen nem változta­tunk, a fluktuáció nem csökken, növekedni fog.” A gazdaság évente csaknem 350 ezer forintot fordít a dolgozók képzé­sére, továbbképzésére. Énnek eredménye, hogy növekedett a több szak­mával rendelkező fizikai munkások aránya. Két szakmája van most 43 szak- és 47 betanított munkásnak. Nem kevés a háromszakmás munkás sem. Csakhogy a pártve­zetőség felmérése azt is tanúsítja: az értékelés időszakában 354 fizikai munkás távozott el a gaz­daságból és 275 érkezett. A tapasztalt, több szak­más régit új, kevésbé képzett munkások váltot­ták fel. Hasonló a hely­zet a műszakiakkal is. Négy év alatt 39 műszaki lépett ki, s 43 új jött he­lyette. E zekből a jelenségek­ből sürgősen le kell vonni a szükséges tanulságot. Erre ösztönzött a beszámoló és a vita Balkányban. F. K. B. G. „Várjuk ÉvikétV‘ /

Next

/
Thumbnails
Contents