Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-25 / 276. szám
FS téma az új Stives tervidőszak Megnyílt a szovjet-magyar kormányközi bizottság ülésszaka Sarlós István tájékoztatta a bizottság tagjait a népfrontkongresszus előkészítéséről. írásos előterjesztéshez — amely a mozgalom ötéves munkáját összegezi — Gulyás Emilné dr., a népfront megyei bizottságának titkára adott szóbeli kiegészítést. Utalt a legutóbbi megyei küldöttértekezlet, illetve a VI. népfrontkongresszus óta végzett mozgalmi munka sokrétű eredményeire, amelyről éppen a napokban mondtak és mondanak véleményt a városkörzeti és falugyűléseken, illetve a városi-járási küldöttgyűléseken. Hangsúlyozta: a népfrontmozgalom hozzájárult a szocialista nemzeti egység erősítéséhez, mind többen éreznek felelősséget, és vesznek részt a közösségi munkában. Sok új formát és keretet honosítottak meg, amelyek segítségével több emberhez sikerült eljutni. Fontos törvénytervezetek, rendeletek előkészítésében fejtették ki véleményüket a népfrontban tevékenykedő különböző foglalkozású emberek. Élénkült a lakótelepi politikai munka, a népfrontrendezvények a korábbinál több gyesen lévő nőt, nyugdíjast, háztartásbelit vonzottak. Helyénvalónak bizonyult a megyében is a 196 lakó- és 192 utcabizottság létrehozása, amelyek tagjai formálóivá válnak a lakótelepi közösségeknek. A szóbeli kiegészítő és az írásos előterjesztés vitájában felszólalt Sarlós István, a HNF főtitkára. Elsőként arról a közéleti élénkségről beszélt, amely az utóbbi időben különösen jellemző, s amelyhez aktív részvételt kértek a népfrontbizottságok az állampolgároktól. Ezt a most zajló falugyűlések, városkörzeti tanácskozások is bizonyítják, csakúgy, mint a tanácstagi és képviselő-választások. A lakosság többsége cselekvő közéletiséggel vesz részt a párt szövetségi politikáját megvalósító népfrontmozgalomban. Népünk bízik a párt és kormány erőfeszítéseinek eredményességében, melyet a gazdasági élet javításáért tesz, s amely csak valamennyiünk közös munkájával valósulhat meg. Sarlós István ezt követően a népfrontmozgalom további feladatairól, a közelgő kongresszusról szólt. A település- fejlesztéseket említve hangsúlyozta, mindenkor tekintettel kell lenni sok egyéb tényező mellett a múlt hagyományaira is, amikor két község egyesítése, vagy a köz- igazgatás korszerűsítése kerül sorra. A foglalkoztatási feladatokról szólva a munkafegyelem erősítését említette, amely összefügg a teljes foglalkoztatás megvalósításával. A felnőttek iskolaszerű tanulásáról kifejtett véleménye szerint, erősíteni kell az emberekben a saját felelősségük tudatát, hogy ne várjanak mindent a vállalattól, munkahelyüktől, amikor az el nem végzett általános iskolai osztályok pótlása kerül napirendre. Legalább olyan fontos az egyénnek is a tanulás, mint a vállalatnak. Foglalkozott a népfront főtitkára a társadalmi rétegek kapcsolatával, munkájuk helyes megítélésével, valamint az életmód, az életforma olyan általános, mindenkire . vonatkozó jegyeinek tudatosításával, amellyel még olykor adósak maradunk. (Folytatás a 4. oldalon) A DAB szervezésében Tudományos taoácskozás az egészségügyi kutatásokról A Szabolcs-Szatmár megyei egészségügyi intézményekben folyó kutatásokról tartottak megbeszélést a DAB szervezésében november 24-én a nyíregyházi „Jósa András” Megyei Kórházban. Dr. Magyar János, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Lő- wey András professzort, a Debreceni Akadémiai Bizottság Orvosbiológiai Szakbizottságának elnökét, a munkabizottságok elnökeit, valamint a megye egészségügyi intézményeinek igazgatóit, tudományos bizottságainak titkárait, a tudományos munkát végző orvosokat. Ezt követően dr. Molnár László, a'Debreceni Orvostudományi Egyetem elme- és ideggyógyászati tanszékének professzora tartott előadást. A megbeszélés célja, hogy — a tudománypolitikai párt- határozat értelmében — közelítsék a tudományos intézetekben folyó kutatómunkát a gyakorlati gyógyító tevékenységhez, s a megye egészségügyi intézményeinek dolgozói is hasznosíthassák tapasztalataikat az orvosbiológiai kutatásokban. Ezek megyénkben egyebek között a csecsemőhalandóság okainak vizsgálatával, s a megyében előforduló daganatos betegségekkel foglalkoznak. Á SZOT-elnökség napirendjén Javaslat a kulturális alap új elosztására Hétfőn ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. Megvitatta és elfogadta az V. ötéves tervidőszak kulturális beruházásainak, felújításainak teljesítéséről szóló jelentést, valamint a VI. felújítási tervre és a kulturális alap új elosztási rendszerére tett javaslatot. A SZOT elnöksége megállapította, hogy az V. ötéves tervidőszakban művelődési intézményekre a tervezettnél többet, 117 millió forintot fordítottak. A központi alapból 42 helyett 69 művelődési intézmény beruházása, felújítása, illetve annak támogatása valósult meg. Az elnökség tagjai egyetértettek abban, hogy a központi alap hatékony eszköze a művelődési intézményhálózat tervszerű fejlesztésének. A VI. ötéves tervidőszakra 155 millió forintos felújítási alappal számolnak. Határozatot hoztak arra, hogy az elkövetkezendő esztendőkben — az állami intézkedésekkel összhangban — a művelődési intézmények fejlesztését szolgáló központi alapot a már meglévő épületek felújítására, korszerűsítésére fordítsák. Elsősorban azoknak a szakszervezeti és szakmaközi intézményeknek a felújítását és korszerűsítését kell támogatni — hangsúlyozták —, amelyek vállalati háttérrel nem rendelkeznek. A vállalati tulajdonban lévő intézmények fenntartása és korszerűsítése továbbra is a vállalatok feladata. Ez nem zárja ki azonban azt, hogy néhány nagyvállalat művelődési intézményének rekonstrukciójához a SZOT is támogatást nyújtson. Egyetértettek abban, hogy a tartalmasabb, közművelődést szolgáló programok érdekében szükséges a pénzeszközök eddiginél koncentráltabb elosztása, a támogatások összehangolása, a művelődési intézmények tgvé- kenységének és gazdálkodásának egységes irányítása. Jelenleg a központi kulturális alapok elosztási rendszere kettős: a SZOT az SZMT- ban, az SZBT-n keresztül, az ágazati-iparági szakszervezetek pedig közvetlenül támogatják az intézményeket. 1979-ben a SZOT az állami támogatásból 106,4 millió forintot, á szakszervezetek 24,3 millió forintot fordítottak a művelődési intézmények működtetésére. MiVel az iparági -ágazati szakszervezetek és az üzemek, vállalatok által fenntartott intézmények tartalmi és pénzügyi irányítása megosztott, a SZOT elnöksége szükségesnek tartja a központi kulturális alap elosztási rendszerének módosítását. Határozatot hoztak arra, hogy 1982. január 1-től a szakszervezetek, valamint az üzemek, vállalatok művelődési intézményeinek irányítása, ellenőrzése a szakmai szakszervezeti központi vezetőségek hatáskörébe tartozzon. Moszkvában hétfőn megnyílt a szovjet—magyar gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXVI. ülésszaka. Az ülésszakon a magyar küldöttséget Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke, a szovjet delegációt Nyikolaj Talizin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese, a szovjet tagozat elnöke vezeti. A napirenden a két ország együttműködésének időszerű kérdései szerepelnek, különös tekintettel az új ötéves tervidőszakra. Nyikolaj Talizin a magyar küldöttséget köszöntve rámutatott: a Szovjetunióban befejezéséhez közeledik az 1981—85. évre szóló népgazdasági tervek kidolgozása, az új magyar ötéves terv irányelveit pedig az elmúlt napokban fogadta el az MSZMP Központi Bizottsága. Az új szovjet ötéves népgazdasági tervet az elkövetkező öt évre az SZKP XXVI. kongresszusa hagyja majd jóvá. Az ötéves tervek előkészítésével párhuzamosan már huzamosabb ideje folyik a két ország népgazdasági terveinek koordinációja is. Ez a munka is a közeli jövőben fejeződik be. Meghatározták már például a kölcsönös szállítások mennyiségét és nomenklatúráját a fűtőanyagok, a könnyű- és az élelmiszer-ipari termékek, a mező- gazdasági termékek, egyes gépipari termékek területén. Marjai József hangsúlyozta : a Magyar Népköztársaságban folyó munkát az MSZMP XII. kongresszusának határozatai szabják meg. Fő feladatunk az, hogy a következő időszakban nagyméretű és jelentőségű fordulatot hajtsunk végre a népgazdaság minőségi feljesztésében, megteremtsük további és gyorsabb fejlődésünk feltételeit és megvédj ük a korábbi erőfeszítések révén elért és kivívott életszínvonalat. A kormány elnökhelyettese kiemelte: népgazdaságunkban meghatározó szerepe van a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatoknak, a szocialista internacionalizmusra alapozott baráti, testvéri gazdasági partnerségnek. — Bizonyosak vagyunk abban, hogy a gazdasági együttműködési bizottság eredményes munkát végez ebben a szellemben — hangoztatta Marjai József. A bizottság hétfőn plenáris ülést tartott a napirenden szereplő kérdések megtárgyalására. II Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának ülése A Varsói Szerződés tagálla- Köztársaság fővárosában, Butiért zottságaédecembTr^lső karestben tart^a soron követ‘ felében a Román Szocialista kező ülését. Hétfőn ülést tartott Nyíregyházán a Hazafias Népfront megyei bizottsága, melyen részt vett és felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára. Elsőként beszámolót fogadtak el a bizottság legutóbbi ülése óta végzett munkáról. Ezt követően dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke adott tájékoztatást a megye hatodik ötéves tanácsi fejlesztési tervéről. Elmondta: a célok közül az egyik legfontosabb az alapellátás színvonalának növelése. Külön kiemelte a lakásépítési program fontosságát, az egészségügyi alapellátás fejlesztését, az általános iskolai tanterem-építési tennivalókat, amelyeknél költségkímélő megoldásokra is törekszenek. Foglalkozott a tanácselnök az ivóvízellátás, a munkaerőgazdálkodás és a településfejlesztés következő ötéves tervben szereplő fejlesztési feladataival. Számos kérdés és javaslat hangzott el a tájékoztatót követően, melyre Pénzes János válaszolt. Elmondta: a tanácsi szervek vizsgálják majd a még eldöntésre váró fejlesztéseket és arról értesítik a népfrontbizottságok tagjait. A népfrontbizottság ezután a december 20-án sorra kerülő megyei küldöttértekezlet tartalmi előkészítésével foglalkozott. A korábban kiadott Kötbér ■én, kilenc hónap ■ alatt, majdnem öt- " ven százalékkal több kötbért vasaltak be a kereskedelmi vállalatok szállító partnereiken — azaz a gyártókon —, mint amennyit a tavalyi év hasonló időszakában. Az ok: a szerződésben foglalt határidők, minőségi jellemzők stb. megsértése, gyakran teljes mellőzése. A vállalatközi kapcsolatok lazaságáról, az értékesítés szervezetlenségéről, a monopolhelyzetből fakadó túlzott magabiztosságról, s arról van itt szó, hogy a termelési, szállítási, együttműködési fegyelem — mit összefoglalóan szerződéses fegyelemnek is nevezhetünk — jó néhány cégnél még nem tartozik az erények közé. Furcsa, sőt elképesztő eseteket tárt föl az a népi ellenőri vizsgálat, amely a szerződéses fegyelemről folyt. Az objektív okok mellé — mint amilyen bizonyos importszállítmányok késedelme, elmaradása — olyanok is sereglettek, amelyek miatt nem szabadna fölborulnia a szerződéses fegyelem rendjének. Milyen rend lehet azonban ott, ahol a megrendelő cégnek adandó válasz — ráadásul ez a megrendelés nagy összegű exportszállításhoz kapcsolódott — azért váratott magára több, mint négy hónapot, mert az ügyintéző a papírokat véletlenül rossz iratgyűjtőbe tette?! Évek óta folyamatosan csökkent azoknak a termékeknek a köre, amelyek szállítására szerződéskötési kötelezettséget írnak elő a jogszabályok. így jó, így helyes, hiszen a vállalati önállóságnak fontos eleme a vállalkozási készség tágítása, legyen e vállalkozás tárgya komplett gyárberendezés szállítása, tömegáru rutinszerű továbbítása. Ebből azonban korántsem következik az a gyakorlat, amit napjainkban tapasztalhatunk: a válasz nélkül hagyott megrendelések sorozata. Pénzügyi elemzések arra mutatnak, hogy a részben vagy egészben be nem tartott szerződéseknek csupán egyharmada az, aminél a magyarázat a szerződő felek valamelyikén kívül álló ok. A meghiúsulás, a szerződésszegés kétharmada az érintettek szervezetén belür lévő tényezőkre vezethető vissza! Sokatmondó arányok. A megváltozott gazdasági környezetben egy vállalat megbízhatóságának, szavahihetőségének, pontosságának, korrektségének — azaz: üzleti hitelének — fokozatosan megnő a jelentősége. Elég itt utalni a korábban feltételeket diktáló, a megbízások között válogató építőipari vállalatok mai készségeskedésére, mint még ritka, de korántsem folytatást nem ígérő példára. V. T. A népfront kongresszusa nyílt eszmecsere lesz Á megyei népfrontbizottság ülésén részt vett és felszólalt Sarlós István, a HNF főtitkára M fi Kelet-^HB agyarorszag ■XXXVII. évfolyam, 276. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. november 25., kedd