Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-22 / 274. szám

1980. november 22. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Háromezer forint a nyírlugosi túrázóknak A kerékpározást kedvelő gyerekek első alkalommal ve­hettek részt nyáron Szabolcs megyei körúton. Hogy milyen sokan szeretik közületek is a napjainkban ismét népszerű- södő járművet, azt a túra résztvevőinek száma bizonyít­ja: 13 csapatban 223 gyerek indult biciklivel — világot látni. A megyei úttörőelnökség a csapatok számára naplópályá­zatot hirdetett, melyben az út élményei szerepelhettek. Az eredményhirdetésre a napok­ban került sor. Az első díjjal járó 3000 forintot Nyírlugos, a második díjak 1000—1000 forintját Nyírcsászári és Fe­hérgyarmat 1. sz. általános is­kolái, a harmadik díj 500—500 forintos jutalmát Levelek és Nyíregyháza 5. sz. általános iskoláinak csapatai nyerték. Képünkön: a nyári túrázók egy csoportja Tiszalöknél. (Molnár K. felv.) Gyermekek könyvespolca Kétévi vakáció Jules Verne (ejtsd: Zsül Vem) könyveiben annyi min­denről olvashatunk, miért pont a bóla maradna ki? Az 1828-ban született francia író korát megelőzve népsze­rűsítette azokat a tudomány által feltárt lehetőségeket, me­lyek zöme száz esztendeje még mesének, utópiának tűnt. A tengeralattjárón (Ne­mo kapitány) ma már senki sem csodálkozik. Az űrhajó azóta megjárta a Holdat (Utazás a Holdba), Armstrong és Aldrin, a két űrhajós — akik mint a Hold kolumbu­szái már a ti tankönyvetek­ben is szerepelnek — kőzete­ket is hozott földünk fényes úti társáról. Valóság lett, hogy az em­ber könnyűbúvár-felszerelés­ben leszállt a tengerek mé­lyére, felemelkedett a levegő­be. Az író fantáziáját kinőtte az idő. Az emberek hősies munká­ját, a természettel folytatott küzdelmét bemutató történe­tei, kalandos cselekményei, s a könyveiben lelhető renge­teg ismeret miatt az 1905-ben elhunyt francia író az ifjúság körében ma sem vesztett népszerűségéből. Van-e köztetek aki ne vál­lalná: két esztendeig nem kell iskolába járni, s egy la­katlan szigeten kipróbálhatja saját erejét, bátorságát, le­leményét, megszerezheti ma­gának mindazt, ami fennma­radásához szükséges. Kétévi vakáció című regényének gyermekhőseivel ugyanis ez történik. Egy nyári vakáció hajókirándulásából kistáján katasztrófa lesz. Tizenöt gye­rek menekül meg a zátonyra futott hajóról, hogy két évet töltsön egy szigeten. Hogyan? Erről szól a könyv. A Móra Kiadó nemrégiben indult Verne-könyvsorozatá­ban még nem jelent meg ez a regény — talán majd ez is sorra kerül —, de a könyvtá­rakban mindenütt megtalál­hatjuk a felszabadulás óta több kiadást megért kötetet. Jó szórakozást! Csapatzászló a téesztől Csapatzászlót ajándékozott az Almáskert Termelőszövetke­zet a cégénydányádi Táncsics Mihály Ottörőcsapatnak. A rendszeres együttműködés (őszi betakarítás, a nemzeti ün­nepek közös megünneplése) elismerése is a zászló, melyet ünnepélyes keretek között adtak át a csapat kisdobosainak és úttörőinek a KMP megalakulásának 62. évfordulója al­kalmából. Szíjon függő kőgolyók Á bolo A pampa — a dél-amerikai füves puszta Argentína belse­jében — mintha csak az észak-amerikai préri iker­testvére lenne: hasonlóan végtelen síkság, fát sehol sem látni, csak fűtengert. Itt is olyan büszke, bátor indiánok laktak, mint Észak-Ameriká- ban például a dakoták. A zöld fű nem rejtett ara­nyat — a gyarmatosító fehé­rek elkerülték ezt a vidéket. A kereszténységet buzgón hirdetők is felhagytak itt ál­dásosnak hitt tevékenységük­kel. A pampa aranyban sze­gény volt, ennek köszönhették a rajta élő indiánok, hogy so­káig függetlenek maradhat­tak. Egészen a XIX. század második feléig, amikor a fű is értékes lett. Tehén és juh le­gelte, aminek tejéből, húsá­ból, bőréből végül is pénz, arany lett. De míg eljött ez az idő, a bátor és szabad indián járta a füves pusztaságot, vadászott, a folyóban halászott. A mai Buenos Airestől délre, dél­nyugatra több nagy indián­csoport élt, köztük a keran- dik, a puelcsék és a tehuel- csék. A kerandi törzs hazája az Atlanti-óceán partvidéke és a Córdoba hegység közt fekvő terület. Ruhájuk bőr­ből, szőrmékből állt, az íjat, a nyilat, a gerelyt és egy külö­nös fegyvert, a bolát használ­ták. Nem annyira hadiszer­szám ez az utóbbi, mint érde­kes vadászfegyver. TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Átkujtorgó. 6. Vissza: vés, karcol, Irdal (—’) .7. Költőféle. 8. Talmi. 9. Megfejtendő. 11. Szappanmárka. 12. Is- táUó. 14. .Mártírjaink városa. 16. Megfej­tendő. 18. Kettőzve gyermekek édessége. 20. Vízben taszít. 21. Izomrögzítő szalag. 22. Megfejtendő. 24. Foghús. 25. Jelfogó, áramköröket bekapcsoló szerkezet. 21. Muzsika. 28. Zenei hármas, ismert idegen szóval. 29. A csökönyösség. Függőleges: 1. Nyíltszini csapadékelve­zető. 2. Római 1001. 3. Kereskedelmi érté­ke. 4. Ételízesítő. 5. Megfejtendő. 6. Oda­hintett. 10. Hónaprövidítés, de fordítva: húz. 11. Menyasszony. 13. Kacat. 14. Ezüst, kén vegyjele. 15. Megfejtendő. 17. Csen. 19. Egyidős testvérpáros. 21. Kortyolja. 23. — Baba és a negyven rabló. 24. Ide betűi keverve. 26. ÉO. 27. Vissza: határozott névelő. Megfejtendő: nagy folyók a Szovjetunió európai területén: vízszintes 9, 16, 22, függ. 5, 15. Mült heti megfejtés: PARIS — BERN — — BONN — ROMA — MADRID Könyvjutalmat kapnak: Bihari Jolán Kótaj, Bús Roland Nyíregyháza, Gyüre Julianna Fényeslitke, Hrabovszki Hilda Tiszaszentmárton, Jánosa Rozália Nyírsző­lős, Kádár Enikő Csaholc, Kátka Tibor Nyírkárász, ifj. Kresznóczki Endre Pusz­tadobos, Mudri Yvette Kisvárda, Nagy Er­zsébet Nyíregyháza, Orbán Judit Sényő, Szikora Attila Jéke, Tamás Zsolt Géber- jén, Varkuli Ibolya Nyírlugos, Veress Jó­zsef Mátészalka. A bola nyers bőrrel bevont golyókból áll, amelyeket in­ból készült szíjakkal erősítik egymáshoz. A kerandi indián­nak háromféle bolája van. Az egygolyós bolával a sérült ál­latot üti agyon. A kétgolyóst a nanduvadászatnál használ­ja. (A nandu a pampán cso­portosan élő, strucchoz ha­sonló nagy madár.) Az egyik golyót kézbe fogja, a másikat megpörgeti, utánozhatatlan ügyességgel elhajítja, és a bo­la a menekülő állat lába, vagy nyaka köré tekeredik. A há­romgolyós bolával nagyva­dakra vadásztak. A gyalogosan vadászó dél­amerikai indián élete gyöke­resen megváltozott, amikor feltűntek az elkóborolt spa­nyol lovak ivadékai. Az indi­án remek lovas lett, szinte összeszűkült a pampa. Na­gyobb lett vadászterülete, több a zsákmánya. Bő eszten­dők következtek, amíg a be­özönlő fehérek tőlük is el nem rabolták a földet, a szabad­ságot. R. G. Öttorok rovata Miénk a szó „Tanulóink hangja” — ez a címe a Nyíregyházi 4. sz. Általános Iskola pajtásai által szerkesztett újság­nak. A tanévenként négyszer megjelenő lap munkatár­sainak zöme az iskola újságíró szakkörének tagjaiból áll, de bárki írhat, akinek megörökítésre érdemes él­ménye van. A rendszeresen megjelenő példányok mellett külön- számok összeállítására is futja erejükből. Ilyen külön- szám az idei, József Attila születésének 75. évforduló­ja alkalmából megjelent válogatás. A szakköri foglalkozáson töltött egy óra alatt — hiszen az újságíró gyorsan dolgozik — több írás is szü­letett. Barátról, példaképről, kedvtelésről. A legsikere­sebbeket, mint megígértük, most közzétesszük. Mi szeretnék lenni? Újságíró. Ugyanis hallottam, hogy az ilyen ember sok helyen jár. Az újságírás nekem akkor tetszett meg, mikor először elmentem 'a szakkör­re. A tanár nénivel beszélgetve rájöttem, ha ezt vá­lasztom, még talán megyek vele valamire az életben. Gondolom, jól választottam, mert nagyon megszerettem az újságírást. Az iskolánkban megjelenő újság az, ami­be életemben először én is írhattam. Szabó Hedvig 6/a Osztálytársaim között több a fiú, ugyanis ez az osz­tály fociosztály. A lányok csak tizenegyen vannak. Né- hányan más iskolából jöttek. Nagyon nehezen alakult ki az osztály. Osztályfőnökünk Kecskeméti Jánosné. A matematikát ő tanítja. Egy kicsit rátérek a magyarta­nárnőmre, vagyis az újságíró szakkör vezetőjére. Sok jót tanulunk tőle. Neve: Dombóvári Józsefné. De én az 5/c osztályról írok, ezért írok még egy keveset a lá­nyokról. Legtöbben a 4/c osztályból kerültünk ide. Na­gyon jól összeillünk. Mindenkinek jó tanulást! Merkószki Ildikó 5/c Focista akarok lenni. Reggel fél hétre a stadionban kell lenni. Először még nem volt öltözőnk, hanem októ- ben 26-án kapott az 5/c osztály fiúcsoportja új öltözőt. A pályán 12 perces futás, majd 28 perces gimnasztika. Utána labdával melegítünk, amit nagyon szeretek. Ed­zőnk Karafa László és Hajdú József. Négyfelé osztjuk a csapatot, és egymás ellen játszunk. Már voltunk Bé­késcsabán is focizni és megnyertük a meccset kettő nullra. Ennek nagyon örültünk. Nagyhalászban is nyer­tünk négy háromra. Aztán Budapesten játszottunk, de ott kikaptunk hat kettőre. Nagyon szívesen sportolok. Szarka László 5/c A 6/a osztály őrsében egészségőr vagyok. Az őrs­vezetőnk megfontolt, okos ember. Bár tavaly én vezet­tem az őrsöt, ezt mégis kénytelen vagyok elismerni. Minden szerdán őrsi foglalkozásra jövünk össze az is­kola klubjában. Ennek köszönhetjük, hogy vállalásain­kat már megvalósítottuk. Szeretek ebbe az őrsbe járni. Duleba Tímea 6/a Kedden és pénteken 2 órára megyek a zeneiskolába. Szeretem a vadászkürtöt, mert azon tanulok játszani. Hogyan zajlik le egy óra? Most leírom. Elmegyek. Le­pakolok, előveszem az ellenőrzőt és a kottát is. Elfújok egy pár kötésgyakorlatot, aztán a házi feladatot. Beírja tanár bácsi a következő házit, és aztán azt is elfújom. Fél 3 mire visszaérek, és most már az iskolai házit kez­dem el csinálni. Hudák Csaba zenetagozat Nekem édesapám és édesanyám a példaképem. Azért szeretnék rájuk hasonlítani, mert mind a ketten kitűnően végezték el az általánost és a gimnáziumot Azóta édesapám a kiváló dolgozó kitüntetést is meg­kapta. Édesanyám tanár a 4. számú általános iskolában, apukám pedig boltvezető a 20-as számú élelmiszerbolt­ban. Szeretnék hasonlítani rájuk. Filep Tímea 5/b BÍRÓ LÁSZLÓ: Hápi feladat Kicsi kacsa, tityi-totyi, letotyog a tóra. Mamácskája, a nagy totyi, úszni-tanítója. Alkonyaira tityi-totyi jól megtanult úszni. Este jó lesz mamácskája szárnya alá bújni. Apró a zsoké ... , de a „lova” sem valami óriás. 1 GYERMEKVILÁG | A pampán bolával vadászó indián ■ 2 3 4 5 6 ■ 7 ■ r 9 ■ ■ " 12 \ ,3 ■ P 15 ■ !l 17 ■ 18 ■ 20 _ ■ 22 23 ■ ■ 24 r I 25 28 = 1 p

Next

/
Thumbnails
Contents