Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-20 / 272. szám
1980. november 20. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Módosul a mezőgazdaság szabályzó rendszere A mezőgazdasági üzemek a jövő évi tervezéshez — a termelés szervezéséhez — idejében megismerhetik a szabályozó rendszer módosítását. A részletes módosítást a közelmúltban megjelent Magyar Közlöny 79. száma adja közre. A változtatás célja az, hogy jobban érdekeltebbé tegyék a termelőket a népgazdaság számára fontos termékek és termények előállításában és a takarékos anyag- és eszközgazdálkodásban. A rendelkezés egyfelől az árak módosításával alakítja, javítja a termelői érdekeltséget. A felhasznált eszközök és a mező- gazdasági termények árát egyaránt módosították. Az 1981. évi új és növelt fel- vásárlási árakat már korábban közzétették, a közeljövőben teljes körben meghirdetik az ipari anyagok, eszközök árait is. Ily módon ismertté válik a termelés gazdaságosságát, jövedelmezőségét nagyrészt meghatározó korszerűsített árrendszert, amely a korábbinál erőteljesebben mozgósítja a termelőket a lakossági ellátás javítására, illetve a gazdaságos exporttermelés fokozására. Az új szabályozásnak egyik fő jellemzője, hogy csökkent az állami támogatás mértéke és köre, miközben fokozódik a hitel szerepe. Mindez felelősségteljesebb beruházástervezésre és helyi lehetőségek jobb kihasználására ösztönzi az üzemeket. A gazdaságok az eddiginél jobban megérzik majd, hogy valójában mennyibe kerül egy-egy létesítmény. S ennek megfelelően kell számolnunk, mérlegelnünk. Ez értelemszerűen elvezet oda, hogy az árakban térül meg a termelők befektetése, fáradozása. Ezt az átállást jelentősen megkönnyíti, hogy a hitel- feltételek kedvezőbbek lesznek. Az eddig államilag támogatott fejlesztéseket, beruházásokat 1981- ben alacsony kamatú hitelek karolják fel, a kamattérítés mértéke 2—4 százalék. A kedvezményes hitel a költség 70 százalékáig adható. A tejtermelők, tehenészetek és a sertéstartás fejlesztésére továbbra is érvényben marad az állami támogatás, összefüggésben az ágazatok nagy népgazdasági jelentőségével és azzal, hogy a szarvasmarhatartásban hosszú a megtérülési idő és a befektetések is túlságosan igénybe veszik a gazdaságok anyagi erejét. A támogatást a gazdaságok az eddigitől eltérően csak utólag, a beruházás üzembe helyezése után kapják meg és ezt az qsz- szeget a hitel törlesztésére kell fordítani. Az utólagos kifizetés ösztönző hatású lehet a beruházás gyorsabb megvalósítására is. A költségek emelkedése a gazdaságokat egyaránt érinti. Az átlagosnál gyengébbeket, ahol a költségek magasabbak és a hozamok kisebbek, valamivel erőteljesebben. Azok az átlag alatti adottságú üzemek, amelyek nem tartoznak a kedvezőtlen adottságú gazdaságok közé, s ennélfogva eddig semmiféle kedvezményt nem élveztek, a továbbiakban adókedvezményhez jutnak. Ez az adómérséklés több száz gazdaságot érint az országban, megyénkben is jó néhány élvezheti. A kedvezőtlen adottságú üzemek támogatására^ továbbra is érvényben marad a korábbi rendszer, amely jelentős árkiegészítést biztosít számukra. A termelési adó rendszerében bekövetkező változásokat is lényegében a rosszabb adottságú, gyengébb földminőségű üzemek talpraállásái szolgálják. A létszámgazdálkodásban újabb lehetőséget kapnak a gazdaságok arra, hogy a létszámot valóban a szükségletekhez igazítsák, anélkül, hogy ez közvetlen adóhelyzetet teremtene. A nyírgelsei hűtőházban Gábor Péterné és Keserű Mihályné az osztályozógépen dolgozik. (Elek Emil felv.) Kevesebb gond a vártnál Nagyecseden Üzem született ■ Aki látott már átalakításból létesült kisüzemet, tsz-melléküzemet, az tudja, az első benyomások nem mindig szívderítőek. Nagyecsedről, a Medicor Művek ottani részlegéről azonban nem kell rossz szájízzel távozni. Szeszfőzdéből alakították A nagyecsedi ipartelepítés lényegében előzmény nélküli volt a tizenkétezer lakpsú nagyközségben, hiszen a korábbi szeszfőzdét aligha tekinthetjük elődnek; illetve egy dologban csak: az új üze- mecske a régi szeszfőzde átalakított épületében kapott otthont. Nem bőségeset, nem kacsalábon forgót, de nagyon tisztát, világosat, kulturált munkára alkalmasat. És egy kissé zajosat. Gyöngy Imrétől, a meó vezetőjétől kérdezzük: — Mit, kik és hogyan gyártanak? Czuczor György cáfolata N incsen ilyenkor nagyobb ellensége a földeken dolgozóknak, mint az eső. Pedig novemberben is kijutott az égi áldásból. Eső is esett, hó is hullott, fagy is volt. Sőt, a fagy egyre inkább mutogatja méregfogait, reggelre keménnyé lesz az előző délután még latyakos talaj. Amolyan vendégmarasztaló a határ Nagycserkeszen is. Nagy munkát, energiát jelent ebben az időben a cukorrépa és a kukorica betakarítása. Arra a kérdésre, hogy milyen ez a föld, a Kossuth Termelőszövetkezet agronómusa így válaszol: — Jó mezőföldi talaj ez, megterem itt a negyven tonnán felüli cukorrépa. Csak egy baja van, pontosan a betakarítás időszakában, ha felázik, nagyon nehéz rajta dolgozni. Czuczor György, a szövetkezet traktorosa lakonikus tömörséggel válaszol: — Embert és gépet egyaránt próbára tesz. S mily igaza van Czuczor Györgynek, aki a cukorrépa betakarításán fáradozik. Hiába van a korszerű francia gépsor, a Herriau, ezt is megfogja a mély talaj, csak lassan képes haladni. Még így is műszakonként nyolc- kilenc hektár cukorrépát szed ki. — Nem rossz ez a gép — magyarázza a traktoros a Herriau előnyeit. — Ugyanis egy menetben végzi a répa leveleinek vágását, a lefejezést, s egy tárcsa segítségével pedig kiemeli magát a répát a földből. Egyszerre hat sort lehet vele kiszedni. Én jól ismerem, sokszor dolgoztam már vele. A tíz év alatt, amit itt eltöltöttem, sok gépet megismertem. Először a K—25-ön kezdtem traktoros pályafutásomat. Abban az időben komoly monstrumnak számított. Persze ha most odaállítanánk mondjuk egy Rába mellé, nevetséges lenne. Ugyanígy az UE—28-as, amelyen szintén dolgoztam. Ezt követte a 45 lóerős MTZ, majd jött az 50-es. Végigjártam a Zetor-Supereket és a Dutrákat is. Most, ha éppen nem betakarítógépen ülök, akkor már egy igazi monstrumot, a szovjet T— 150-est vezetem. Ez tényleg korszerű, nagy teljesítményű traktor. Czuczor György növénytermesztő-gépész szakmunkás, még nincsen harmincéves, de már megjárta a „hadak útját”, már ami a gépek sorát jelenti. Ennyi idő alatt felgyülemlett tapasztalat jól kamatozódik a munkában is. Kora tavasztól késő őszig a határban dolgozik az erőgépekkel, a kombájnokkal, silózó- és más betakarítógépekkel. Amikor pedig szükség van rá, a műhelyben javítja munkaeszközeit. — Azt vallom — mondja a fiatal növénytermesztő-gépész szakmunkás —, hogy jól dolgozni csak kifogástalan géppel lehet. Ezért nagyon nagy szerepe van a gépek felkészítésének. Erre a talajra is minden rossz jelző elmondható: süllyed a gép, ragad a kerék, lassan halad a Herriau. Tehát gondos felkészítés nélkül, mondhatom így, egy fabatkát sem érne az egész. Pedig a 240 hektárból már alig van hátra hatvan hektár, de talán ez a hatvan hektár betakarítása nagyobb energiát követel, mint a többi 180 követelt. Szerencsére jól felkészítettük a masinákat, bírják az erőpróbát a rendfelszedők és a szállító IFA-k is. Habár a tehergépkocsikat rendre a Rába húzgálja ki sárfogságából. Azonban még így is végzünk ennek a növénynek a betakarításával november második felében. H ogyan is mondta a fő- agronómus: csak egy baja van ennek a talajnak, ha felázik, nagyon nehéz rátja dolgozni. Tényleg nehezen haladnak rajta a gépek, tengelyig süllyednek a sárban, de Czuczor György munkájával igyekszik rácáfolni az agronómus szavaira. S ezért senki sem haragszik meg rá. Sipos Béla — Kézi acélműszerek készülnek: csipeszek, nőgyógyászati eszközök és állatorvosi kellékek. A téesszel közös vállalkozást a MEDICOR irányítja: a szövetkezet bérmunkát végez, mi pedig szervezetileg is a nagyvállalathoz tartozunk. A szövetkezet forgácsolással, csiszolással foglalkozik: ami ebben az épületben van, az pedig a kézi műszerészrészleg. Gyöngy Imre és a többi vezető, összesen öten, Debrecenből jöttek. Itt laknak, nem is akármilyen lakásokban, a nagyvárosi albérletet cserélték fel a vidéki otthonra. — Nemcsak a lakáskérdés megoldását jelenti, hanem a szakmai továbblépésnek is jó lehetősége ez a munka. Ráadásul betanítani az ipari munkával csak ismerkedőket, az sem utolsó feladat. Ugyancsak nem elhanyagolható momentum: vezetési ismereteket is szerzünk. Ez persze a vezetők haszna. De mit jelent a falunak? Kétszázan a kapuk előtt Hogy pontosan ki beszél, a zajban nehéz kihámozni. — Fél évig Debrecenben voltam betanulni. — Húszán voltunk ott. — Nem nehéz, csak kézügyesség kell hozzá. — Nincs okunk a szégyenkezésre. És sorjáznak a vélemények. — A debreceni normák 60 százaléka volna a feladat — szólal meg Gyöngy Imre —, de már 75 százaléknál tartunk. Mondják: kétszáz jelentkezőt, főleg nőket vettek előjegyzésbe. Most kilencvenen vannak. — Az a nő — mutatnak egy társukra —, valósággal besírta magát. De érthető is: amikor jelentkezni kellett, kórházban volt, lemaradt a listáról, de nem nyugodott, míg fel nem vették. A szokvány, ám indokolt kérdés a munkássá válásra vonatkozik. A válasz azonban nem az általános képet tükrözi. — A paraszti munkától való elszakadás a vártnál jobban megy, gondoltunk a nehézségekre, de alig "jött be ilyesmi. A MEDICOR-nak Hajdú- Bihar megyében több telepe is van, de ilyen jól előkészítette! még nem találkoztam. Itt minden a helyén volt, zökkenők nélkül lehetett indulni. — A kapcsolat Debrecennel? — Oda-vissza 170 kilométer, de gondot nem okoz. Állandó kapcsolatban vagyunk velük. Hozzák az anyagot, viszik a készárut, amit mi csomagolunk. Debrecenben szúrópróbaszerűen ellenőrzik a minőséget, de több mint két hónap alatt kétszer volt csak kifogásuk. Ez önmagáért beszél. Á betanítók dicsérete A Rákóczi Termelőszövetkezet melléküzemágában ugyancsak jó viszonyok közepette, hetvenhárman dolgoznak, zömükben nők. A velük foglalkozók dicsérettel szólnak róluk. Tóth László a MEDICOR szakembere, akinek vállán a betanítás nyugszik, ezt mondja: — Ez a csiszolószakma nemrég még hároméves tanulást igényelt. Kiderült, betanítás is lehetséges. A jobb képességűek egy év alatt a 100 százalékos szintet is elérhetik, éá ahogy nézem, jó né- hányan lesznek itt is ilyenek. Gond talán, hogy fiatalabb korban könnyebben sajátíthatók el a fogások, és itt elég sok a középkorú. Azt azonban már megállapítottam, hogy nincs különbség a városi és a falusi emberek között, sőt, az ecsediek köny- nyebben tanulnak, mint teszem fel Debrecenben tanultak a munkások. Hallatlan akaraterő van bennük, egyik sem akar rosszabb lenni a szomszédasszonynál, sokszor mondják; „inkább itt maradunk éjszakára, de megtanuljuk a fogásokat”. Kerekes Miklós művezető a téesz alkalmazottja. — Óriási dolog ez, hiszen itt nem függünk az időjárástól, és jó munkát tudunk adni az eddig felesleges embereknek. Persze a szövetkezet haszna sem elhanyagolható. Ebédidő lévén, könnyebben voltak szóra bírhatok az asszonyok. Boros Sándorné csoportvezető például így vélekedett: — Eddig növénytermesztő voltam, itt könnyebb, mint a határban dolgozni, mert biztos a munka.és biztos a pénz is. Tizenhat emberem van, de nincs gond velük, szépen haladnak a munkában. Murguly Imréné: — Tagja vagyok a nőta- nácsnak, tudom, hogy milyen sokszor kértük, legyen itt is valami, hogy akinek családja van, tudjon helyben is dolgozni. Csak dicsérni tudom azokat, akik végül is meghallották a kívánságot. Nekem könnyű volt a betanulás, csak egyszer kellett megmutatni, aztán már ment is. Tóth László búcsúzóul még annyit mond: — Egy erős hónap alatt még 41 ezer csipeszt kell elkészíteni. Ez az anyagyárnak is becsületére válna, de úgy nézem, sikerülni fog ez itt is. Az irodának nevezett üveg- kalickában bejegyzéseket nézek. Lengyelország, Szovjetunió, Nigéria, ez a három országnév olvasható. Ide jutnak el azok az eszközök, amiket nagyecsediek készítenek. Szép és gyors karrier. Speidl Zoltán Matrica a matracon E gyre-másra futnak le a gumiágybetétek a gumigyár ibrányi üzemének szalagjáról. Exportra készül mind. Szépen, gondosan készített darabok. Az áru még beutazik Nyíregyházára, itt teszik fel az í-re a pontot, vulkanizálják, s ellátják valami nagyon okos dologgal. A külföldi megrendelő kérése ez a plusz. Egy matricáról van szó, amit a gumimatracra, illetve ágybetétre kell rásütni. Ezen rövid felírás: ezzel a tárggyal csónakázni, ezen a vizen napozni tilos, illetve életveszélyes. Az ötlet jó. A hazai statisztika szomorú számai is azt bizonyítják, a gumimat- racos fürdőzők közül sokan vesztik életüket Kidurranhat, a szelep kiszaladhat belőle, a gumi átforrósodik a napon, s róla vízbe eső vagy ugró köny- nyen életével fizet. Elsodorhatja a víz, s puszta ijedtség is okozhat bajt. A külföldi megrendelő kívánsága tehát jogos, amikor balesetvédelmi okokból olyan felírást kíván, mint az említett. Okos dolog lenne, ha a hazai termékekre is rákerülne a felirat. A többletköltséget nem szabad említeni, hiszen megfizethetetlen életekről van szó. Döntés kellene, gyors, határozott Hogy a jövő nyáron már csak olyan termék kerüljön piacra, amely nemcsak pihentet, de figyelmeztet is. (bürget) Új feldolgozó üzem Kisvárdán A HUNNIACOOP kisvárdai üzemében a tmk dolgozói szerelik az új nyúlfeldolgozó üzem szállítópályáját. Falugyűlések Fülesden az ifjúsági klubban ma, november 20-án 18 órától falugyűlést tartanak. Azonos időpontban Tiszalö- kön a művelődési házban gyűlnek össze a község lakói. Üjfehértón négy falugyűlés lesz a napokban, az első november 20-án 17 órakor a művelődési házban. Majd november 21-én 17 órakor a Tokaji úti iskolában, november 22-én 14 órakor a gyapjúszövőgyárban, öt órakor pedig a Mályváskerti iskolában kerül sor falugyűlésekre.
