Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-16 / 269. szám

MA Bujtos: közelebb a városhoz (2. oldal) Ötletbörze sablonok ellen (3. oldal) Társadalmi program H 'rom éve tartó munka befejező szakaszához jutott el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, amikor megtárgyalta és elfogadta a hatodik ötéves terv irányelveit. Három esztendeje kezdődött ugyan­is az a tervezőmunka, amelynek eredményeként — s egy­ben széles körű társadalmi vita után — a társadalmi ha­ladásunk gazdasági alapját erősítő, a középtávú népgazda­sági terv irányelveinek javaslata a vezető párttestület elé kerülhetett, s a most már jóváhagyott irányelvek alapján megtörténhet a véglegesítés, a törvénytervezetnek az or­szággyűlés o'* terjesztése. A Központi BizötuAtt november 13-i üléséről kiadott közlemény — amelyet a lapőK egnapi számukban publi­káltak — a tervezés új gyakorlatát árá„a. a nyilvánosság elé, hiszen a korábbi középtávú programokhoz képest a hatodik ötéves terv irányelvei jóval kevesebb részfelaűáfij. foglalnak magukba. Sokkal inkább az irányokra, mintsem a konkrét számokra alapozódik az 1981 és 1985 közötti esz­tendők társadalmi, gazdasági teendőinek láncolata, azaz szembetűnő a program keretjellege, s ezzel az is, a megelő­ző népgazdasági terveknél nagyobb mozgásteret kínál a végrehajtás közbeni igazodásra, a helyi sajátosságok ér­vényesítésére, a rugalmasság kamatoztatására. Az irányel­vek ismeretében úgy fogalmazhatjuk meg öt esztendőre szóló feladataink lényegét, hogy a növekedés mérsékeltebb ütemét összekötjük a gyorsabb — sok területen: a föl­gyorsítandó — gazdaságszerkezeti változásokkal. Célokat, irányokat jelölt meg a vezető párttestület ülé­se — akár azt is mondhatjuk, az aktuális társadalompoli­tikai, gazdaságpolitikai feladatok összegezését adta —, ugyanakkor a teendők részleteit, a hogyant az első vonal­ra, azaz az intézményi rendszer, a gazdálkodás közvetlen szerveire, szervezeteire bízza. Nem adja meg azt a kényel­met, hogy a gyorsan változó gazdasági, gazdálkodási kör­nyezetet, feltételeket illetően bármit is részletesen előírna a végrehajtás egységei számára, önállóságot feltételez, s ezzel: nagy felelősséget. Ötvözi a tudatos törekvést a kor­szerű tervezésre, a rugalmas végrehajtásra, ugyanakkor — hiba lenne elhallgatni — tükre a világgazdasági hatások­ban rejlő bizonytalanságoknak, ki nem számítható ténye­zőknek is. Ez utóbbiak objektív elemek; tudomásul kell azokat venni. Ilyen, tőlünk független tényező a nyersanya­gok, az energiahordozók szűkössége és drágasága, s ennek is része van abban, hogy az irányelvek szerint a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása a tervidőszakban alatta marad a megtermelt új érték egészének, mert így mérsé­kelhetjük külföldi tartozásainkat, javíthatjuk a népgazda­ság egyensúlyát. Az ilyen és hasonló tapasztalatok figyelmeztetnek rá, hogy a terv nemcsak gazdasági, hanem egyben társadalmi program is! Föltételezi és megköveteli a legszélesebb körű részvételt, együttműködést, a helyi döntések előkészítésé­ben é$ meghozatalában épp úgy, mint a végrehajtásban. Ez azért is elengedhetetlen, mert a viszonylag szerénynek látszó legfőbb összefoglaló mutató — a nemzeti jövedelem növekedése évi átlagban három százalék — elérése sem lesz könnyű, egyszerű, ahogy például a mezőgazdasági ter­melés évi 2—3 százalékos bővítése is tartogat kemény fel­adatokat, amint a számítástechnikai, az elektronikai, a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermedierprogram — most már olyanok is fölsorakoznak, mint az energiafel­használás ésszerűsítésére, az anyagtakarékosságra kimun­kált elképzelések összefoglalása. Ugyanígy az életkörülmé­nyek főbb pilléreinek erősítésére — például az egészség­ügy, a lakásépítés — szintén önálló, de a tervvel szoros egységet alkotó program készül. Figyelmet érdemel, hogy a hatodik ötéves tervben — az irányelvek szerint — a megnehezedett gazdálkodási feltételek ellenére is jelentő­sen nő az alapfokú oktatásra, az egészségügyre fordítható kiadások összege. Az is lényeges eleme az életkörülmények javításának, hogy a 370—390 ezer lakás felépítése mellett sort keríthe­tünk 90—100 ezer Otthon felújítására, 40—50 ezer korsze­rűsítésére, s a munkaidőalap csökkenése nélkül fokozato­san bevezetésre kerülhet az ötnapos munkahét. Évi több, mint 200 milliárd forintos beruházást tar­talmaznak az irányelvek, itt azonban lényegesen — és kényszerűen — változik az arány, emelkedik a fogyasztás, csökken a fölhalmozás aránya, ez utóbbi 18—20 százalékra. Tovább nő a vállalati fejlesztések súlya a teljes beruházási tevékenységen belül, ebben a hitelezés — o versenyezte­téssel elnyert hitelek — szerepe is jelentős. Nyíltan szólt a Központi Bizottság arról, hogy az irányelvekben meg nem szakítható kapcsolat áll fenn a célok és a követelmények között, azaz úgy kell gondolkod­nunk: elérjük ezt és azt a célt,, ha ez és az a követelmény teljesül. Ami épp úgy igaz a termelőágazatok állóeszköz­állománya 24—27 százalékos bővítése esetében, mint a no­minálbér évi ötszázalékos növekedésében, s érvényes az öt év alatti 6—7 százalékos reáljövedelem-emelkedésre is. I sr^wlokat, irányokat és teendőket együtt látni: sok te- í |fn kintetben új munkamódszereket, cselekvési, vezetési stílust követel — amiben épp úgy sűrűsödnie kell az értékesítést segítő fejlesztésnek, mint a termelés nem­zetközi kapcsolódásai ugrásszerűen megnövelt szerepének, az elért életszínvonal megtartását, s az életkörülmények javítását szolgáló erőfeszítéseknek. A célok, az irányok most már a legszélesebb nyilvánosság előtt ismertek; az értékteremtő, fejlődést szolgáló cselekvésen a sor. E cse­lekvés hogyanja holnapunk mikéntjét határozza meg. HATSZÁZHETVENEZER TAG KÉPVISELETÉBEN Tanácskozik a vasasszakszervezet kongresszusa Hatszázhetvenezer szak- szervezeti tag képviseletében, 570 küldött és több mint 100 meghívott vendég részvételé­vel szombaton a vasasok Költői Anna utcai székházá- ’7-1r. megkezdődött a Vas-, Fém- tS,_ Villamosenergia­ipari Dolgozók '"■■’akszerveze- tének XXVIII. kongréJLzusf: A tanácskozáson részt véu Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai, Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Simon Pál nehézipa­ri, Soltész István kohó- és gépipari és Trethon Ferenc munkaügyi miniszter. Jelen volt a Vas- és Gépipari Dol­gozók Szakszervezeti Nem­zetközi Szövetsége főtitkára, Pierre Baghi is. Borovszky Ambrusnak. a vasasszakszervezet elnöké­nek megnyitója után Herczeg Károly főtitkár szóbeli be­számolója egészítette ki a központi vezetőség írásos je­lentését. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt öt évben, mind a kohászat, mind a gép­ipar javította termékeinek minőségét, s több üzeme él­ni tudott a magasabb követel­ményeket támasztó exportle­hetőségekkel. A tőkés kivitel a javuló lakossági ellátás mellett mindkét ágazatban megkétszereződött. A villa- mosenergia-ipar biztosította az ország energiaszükségletét. E gazdasági eredményekkel összhangban fejlődtek a dol­gozók élet- és munkakörül­ményei. A főtitkár ugyanakkor ^em hallgatta el, hogy több goiiátT nem sikerült úrrá lenni" nemesetben szereztek érvényt ÜL ^tata­rozott céloknak. A kívaiü.' nál lassúbb ütemű a teC mékszerkezet korszerűsítése, sok helyütt szervezetlen a munka, s ebből eredően nem változott kedvezően a túlóra­felhasználás, alacsony a mű­szakkihasználás, nem javult kellő mértékben a termelé­kenység. K ómoly hátráltató tényező egyes vállalatok, megcsonto­sodott belső irányítási rendje, kevés a középvezetők önálló­sága. A termelés első vona­lában dolgozó művezetők ha­tásköre szűk, tekintélyük ke­vés. A gondok megoldásában nagy feladatok várnak a gaz­dasági vezetés mellett a szakszervezetekre is. A főtitkári beszámolót vita követte. A vasas szakszerve­zet kongresszusa ma folytat­ja munkáját. Kongresszusi előkészületek a Szovjetunióban A szovjet tömegszerveze­tek vezető testületéi is meg­vitatták a héten az SZKP februári, XXVI. kongresszu­sára való felkészülés teendőit. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának teljes ülésén nagy hangsúlyt kap­tak azok a feladatok, ame­lyek a szovjet emberek élet- színvonalának, a dolgozók helyzetének további javítá­sával, a szocialista demokrá­cia fejlesztésével függenek össze. A Komszomol Központi Bi­zottsága hasonlóképpen vizs­gálta meg az ifjúsági szövet­ség feladatait a kongresszu­sig hátralévő időszakban. Ülést tartott az elmúlt héten több köztársaság kommunis­ta pártjának központi bizott­sága és számos területi párt- bizottság is. Kisvárda határában a Rákóczi Termelőszövetkezet táblá­in az utolsó fordulókat teszik. A nehéz talajon két erő­géppel tudnak csak haladni. (Jávor László felvétele) Lakások, fedett piac, üzemi épületek Építkezés hóban, fagyban Megyénk két nagy állami építőipari vállalata a téli hó­napokban is jó tempóban dolgozik. A legfontosabb munkahelyeket téliesítették, a dolgozókat ellátták védőru­hával és védőitallal. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál a gaz­dasági követelményeknek megfelelően szigorított ener- és anyagtakarékos gaz- j‘-i. Jást rendeltek el. A hő­f ‘ ‘' , - .rendezések száma termelő be* , kpvpsebb a tavalyinál 19-m1 nevesebb de a meglévő bem.dez?sekeí ésszerűbben használja« e ahol lehet, a végleges fűit.. mellett folytatják a munká­latokat. A szakemberek fo­lyamatosan ellenőrzik a hő­termelő gépek üzemanyag-fel­használását. Az építésvezetők szigorú kötelességei közé tar­tozik az építőanyagok állandó biztosítása, valamint a védő­ruhák, védőfelszerelések és a védőitalok biztosítása. Vala­mennyi munkahelyen meg­tartották a szükséges baleset- védelmi oktatást ás a techni­kai feltételek is biztosítottak a folyamatos munkához. A téli munkák kellékei kö­zül fóliából 220 mázsát szállí­tottak, illetve szállítanak a munkahelyekre. Szénből négyezer, kokszból ezerkét­száz mázsa áll rendelkezésre. Sóból száz mázsát, nádpalló­ból 7500 négyzetmétert sze­reztek be. Hungarocellből . 2500 négyzetmétert szállítot­tak a tél elleni védekezésre. A SZÁÉV a budapesti épít­kezéseken szinte teljes kapa­citással dolgozik ezekben a hetekben. Záhonyban 15, Kisvárdán 80 lakást építenek. Nemrégiben elkezdődött a nyíregyházi Szamuely tér építésének második üteme. A terv szerint ez év végéig 3x87 lakást szerelnek össze az építők a téren. A nyíregy­házi Kossuth utca elején a 14 szintes épületre az elmúlt na­Üj elemek öntéséhez készíti elő a formát Budai Mihály és Zajácz Jú.stf a SZÁÉV elő­regyártó telepén. (Both Pál Ambrus felvételei) y Kelet­Inagyarország í XXXVII. évfolyam, 269. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1980. november 16., vasárnap Még teljes kapacitással dol­gozik a SZÁÉV betongyára. pókban rákapcsolták a fűtést, itt a végleges fűtés mellett folytatják a befejező munká­latokat. A Búza téri fedett piac építése is folyamatos lesz télen. Gyors ütemben halad a csengeri cipőgyár bővítése, ennek a létesít­ménynek a műszaki átadását még ebben a hónapban meg­kezdik. A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat téliesítési tervében egyebek között ez áll: „A téli hóna­pokban is úgy kell dolgozni, hogy 1981-ben az első ne­gyedéves tervet teljesíteni tudjuk”. A téliesítési tervben az is szerepel, hogy a dolgo­zók védelmét és ellátását fo­kozott mértékben kell bizto­sítani. „Szüneteltetni kell a munkát azokon a munkahe­lyeken, ahol a megfelelő szo­ciális ellátás és a munkafel­tétel nem biztosítható. Ha ez előfordul, a dolgozók foglal­koztatását más munkahelyen kell biztosítani” — írja elő a téliesítési terv. A KEMÉV 55 különböző teljesítményű hőlégfúvót „vetett be” a tél elleni küz­delembe. Gázkályhákból 70, gőzfejlesztőkből egy tucat áll rendelkezésre. Nádpalló­ból 11 ezer 400 négyzetméter szolgálja a tél elleni védeke­zést. Ponyvákból 18 darabot szereztek be és elegendő só is lesz a folyamatos munka biztosításához. A debreceni MÁV-jármű- javítóban télen is jelentős munkát végez a KEMÉV. A mátészalkai vasútállomás szociális épületén szintén folytatják a munkát. Az sperjeskei pályaudvaron az 500 személyes, hatalmas szo- :iális létesítmény kivitelezé­sén dolgozik a vállalat. A dszavasvári Alkaloida bőví- :ése szintén a téli munkák listáján szerepel. A vállalat setonkeverő üzemét téliesí- :ették, ez is hozzájárulhat a ;éK munkák sikeréhez. (n. I.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents