Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-15 / 268. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. november 15. Közlemény az MSZMP KB üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A szociálpolitikában a fő figyelmet a több gyermekes családok, az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítására kell fordítani. A három- és több gyermekes családok családi pótlékának, az alacsony nyugdíjaknak, valamint az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények élelmezési normáinak reálértékét meg kell őrizni. A legalacsonyabb nyugdíjak reálértékét emelni kell. Indokolt növelni a kétgyermekes családok és az egyedülálló gyermekes szülők családi pótlékát, a gyermekgondozási segélyt, az ösztöndíjakat és a szociális segélyeket. « Az életkörülmények fejlesztésében elsődleges feladat az alapellátás javítása, bővítése. Az egészségügyi ellátás és az általános iskolai oktatás feltételeit az átlagosnál gyorsabban kell fejleszteni. Javítani kell a bölcsődei és óvodai ellátást. A nagy létszámú általános iskolás korosztályok elhelyezését új létesítmények építésével és átmeneti megoldásokkal is biztosítani kelL Ugyanakkor jobban ki kell használni a meglevő egészségügyi, oktatási, kulturális létesítményeket, nagyobb gondot fordítva több célú hasznosításukra. A tervidőszakban 370—390 ezer lakás épüljön. Állami beruházásból 115—120 ezer új lakás épüljön, és mintegy 100 ezer lakás felújítására, illetve korszerűsítésére kerüljön sor. A magánerőből történő egyéni és csoportos lakásépítkezések állami támogatását folytatni és bővíteni kelL Javítani kell a lakásgazdálkodást. Igazságosabbá és arányosabbá kell tenni a lakosság hozzájárulását a lakásépítés és -fenntartás költségeihez. Anyagi ösztönzéssel és szervezési intézkedésekkel is elő kell segíteni a lakáscseréket Mindezek eredményeként a következő öt évben mintegy másfél millió állampolgár lakáskörülményei javulnak. Továbbra is fontos követelmény a vásárlóerő és az árualapok összehangolása. A kielégítő áruellátás folyamatos biztosítása, választékának lehetőség szerinti bővítése elsőrangú feladat. A lakossági szolgáltatásokat az állami vállalatok, a szövetkezetek, valamint a magánkisipar és -kereskedelem ösztönzésével és támogatásával érezhetően javítani kell. O Az irányító szervek rendszeresen kísérjék figyelemmel a népgazdasági terv teljesítését, idejében gondoskodjanak a szükséges intézkedésekről. A gazdasági szabályozás ösztönözzön a lehetőségek, a tartalékok jobb kihasználására, a jövedelmezőbb gazdálkodásra. A vállalatok terveikben a termelési szerkezet javítására, az ésszerű takarékosságra, az anyagi és a szellemi erőforrások jó hasznosítására, gazdálkodásuk színvonalának emelésére helyezzék a hangsúlyt. Fejlődjék a gazdasági vezetők vállalkozási készsége, váljék jellemzővé a kezdeményező, a változásokra idejében reagáló vezetési munka- módszer és stílus. Ez a magatartás kapjon politikai támogatást, társadalmi elismerést. A dolgozókat megfelelően tájékoztatni kell a vállalat idú i£k£}áeúi jg j óbban be kell vonni őket a ten ni- fialok meghatár«sásábá: "Ezzel is elő kell segíteni a kollektívák mozgósítását és összefogását a társadalmi és a vállalati célok megvalósítására. Erősíteni kell a társadalmi ellenőrzést. A tanácsok tervei, gazdálkodása, bevételi forrásai a népgazdasági terv és a területfejlesztés céljaival összhangban alakuljanak, erősödjék gazdasági önállóságuk. Ösztönözzék és karolják fel a lakosságnak a város- és községpolitikai célok valóra váltását szolgáló kezdeményezéseit. O A pártszerveknek és -szervezeteknek a gazdasági munkát segítő és ellenőrző tevékenysége a tervben foglalt gazdaságpolitikai célok megvalósítására irányuljon. Segítse elő a magasabb követelményekhez és a változó körülményekhez való alkalmazkodást, a konkrét feladatok helyes meghatározását és teljesítését, a társadalmi aktivitás, a kez- deményézolS&MlifcifeWiéakozásáifc « - A tömegpolitikai munka, a sajtó,! a rádió és a televízió reálisan foglalkozzék gazdasági helyzetünkkel, ismertesse a gazdaságpolitikai célokat. Támogassa a helyes törekvéseket, lépjen fel a negatív jelenségekkel szemben, mozgósítson a népgazdasági terv megvalósítására. A tervkészítés szempontjából hasznos volt, hogy a párt és a kormány felkérésére az előzetes elképzeléseket megtárgyalták, véleményezték a budapesti és a megyei pártbizottságok, valamint a Hazafias Népfront elnöksége, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Intéző Bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöksége, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének elnöksége, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöksége. A Központi Bizottság felkéri a tömegszervezetéket és -mozgalmakat, hogy aktív munkával járuljanak hozzá a terv megvalósításához, mozgósítsanak az országos és a helyi gazdasági, társadalompolitikai feladatok megoldására. A szocialista munkaverseny, a dolgozók munkamozgalmai segítsék elő a terv céljainak az elérését. A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy a VI. ötéves terv céljai reálisak, elérhetők, teljesítésük jól szolgálja népünk érdekéit, szocialista hazánk fejlődését. Felhívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, egész népünket, hogy ereje, tudása legjavát nyújtva vegyen részt a terv végrehajtásában. II. A Központi Bizottság pártunk munkastílusának megfelelően időnként áttekinti és ellenőrzi saját tevékenységét, összhangba hozza a párt előtt álló időszerű feladatok követelményeivel. Ez pártunk több mint hat évtizedes harcának arra a fontos tanulságára épül, hogy történelmi küldetésének betöltéséhez, vezető szerepének hatékony érvényesítéséhez nélkülözhetetlen választott testületéinek, mindenekelőtt a Központi Bizottságnak a rendeltetésszerű működése. A XII. kongresszuson megválasztott Központi Bizottság első ülésén, 1980 márciusában úgy döntött, hogy a kongresszus határozatából kiindulva megvizsgálja a párt vezető testületéinek munkarendjét és munkamódszerét. A Központi Bizottság legutóbb 1968-ban hozott átfogó határozatot munkamódszerének fejlesztéséről. A mostani vizsgálat megállapította, hogy az erről szóló határozat nyomán a munkamódszer jó irányban fejlődött. A Magyar Szocialista Munkáspárt a marxizmus—leni- nizmus elvei alapján alakítja politikáját, a párt életében és tevékenységében következetesen érvényesülnek a lenini normák. Minden szinten a választott testületek hozzák a döntéseket; a Központi Bizottság a munka irányát hosszabb távra szóló, elvi jellegű határozatokkal jelöli ki; a közép)- és alsó szintű pártszervek, a párt alapszervezetei nagy önállósággal és széles hatáskörrel végzik munkájukat. A párt eszmei-politikai irányítással gondoskodik arról, hogy társadalmunkban érvényesüljenek ä szocializmus elvei és építésének céljai. Tiszteletben tartva az állami és a társadalmi szervek önállóságát, politikájának, határozatainak az ott dolgozó kommunisták útján szerez érvényt. A Központi Bizottság a pártkongresszusok útmutatásait követve folyamatosan napirendre tűzi a társadalmi fejlődés által megérlelt feladatokat, biztosítja a keletkező ellentmondások feloldását, a dolgozó osztályok, rétegek érdekeinek egyeztetését; a társadalom alkotó erőit a szocializmus építésének legfontosabb feladataira szervezi, mozgósítja. A Központi Bizottság megerősítette a párt felső vezető testületéinek eddigi gyakorlatát, amely hasznosítja a párt; sok évtizedes munkájának elvi és politikai tapasztalatait. Rámutatott, hogy a párt vezető szerepének további erősítése, a párt-, az állami és a társadalmi szervek összehangol- tább együttműködése, a magasabb követelményeket támasztó feladatok megoldása mindenekelőtt azt igényli, hogy a Központi Bizottság folytassa bevált gyakorlatát, fejlessze tovább irányító, ellenőrző munkáját. A Központi Bizottság a munkarendjéről és munkamódszeréről elfogadott határozatát a párt folyóirataiban közzéteszi. (MTI) Képtávírón érkezett Leonyid Iljicsov, a szovjet külügyminiszter-helyettes be- Az iraki fővárosban újságíróknak bemutatták az iráni egységektől zsákmányolt hadifelszédét mondja a madridi Eu- szereléseket, harckocsikat. (Kelet-Magyarország telefotó) rópa-találkozón. Napi külpolitikai kommentár Sorskérdések Madridban A Szocialista Internacionálé madridi, 15. kongresszusán Willy Brandt és Olof Palme, a Svéd Szociáldemokraták elnöke, volt kormányfő, beszélget egymással. M adridban az európai biztonsági és együttműködési találkozóval párhuzamosan tartja 15. kongresszusát a Szocialista Internacionálé. A tanácskozáson mintegy négyszáz küldött képviseli a szocialista pártokat. A nemzetközi szervezet — a hidegháborús években folytatott politikáját felülbírálva — napjainkban realista módon igyekszik megközelíteni korunk égető kérdéseit. A fegyverkezési hajsza megállítására, az enyhülés légkörének megőrzésére, a közel-keleti helyzet rendezésére irányuló kezdeményezései világszerte kedvező visszhangra találtak. Olyan tekintélyes politikusok vesznek részt az Internacionálé politikájának formálásában, mint Willy Brandt, az SPD elnöke — aki egyben a Szocialista In- ternacionálé elnöke —, Bruno Kreisky osztrák kancellár, Olof Palme korábbi svéd miniszterelnök, Mario Soares portugál, Francois Mitterrand francia és Kalevi Sorsa finn pártvezető. Brandt, beszámolójában — híven eddigi politikai irányvonalához — a világméretű fegyverkezési verseny haladéktalan beszüntetésére szólított fel. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről Helsinkiben tartott értekezletet, a kontinens háború utáni történelmében mérföldkőnek nevezte. Csak helyeselhetjük megállapítását, hogy a belgrádi találkozó tapasztalatain okulva, Madridban meg kell kísérelni „az emberi kapcsolatok konkrét megjavítását”. Állást foglalt amellett, hogy — miként azt a Varsói Szerződés tagállamai is egyöntetűen szorgalmazzák — tartsanak európai leszerelési konferenciát. Párizsban az európai kommunista és munkáspártok, még a nyáron, több témában közös cselekvésre szólították fel a Szocialista Internacio- náléban tömörült pártokat. Igaz, a nemzetközi helyzet bizonyos vonatkozásában, például a Szovjetunió által Afganisztánnak nyújtott segítség megítélésében, a kommunista és a szocialista pártok nézete nem egyezik, de sok más, fontos kérdésben köny- nyen közös álláspontra lehet jutni. ( örvendetes, hogy a Szo- W cialista Internacionálé madridi kongresszusán éppen az egész emberiséget foglalkoztató sorskérdésekre a béke, az enyhülés és a leszerelés kérdésére Willy Brandt elnöki beszámolója pozitív választ adott. Bizonyságául annak, hogy az eszmei-ideológiai különbség ellenére a kommunisták és a szocialisták közös nevezőre juthatnak az emberiség háborítatlan jövőjéért és a haladásért vívott harcban. Gyapay Dénes Óvári Miklós befejezte olaszországi látogatását Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására november 10— 14. között látogatást tett Olaszországban az MSZMP KB küldöttsége Óvári Miklósnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A delegáció tagjai voltak: Lukács János, a Baranya megyei pártbizottság első titkára, Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Verők Istvánná, a KB munkatársa. A küldöttséget fogadta Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára. Az MSZMP képviselői találkoztak és megbeszélést folytattak Giorgio Napo- litanóval, Giancarlo Pajettá- val, Luciano Barcával, Tul- lio Vecchiettivel, a vezetőség tagjaival, s az Olasz Kommunista Párt több más tisztségviselőjével. A delegáció látogatást tett a képviselőházi és a szenátusi kommunista csoportnál, valamint Peru- giában. A magyar vendégeket fogadta Amintore Fan- fani, a szenátus elnöke is. A megbeszélések során kölcsönösen tájékoztatták egymást a magyarországi és az olaszországi helyzetről, a két párt tevékenységéről. Az MSZMP és az OKP képviselői széles körű véleménycserét folytattak a nemzetközi élet főbb időszerű kérdéseiről. Kifejezték aggodalmukat a nemzetközi helyzet súlyosbodása, a feszültség növekedése, a világbékét fenyegető veszélyek miatt. Hangsúlyozták az erőfeszítések fokozásának szükségességét az atomfegyverkezési verseny megfékezése, az államok közötti tárgyalások, a nemzetközi együttműködés, az enyhülési folyamat előbbre vitele, a világbéke biztosítása érdekében. Az MSZMP és az OKP képviselői egyetértettek abban, hogy tovább erősítik a két párt közötti elvtársi viszonyt, a baráti együttműködést, s elősegítik a magyar— olasz politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok további fejlődését.
