Kelet-Magyarország, 1980. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-15 / 268. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. november 15. __________ÚJFEHÉRTÓI BOSSZANTÓ__________ Készen áll, de nem használják... Bölcsőde, felvásárlótelep, vágóhíd, ravatalozó — négy szó, amikkel talán a falujuk­ból is ki lehetne kergetni az új fehértói embereket. Miért? Röviden: a vágóhíd és a ra­vatalozó két éve kész, de nem használják. A bölcsődét majd egy évvel később ad­ták át rendeltetésének az épí­tők, az ÁFÉSZ felvásárlóte­lepének építése pedig szintén két esztendeje szünetel. Több mint tízmillió forintról van szó, csoda-e hát, ha a helyi­ek mérgesek? Álmatlan éjszakák Molnár Miklós, az Űjfehér- tói Nagyközségi Tanács el­nöke sem lesz jókedvű, ami­kor elmondom jövetelem cél­ját. Számtalan álmatlan éj­szakát okozott már neki is ez a négy épület. — Higgye el, ha rajtunk múlna, már régen rendbejöt­tek volna a dolgok — mond­ja. — De mi csak addig nyújtózkodhattunk, ameddig a takarónk ért. Magyarul, nem volt pénzünk, hogy be­fejezhessük, s átadhassuk az említett épületeket. ölnyi aktát vesz elő a szek­rényből, s ezeket böngészget­ve lassan kibontakozik az építkezések története. A kez­det még a hetvenes évek kö­zepére nyúlik vissza, ekkor határozott úgy a nagyközségi tanács, hogy a régi, elavult helyett új vágóhidat, s rava­talozót építenek- Igaz, pén­zük nem volt túlságosan sok, de gondolták, majdcsak lesz valahogy... Az AGROBER 1974-ben készítette el a vágóhíd ter­vét, amelynek megvalósítása azonban már az új tanácsi vezetőkre várt, , Molnár Mik­lóst is, 1976rban választották - meg elnöknek. A költségveté­si terv is ekkor készült el, — két évvel később! — ami az­óta jócskán felborult, hiszen az építőipari anyagok ára közben többször is emelke­dett. 1976-ban aztán hozzá­láttak a munkához, a pénz azonban soha nem volt elég. Üres a kassza — Ki üzemelteti majd a vágóhidat? — A tanács. De már most biztos, hogy egy fillér nyere­ségünk sem lesz rajta. — A ravatalozó... — ... két éve kész, de né­hány apró hiányosság miatt használhatatlan. Lassan már egy fél éve, hogy megbíztuk a temetkezési vállalatot a szertartáshoz szükséges tár­gyak beszerzésével, sajnos azóta semmi. Ennél azonban jóval nagyobb gondunk volt az, hogy a községi vízmű az idén augusztus 20-ra készült el, s addig nem használhat­tuk a ravatalozót. Kutat fúr­hattunk volna ugyan, de hát az is pénz, pénz ... Augusztus 20-ra tehát be­kötötték a vizet, ám a kegy­tárgyakat csak ekkor rendel­ték meg. Hogy korábban mi­ért nem lehetett...? Lófogat és negyven lapát Szerencsére a már koráb­ban említett bölcsőde felől elvonultak a viharfelhők, nemrég beköltözhettek a csöppségek. Ezt is, akárcsak a vágóhidat, meg a ravatalo­zót, a községi tanács költség- vetési üzeme építette. Hogy milyen „technikai” felszerelt­séggel? Négy évvel ezelőtt volt egy tízéves IFA-juk, egy lófogatuk, meg negyven la­pátjuk. Azóta kicserélték már a gépkocsit egy 8 évesre, s a lófogatot is egy fiatalabb- ra. Meg felvettek még hat­van munkást, így most már vannak százan. — Az első kettőt még fel is építették, de a bölcsődé­vel már csúsztak. Más nem vállalta a munkát, rájuk kel­lett bíznunk. De a felszerelé­sekkel itt is baj volt. A böl­csőde vezetői adták át példá­ul a saját fürdőkádjaikat, mert csak műanyag kádat le­hetett kapniN de azokat nem engedélyezte a KÖÁJL. — Mi a helyzet az ÁFÉSZ felvásárlótelepével ? — Célszerűbb lenne őket kérdezni. Rudnák István, az Újfehér­tói ÁFÉSZ nemrég megvá­lasztott elnöke bosszúsan le­gyint a telep hallatán. — Tipikus példája a beru­házások rossz előkészítésé­nek. Olyan helyre építették, ahová nem vezet kövesút, a legnagyobb csúcs idején le­hetetlen megközelíteni. Rá­adásul már két éve áll jelen­legi formájában, a szövetke­zetnek nem volt pénze, hogy befejezze, de a tulajdonjogot még mindig nem sikerült tisztázni. „Elszámítottálc magukat...11 A telep jelenlegi állapota: állnak a lábak meg a tető, s felhúzták a négy fal egyikét. Csaknem kétmillió forintot fordítottak rá eddig, de használhatatlan. Még leg­alább másfél millió forintra lenne szükség, hogy teljesen elkészüljön. — De ha a tanács nem épí­ti meg az utat, felmegy két­millióra — jegyzi meg°tezig- náltan az elnök. Megkerestük a nagyközsé­gi pártbizottság titkárát, Mar­ján Pált is, aki ekképp véle­kedik. — Feszített ötéves tervet valósítottunk meg a község­ben. Elkészült egy új emele­tes iskola, egy óvoda, .egy bölcsőde, befejeződött a víz­mű, s egy sereg szolgálati la­kás építése. Az az igazság, a község vezetői elszámították magukat, nagyobb figyelmet kellett volna fordítani a ki­emelt beruházások mellett a kisebb jelentőségű építkezé­sekre is. Tanultunk belőle, a jövőben nem kerülhet hason­lóra sor. Eddig tart hát e négy épít­kezés krónikája, s az újság­író akár pontot is tehetne a riport végére, hiszen úgy néz ki, a felvásárlótelep kivéte­lével még az idén megoldód­nak a gondok. Meg kell azonban kérdez­ni: a járási és a megyei fel­ügyeleti szervek hogyhogy nem tudtak e régóta tartó problémáról, s ha tudtak, mi­ért nem segítettek? Láthat­ták: a helyi vezetés nem tud megbirkózni az erején felül vállalt feladatokkal, a segít­ség — az okos tanács vagya rendteremtő szándék — azon­ban elmaradt. Balogh Géza Két év alatt azonban így is felhúzták a falakat, s a járókelő azt is hihette, kész, használható a vágóhíd. Mek­korát tévedett! Felszerelése­ket, berendezéseket ugyanis a közben eltelt két év során vagy nem kaptak, vagy ha volt, a tanács kasszája volt üres. Most két hete aztán már minden elkészült, lehet használni. — Jól jártunk a megyei ta­náccsal, a múlt év második felében egymillió forintot kaptunk tőlük, tulajdonkép­pen ezzel fejeztük be a mun­kát. összesen 4,8 millióba ke­rült, a helyi ÁFÉSZ is egy­millióval járult az építkezé­sekhez, de évente ők is csak 200—200 ezer forintot adtak. Leány lesz fagy fiú ? A „titokzatos” papírcsík A Német Szövetségi Köz­társaságban egy egyszerű és kockázatmentes teszt révén minden terhes nő megtudhat­ja, hogy fiúnak vagy lánynak fog-e- életet adni. Az eddig lehetséges két eljárás volt a magzatvízpunkció ultrahangvizsgálat zatvízpunkció nemcsak kö­rülményes és drága, de nem is teljesen veszélytelen. Az ultrahangos vizsgálat csak a Napi egy liter bor — túl sok a jóból terhesség hetedik hónapjában teszi lehetővé biztos diagnó­zis megállapítását. A francia és svájci tudó­sok által kifejlesztett GPN módszerrel először áll egy olyan egyszerű teszt rendelke- és az zésre, amellyel a még meg nem A mag- született gyermek nemét ab­szolút veszélytelen módon le­het megállapítani. A tudósok már 1956-ban kimutatták ter­hes asszonyok nyálában a férfi magzat férfihormonjai­nak metabolitjait (származé­kait). De csak most sikerült egy szűrőpapírt egy olyan előkezelésnek . alávetni, amelynek következtében az a hormonokat rögzítette, és lehetővé tette a tiszta labora­tóriumi elemzést. A rendszeresen, nagyobb mennyiségben fogyasztott al­kohol súlyosan károsíthatja az emésztőszerveket. Kevés­sel ezelőtt még ártalmatlan­nak számított férfiak részére napi egy liter bor elfogyasz­tása és egy fél literé a nők részére. Időközben arra a meggyőződésre jutottak, hogy mindkét nemnek a felére kell csökkentenie ezt a napi adagot az abszolút biztonság érdekében. Az egyéni tűrőké­pességek közt azonban lénye­ges eltérések vannak. A tudósok tanácsa ez: na­gyabb mennyiségű air. . hal- fogyasztás esetén leg v>b hetenként, vagy 10 napon . abszolút absztinenciát kell tartani, hogy a máj magához térhessen. A májon kívül fő­ként a hasnyálmirigy az, amely a túl sok alkoholtól súlyosan károsodhat. Króni­kus hasnyálmirigy-gyulladás jön létre, amitől az idők so­rán gyenge emésztés és a csökkent inzulintermelés miatt cukorbetegség követ­kezhet be. Az alkohol, a máj­jal és a hasnyálmiriggyel el­lentétben, a gyomor-bél csa­tornát általában tartósan nem károsítja. Súlyos ártal­makat szenvedhet viszont a központ: ideg-endszer és a szív. Ezt a tesztet a terhesség negyedik és hetedik hónapja között bármelyik asszony maga is elvégezheti. A pre­parált szűrőpapírt reggel nyállal erősen benedvesíti. A tesztet éhgyomorra kell vé­gezni, és a nyálban nem le­hetnek kozmetikumok (fog­krém, ajakrúzs stb.), íny vér­zésből eredő vér vagy gyógy­szerek. Ezután a száraz teszt­papírcsíkot beküldik elem­zésre a laboratóriumba. Kö­rülbelül 10 nap múlva a la­boratórium közli az anyával az eredményt, ami az elem­zések 90 százalékában helyes szokott lenni. Hit írnak rólunk? MIT TESZÜNK A NAGYOBB NYERESÉGÉRT? Bajnay Sándor, a Szamos menti Állami Tangazdaság igazgatóhelyettese írt ezzel a címmel cikket az Állami Gazdaság c. folyóirat idei 4-es számában. Mi is az amit tesznek? A kukorica szárítá­si költségét két módon mér­sékelik. A szemnek termelt kukoricából rövidebb te­nyésztésű fajtákat alkalmaz­nak, a teljes értékű kukorica nagy részét silózásos techno­lógiával takarítják be. A ser­téstelepen áttérnek a száraz­etetésről a nedvesetetésre. A mikroelemekben gazdag al- matörkölyből nagyobb meny- nyiséget használnak fel — főleg a kérődző állatfajoknál — az abrak csökkentésébe. Kidolgoztatták a juhtartás tájegységnek legjobbnak lát­szó termelési rendszerét. KUTATÁSOK A VÄMOSATYAI TEMPLOMBAN A vámosatyai református templom középkori falusi építészetünk egyik eddig ke­véssé ismert emléke — olvas­tuk a Műemlékvédelem c. fo­lyóirat 2. számában. A temp­lom és főként a falu történe­tére vonatkozóan különböző forrásaink számos adatot őriztek meg. íme néhány adat ebből: a szentélyboltozat zá­rókövét díszítő Gutkeled-cí- mer arról tanúskodik, hogy ők építették a templomot. A váradi káptalan 1341. no­vember 11-én kelt oklevele arról tudósít, hogy Atya fa­luban már áll a Szent György mártír tiszteletére kőből emelt templom. 1691-ben a templom mellett megépült a harangláb. 1769-ben készült a templom belső berendezése és táblás famennyezete is. Az 1930-as évektől rossz álla­potban volt az épület és a fedélszék is. A műemlék templom helyreállítási mun­kálatai az 1970-es években kezdődtek. SZÜRETI KUTYAUGATÁS Sok ezer közép- és főisko­lás két hétre otthagyja az is­kolapadot s elvonul az al­más- és szőlőskertekbe. De hogy hogyan milyen körül­mények között élnek? Ho­gyan becsülik meg a munka­erejüket? — erre a kérdésre találtunk választ a Magyar Ifjúság október 10-i számá­ban. Megtudjuk, hogy a Sza­mos menti Állami Tangazda­ságban évről évre javul az ellátás, látszik a gazdaság igyekezete. Hodászon a helyi tsz táborában a helyiségek beáznak, hiába az álmennye­zet. A kis villanykályha egy­méteres körzetben melegít. Négyszáz liter meleg víz jut csaknem kétszáz diáknak. Jánkmajtison tizennyolcán bezsúfolva egy-egy terembe, meleg víz a tusoláshoz csak a társaság felének elég, gu­micsizma nincs, az étterem­hez jó félórát kell kutyagol­ni. Mi erre a diákok válasza? Szorgalmuk Hodászon a tsz- ben csapnivaló, Mátészalkán közepes, Jánkmajtison ki­emelkedő. Itt az adósságok­kal kínlódó tsz-ért hajtanak a diákok, hogy segítsenek megmenteni. De meg is fize­tik őket érte! A cikk a kö­vetkező sorokkal zárul: „A munkát el lehetett rendelet­tel indítani. A feltételeket tehát rendszeresen kellene el­lenőrizni.” KURUC EMLÉKMŰVEK FALUJA Az ország több településén két-három vagy ennél több mű is emlékeztet a kuruc korra, de egyetlen faluban sem állítottak annyi emlé­ket mint Vaján — olvastuk a Magyar Nemzet október 3-i számában. Megtudjuk: hét szobor, egy emlékmű, három emléktábla és egy síremlék emlékezteti a Vajára látoga­tókat és a vajaiakat a Rá­kóczi-szabadságharcra. Az első emléktáblát 1896- ban állították. A várkastély falába helyezett emléktábla azt az eseményt örökíti meg, hogy a fejedelem itt tanács­kozott a császár megbízottjá­val, Pálffy János tábornok­kal, a békekötés lehetőségei­ről. Az utolsó képzőművésze­ti alkotás felállítására ez év október 12-én került sor. Ek­kor állították fel Béri Balogh Ádámról, és Zrínyi Ilonáról készített szobrot. vasmatuzsAlem Tiszabercelen járva általá­ban a látogató Bessenyei szü­lőházát keresi, de más neve­zetesség is van még — írja Szentesi Magda a Szabad Föld október 26-i számában. Az újságíró ellátogatott a szi­vattyútelepre, ahol Fekete Sándor főgépész többek kö­zött a következőket mondta az újságírónak: „Nagyon szép gőzgép van itt a szivaty- tyútelepen. 1895-ben építet­ték. Mióta megláttam, nem tudok tőle szabadulni. A mai napig is úgy szeretem, mint amikor megláttam, mint ami­kor dolgoztam vele. Azóta már új szivattyútelep is épült, korszerű, de én min­dennap bejövök ide azóta is, megnézem, szippantok a le­vegőjéből, úgy megyek to­vább ...” Milyen jó lenne, ha Bércéi nemcsak arról lenne nevezetes, hogy nagy írója házát, emlékét ápolja, hanem bővítve a modernnel mú­zeummá alakítaná az „öreg” szivattyútelepet. S ha lenne Valaki, aki megírná az öreg gépek történetét úgy, hogy embereivel, emlékeivel meg­maradjon az utánunk jövők­nek is. Csúcsteljesítményű eszterga­pad a MEZŐGÉP vállalat nyíregyházi törzsgyárában. Képünkön Hrabina Károly, az UNIVERSIL számára mű­anyag perselyeket készít. (J. L. felvétele) Bajor parasztbútorok A Bács-Kiskun megyei Dusnok községben alig hat évvel ezelőtt létesítették az első ipari üzemet, a Szikra Műbútor és Faáru Szövetke­zet telephelyét. Azóta az öt­ven fővel dolgozó asztalos­üzem kézi faragásokkal gaz­dagon díszített bajor pa­rasztbútorokat készít kis szé­riában fenyőfából NSZK- megrendelésre. A salzburgi és a teisendorferi szekrények mindegyike egy-egy asztalos­remekmű. Bizonyítja ezt az is, hogy a megrendelő vala­mennyit kifogástalannak ítél­te. (MTI Fotó: Karát Imre felvétele — KS) A tárgyalóteremből Rablás ebéd után Rablásért ítélte el a Nyír­egyházi Járásbíróság dr. Dré- gelyvári Imre tanácsa Laska Dániel 53 éves kemecsei la­kost. Az eddig lopásért már háromszor büntetett előéle­tű Laska július 25-én délben beállított egy nyugdíjas la­kásába. A házigazda éppen ebédelt, Laska köszönés nél­kül leült az ajtó melletti ló­cára. Amikor a nyugdíjas ember befejezte az ebédelést, Laska rászólt, hogy adjon neki pénzt. Az,-idős ember megmondta, hogy nem ad, nincs is pénze, aztán felállt és rászólt Laská­ra, hogy távozzon. Laska fel­állt, de nem kifelé indult, Jjanem megmarkolta az idős ember mellén a kabátot, oda­vágta az ágyhoz, majd befog­ta a száját, nehogy segítsé­gért tudjon kiabálni. Ismét pénzt kért, majd a megtá­madott ember ujját és kar­ját kezdte csavargatni, hátha így megtöri és megszerzi tő­le a pénzt. Mivel így sem kapott, élés­sel fenyegetőzött, aztán ki­gombolta az idős ember za­kóját, kivette a zsebéből a pénztárcát, s hatszáz forintot zsebrevágott. A megfélemlí­tett ember még ekkor sem mert kiabálni, mert Laska tovább fenyegetőzött, s be­ígérte, hogy máskor is meg­látogatja. Az idős ember csak akkor mert újból segítségért kiabál­ni, amikor Laska kiment a lakásból. Szerencsére egy helybeli lakos épp akkor ért oda a kapu elé, meghallotta a kiabálást, s látta is a rab­lót az udvaron. Rászólt: „Nem szégyelled magad, egy ilyen öregembert bántasz!” de Laska őt is megfenyeget­te, s úgy távozott. A bizonyítás nem okozott gondot, Laska nem tudta le­tagadni cselekményét, így a bíróság mint különös vissza­esőt 3 év 6 hónapi szabad­ságvesztésre ítélte, 4 évre el­tiltotta a közügyektől, s kö­telezte az okozott kár megté­rítésére. A szabadságvesztést börtönben kell letölteni. Az ítélet jogerős. \

Next

/
Thumbnails
Contents