Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-12 / 240. szám
nyosan 57 millió forint értékű tervtúlteljesítést mondhat magának a gumigyár. A mezőgazdasági abroncsgyár Algériába és Szíriába szállított nagyobb tételeket, de érdeklődnek az új termék után vezető nyugat-európai gépgyárak is. Az idén beszerelték és beüzemelték a még hiányzó gépeket, amelyek lehetővé teszik jövőre a tervezett gyártási kapacitás elérését. Szinte teljes mértékben tőkés exportra került az a 915 ezer gumimatrac és ágybetét, amit a kempingüzemben gyártottak. A nyíregyházi üzem és az ibrányi telep egyaránt eleget tett a gyártási kötelezettségeknek. Űj igények jelentkeznek az Ikarus csuklós autóbuszait összekötő gumiharmonikák iránt. Évente ezerrel nő a gyártott darabok száma, azonban a megrendelők még ennél is többet átvennének. (Folytatás a 4. oldalon) Huszonnégy hektáron termesztettek 33 vagon jonatán és starkingalmát, a leszedés már megtörtént, már csak a sorok közüli kiszállítás és válogatás van hátra. (Jávor László képriportja) Á vegyipar eredményes éve Több gumiabroncs, elegendő gyógyszer Őszi munkák .<&. -V-' «BC Az űrhajósok már napok óta megkezdték a felkészülést a visszatérésre, befejezték kísérleteiket, előkészítették a Szaljut—6 űrállomást az automatikus üzemre, kipróbálták a szállítoűrhajót, elhelyezték csomagjaikat. Szombaton a megadott időpontban szálltak át az űrállomásról a Szojuz—37-re, lezárták az összekötő nyílást, elvégezték a szükséges ellenőrzéseket, annak megállapítására, légmentesen zárnak-e az ajtók. Földi parancsra hajtották végre az űrhajó és az űrállomás szétválasztását. A bonyolult visszatérési manővert a másodperc töredékére szóló pontossággal tervezték meg: a fékező hajtóműnek meghatározott ideig kellett működnie, pontosan a megadott időpontban kellett végrehajtani a visszatérő kabin leválasztását. Leonyid Popov és Valerij Rjumin április 9-én kezdte meg kozmikus odisszeáját. Ez a kettős már a negyedik olyan személyzet volt az immár több mint három éve a Föld körül keringő Szaljut—6 űrállomáson, amely hosszabb időtartamra indult útnak. S mint ismeretes, Rjumin az előző expedíció fedélzeti mérnökeként is 175 napot töltött a Szaljuton. (Folytatás a 4. oldalon) A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben jó ütemben haladnak az őszi munkákkal. Képünkön: huszonkét hektáron elit búzát vet Váradi Imre, Holik Mihály és Kiss Tibor. A nyíregyházi gumigyár legnagyobb sikere, hogy a múlt év végén avatott mező- gazdasági abroncsgyár eleget lesz a termelési feladatoknak. Mind mennyiségben, mind minőségben azon a szinten termelnek az új gyárban, amit előzetesen terveztek. Így már több, mint százezer darab mezőgazdasági abroncs hagyta el a gyárat, ami hozzájárul ahhoz, hogy időaráSzáz hektáron termesztettek Virginia és Coker fajtából dohányt, melynek válogatása még tart. Horváth Andrásné és brigádja, hetenként 80—100 mázsát készít el a szállításhoz. Megyénk két nagy vegyipari üzemének, a Taurus nyíregyházi gumigyárának és a ti- szavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárnak a termelése országos méretekben is számottevő. A gyárak exportja kiemelkedő helyet foglal el az iparágon belül. Ezért a tervteljesítésről, az idei feladatokról kértünk tájékoztatást. MA a piacra (2. oldal) Nyereség pótlás takarékossággal (3. oldal SIKERES 185 HAP UTÁN Bemutató Fehérgyarmaton Vetés szántás nélkül Régi óhaj a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részéről a szántás nélküli vetés. Évtizedek óta sok elgondolást, módszert próbáltak ki, de, mert vagy megfizethetetlen volt az alkalmazott vegyszer, avagy gyengének bizonyultak a mechanikai eszközök — a szántás nélküli vetés a kísérleti stádiumon nem jutott túl. Az idei OMÉK-on a gabona és ipari növények termelési rendszere a szántás nélküli vetés széles körben alkalmazható technikai eszközeit mutatta be. Az országos bemutató folytatásaként október 10-én a termelési rendszer körzeti bemutatót rendezett Fehérgyarmaton. A helyi Győzhetetlen Brigád Termelőszövetkezetben tartott tapasztalatcserén munkavégzés közben láthatták a szakemberek a Latak talaj- lazítót, a Rome tárcsát és a Rau Multitillert. A gépsor által végzett munka lényege: az energia- és víztakarékos talajművelés. A bemutatott gépekkel, a szántás elhagyásával — két menetben Triváló vetőmagágy készíthető. Az energiamegtakarítás hektáronként 600 forint. A víztakarékosság — talajnedvesség megőrzése — a talaj gyors lezárásából ered. A szántás nélküli magágykészítés olyan szempontból is hasznos — főleg : szatmári, beregi részeken — hogy a talajszerkezet nen rongálódik, megmarad a tér mőréteg növénytermesztés hez szükséges mikro-„ház- tartása”. Az új technológiával gyors minden szempontból haszno talajelőkészítés végezhető ta vasszal és ősszel egyaránt. A; eljárás iránt a megyébe: nagy az érdeklődés, a szűk séges gépek, — egyelőrí korlátozott mértékben — be szerezhetők. Néhány megye mezőgazdasági üzem — igény bejelentésük alapján — a új technológiát, gépsort má az őszi vetésnél alkalmazz; majd. Vita a tervről N em könnyű feladat összefoglalni a hatodik ötéves tervről szóló vita legfontosabb megállapításait. Mint ahogyan a tervkoncepció készítői sem voltak könnyű helyzetben: minden eddigitől eltérő körülmények között készül a magyar népgazdaság új ötéves terve. A világgazdaságban — s ennek változásaitól egyre kevésbé szakítható el gazdaságunk fejlődése — felgyorsultak a folyamatok, olyannyira, hogy a tervezésnél a környezet hatása már nem egyszerűen szempont, hanem meghatározó tényező. Ezért is kérte fel a kormány a különböző társadalmi szerveket, vitassák meg a tervezetet, s az irányelveket, követték egymást a társadalmi és tömegszervezetek vitái: több százan; szakemberek, műszakiak, közgazdászok, tudósok, mezőgazdaságban dolgozók szóltak hozzá a tervjavaslathoz, s jó néhány hasznosítható, megszí viendő vélemény is elhangzott ezeken az eszmecseréken. Mint ahogyan azt a Magyar Tudományos Akadémia vitájában is megállapították, a népgazdaság mostani ötéves terve új fejezetet nyithat a szocialista tervezés történetében. A terv elsősorban abban különbözik a korábbitól, hogy minden eddiginél nyitottabb, s rugalmasabb cselekvési program kialakítását teszi lehetővé. A kormány által készített koncepció számol azzal, hogy a világgazdaság változásai a jövőben még kevésbé lesznek kiszámíthatók, mint eddig. A terv egyes fejezetei ily módon tehát nem kinyilatkoztatások, hanem rugalmas keretek, amelyet a rövi- debb távú cselekvési programok töltenek ki tartalommal. Csakúgy, mint korábban, most is a viták központjában álltak a beruházások. Most már évek óta népgazdaságunk legfontosabb feladata, az egyensúly helyreállítása. Az elmúlt években kedvező tendenciák jelezték a pozitív változásokat. Több társadalmi szerv fórumán is felvetődött azonban, hogy a népgazdasági egyensúly helyreállításának elsődlegessége mellett az eddigieknél nagyobb súlyt kell helyezni a beruházásokra, a műszaki fejlesztésre. Ezek növekedési ütemének csökkentése valóban hozzájárult az egyensúlyi helyzet javulásához, ám a későbbiekben nem kívánatos hatásaik is lehetnek. Többen figyelmeztettek arra, hogy hosszabb távon a technikai fejlődés, a sokat emlegetett szerkezetváltoztatás következményei jelentősebbek. Ezek elhanyagolása az iparban a további fejlődést, a mező- gazdaságban pedig a mai — nem egy esetben világra szóló — eredményeket is veszélyezteti. S ehhez kapcsolódik az a megállapítás is, hogy a népgazdaság előtt álló — minőségileg magasabbrendű — feladatok nagy része megoldhatatlan az infrastruktúra tervszerű fejlesztése nélkül. Sok hozzászóló foglalkozott az emberi tényezők fontosságával. A következő években ugyanis az eddigieknél is több múlik az emberek helytállásán: a gazdasági-társadalmi fejlődés feltétele, hogy a dolgozók személy szerint is jobb minőségű munkát végezzenek. Ez azonban nem egyszerűen elhatározás kérdése. Többen is megfogalmazták: helyes lenne a jelenlegi bérszínvonal-szabályozás kötöttségeinek feloldása, mégpedig oly módon, hogy ezzel megteremtsük annak a feltételét, hogy a jó képességű és jól dolgozó emberek többet is kereshessenek. így javítható csak megfelelően a társadalmi termelés minősége, hatékonysága és nemzetközi versenyképessége. A vitában felszólalók mindannyian az útkeresés jegyében mondták el véleményüket, s olyan fontos kérdésekre keresték a választ, mint például hogy, merre tart a magyar népgazdaság? Miként alakul életszínvonalunk, hogyan kerül egymáshoz közelebb a tudomány és a gyakorlat, mi várható az elkövetkező évek során a munkaerő-gazdálkodásban? Lényeges kérdések ezek, s a vitákban számos javaslat is elhangzott. Köztük az a megállapítás, — mely a világ- gazdaságban betöltött szerepünket, lehetőségeinket elemezte —, hogy törekednünk kellene az országban meglévő szellemi tőke jobb hasznosítására. Hazánk ugyanis, a kis országok potenciális rugalmasságát kihasználva — a világ- gazdaságban átmenetileg jelentkező hiányok miatti szükségletek kielégítésében érhet el sikereket a nemzetközi piacon. □ tervkoncepció vitáját a Magyar Közgazdasági Társaság elnöksége kezdte, majd sorra követték ezt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és más társadalmi szervek fórumai. A különböző helyeken — a tevékenységi köröknek megfelelően — más és más hangsúlyt kaptak az egyes feladatokhoz való hozzászólások. Abban mindenesetre megegyeztek: az idei év elején módosított és új alapokra helyezett gazdasági szabályozás az egyik lehetőségét már megtéremtette a továbblépésnek. De egyetértettek abban is, hogy korszerűsíteni kell a gazdaságirányítás intézmény- rendszerét, a vezetés szervezetét, csakúgy, mint a vállalati irányítási rendszert. S mindehhez járul még az a követelmény: ne csak a tervezés, az előkészítés támaszkodjék a közös gondolkodásra, de a végrehajtásban is érződjék az, hogy céljaink közösek. Újra a Földön a Szaljut—6 legénysége Szavjet Is magyar kitüntetés a világír hőseinek II KeletIHagyarország I XXXVII. évfolyam, 240. szám ARA 1,60 FORINT_______1980. október 12. vasárnap
