Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-10 / 238. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. október 10. Napi külpolitikai kommentár Szerződés a béke nevében S zovjet—szíriai barátsági és együttműködési szerződést írtak alá Moszkvában azon tárgyalások eredményeként, amelyeket Leo- nyid Brezsnyev és Hafez Asszad vezette küldöttségek folytattak. A két ország baráti kapcsolatai nem mai keletűek. Logikus lépésnek kínálkozott tehát a megállapodás, amely intézményes formát ad a két fél szoros együttműködésének. Irak és Dél-Jemen után Szíria a harmadik arab ország, amellyel a Szovjetunió ilyen jellegű szerződést kötött. Igaz, a 70- es évek elején létezett szovjet—egyiptomi barátsági szerződés is, de az amerikai—izraeli érdekek szolgálatába szegődött Szadat elnök ezt egyoldalúan felmondta. Ez, valamint a Camp Da- vidben létrejött alku elleni harc követelményei tették szükségessé az Izraellel szemben frontot tartó Szíria és az arabok igaz ügyét, az átfogó közel-keleti békerendezést támogató szocialista nagyhatalom szorosabb szövetségét. A moszkvai tárgyalások során a jelenlegi közel-keleti helyzetről a felek egyetértő- leg állapították meg: tovább erősödik az arab népek és barátaik harca a kapituláns tervek, a Camp Davidben létrejött szégyenteljes alku ellen. Hogy nemzetközi vonatkozásban mit jelent a szerződés, azt Leonyid Brezsnyev az aláírást követően elmondott beszédében így jellemezte: „A szerződés azt szolgálja, hogy egészségesebbé váljék a közel-keleti helyzet, hogy ebben a térségben megteremtődjenek a valóban igazságos béke feltételei. A szerződésnek nincsenek egyéb céljai, és nem irányul más országok ellen.” Leonyid Brezsnyev arra is rámutatott, hogy az arab népek biztonságát azok az imperialista körök veszélyeztetik, amelyek hódító jellegű egyezséget akarnak rájuk kényszeríteni és önző céljaikra felhasználni a térségben kialakuló válsággócokat. Ennek legfrissebb példái az iraki—iráni konfliktussal kapcsolatos nyugati mesterkedések. A sszad elnök úgy értékelte a szerződést, hogy az minőségi fejlődést jelent a szovjet—szíriai kapcsolatokban, mintegy keretet adva a két ország különleges kapcsolatainak. Elmondotta azt is, hogy országa nagyra értékeli azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió nyújt harcához. A szerződés tovább erősíti Szíria politikai pozícióját a térségben és ezáltal stabilizáló hatással lesz az ingatag közel-keleti helyzetre. Pálfi Viktor A Minisztertanács ás a SZOT vezetőinek megbeszélése (Folytatás ai’l. oldalról) SZOT vezetői egyetértettek abban, hogy céljaink elérése akikor növekvő fontosságot csak jól szervezett, felelőstulajdonítanak annak, hogy a ségteljes munkával lehetsé- gazdasági vezetők minden ges. Hangsúlyozták, hogy az munkahelyen biztosítsák a irányításban és a végrehajt- folyaimatos munkavégzés fel- tásban mindenütt szükség tételeit van a jobb munkavégzésre. A A lakásellátást továbbra is vezetők jó szervezéssel, a alapvető társadalmi kérdés- munka feltételeinek megtettek kell tekinteni. Megkülön- remtésével, határozott köve- böztetett figyelmet 'kell fordí- telménytámasztással alapoztam a családalapító fiatalok z^k meg és biztosítsák a terv- és a sokgyermekes családok szerű és hatékony gazdálko- lakósgandjainiak megoldásé- dást. ra. Ezt mind a fejlesztés, ^ Minisztertanács és a szak- mind a teherviselés arányai- szervezetek . meggyőződése, nál szem ^ előtt kell tartani, hogy ezek a célok megfelel- Meg kell őrizni az átlag alatti nejj a dolgozók és a társada- nyugdíjak, továbbá a három- jom érdekeinek. Számítanak és több gyermekesek családi arra> hogy mindenki tisztes- pöttekäniäk rcslcrtöikGt. A cpcycypi pc hppsíílpttpl szákszervezetek - gazdasági tefzg kötelezettségeinek és ll- lehetőségeinkkel összhang- végzi feladatát. ■ban — javasolják a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a szociális ösztöndíj emelését, és a legalacsonyabb nyugdíjak reálértékének növelését. A kormány vezetői hangsúlyozták, hogy a VI. ötéves terv és az éves népgazdasági tervek kidolgozása során a Minisztertanács mérlegeli a szakszervezetek által tett észrevételeket. A SZOT vezetői hangsúlyozták, hogy a szakszervezetek — tagságuk érdekeinek következetes védelme mellett — segítséget nyújtanak az előttük álló gazdasági feladatok sikeres megoldásához. Elősegítik, hogy már a vállalati ötéves tervek kidolgozásának időszakában felszínre kerüljenek az eredményesebb gazdálkodás tartalékai, elháruljanak a hatékonyabb munka útjában álló akadályok, s létrejöjjenek az életszínvonal-politikai célok eléréséhez szükséges anyagi feltételek. A SZOT elnöksége napirendre tűzi, hogy miként lehet-e fontos célok elérését a munkaverseny-mozgalom fejlesztésével, az üzemi demokrácia fórumainak tartalmasabb működtetésével, a dolgozók javaslatainak fel- használásával előmozdítani. A kormány és a SZOT képviselői nagy jelentőséget tulajdonítanak a VI. ötéves tervidőszakra szóló kollektív szerződések megkötésének. Fontosnak tartják, hogy a kollektív szerződésekben megfelelően kifejezésre jussanak a dolgozók jogai és kötelezettségei. A Minisztertanács és a 35. Dán lemegy a portára. Tárcsáz, Jonest hívja. De Jones nem felel, nem válaszol. Dán föllépdel a lépcsőn, a tizen- hetes szoba száma furcsán vibrál, fluoreszkál. Hangosan kopog, dörömböl. Erzsébet ajtót nyit, ártatlan arccal kérdezi: — Mi történt? — Jones nem felel. Kikapcsolta magát az öreg. — Biztosan alszik ... — Dehogyis alszik, vagy ha igen, fölkel. Vagy baja történt, vagy nő van nála. — Mi baja történhetett? A biztonsága tökéletes ... — Nem elég baj, hogy nő van nála? — Nem. Nálad is van nő... s talán ez sem olyan nagy baj... — Nem hát, Erzsébetem... Gyere, pihenjünk mi is. Ha Jones akar valamit, hát majd fölhív. — És ha Mária, meg ez a fickó itt akar aludni? — Nem jönnek azok ide már vissza... erre mérget vehetsz. Erzsébet megadóan kitárja a karját, Dán odabujik hozzá. — És a gyerekünk... vele mi lesz? — Az én Erzsébetem olyan fiút szül majd nekem, mint a!, pinty. — A pintyek nem szülnek, csak tojnak ... — Hát jó... szóval, olyan okos fiú lesz, mint én, és olyan szép, mint az én Erzsébetem ... Kádár János látogatása Győrben Győr-Sopron megyei látogatása során Kádár János ellátogatott a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba. (Kelet-Magyar- ország telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) szélgetett a gépeknél dolgozó munkásokkal, mérnökökkel, technikusokkal. A központi szerszámüzemben Burkai End- réné műszaki ellenőr mellett állt meg, aki 26 éve dolgozik a gyárban, ugyanitt egy speciális marógépen Balogh Tibor technikus mutatta be nagy teljesítményű gépét. A kovácsüzemben Kádár János nagy érdeklődéssel szemlélte az itt dolgozók munkáját segítő robotokat; ezek az okos berendezések végzik el a munka nehezét. A vendégek útja innét a gyár legújabb létesítményébe, a csaknem 70 ezer négyzetméteres új csarnokba vezetett. Európa egyik legnagyobb gyárcsarnoka ez, amelyben futóműveket és hozzájuk való alkatrészeket gyártanak. A Rába a jövőben a futóműgyártást fejleszti legintenzívebben: az idén 170 ezret, 1985-ben pedig már 300 ezret készítenek. A vendégek a Rába-gyár- ból a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyárba mentek. A Központi Bizottság első titkárát Jankovich Nándor vezérigazgató és Szemenyei János, a pártbizottság titkára tájékoztatta hazánk egyetlen műbőrgyárának munkájáról. A régi, idén 75 éves üzem az elmúlt években a magyar könnyűipar egyik legkorszerűbb gyárává lett. Az idén 43 millió négyzetméter műbőrt gyártanak. Cipőipari, ruházati, bőrdíszmű-ipari műbőrök, autóülés-huzatok mellett építőipari burkolóanyagokat, felfújható sátrakat, takaróponyvákat is készítenek. A gyártmányszerkezet korszerűsítését szolgálja az az 1,2 milliárd forintos fejlesztés, amely az év végére fejeződik be. E tetemes summa nagy részét nagy teljesítményű gépek beszerzésére költötték. Kádár János a tájékoztatók után gyárlátogatásra indult. Végignézte a műbőrgyártás folyamatát, s szót váltott Kulcsár Lászlóné gépkezelővel, aki éppen cipőipari műbőrt készített. A műbőrüzemben dolgozó szakemberek elmondották: a gyártmányfejlesztésnek jelenleg az a legfőbb célja, hogy a nehéz fajsúlyú műbőröket könnyebbekkel, a kemény tapintásúakat puhábbakkal, bőrszerűekkel váltsák fel. Ilyen ruházati műbőr például a Grabonat Carina, amely a tavalyi BNV-n nagydíjat kapott és az idén már nagyüzemileg gyártják. Az idei újdonság a kerámia hatású műbőr padlókárpit, amelyhez habtapétát is kidolgoztak. A Központi Bizottság első titkára megtekintette a gyár legújabb létesítményét is, a 90 millió forintos költséggel épült központi automata raktárát, ahol a munkát vezérlőteremből irányítják. Kádár János mindkét gyárban találkozott a munkáskollektívák képviselőivel, szocialista brigádtagokkal, termelésirányítókkal, a munkában élen járó dolgozókkal. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban folytatott kötetlen eszmecsere során Bécs László esztergályos elmondta: míg 1975-ben az autó gyáregység 440 dolgozója 480 millió forintnyi termelési értéket állított elő, addig 1979-ben nem egészen 400-an 1,4 milliárd forint termelési értéket produkáltak. Rajki Miklós technológiai főosztályvezető hangsúlyozta: a fiatalok akkor tudják meggyőzni szaktudásukról az idősebbeket, ha nehéz feladatokkal is megbízzák őket. Horváth Sándor gépkezelő kiemelte, hogy a világpiacon csak jobb munkával tudnak versenyben maradni. Nem- csák János, a munkaügyi főosztály helyettes vezetője rámutatott: a legutóbbi létszámcsökkentésnél, illetve átcsoportosításnál a leghumánusabb módon igyekeztek eljárni. Olajos József állami díjas öntő, a Vörös Október Szocialista Brigád vezetője elmondta, hogy évente 46 ezer hengerfejet gyártanak, mintegy 90 millió forint értékben. A szocialista brigádtagok vállalták: munkájuk, a jó minőségű öntvények készítése mellett segítik az öntő szakmunkás-utánpótlás kinevelését is. Bencsik Imre gyáregységvezető a Rába kollektívájának nevében egy dízelmotor kicsiny modelljét adta át Kádár Jánosnak, ígérve, hogy a győri vagon- és gépgyáriak munkájára a gazdasági építőmunkában, az ország előtt álló feladatok megoldásában bizton lehet számítani. A Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyárban folytatott beszélgetésen ugyancsak a munkásokat foglalkoztató kérdésekről, közöttük a hatékonyság fokozását célzó törekvésekről volt szó. Vigh István szállítási diszpécser elmondotta: mivel rendkívül drága gépeken dolgoznak, nagy figyelmet fordítanak minél teljesebb kihasználásukra. Kőhidi Miklós, a gépészeti üzem művezetője arról számolt be, hogy a gyárban kedvező fogadtatásra talált és jó eredményeket hozott a minőségi bérezés bevezetése. Bejczy Attila, a kísérleti üzem dolgozója a fiatalok helyzetéről szólt; jóleső számukra — mondotta—, hogy nincs szakmai féltékenység: a nagy tapasztalatú, kvalifikált szakmunkások se— És ha fordítva sikerül? Ha olyan buta lesz, mint én és olyan csúnya, mint te, és ráadásul még lány is? — Brrr... Borzasztó még elképzelni is. ★ Űj helyszín: egy komputer, annak belseje. Egy idegen sötétruhás férfi kongó léptekkel halad a kövezetén. Közben, jobbra-balra, és fent is, de még a kőpadlón is, mindenütt műszerek, kijelzők, furcsa villogások, állandóan berregő, elektromosságra utaló, feszültségeket vibráltató hangok hallatszanak. Monoton zúgás, ibolyaszínű fény. A férfi lépteit a komputer állandóan követi: fény vetül a hátára, a tarkójára. A sétáló férfi odalép a komputer „szívéhez”, két vörös és egy zöld lámpa látszik: a vörös lámpák alatt rövidítések. MGB és BGM. A zöld lámpa alatt nicsen semmi. A férfi megnyugodva lép tovább, egy ujjal megsimogatja a zöld lámpácskát, az ujja közt fölszakadó fény alulról az arcra vetül, s jól láthatjuk: ez a férfi ismeretlen. Egy vágás nyoma van a homlokán, lüktet szinte a heg. ★ Lilian forgolódik Jones ágyában. Megsimogatja az alvó férfi arcát, megcsókolja a haját, a homlokát, a mellét. Jones morogva fölébred. — Mi baj? — Mennem kell... — suttogja Lilian. — Meg kell néznem, hogy mi van Bertram agyában. — Ha baj van... érted... ha baj van, rögtön értesíts! — Személyesen? — Lilian kicsit kacéran mondja ezt, Jones elérti. — Igen, ha lehet... — Megcsókolják egymást, kicsit újra egymásba gabalyodnak. — Ne, édesem ... ne... mennem kell. — Jó. Igazad van. De siess vissza. — Sietek, szerelmem. ★ Dán és Erzsébet nyitott szemmel fekszenek az ágyban, egymást átkarolva. — Nem értem az öreget. — Mit nem értesz? — kérdezi Erzsébet. — Ilyen döntő órákban nem szokott csak úgy eltűnni. Az ember itt töri magát, dolgozik, töpreng, ő meg fogja magát, és kikapcsol. — Aludj, Dán, aludj. Nyugodj meg, az öreged tudja jól, hogy mit miért csinál. Sok nőd volt eddig? — Sok, nem sok, egyre- megy most már. Csak téged szeretlek, tőled lesz gyerekem. Ez a legfontosabb. — Tudom, szerelmem. De mégis ... Kire emlékszel a legszívesebben ? Mesélj róla... — Miért jó az neked? — Ne morogj. Csak. Érdekel az életed. Az is, amit nélkülem töltöttél el.----- Hát, ha annyira akarod ... Volt egy csodálatos nő az életemben ... Látod, milyen ostobán hangzik... Hagyjuk az egészet a fenébe. — De, kérlek, már úgyis belekezdtél. Mondd végig. gítik beilleszkedésüket, átadják tapasztalataikat. Vida Zsuzsanna piackutató közgazdász hangsúlyozta: legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a világpiaci helyzethez, és versenyképes termékeikkel a hazai igényeket is mind szélesebb körben kielégítsék. Gáncsné Nagy Erzsébet közművelődési előadó elmondta: a gyár dolgozói rendszeres látogatói a kultúra műhelyeinek, — elsősorban a színháznak. A Graboplastban tett látogatás befejeztével tűzzománcképpel kedveskedtek a fiatalok a Központi Bizottság első titkárának. Kádár János a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban és a Graboplast Pamutszövő és M űibőrgyárban meleg szavakkal köszönte meg a szívélyes fogadtatást, s átadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét. Elismeréssel szólt látogatásának tapasztalatairól. Örömmel nyugtázta, hogy a munkáskollektívák is- merik-értik a párt politikáját, becsületesen, tisztességgel végzik munkájukat. Üdvözölte azokat a törekvéseket, amelyek a termelés hatékonyságát, a munka minőségének javítását szolgálják. Az erőfeszítések kézzelfogható eredményeket hoztak, s ebben a vezetőknek és a dolgozóknak egyaránt nagy részük volt. Fölismerték, hogy a követelményeknek csak úgy tudnak eleget tenni, ha megújulásra képesek, s ezért tenni is készek. A gazdasági építőmunkában mindinkább érvényesülnie kell annak a szemléletnek, hogy a gazdaságosan termelő gyárak, üzemek részesüljenek támogatásban — hangsúlyozta Kádár János —, de ugyanúgy érvényesülnie 'kell annak a követelménynek is, hogy azok a dolgozók kapjanak béremelést, akik munkájukkal ezt kiérdemlik. A fejlesztési célok megvalósításában elengedhetetlen a nyílt, őszinte párbeszéd a munkáskoliektívákkai, és a szocialista brigádmozgalomban rejlő erők mozgósítása. A szigorúbb követelmények mindenkit mindenütt arra ösztönöznek, hogy ésszerűbben, hatékonyabban dolgozzanak. A látottak és az elhangzottak alapján Kádár János meggyőződését fejezte ki, hogy a feladatokat a kollektívák sikerrel megoldják, mért jó szellemben, céltudatosan dolgoznak. A Központi Bizottság első titkára mindkét gyár kollektívájának sok sikert, erőt, egészséget kívánt terveik megvalósításához. — Hát, ha annyira akarod. Vörös, nyúlánk nő volt, csupa izgalmas vibrálás volt ez a nő, még a kisujja bögyé- ből is áradt a szex. A hasáról, a melléről, a szájáról most nem beszélek. Okos volt, legalábbis nagyon okosan tudott hallgatni engem. Fényes lett a szeme a figyelemtől, az odaadástól. Bármiről mesélhettem neki. Mindent megértett, és nem felejtett el semmit. Olyan volt, mint te. — Én nem vagyok vörös. Én barna vagyok. Hogy hívták? — Lilian ... Ugye milyen szép izgató neve van? — De ugye ... miért nem szereted? — Ugyan ... Hogy képze-' led? Tudod, mi volt az a nő? — Nem. — Egy kémnő. Egy egyszerű kémnő. Azért figyelt minden szavamra. És ne sírj, te kértél, hogy meséljek. — Nem is sírok. Egyáltalán nem sírok. — Itt vagyok melletted. Veled vagyok. — Nem sírok. — Erzsébet még mindig szipog. — Itt alszunk? — Igen. — Miért? Otthon sokkal jobb lenne... — De a főnök eltűnt. Ha szüksége van rám, itt megtalál. Tudnia kell, hogy mindig számíthat rám. Még mindig nem teljesen bízik meg bennem. (Folytatjuk)
