Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-09 / 237. szám
1980. október 9. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Számítógépek programozása Ántiaikoholautomata Egy Ausztráliában létrehozott készülék automatikusan megakadályozza az autó elindítását, ha annak vezetője túl sokat ivott és az alkoholmennyiség vérében meghaladja a törvényesen megengedett maximális határt. A sydneyi illetékességű Peter Lu- cock taxisofőr és James Black- well kiadó által kifejlesztett készülék a mikrofonhoz hasonlít. Amikor a kapcsolófalon felvillan egy vörös fény, a kocsi vezetőjének a készülékbe kell fújnia, mielőtt az indítókapcsolót elfordítaná. Ha egy másik vörös fény is felgyullad, ez azt jelzi, hogy túl sok alkohol van a vérében és nem indíthatja el a kocsit. Az ausztráliai teherautóbiztosító társaságok az ilyen készülékekkel ellátott autók biztosítási díjait egyhar- maddal akarják csökkenteni. A készülék BORIS néven kerül a piacra (a Breathe On Recirculation Ignition System rövidítése). Sorozatgyártás esetén a készülék költsége mintegy 200 márka. A készüléket úgy lehet programozni, hogy csak bizonyos napszakokban lép akcióba, például este, amikor a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy a gépkocsivezető alkoholt fogyaszt. Réz a vízben Az NDK-beli színesfémkutató intézet olyan eljárást dolgozott ki, amellyel a rezet tartalmazó szennyvízből kivonható a réz. A legígéretesebb módszer a vashulladékkal való úgynevezett ce- mentálás, amiben a réznek azt a tulajdonságát hasznosítják, hogy oldott állapotban helyettesíteni tudja a nem nemesfémeket. A végtermék több mint 90 százalék rezet tartalmaz. A zöldségfélék — paprika, karalábé, .káposzta — levelein a bagolylepkék hernyói jellegzetes: lekerekített szélű lyukakat és karéjokat rágnak. A talajban levő vagy talajjal érintkező húsos növényrészeken mély, gödörkés, odvasodó berágásokat okoznak. A gyökérnyak táján a hernyók vagy körberágják vagy teljesen átrágják tápnövényeiket. Az egyik legveszedelmesebb károsító a vetési bagolylepke. Csupasz hernyója 4—5 cm hosszúságú, rendszerint szürkésbarna színű. Hasoldalán világosabb színű, zsíros tapintatú. Innen ered a lárva népies neve is, mert sokan „mocskospajorként” emlegetik. A másik ugyancsak falánk hernyó, a káposzta-bagolylepke lárvája is eléri a 4—5 cm hosszúságot, de színe és rajzolata sokkal változatosabb, mint a „mocskospajoré”. A hernyó gyakran szürkészöld, barnás- vagy feketészöld színű. A hernyó hasi oldala világosabb sárgászöld, hátoldala viszont zöldesszürke, fekete elemekkel tarkított. Igen érdekes, hogy ezek a fekete elemek szelvényenként egy pár hosszanti foltot, illetve a hátoldalon két szaggatott hosszanti sávot alakítanak ki. A bagolylepkehernyók ellen a legolcsóbb — de igen hatékony — védekezési mód a helyes agrotechnika, az idejében elvégzett talajmunka, a gondos gyomirtás, amely a zöldségfélék fejlődését is kedvezően segíti, befolyásolja. Ha még jelentősebb termés van pl. a paprikatöveken, úgy rövid élelmezés-egészségügyi idejű növényvédő szerekkel kell permetezni. Jó hatású készítmény a 0,15 százalékos ünifosz 50 EC vagy az ugyancsak 0,15 százalékos Feka- ma Dichlorphos. Ez a két készítmény mindössze 7 napos karen- ciaidővel rendelkezik, így ennek letelte után a termés nyugodtan szedhető és fogyasztható. Mivel a diklórfosz tartalmú szerek rendkívül illékonyak (légzési, kontakt és gyomorméregként hatnak) és kifejezetten mérgezőek, ezért a munkavédelmi óvó rendszabályokat szigorúan be kell tartani. Dr. Széles Csaba Jövőre jön a Robi 50 kistraktor! Robi 50 néven rövidesen új típusú háztáji kis- traktorok kerülnek forgalomba. A MEZŐGÉP Tröszt licencet vett és kooperációs szerződést kötött a francia Brlban Polimehcanik-céggel. A MEZŐGÉP Tröszt régi hiányt pótol a háztáji kistraktorok sorozatgyártásának megszervezésével. Az utóbbi években különösen megnőtt azr igény az Ilyen, körülbelül két kilowatt (2,8 lóerő) teljesítményű traktorok iránt, s ezért külkereskedelmünk, igaz, csak kisebb mennyiségben, tőkés importból szerezte be azokat. Ezzel azonban nem elégítették ki az igényeket. A francia cég még ebben az évben 3000 komplett kistraktort is szállít Magyarországra. Ezeket a MEZŐGÉP Tröszt az AGROTRÖSZT közreműködésével értékesíti. Az irányára 13 600 forint. Az itthon gyártott, illetve összeszerelt háztáji kistraktorok — több ezres tételben — jövőre kerülnek forgalomba. A gyártáselőkészítés már megkezdődött. Új takarmány paradicsommagból A tudományos kutatók és az állattenyésztők, állatorvosok együttes munkával új takarmány- kiegészítőt „találtak”: erre a célra a konzerviparban viszonylag nagy mennyiségben jelentkező paradicsommagot használták fel. A Központi Élelmiszer-ipari Kutató Intézet és az Allatorvostudo- mányi Egyetem több éves munkája nyomán a szakemberek arra számítanak, hogy évente akár ezer tonna paradicsommag-hulladékot használhatnak fel. A próbák soráq bebizonyosodott, hogy a konzervipari hulladék nemcsak viszonylag magas fehérjetartalmánál fogva fejt ki kedvező hatást a baromfitelepeken. Az újszerű módszer kísérleti eredményei kedvezőek. Bebizonyosodott: a paradicsommagot is fogyasztó baromfiállomány súlya 5 százalékkal haladja meg a hagyományos takarmánnyal felnevelt állományét. Az elektronikus számítógépek működésének alapja a program. A belső tárolásé program alkalmazása hozta ugyanis a döntő különbséget az elektronikus és az egyéb számítógépek között. Így vált lehetővé a gépek gyors mü- veletvégzési képességének a kihasználása, mivel a memóriában tárolt program előre meghatározza az elvégzendő műveletek sorrendjét, tehát az egyes alapműveletek elvégzése után a gép emberi beavatkozás nélkül képes áttérni a következő művelet elvégzésére, egészen a feladat befejezéséig. A program ehhez meghatározza az alapműveleteknek olyan sorrendjét, hogy végrehajtásukkal létrejöjjön a kitűzött matematikai probléma megoldása. Az elektronikus számítógépek számára készült minden program utasítások sorozatából áll. Egy- egy utasítás tartalmazza az elvégzendő műveletet — megfelelő alakban kódolva — és az illető műveletben szereplő számokat, illetve azok címét is. A műveleteket közönséges számokkal kódolják, azokon ugyanis aritmetikai műveletek végezhetők, mint a csak számértékként használatos mennyiségeken, ezáltal válik képessé a program — előre meghatározott módon önmaga megváltoztatására. Az újabban készülő elektronikus számítógépek számára már a gyártó cég elkészíti a gépi kód- és rendszerint az angol programnyelv közötti fordítóprogramot, úgy, hogy a felhasználónak elég ismernie az ebbeni programozást. Az Algol, FORTRAN stb. programozási rendszerek kidolgozására azért volt szükség, mivel egyrészt a matematika túlságosan sok jelölést használ, másrészt az algoritmusok leírásának eddigi matematikai módszerei nem elég precízek és egyértelműek az elektronikus számítógépek számára. Képünkön: a prágai számítás- technikai intézet munkatársai mikroprogramon dolgoznak egy új típusú számítógéphez. (MTI Külföldi Képszolgálat) Magnómotor Kecskemétről Kényszervágás helyett védőoltás A házinyúl mixomatózisa elleni védekezésről A házinyúl fertőző betegségei közül a mixomatózis miatti kártétel még manapság is számottevő. Jelenleg is a megye több községének nyúlállományát érinti a betegség. A nyúltenyésztőket a betegség megelőzésének jelentőségéről és a betegség elleni védekezés lehetőségeiről kívánom tájékoztatni. A betegség terjesztésében a hártyás szárnyú szúró rovarok, különösen a szúnyogok játsszák a legfontosabb szerepet, A betegség előfordulása a szúnyog- rajzással szoros kapcsolatot mutat. A szúnyogokon kívül a nyu- lak bolhái és egyes kullancsfajok is terjeszthetik a betegséget. Előfordulhat, hogy szúnyoghálóval védett nyúlállományokba is behurcolhatják a fertőző anyagot. Ilyen fertőzés következhet be akkor, amikor a szálas takarmányba a mixomatózis vírusát tartalmazó szúnyogok kerülnek, vagy nagyritkán egyéb úton, pélA BRG kecskeméti magnetofongyárában az eddigi szalagos rendszer helyett négyfős csoportokban szerelik a magyar konstrukciójú magnómotorokat. Az új munkaszervezéssel harminc százalékkal emelkedett a termelés, javult a minőség. A korábban importból beszerzett magnetofonmotorokat most a kecskeméti gyár állítja elő. Energiamegtakarítás kapcsolt gépekkel A nyár csapadékos időszaka elfelejteti velünk azokat az alapvető technológiai előírásokat, amelyek a szántásokkal vannak szoros kapcsolatban. Így a szántóvas élezése, a helyesen megválasztott haladási sebesség, valamint a jól beállított eke, mint alapvető kiindulási pont szerepel a takarékos munkavégzésnél. Az energia hasznosulásának azonban egy igen fontos módja a talaj szerkezetének, vízháztartásának gondos formálása is. A fogaterővel történő szántásból maradt vissza ránk, hogy az ekét különmenetben követte a rögtörő borona, henger vagy tárcsa. Erre akkor így volt szükség. Az igásállatok ereje egyszerre csak egy szerszám használatát tették lehetővé. Ma mezőgazdaságunk összességében a nehéz szántási munkát képviselő munkafolyamatok végzését gépi vonóerővel oldjuk meg. Gondos szervezéssel ma már lehetőség nyílik arra, hogy a szántással egy menetben készítsük el a szükséges minőségű magágyat. Biztosítható, hogy olyan talajszerkezet alakuljon ki, melynek újratiprása nélkül követheti az ekét a vetőgép. Nagyon fontos ennek a módszernek az alkalmazása, mert ezzel érhetjük el, hogy a szántás alapvető funkcióját, a lazítást — a lazítással létrehozott talajállapotot biztosíthatjuk. Ha szántás után külön menetben végezzük el a rögök törését és a talajrázást —a többletenergia-felhasználáson túl — a lazítást is megszüntetjük, egyes esetekben káros tömörítést is okozunk. A szántással egy menetben végzett felszíni műveletre nedves időjárás esetén is szükség van. ősszel, amikor a mag csírázásához olykor még csapadékhiány is jár, különösen fontosnak tartjuk a talajfelszín elmunkálását. Hasonlóan egy menetben, a vetőgéphez kapcsolt hengerezés kellő biztonsággal megoldja a magház tömörítését és a felület elmunkálását is. A gyors töltőberendezések, csoportosan üzemelő vetőgépek és az ezeket kiszolgáló műszaki hálózat tervszerű együttműködése nagyszerűen tudják biztosítani jövőre is kenyerünket és szolgálják megnövekedett termelési feladataink végrehajtását. Ezekhez az erőgépállomány-mun- kagépállomány rendelkezésre áll. Sokan a gépkapcsoló berendezéseket hiányolják. Ezek biztosítására garanciát az a szellemi kapacitás ad, amely már a gazdaságok szinte mindegyikében megvan, mellyel házilag is elkészíthetők a kapcsolőberendezések. Huszár István mg. főiskola Kiszórás géppel és robbantással Olcsóbb az istállótrágya Az 1980. évi tavaszi-nyári kedvezőtlen időjárás megyénk növénytermelésében is jelentős kárt okozott. Az augusztus közepéig lehullott csapadék mennyisége elérte a 700 mm-t, ami több mint 100 mm-rel meghaladja az elmúlt évek éves átlagát. A csapadékos, hűvös időjárás közvetlen hatása az alacsony termésátlagokban, valamint a felázott, vízzel borított talaj következtében az igen nehéz betakarításban mutatkozott meg. Az őszi búza termésátlaga 0,7 to/ha- val maradt el a tervezettől. A kalászosok betakarítása eltolódott, néhány gazdaságban még szeptemberben is arattak. Megnevezés A fentiek miatt a tarlókba tervezett istállótrágyázást a gazdaságok nagy része nem végezte el. A kedvezőtlen időjárás következtében csökkent a műtrágya-felhasználás is. Az üzemek egy része pénzügyi nehézségek miatt nem tudja beszerezni a tervezett mütrágyamennyiséget, ezért különösen ezeken a helyeken szükséges az istállótrágyázás fokozása. Egy vizsgálat szerint 35 to/ha istállótrágya tápanyaghatását, illetve műtrágyákkal való helyettesítését az alábbi táblázat mutatja: 1 év kg/ha 2 év összesen Istállótrágya: N + P + K 244 157 401 Műtrágya: karbamid szuperfoszfát + kálisó (40%) 752 496 1249 A fentiekből látható, hogy az ístállótrágya felhasználásával jelentős költségmegtakarítás érhető el. Ha az istállótrágya mezo- és mikroelem-tartalmát is figyelembe vesszük, a költségmegtakarítás tovább növekszik. A hormon- és vitamintartalom, a humuszképzésben és -utánpótlásban játszott szerep mellett figyelemre méltó, hogy a jól kezelt istállótárgya kálclumtartalma 1%, ami savanyú talajainkon fontos tényező. Megyénkben évente mintegy 29 000 ha területen végeznek istállótrágyázást, melyből átlag 24—25 000 ha szántó és 4—5000 ha gyümölcsös. A z 1 ha-ra jutó mennyiség 33—36 to/ha. Az istállótrágyázott terület nagysága ez évben előreláthatólag a 25 000 ha-t nem fogja elérni. Az istállótrágya kijuttatására gazdaságainkban mintegy 500 trágyaszóró gép áll rendelkezésre. A gépállomány az elmúlt évben korszerűsödött, egyre több üzem vásárol nagy teljesítményű T—088-as gépet. Az istállótrágya kijuttatásának másik nagyüzemi módja a robbantásos terítés. E módszerrel az elmúlt évben több mint 2000 ha- on trágyáztak. Megyénkben 12 termelőszövetkezetben van robbantóbrigád, melyből 3 brigád ez évben szerezte meg a képesítést. Egyes gazdaságok a trágyaterítés mindkét módszerét igénybe veszik. A kedvezőtlen időjárás ellenére kiemelten kezelik az istállótrágyázást. A tiszalöki „Szabadság” Mgtsz géppel augusztus végég 140 ha-on trágyázott, s még további mintegy 100 ha- on terveznek gépi szórást. Robbantásos terítést 1981. márciusig kb. 300 ha-on kívánnak végrehajtani. Nagymértékű istállótrá- gya-felhasználást terveznek Ti- szabercel, Kótaj, Nagyhalász, Tímár-termelőszövetkezeteiben is. Gazdaságainkban az istállótrágyák kijuttatásának feltételei biztosítottak. Az elhúzódó betakarítási munkák mellett is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az elfekvő, valamint az újonnan keletkezett készletek mielőbb kikerüljenek a területre, bejussanak a talajba. Endreffy Zsolt megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás dául zsákokkal jut el a fertőző anyag. A SZÜNYOG A FÖ ELLENSÉG A mixomatózisban beteg nyúl megszúrása után a beteg nyúl vérével a szúró rovar (szúnyog) szerveibe kerül a mixomatózis * vírusa és ott hetekig fertőzőképes állapotban marad. Ilyen rovar a legközelebbi szúrásával az addig betegségtől mentes nyulat is megfertőzheti. Azok a nyulak is közvetíthetik a rovarok szívószervein keresztül a fertőző anyagot, amelyek tünetmentesek ugyan, de már a nyúl vérében a mixomatózis vírusa nagy számban jelen van. A betegség megelőzhetőségére számos példa szolgál. Ezt bizonyítják és erősítik azok az országos, csaknem két évtizedes múltra visszatekintő nagyüzemi nyúltenyészetek, ahol még sohasem állapították meg a fenti betegséget. A nagyüzemi nyúltele- peken ugyanis tökéletesen alkalmazták azt az együttes védekezést, amely egyrészt a szúnyog- mentesség elérésén alapult és a rendszeres szúnyogirtásból állt, másrészt a fentieket jól kiegészítette az állat-egészségügyi szolgálat a védőoltásokkal, és a nyúlforgalom hatósági korlátozásaival. A specifikus védekezési eszközök (mint például az oltás, a zárlat stb.) egymagukban nem hozzák meg a kívánt eredményt. A kisüzemi nyúltenyésztők részéről a betegség elleni nem specifikus védekezés az elmúlt években sajnos az esetek többségében hiányos volt. Szabolcs- Szatmár megyében ez az alábbi okokra vezethető vissza. NEM SZABAD ELTITKOLNI A BETEGSÉGET A házinyulak szúnyogmentes tartása a nagyüzemekben már megoldott, a kistenyésztőknél viszont annál kevésbé. A gyakorlatban a szúnyogmentesség nagyon nehezen valósítható meg. Ennek ellenére minden tenyésztőnek törekednie kell rá, mert mixomatózistól mentes nyúltar- tás csak ennek megvalósításakor érhető el. Sajnos a kistenyésztők legtöbbjénél a nyulakat ma úgy tartják, hogy a szúnyog bármikor hozzájuk juthat. Ennek következménye azután az, hogy a mixomatózis minden évben visz- szatér és váltakozó nagyságú kárt okoz. Sok problémát jelentett eddig a megye területén, hogy a nyúltenyésztők közül sokan elhallgatták a fellépett betegséget, beteg állataikat nem ölték le és így a mixomatózis vírusát állományukban „őrizték”, ezzel lehetőséget teremtettek a vírus fel- dúsulásának, megteremtették az állandó fertőzési forrást. A fertőzött nyulak elszállítását is megkísérelték. Tudjuk, hogy a nyúl- tenyésztés végeredményben haszonra menő tevékenység. A társadalom érdekét azonban az egyéni érdekek fölé kell helyezni. Ezért a mixomatózis esetében életbe léptetett zárlati intézkedés előírásait és a forgalmi korlátozásokat minden érintett nyúltenyésztőnek be kell tartani. A Minisztertanács 1976. IX. hó 29-én 34/1976. számmal a járványos állatbetegséggel kapcsolatos kártalanításról ismét rendelkezett. A MÉM állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai főosztálya 1977. VI. hó 3-án a mixomatózis elleni védekezést szabályozta. Az új rendelkezés a mixomatózis elleni eredményesebb védekezést szolgálja. Mégpedig úgy, hogy az előző években kipróbált és igen hatékony magyar gyártmányú oltóanyagot, az új Myxovac vakcinát a védekezés szolgálatába állították. KI KAP KÄRTALANfTÄST kényszervágásnál? Az új rendelkezés szerint mindazok a nyúltenyésztők, akik nyu- laikat az új vakcinával akár megelőző, akár leküzdő oltás formájában önként beoltatják, előnyökhöz jutnak. Azok a tenyésztők viszont, akik állományukat a mixomatózis ellen nem oltatják, hátrányos helyzetbe kerülnek. A fenti rendelkezések lehetővé teszik, hogy a továbbiakban minden nyúltenyésztőnél, ahol a mixomatózis fellépett, az állat-egészségügyi szolgálat a beteg nyulakat leölheti és az állomány tulajdonosát állami kártalanításban részesítheti, ha a tulajdonos a jó gazda gondosságával jár el, tehát a betegség fellépését az illetékes állatorvosnak "már az első nyulak megbetegedésénél bejelentette, az állatbetegség megelőzésére előírt óvó rendszabályokat betartotta és az állományba látszólag még egészséges egyedeit kivétel nélkül az új, mixomatózis elleni vakcinával beoltatta. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy az említett feltételek fennállását az állategészségügyi . szolgálat szigorúan bírálja el. Továbbra sem )ár állami kártalanítás annak a tenyésztőnek, aki az állományban fellépett mixomatózist elhallgatta, vagy csak akkor jelentette be, amikor az állománya nagyobb részben már beteg volt, esetleg már elhullások voltak, és a betegség kártételeinek csökkentésere előírt óvó rendszabályokat nem tartotta be. A fentiek figyelembevételével tanácsaim a nyúltenyésztők részére a következők: MIKOR ÉS HOGYAN TÖRTÉNJÉK AZ OLTÁS?, A nyulakat a Myxovac vakcinával akkor javasolt beoltani, amikor sem a községben, sem a saját állományban beteg állat még nincs. A későbbiek során már csak a sorba nőtt állatok oltásáról kell gondoskodni. A nyulak oltását csak állatorvos végezheti. Azokon a területeken, ahol a betegség már korábban előfordult, a megelőző védőoltást feltétlenül javaslom. Amennyiben a védőoltás nem történt meg, de a betegség fellépett, az érintett községek nyúlállományát a lehetőség szerint teljes számban haladéktalanul be kell oltani mixomatózis elleni vakcinával. Az oltásokat mindig a tulajdonosnak kell kérni a területileg illetékes állatorvostól. Helyes gyakorlat az, amikor az oltást a nyúlszakcsoport képviselője az oltásra kijelölt nyulak tulajdonosainak névsorával rendeli meg az illető állatorvosnál. Az oltással kapcsolatos költségek (oltóanyag ára, munkadíj, fuvarköltség) a tulajdonost terhelik. A mixomatózis miatt elrendelt községi zárlat alatt álló területről nyulat export céljából elszállítani nem lehet. Ilyen községekből igazoltan oltott és a betegség tüneteitől mentes nyulak csak hazai vágóhídon vághatók le. Az úgynevezett veszélyeztetett körzetekből exportra elszállítani a nyulat csak akkor lehet, ha az illetékes körzeti állatorvos az állatok tartási helyén az állományt megvizsgálta, az egyedekei betegségmentesnek találta és ezt írásban is igazolta. Dr. Bodnár András megyei szakállatorvos ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK KISTERMELŐK- KISKERTEK Zöldségfélék védelme a hernyákártevőktől
