Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-07 / 235. szám
Kombájnosok H a lehet egyáltalán rangsorolni a mező- gazdaság őszi feladatait, úgy a kukoricabetakarítás kezdetével az egyik legnagyobb munka kezdődött meg a megyében. A legfontosabb takarmány- növényt szinte azonos nagyságú területen termesztik az üzemek, mint az őszi kalászost. A megye termelőszövetkezeteiben 52 ezer hektár kukorica vár kombájnolásra. A gépeket az üzemek időben kijavították, átállf- tották, megszervezték a termés szállítását, tárolását. Nincs tehát technikai akadálya annak, hogy a különböző fajták érésének megfelelően a munka gyors, folyamatos legyen. Mondjuk, nincs akadály, ha csak nem szól közbe az időjárás. A kukorica betakarítóitól — és elsősorban a kombáj- nosoktól — most mindenütt azt várják, hogy mint tették az aratásnál, úgy ebben a munkában is derekasan helytálljanak. Serkenti ezt a kívánalmat a termelőszövetkezetek területi szövetsége által kezdeményezett versenyfelhívás is, amely már valamennyi termelőszövetkezetbe eljutott. A kombájnosok kukoricabetakarító versenyét ezúttal négy kategóriában (géptípusban) hirdették meg. A négy kategória 24 helyezettjét a verseny értékelése után, összesen 30 ezer forinttal díjazzák. N em a versenydíj, de az eredményes és minőségileg jó munka a lényeges. A helyezésekkel járó forintok és az erkölcsi elismerés nem a legfontosabb része a betakarításnak, sokkal inkább mérvadó a minden kombájnost átható felelősségérzet, a rendelkezésre álló eszközök fokozott hasznosítása. A kukorica gyors, veszteség- mentes betakarításával nagymértékben enyhíthetünk azokon a károkon, amelyek a nyár folyamán érték az üzemeket. Ezért dolgozunk, ezért versenyeznek a kombájnosok. Ehhez kívánunk sok sikert és kitartást a nehéz munkában. S. E. TÁRSADALMI MUNKA Együtt / Nyíregyházáért A hét végén több mint tízezren dolgoztak a megyei pártbizottság felhívására, illetve az Együtt Nyíregyházáért mozgalom keretében. A nyíregyházi üzemek, gyárak, intézmények kollektívái a közeli termelőszövetkezetekben segítették a betakarítást, s voltak, akik a saját munkaterületükön végezték a társadalmi munkát. Az Agrober nyolcvanfős kollektívája a Nyírtassi Állami Gazdaság gyümölcsösében szedte az almát. A KE- MÉV-től százharmincán szedtek almát a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaságban. Ebben a gazdaságban segítették a betakarítást a vendéglátó vállalat és a Nyírkémia dolgozói is. A Fémmunkás Vállalat brigádjai a balkányi Szabolcs Termelőszövetkezetben dolgoztak. A nyíregyházi Béke Termelőszövetkezetben szedtek almát az Universil dolgozói, míg a sütőipari vállalat kollektívája Tiszavasváriban dolgozott. A megyei pártbizottság munkatársai a Szamos menti Állami Tangazdaságban segítették a, betakarítást, a városi tanács dolgozói pedig a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben. Több ipari szövetkezet — Elekter- fém, vas- és fémipari, háziipari — munkáskollektívája is dolgozott szombaton. Előretört az FDP — vereséget szenvedtek az uniópártok Befejeződött a MEDOSZ és a vegyipari szakszervezet kongresszusa Megvalósították a tisztségviselőket Vasárnap befejeződött a Vegyiipari Dolgozók Szak- szervezete és a • MEDOSZ kongresszusának kétnapos tanácskozása. Mindkettőn fontos kérdésekben döntöttek. Az előbbin sok felszólaló beszélt a gazdasági és szak- szervezeti munka fejlesztésének tartalékairól: a kémikusok és más műszaki és tudományos szakemberek alkotó szellemi energiáinak, hatékonyabb kibontakoztatásáról, a piaci változásokhoz rugalmasabban alkalmazkodó termelésről, a bürokratikus beidegződésektől mentes munkastílus és versenyszervezés követelményeiről. Felszólalt a tanácskozáson Méhes Lajos, a Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első tikára és Simon Pál nehézipari miniszter is. A vita alapján a kongresszus határozatot hozott, amelyben szorgalmazza, hogy elsősorban a vállalatoknál, a munkahelyeken erősítsék a szakszervezeti munkát. Ajánlásban foglalták össze azokat a javaslatokat, amelyeket az össz-szakszervezetek XXIV. kongresszusa elé terjesztenek, s a megoldáshoz a SZOT segítségét kérik.A kongresszus végül megválasztotta a szakszervezet központi vezetőségét, elnökségét és tisztségviselőit. A szakszervezet elnöke ismét Takács Sándor, főtitkára Dajka Ferenc, titkára pedig Gero Hezsőné és Molnár Károly lett. Vasárnap folytatta tanácskozását a MEDOSZ XXV. kongresszusa is. A tanácskozáson felszólalt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára is. Elmondta: a szakszervezet hatékonyan segíti a mezőgazdaság fejlesztését, korszerűsítését. A szak- szervezeti testületek — élve az önállósággal — kezdeményezéseikkel, a gazdaságot javító tevékenységükkel eredményesen járulnak hozzá a termelési színvonal növeléséhez, a hozamok fokozásához. A vitában felszólalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is. A kongresszusi határozat szerint — egyebek mellett — az eddiginél erőteljesebben kell támaszkodni a szocialista brigádok kezdeményezéseire. Az üzemek szakszervezeti testületéinek elő kell segíteniük, hogy a bérfejlesztés üteme összhangban legyen a vállalati nyereséggel, következetesebben kell érvényesíteni a szocialista bérezés elvét. A kongresszus megválasztotta a MEDOSZ vezetőségét. A szakszervezet elnöke Hu- nya István, főtitkára Dobi Ferenc, titkárai Lachmann Gáborné, Micsuch László és Varga György. Aligha vitatható, hogy kiemelkedő világpolitikai jelentősége volt a nyugatnémet parlamenti választásoknak, amelyeknek eredményeit vasárnap a késő esti órákban jelentették be a hírügynökségek, rádió- és tévéállomások. Nyugat-Európa politikailag és gazdaságilag legerősebb országában ismét a szociál- liberális koalíció szerezte meg a szavazatok többségét. Ez a győzelem lehetővé teszi, hogy A szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíció nyerte meg a vasárnapi nyugatnémet választásokat. Képünkön a győzelem hírét fogadó Helmut Schmidt kancellár és Hans- Dietrich Genscher külügyminiszter. (Kelet-Magyarország telefotó) a megalakuló nyugatnémet kormány Helmut Schmidt kancellár vezetésével folytassa az enyhülés vívmányainak megőrzését célzó politikáját, belpolitikai téren pedig azt jelzi, hogy a nyugatnémet választók többsége elégedett a kormánykoalíció eddigi gazdaságpolitikájával, s egyáltalán a Schmidt-kabinet elmúlt négy évben végzett munkájával. A Német Szövetségi Köztársaságban vasárnap több mint negyvenmillió polgárt vártak az urnákhoz, hogy döntsenek a Bundestag 496 képviselői helyéről. A mandátumokra 15 párt mintegy 3000 jelöltje pályázott. A Bonnból érkezett — még nem végleges — eredmények szerint a szociáldemokraták (SPD) 1976-hoz képest 0,3 százalékkal gyarapítottak voksaik számát; a szavazatok 42,9 százalékát szerezték meg. Koalíciós partnerük, a szabaddemokrata párt (FDP) 10,6 százalékot ért el, ami 2,7 százalékos javulást jelent az 1976-os eredményekhez képest. Az ellenzéki úniópár- tok visszaestek: míg 1976-ban a szavazatok 48,6 százalékát kapták meg, most be kellett érniük a 44,5 százalékos eredménnyel. Bonnban várhatóan szerdán teszik közzé a vasárnapi választások hivatalos végeredményét. Az előzetes adatokból azonban már nyilvánvaló, hogy a választásokon a legnagyobb meglepetést a szabaddemokrata párt okozta. Az FDP megfigyelők szerint annak köszönheti sikerét, hogy a szavazók el akarták kerülni egy esetleg kétpártira szűkülő parlament létrejöttét. Másrészt a liberális párt sikerrel (Folytatás a 4. oldalon) Az első látogatók a Mudrány Kellemes őszi kirándulóidőben keresték fel a megye különböző helységeiből érkező vendégek október 5-én Szabolcs községet, ahol műemlékek avatásával kezdődött meg a 19. múzeumi és műemléki hónap. Az újjáalakított Mudrány-kúria udvarán tartották az ünnepséget, melyen ott voltak a párt-, tanácsi és tömegszervezetek megyei, járási és helyi képviselői. Részt vett az eseményen Ekler György, a megyei párt- bizottság titkára. Az ünnepség vendégeit, illetve a község lakóit Weisz Géza, a Tímár-szabolcsi Közös Községi Tanács elnöke köszöntötte, majd Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese mondott beszédet. A múzeumi hónap, mely minden év októberében múzeumaink munkájára, a műemlékvédelemre irányítja a figyelmet, arra is alkalmat ad, hogy áttekintsük, mit tett megyénk történelmi értékeink, forradalmi hagyományaink megmentéséért, ápolásáért, megismertetéséért. Ezzel kapcsolatban a szónok hangsúlyozta: ez a folyamat gazdasági fejlődésünk ütemének megfelelően felgyorsult, s ha csak az utóbbi tervciklus eredményeit nézzük, új múzeumok átadásáról, megújult kiállításokról, eredményes műemlékvédelemről beszélhetünk. Ennek egyik példája Szabolcs község műemléki együttesének avatása is. — A Sóstói Múzeumfalu — folytatta Gyúró Imre — a szabolcs-szatmári parasztság életének, életmódjának valósághű bemutatóhelye. A szabolcsi Mudrány-kúria pedig kúriában. (J. L. felvétele.) azt a nemesi világot mutatja be, melynek csak egyes tagjai álltak a haladás szolgálatában, a többség, éppen a szabolcsi dzsentri a korabeli Európa egyik legreakciósabb uralkodó osztályát alkotta. Pedagógusaink éljenek a lehetőséggel — mondta végül — használják fel a történelem és irodalom oktatásában e történelmi falakat, idegen- forgalmi szakembereink bátran szervezzék ide túráikat, Szabolcs történelmi értékeit, hagyományait segítsék bekapcsolni az országos vérkeringésbe. A vendégek ezek után ár. Németh Péter megyei múzeumigazgató vezetésével megtekintették a község műemlékeit, melyek Nyírbátor mellett megyénk második műemléki együttesét alkotják. A földvárat, melyet Szabolcs vezér emeltetett erődítménynek, majd a közelmúltban helyreállított, I. István-kori bazilikát, a Tiszántúl egyetlen, álló, XI. századi templomát, illetve a Mudrány-kúriát. A kastély a XVIII. század végén épült, előbb köznemesi kúria, majd református parókia volt. Olyan nevezetes személyiség is vendége volt, mint Móricz Zsigmond, aki írásaiban megemlékezett a községről. Az újjáalakítás sikeresen őrzi az eredeti értékeket. például a mennyezeti freskókat, melyek történelmünk dicső alakjait ábrázolják. Falai közt most nyílt állandó bútortörténeti kiállítás. melyet az érdeklődők hétfő kivételével naponta 10—18 óra között látogathatnak. Jubilál az SZTK Hegemlékezés Nyíregyházán 1950. októbere óta — harminc éve — tartozik a társadalombiztosítás a szakszervezetek irányítása alá. A jubileum alkalmából hétfőn a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Szabolcs-Szat- már megyei Igazgatóságán ünnepi megemlékezést tartottak. Pétervári József, az SZMT titkára mondott beszédet, melyben áttekintette e 30 év jelentős állomásait, a társadalombiztosítás, s az ezzel járó munka fejlődését, a célokat, a feladatokat. Megyénkben 1950-ben 60 ezer fő volt a sajátjogú biztosítottak száma, ma 600 ezren jogosultak társadalom- biztosítási juttatásokra. Míg 1970-ben évente egy dolgozóra 6600 Ft társadalombiztosítási juttatás esett, ma közel 15 000,— Ft. (Folytatás a 4. oldalon) A nyíregyházi megemlékezés résztvevői. Parlamenti választások az NSZK-ban Szabolcsi műemlékek avatásával Megkezdődött a múzeumi hónap Schmidt: IGENf Strauss: NEM ■ II £ie<S 1 IHagyararszáfl XXXVII. évfolyam, 235. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. október 7., kedd
