Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-29 / 254. szám
1980. október 29. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Ki fizessen? Levélírónk — Ficsor Mihály, Gávavencsellő, Rákóczi utca 41. szám alatti lakos — 1979 májusában a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalattól 3186,— Ft víz- díjról szóló számlát kapott, amelyet méltánytalanul magasnak tartott. A helybeli telepvezetőhöz fordult, aki a vizsgálat során a vízmérő órát pontosnak találta, a panaszt pedig megalapozatlannak. Ficsor Mihály ezt követően a vállalat központjától kért vizsgálatot, ahol a számla 10 napon belüli rendezésére szólították fel „a peresítéssel együtt járó többletköltség elkerülése érdekében”. Közben panaszosunk 3282,— Ft-ról szóló végrehajtási értesítést kapott. Ficsorék pedig újra csak a kivizsgálást sürgették. Később ez meg is történt. De már 1980. februárját írták, amikor lakásukon a végrehajtó megjelent, és két hét haladékot adott még Ficsoréknak a számla rendezésére. Ezzel párhuzamosan még folyt a központi vizsgálat, a vízórát lecserélték, majd március 7-én fordulat állt elő. A vállalat elnézést kérő levelében közölte, hogy a számlázások meg- tévesztőek voltak, hogy ők tévedtek. Az történt ugyanis (amire levélírónk már korábban is hivatkozott), hogy amikor a vízóra 1016 m’-t mutatott, elhagyták az ezer köbmétert és csak 16- ot vettek figyelembe. A következő leolvasásnál viszont hozzáolvasták a már kifizetett — és előbb elhagyott — ezer köbmétert, .és így lett a számla 324,— Ft helyett 3186,—, majd később 3282,— forint. Az ügy ezzel le is zárult volna, végeredményben a levélírónk számára kedvezően. Csakhogy munkabéréből 300,— Ft-ot a bírósági végrehajtó irodá le- tiltqjt, végrehajtási illeték címén. Ficsor Mihály ez ellen ágál: miért vele fizettetik meg a végrehajtás költségeit, amikor a vállalat tévedéséből állt elő ez a kényelmetlen helyzet? Amikor a vállalatnál mi is érdeklődtünk, az volt a vélemény, hogy Ficsor Mihálynak mindenképpen fizetnie kellett volna a vízdíjat, ő is hónapokig elmulasztotta ezt. Szó ami szó, állampolgári kötelességünk, hogy az igénybe vett szolgáltatásokért fizessünk, mégpedig időben, felszólítás nélkül. Helyes, hogy a vállalat megfelelő szigorral, eréllyel lép fel, és ha kell bírósági úton szerez érvényt követelésének. Hiszen a befolyt vízdíjaknak fontos, hasznos helyük van. Levélírónk esetében azonban a vállalat tévedett, így a végrehajtói iroda által jogosan felszámított összeg (ők ugyanis a végrehajtáskérésnek eleget tettek) Ficsor Mihály fizetéséből történő levonása méltánytalan. Ezt a költséget annak kell vállalnia, aki tévedett. Soltész Ágnes VÍZ—SZÚNYOG—ZAJ Akár fürdőmedencének is használhatnak a bátrabbak az ingatlankezelő vállalat Ószőlő utca 109. szám alatti hőközpont-épületének tetejét, ahonnan esőzéskor nem folyik le a víz. A hetekig, hónapokig bűzlő víz valóságos paradicsom a szúnyogoknak, ahonnan zuhanórepülésekkel indulnak ezerszámra a közeli lakásokba. Furcsa, hogy az ingatlankezelő szakemberei nem érzékelik az épületre is káros helyzetet. De ha már ez hidegen hagyja őket, szüntessék meg a hibát a szúnyoginvázió miatt. Az már nem függ össze az épület víztükrével, hogy a hőközpontban lévő villanymotorok zajszintje magas, nyitott ablaknál lehetetlen elviselni a monoton zajt. Kérjük az ingatlankezelő vállalat illetékeseit, vizsgálják meg a hőközpont tetején és — ha már erről van szó — a motorok körüli állapotokat is. Két tízemeletes lakóház szenved miattuk. Az Ószőlő utca 107. és 109. sz. ház lakói „HALACSKA” A gyermeki feledékenység egy apróságnak már megint szomorúságot okozhatott. A nálam lévő „halacska” formájú pénztárcáról (és a benne lévő apró értékekből) sejtem, amit október 22-én este fél hatkor a 8-as autóbuszon találtam. Örömmel visszajuttatnám a tulajdonosának, ha a címét tudnám, ennek hiányában más megoldás nincs, minthogy engem keressen meg a bizonyára szo- morkodó apróság az alábbi címen: Balogh Gyuláné Nyíregyháza, Ungvár sétány 17. szám 1/3. A VÍZNEK NINCS ÚTJA Községünk központjában évekkel ezelőtt épült' az élelmiszerbolt, a presszó. E munkálatok idején a vízelvezető árkot betemették, a víz útjáról nem gondoskodtak. Ennek én vagyok a kárvallottja, mert az épület tetejéről, udvaráról lefolyó víz az úttesten keresztül az én lakóházam előtti árkot mossa, majd az udvaromat önti el. Többször kértem már a tanács, és az ÁFÉSZ intézkedését, sajnos, eredménytelenül. Pedig közös érdek volna az, hogy a község központjában, a középületek előtt rendezett viszonyok legyenek. G. Nagy Lajos Berkesz, Rákóczi utca 96. sz. NÉHÁNY PERCEN MÚLIK Október 12-én a 17,52-kor induló vonattal mentem Nyírbátorba, majd onnan autóbusszal kellett volna tovább utaznom Mérkvállajra. Sajnos, három percet késett a vonat, s így a 18,50-kor induló autóbuszt már nem értem el. Kénytelen voltam az éjszakát a városban tölteni, mert csak reggel volt legközelebb autóbuszjárat. Többen így jártak, és mint említették, sajnos ez máskor is előfordul. Néhány percet igazán várhatna az autóbusz, amikor a vonat késik, mert a közvetlen csatlakozás csak így biztosított Mérkvállaj és környéke lakóinak. Szalontai István Mérkvállaj, Temető utca 32. szám ZSÚFOLT AUTÓBUSZMEGÁLLÓ — Csak nyugodtan és türelmesen. (Kiss Ernő rajza) Nyíregyházán a Bethlen Gábor utca 6. szám előtt lévő autóbuszmegálló — a legutóbbi forgalomelterelés óta — rendkívül zsúfolt. A város kulcsfontosságú autóbuszjáratainak a megállóhelye van itt. Különösen óriási a tömeg négy és öt óra között, ilyenkor a járdán szinte nem is lehet közlekedni, a várakozók, a le- és felszállók elzárják az utat. E körülményt az is előidézi, hogy ugyané helyen két megállóhelyet is jelez a tábla, de az autóbuszok gyakorlatilag mindig az első táblánál állnak még, így ide tömörülnek az emberek. Ha az eredeti elképzelésnek megfelelően, s az elhelyezett tábla szerint is — úgymond — „széthúznák” a járatok megállóhelyeit (mivelhogy ehhez a hely is megvan), valamelyest csökkenne itt a zsúfoltság. F. J. nyíregyházi lakos SZENNYVÍZ AZ UTCÁN A Guszev lakótelepen a Kállai Éva utca 12. és 16. számú házak közötti térséget a szennyvíz immár egy hete elöntötte, és egyre inkább veszélyezteti á környéket, mert nincs aki megállítsa. A járdát, az úttestet elöntötte, kerülővel lehet mar csak közlekedni, zavarja az Amfora nagykereskedelmi vállalat munkáját is. Nem beszélve arról, hogy mennyire egészségtelen, milyen fertőzésveszélyt rejt magában ez a körülmény, amelyen sürgősen változtatni kell. özv. Papp Gézáné Nyíregyháza, Kállai Éva utca 12. sz. TILTSÁK MEG Sokszor szó esett már arról, hogy a városban a magárusítást meg kell szüntetni. Egy-egy következetesen végrehajtott intézkedés eredményeként ez sikerül is, de aztán kezdődik minden elölről. Nyíregyházán például a Tanácsköztársaság tér egyik lócája szinte törzshelye a magárusoknak. Ezt sokan látják, bizonyára azok is, akik e körülmény megszüntetésére illetékesek is, mégsem tesznek semmit. Így aztán adják-ve- szik a napraforgómagot, a város pedig komoly összegeket költhet az utcák, terek takarítására. K. A. nyíregyházi lakos BŐVÍTSÉK A SZOLGÁLTATÁST Rohamosan fejlődő városunkban a nggyargnyú lakásépítkezések velejárója, örömteli gondja a családok költözködése, otthonváltoztatása. A költözködés nem kis gond, a szállítóeszközök és a segéderő előteremtése miatt. A Volán vállalat és a Tempó szövetkezet ugyan gépkocsit tud adni, de egyikük sem tud a rakodáshoz embereket biztosítani. Pedig jó lenne, ha e cégek, vagy mások is ez irányban is kiterjesztenék szolgáltatásaikat, hiszen mennyivel egyszerűbb lenne a dolog, ha a bútorokat megfelelő eszközzel rendelkező és hozzáértő személyek segítenék át egyik lakásból a másikba. B. J. nyíregyházi lakos Szerkesztői üzenetek Kiss János varsánygyü- rei, Kovács Lászlóné en- csencsi, Balogh István tor- nyospálcai, özv. Apáti Bertalanná nagyszekeresi, Tóth István nyíregyházi, Cserepes Jánosné ófehértói, Kujbus Imre nyírbátori, Gagna Ferenc nyíregyházi, Tar Józsefné ra- kamazi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Ujfalusi Árpádné tibor- szállási, Bukta Ferencné kállósemjéni, Nagy Mik- lósné kótaji, Kolonics Ferencné kisvárdai, ifi. Kónya Miklós mátészalkai, Erős Gábor vállaji, Szabados János kisvárdai, Gero Zoltánná vásárosnamé- nyi, Tarosa Károlyné nagyecsedi, Szaniszló József vajai, Németh Ferencné mátészalkai, Kiss Béláné encsencsi, Debreceni Erzsébet nyíregyházi, Galló András nyíregyházi, Kocsis György ibrányi, Rausz Mihály nyíregyházi, Kiss Istvánná és Szabolcsi Jánosné apagyi, Szanyi Andrásné vásárosnamé- nyi, Márton Gyuláné nyíregyházi, Gerda Mihály nyíregyházi, Csorba Béla nyíregyházi, Mészáros Balázs kékesei, Szabó Istvánná kisvárdai, özv. Lehócz- ki Györgyné győrtelekí, Brátovics Péter tiszavas- vári, Pusztai Jánosné mérki, özv. Bécsi Józsefné encsencsi, Vass Miklósné nyíregyházi, Kovács József vajai, Varjasi Árpádné csengerúj falui, Mándi Árpád mátészalkai és Balogh Sándor tiszavidi levélírónk ügyében az illetékesek segítségét kértük. Tóth Miklós bátorligeti, Várhalmi Istvánná kótaji és Bálint Jánosné csenge- ri olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Veres Miklósné tisza- szalkai levélírónk panaszát orvosolták. A hibás hűtőgépet kicserélték. Petrényi Jánosné nyír- kátai lakost a termelőszövetkezet határozatban értesítette. Az illetékes válaszol MARAD A VÉGÁLLOMÁS „Sóstóhegyiek kérése” címmel az október 15-én megjelent cikkre az alábbi választ adjuk. A 14-es autóbuszvonal át- . szerv(^zes£rfepa Jjjkai téri au- tóbuszállomás kapacitásának nagymértékű csökkenése kényszerítette vállalatunkat. A kiskörút építése érinti az autóbuszállomást, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló álláshelyek száma csökken. Ugyanakkor az elmúlt időszakban a helyközi, valamint a helyi járatokat lebonyolító autóbuszoknál elég nagyarányú fejlesztésre, illetve csuklós típusváltásra került sor. Ez azzal járt, hogy szinte elviselhetetlenné vált az autóbuszállomás zsúfoltsága. Ennek enyhítésére történt az az intézkedés — a szakhatóságokkal, valamint a felettes szervünkkel történt egyeztetést követően —, hogy néhány helyi járati autóbusz végállomását a Jókai térről kitelepítettük (5, 11, 14, 16-os járatokat). A 14-es autóbusz végállomásának áthelyezésére széles körű utazási igény felmérése után került sor. Az adatokat á vállalatok, "uzé- ' mek, iskolák, intézmények szolgáltatták a Közúti Közlekedési Tudományos Intézetnek Nyíregyháza fejlesztési tervének elkészítéséhez. Az adatokból megállapítottuk, hogy a sóstóhegyi lakosok 80%-a a Jókai térről további átszállással jutott el eredeti úticéljához. Az átszállás a Tölgyes csárdánál most is biztosítva van, több járat által is. Tekintve, hogy az autóbuszállomás kapacitása a jövőben tovább fog csökkenni, így a 14-es autóbuszjárat végállomásán nem kívánunk változtatni.-ixVolán 5. sz. Vállalat, Nyíregyháza _ CUiU -> li.. — : °"'T" 1 Mit jelent a haszonélvezeti jog? — A tartozás behajtásáról — A jogerős bírói ítéletről — A vagyonközösség megosztásáról — A bírói letétbe helyezésről özv. Kertész Mihályné kótaji levélírónk férje meghalt. Közös tulajdonukat képezte egy lakóház és ebből a férje részét a fia örökölte, míg olvasónk haszonélvezeti jogot örökölt. Levélírónk panaszolja, hogy a fia bent lakik a lakásban, onnan nem hajlandó kiköltözni, de lakbért sem hajlandó fizetni, arra hivatkozással, hogy a feleség semmit sem örökölt. Valóban így van ez? — kérdezi levélírónk. Levélírónk az ingatlannak fele részben tulajdonosa, tehát már ezen a jogcímen is jogában áll birtokba venni a lakást, a másik fele részére özvegyi haszonélvezeti joga van, ami azt jelenti, hogy függetlenül attól, ki az ingatlan másik fele részének a tulajdonosa, levélírónk rendelkezik a házzal, azt jogosult használni. Az pedig a legkevesebb, hogy a fia az ott lakásért fizessen és nem lakbért, hanem használati díjat, mert egyben tulajdonostársak is, a használati díj ugyanis magasabb, mint a lakbér. Ha önként nem hajlandó a fia fizetni, pert kell ellene indítani a járásbíróság előtt. Kovács Mihályné nyíregyházi lakos kölcsönadott ismerősének hétszáz forintot négy napra. Ismerőse a kölcsönt nem fizette vissza. Olvasónk szeretné tudni, hogy miként hajthatja be ezt az összeget? Ebben az esetben is egyetlen járható út: a bíróság. Az adós ellen az eljárást levélírónk megindíthatja úgy is, hogy szerdai napon, félfogadás alkalmával megjelenik a bíróságon, ahol panaszát jegyzőkönyvbe veszik és megteszik a szükséges intézkedéseket. Balogh István kisvárdai lakos írja, nem érti, mit jelent az, hogy a „bíróság ítélete nem jogerős”? Egy ítéletet jogerősnek akkor mondunk, hogy ha az ellen tovább már semmiféle fellebbezésnek (jogorvoslatnak) nincs helye. A törvényalkotó abból indul ki, hogy az igazságszolgáltatást emberek gyakorolják, éppen ezért tévedhetnek is, és hogy minden döntés a lehetőség határain belül megnyugtató legyen; ezért minden egyes első fokú ítélet ellen fellebbezni lehet. Fellebbezés esetén a másodfokú hatóság bírálja el az ügyet, most már véglegesen. A fellebbezési jogból senkit nem lehet kizárni. Minden első fokú ítélet nem jogerős ítélet mindaddig, míg a fellebbezési határidő le nem telt, vagy a felek nem mondtak le a fellebbezési jogukról, avagy fellebbezés esetén a másodfokú hatóság meg nem hozta a végső döntést. Kállai Imréné levélírónk ez év januárjában jogerősen elvált. A házassági bontóper alkalmával a vagyoni vitát nem rendezte a bíróság. Most volt férje azzal zaklatja, hogy indítsa meg a pert, mert az a törvény, hogy ha a házasságot felbontották, akkor a vagyoni dolgokat is el kell rendezni. Olvasónk kérdezi, hogy valóban kötelező-e vagyoni vitát rendezni és ha igen, a pert kinek kell megindítani ? A vagyoni kérdések rendezése egyáltalán nem kötelező, de feltétlenül ajánlatos, hiszen arra előbb-útóbb sor fog kerülni. A per megindítására egyik fél sem fényszerítheti a másikat, sőt a felek bírósági ítélet nélkül is megegyezhetnek a vagyoni kérdésekben. Ha mégis perre kerül a sor, annak kell indítania, akinek követelni való ja van a másik féllel szemben és nem kötelezheti a másik felet, hogy ő indítson pert. A perindítástól rendszerint azért félnek, mert az komoly kiadásokkal jár, és azt mindig a pert megindító személynek kell előlegezni. Póti Endre csengeri olvasónk írja, hogy az általa örökölt ingatlant kisajátították. A kisajátítási kártalanításként kapott összeget az állami közjegyzőnél letétbe helyezték, és azt szeretné tudni, hogyan veheti fel az őt megillető részt? A kisajátító a felajánlott vagy megítélt kártalanítási összeget akkor helyezi bírói letétbe (és nem közjegyzői letétbe), amikor egyértelműen nem tisztázható, hogy kit illet meg az összeg. Leggyakoribb eset, amikor az ingatlan tulajdonosa elhal, de a hagyatéki eljárást még nem folytatták le. A hagyatéki eljárás során az állami közjegyző, a hagyatékátadó végzéssel állapítja meg, hogy kik az örökösök, és az örökség milyen arányban illeti meg őt. Ameny- nyiben a hagyatéki eljárás jogerősen befejeződött, kérelmet kell levélírónknak benyújtania a bírósághoz, arra a számra hivatkozással, amit levelében közölt, és ki fogják utalni az olvasónkat megillető részt. Dr. Juhász Barnabás