Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-26 / 252. szám
MÚZEUMI SÉTÁK „Nemzetünk virága" Az Eötvös-kastély és a régi iskala A régi iskola (Jávor László felvételei) A vásárosnaményi Beregi Múzeum országosan is ritkaságnak számító iskolatörténeti gyűjteményébe már hosszabb ideje keresi a dokumentumokat. Gazdag anyag gyűlt össze, amiből a múzeum épületében állandó kiállítást rendeztek be. Ugyanakkor kitartó türelemmel kutatják az Eötvös család hagyatékából fellelhető tárgyakat, a környéken őrzött ereklyéket. Amikor szóba került, hogy a családi kastélyt helyreállítják, s múzeumi célokra fogják felhasználni, felmerült: mi lenne, ha ott ■ rendeznének be állandó iskolatörténeti kiállítást? Az ötlet megvalósult, a múzeumi hónapra elkészült a kúriának az a szárnya, melyet a múzeum rendelkezésére bo- csájtottak. Itt nyílik meg hamarosan az Eötvös családra utaló bemutatóval együtt A régi iskola című állandó kiállítás. Az Eötvös család 1717-ben szerzett birtokot Vásárosna- ményban. A jelenleg is Iá- kottás részben múzeumként látogatható kastélyt 1720-ban építették. Miután a család naményi birtokokkal rendelkezett, névhasználatukban áttértek a vásárosnaményi előnévre. Eötvös Miklós a Splényi lovasezred ezredese, aki 1768-ban nyert bárói rangot, Vitkán kötött házasságot gróf Szepessy Máriával. Há- ' zasságukból származott Eötvös Ignác, akinek fia Eötvös József volt, az 1848-as kultuszminiszter, az 1871-es közoktatási törvény megalkotója. Az ő személye köti össze a kastély egykori tulajdonosaira emlékező kiállítási anyagot az iskolatörténeti bemutatóval. *SÍi d : ÍIOJSÓ*.' A belépő látogatót az első szobában az Eötvös-gyüjte- mény fogadja. Itt kaptak helyet azok a tárgyak, melyek a családra utalnak, például egy kerek asztalka a hagyatékból, aztán Eötvös Ignác perének teljes leírása az oldalági rokonok vagyonköve- teléseivel szemben, Eötvös Tamás szükségpénze, aztán egy szép plakát, mely egy névnap méltó megünneplése alkalmából színházi előadásra invitálja a nagyérdemű közönséget. Bemutatják Eötvös József munkásságát, kiemelve azokat a mai szemmel is korszerűnek mondható törvényjavaslatokat, melyek történelmünk zivataros fejezetei múltán csak jóval kérőbb valósultak meg. Eötvös József volt az egyetlen, aki az első felelős magyar minisztériumból Andrássy Gyula kormányába bekerült. Személyében a kultuszkormányzat reformkori művelődéspolitikájának folytatója volt jelen, aki a Magyar Tudományos Akadémia alelnökeként, majd elnökeként azt hirdette, hogy a tudás fényének mindenhová el kell jutnia. Kiterjedt a figyelme az iskolán túli felnőttoktatásra is, kezdeményezésére alakultak meg a tanítóegyesületek, elindította a Néptanítók Lapja című újságot is, mely 1944-ig állt fenn. A régi iskola most három teremben kap helyet. Az elsőben berendeztek egy olyan tantermet, amilyenek az iskolák a múlt század közepétől egészen a felszabadulásig voltak. Néhány hosszú pad adja meg a terem hangulatát, meg a szemben lévő katedra, ahol az oskolamester, vagy a -rektor foglalta-el a. helyét. A '‘'rhuféÜ&i ‘kiállítás áttekinti az 1945 előtti iskola történetét. A beregi falvakban már a XVI. századtól kezdve volt elemi iskola, sőt, néha annál magasabb fokú oktatás is. A rektorok a debreceni, vagy a sárospataki iskolákból kerültek ki, végzős diákok voltak, akik később visszamentek a kollégiumba, vagy külföldi tanulmányútra mentek, legtöbbször pedig a papi pályát választották. Az oskolamesterek írástudó emberek voltak, pedagógiai képesítéssel azonban nem rendelkeztek. Iparosok, kiszolgált katonák vállalkoztak erre a feladatra. A. fő cél az volt, hogy a gyermekeket a biblia és az énekeskönyvek olvasására megtanítsák. Elsősorban fiúk jártak iskolába, a lányok taníttatása szinte teljesen fölösleges volt. Érdekesség, hogy az egyik tárlóban egy bejegyzés így utal a leányok tanítására: Zsoltárt tanuló leány gyermektől is 3 Máriás — tudniillik a tandíj. Az iskolai oktatás középpontjában a helyes viselkedés, az erkölcs megtanítása állt. Olyan rigmusokat szerkesztettek erre a célra, melyeket aztán életük végéig nem felejtettek el. Mint például ezt: „A jó iskolás gyermek, köszön minden embernek, megemeli kalapját, úgy köszönti jó apját, édesanyját, testvérét, a ház minden vendégét”. Egy termet kapott a régi iskola bútoraival, padokkal, katedrával, múlt századi térképekkel, földrajzi terepasztallal, tarisznyákkal, s a csengővel, melyet a tanító rázott, ha kezdődött az óra. Szamárpad nincs ugyan, de ezzel kapcsolatban egy régi iratban rábukkantak a’jelen-j tésre a kiállítás rendezői, Csiszár Árpád és Felhősné Csiszár Sarolta. így szólt a bejegyzés: Aki gyermekét nem járatja iskolába, azt kétszer kell idézni a köz elé (a templomba) meg kell feddni és halála esetén szamártemetésben ‘kell részesíteni. Ezt a tivadari protokollum tartalmazza, jelentése: árokban, szertartás nélkül temetendő el. Külön szobát kapott az írás tanítása. Megfigyelhető, milyen emlékezetberögzítő módon vésették be a régi iskola tanítói egy-egy betű formáját. Kiemeli a kiállítás az M betű megtanítását: a négykézláb járó gyermek testtartását asszociálja a betű formájához. A dokumentumokat kiegészítő metszeteket korabeli tankönyvekből nagyították fel. A régi iskolához kapcsolódva a tanítóképzés dokumentumait is bemutatják, különféle vezérkönyvek, óravázlatok, kézzel írott tankönyvek, órarendek segítségével. A tanítói énekeskönyv például ünnepi alkalmakra tartalmazott énekeket. Igen korszerű a testnevelési óravázlat, mely minden izom megmozgatását írja elő. Ritkaságszámba megy az olyan tanári kézikönyv, mint például a Vezérkönyv a számvetéstudományhoz, vagy például Laky Demeter: Irály- költészettana. A kiállított tárgyak között nem egy olyan van, mely kalandos úton került a múzeum gyűjteményébe. Például a nádpálca, melyet tulajdonosa azután hozott be, hogy nyilvános híradásból értesült: ilyen még nincs a múzeum tulajdonában. Aztán a szép kézírást tanító fémtáblák sorozata, melyek egy padláskutatás alkalmával, véletlenül kerültek elő. Mindezek segítségével visszapillant a múltba a jövő látogatója. Felfedez, rácsodálkozik, vagy emlékezik... Százesztendős földgömb a katedrán Baraksó Erzsébet Emlékezés Bethlen Gábor erdélyi fejedelemre így a fejedelem e területnek akkor vált igazán urává, amikorra Erdély már megerősödött, csapatai elindulhattak a cseh felkelők támogatására, és a fejedelem bevonult ezekre a területekre. Uralkodásának első éveiben sorozatosan rossz időjárás sújtotta Erdélyt, így a gazdaságokat, a fejedelem udvarát valóságos „kis jégkorszak” gátolta kivirágzásában. Bethlen Gábor. Korabeli metszet. Az államépítő nagyság ekkor mutatkozott meg: a rendkívül nehéz helyzetben nem zaklatta alattvalóit adószedéssel, ehelyett megvizsgálta, hogy 1588 óta ki kapott birtokot, ezek közül kitől veheti vissza hűtlenség, gondatlan kezelés miatt. Akitől azt remélte, hogy táborát fogja erősíteni, az zálogban visszakapta egy időre a korábbi adományt. Régi jövedelem- szerzési forrásokat vett saját kezéhe, monopolizálta a nemesfémbeváltást, bánya nyitására nem adott másnak engedélyt, de segítette, országába szerződtette a legjobb bányászokat, nem törődve vallásukkal, nemzetiségükkel. A fejedelem jó szervező volt, eme tulajdonságát nemcsak a diplomáciában kamatoztatta, hanem a kereskedelem, a piac szervezését sem Korlátlan uralkodó volt, rendelkezett mindazokkal az államfői tulajdonságokkal, amikkel egy jó fejedelem bírhatott. Nyugat abszolutista uralkodóival szembén viszont nem támaszkodhatott hivatalnokokra, tanult politikusokra, diplomatákra. Munkatársait maga tanította, de csak az uralkodásának utolsó éveire végeztek néhányan, addig maga írta órákon keresztül leveleit, amikben paBethlen Gábort. A választott magyar király azonban nem lett koronás fő. Felismerte, hogy a háború csak megkezdődött Európában, még a németek harci kedve és fegyvere elsöpörheti trónját, amely t nek a török sem vetne gátat. A vágyain, a hiúságán uralkodni tudó ember bölcsességét dicséri, hogy maradt a kisebb rangnál, hogy többet segíthessen népének. Mátyás udvarában élt az övéhez hasonlóan sok tudós, művész. A puritán fejedelem Keleten, a hegyek között, kiesve a nagy hadi utakból a magyarok „nagy végvára” volt Erdély, ahonnan újra és újra fellángolt a harc az ország egyesítéséért. Az elcsigázott rendek 1613-ban új vezetőt választottak, az előző fejedelmek udvarában az ország első főurává, tanácsadóvá növő Bethlen Gábort. Fejedelemmé választása után jó ideig bántották • őt törökbarátságáért, amellyel főleg azok vádolták, akik sokkal többet áldoztak volna a török szultánnak, csak Bethlen Gábor meg ne melegedjen a fejedelmi székben. Különös helyzetben volt ekkor a Partium, közte Szabolcs, Szatmár, Bereg megye és a hajdúság, ugyanis itt a magyar király parancsnokolt, a hajdúk kiváltságait a király garantálta, továbbá Bátor és a kor legerősebb vára, Eesed Báthori Gábor, halála után pedig húga, Anna kezén volt. hovatartozás. 1622-ben Gyulafehérvárra került a Nagyszombatra tervezett, de valósággá itt váló akadémia. Támogatta minden felekezet iskoláját saját jövedelméből is, többek között a debreceni kollégium is kapott Bethlen- alapítványt. A békét tartotta a közjó alapkövének, a tudást, a tehetséget pedig a zálogának, Bethlen a mindennapokban, bujdosásban és harcmezőn tanulta a politikát. Tudta, hogy csak békében maradhat fenn nemzete, ezért terveit a lehetőségekhez igazította, az első reálpolitikusunk volt. tagjai végvári vitézek, hajdúk, székelyek, nemesek mellett zsoldosok voltak. Hadserege megközelítően 20 ezer emberből állt, amelyet időnként 10—12 ezer „haszontalan és gyalogos török” segített, de ellenségei jóval többnek hitték, mert Bethlen Gábor hadvezetése pótolta seregének gyengeségeit. A hadsereg fenntartása így is megviselte az állam- kincstárt. Egy „pillanatra” kisütött a nap a magyarok régóta borús egén 1620-ban, amikor a-sikereken felbuzdult rendek királyukká választották mindent megtett, hogy udvarának pompája vetekedjen másokéval. Visszavásárolt régi értékeket, könyveket nyomtatott könyvtárat alapított, templomok sorát építtette vagy javíttatta. Gyulafehérváron vízvezeték épült a szökőkutakhoz. Az aranykor fényét azonban ezek mellett az adta, hogy a parasztok életmódja megváltozott. Hálókamrára, pitvarra, főzésre szolgáló helyiségekre osztották lakásaikat, és itt mindenki elfért, még a kényelmet is 1625. május 1-én kiadott parancslevelében Bethlen Gábor minden nyírbátorit a közterhek vállalására utasít. figyelembe vették az építők. A tárolásra nemcsak az egytartotta kevésbé fontosnak. A fejedelem útnak indította kereskedőit, egyben példát mutatva az erdélyieknek, akik tudták: amit felvásárol vagy támogat Bethlen Gábor, azt a terméket rövidesen magas áron fogják keresni a piacon. Háborúk idején változott kissé gazdaságpolitikája, rendkívüli adókból, zálogba vett egyházi birtokokból és a megszállt területeken a lakosok által viselt katonatartásból fedezte hadikiadásait. Erdély hegyei között Bethlen uralkodása idején a sok- nemzetiségű fejedelemség valamennyi nemzete békességben élt. Európában az egyedüli hely volt, ahol a tehetség kibontakozását nem gátolta vallási előítélet vagy rancsolt, tanácsot adott és alapított. Bölcsessége mindenkit meghódított, józan, emberszerető hangja, gondoskodása népe patrónusává tette, őt magát pedig rendkívüli munkára, felelősség- vállalásra késztette. A magyarok nemzeti egységének megteremtése volt Bethlen Gábor nagy vágya, de ehhez a nemzetközi erőviszonyok kedvező fordulatára kellett várnia. Ez a cseh felkelés kirobbanásával bekövetkezett, és a fejedelem követei máris úton voltak. A cseheket támogatásról biztosították, a töröktől hozzájárulást szereztek, és hadrendbe állt a sereg, amelynek féle terméket őrző vermeket, hanem a gondosan megépített pincéket is kezdték használni. A berkeszi jobbágyokról készült összeírásból megtudjuk, hogy 7 féle állatot tartottak, piacra jártak, szőlőt gondoztak a szokásos, korábban is meglévő munkáik mellett. A XVII. század parasztasz- szonyai színes, szőtt mintás, hímzett ruhákat vettek fel, hajukban, ruhájukon ékszert viseltek, házuk köré virágokat ültettek. Ezt kapták a csendes, örökké nemzete fennmaradásáért dolgozó Bethlen Gábortól, akinek siratóénekét így kezdte az ismeretlen költő: „Nemzetünk virága”. Láczay Magdolna KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1980. október 26.
