Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-03 / 232. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. október 3. Őszi fényben Művelődési házak üresen? Bőrművesek kiállítása Tiszavasvárlban Páll Endre, a nagyközség tanácselnöke: — A társulás tagjai sokszor „elfelejtik” átutalni a kulturális társulás szerződésében foglalt összegeket: évi 33—33 ezer forintot. A Vertikál szokott csak rendesen fizetni. A tsz azt ígérte, ha túl lesznek az almaszüreten, fizetnek. Csorna Tiborné, párttitkár: — Ha a művelődési ház az első perctől elszámolt volna a pénzzel a társulás tagjainak, akkor a következő évi befizetés is fegyelmezettebben történt volna. A tiszteletdíjra sokszor nem futotta a költségvetésből. Terveztek itt néha egyszerre 27 szakkört. A jövőben csak annyit lenne szabad, amennyit a költségvetés finanszírozni is tud. Akkor a kultúrház igazgatója kevesebbet megy kilincselni a szövetkezetbe, és a művelődési ház nem függ ennyire a társulás tagjaitól. Öt napig üres Lehet benne némi igazság. Nem véletlen, hogy a Vertikál megbízhatóan fizet. Tud róla, mit csinálnak a pénzével. Honnan? Induljunk az ifjúsági házba! Szemben pedig ott a Vertikál! Balogh Zoltán, a szövetkezet gondnoka, a szocialista brigádok munkaverseny-felelőse. Egyben az ifjúsági házban klubvezető : — Munkatársaim háromnegyede 30 éven aluli. A klubba — hetente kétszer van foglalkozás — elsősorban ők járnak. Szombatonként 100—110-en látogatják a klubot. Ám a másik öt napon a ház üresen áll. — Amíg itt vannak, nem mennek a kocsmába. Persze lehetnének többen is. Felajánlottam, hogy klubnapokon kívül is ittmaradok hetente 2—3 este, de ez nem igazi megoldás. Nyitott kapuk A tanács a napokban kötött megállapodást a tsz-szel. Annak gondnoka — egy eddigi tiszteletdíjas állás helyett — az ifjúsági ház gondnoki teendőit is ellátja majd. A kapuk hát mindennap nyitva lesznek, — de program nélkül. Az új népművelőre várva a ház életét pezs- díthetnék a helyi szakmunkásképző és gimnázium tanulói is. Két iskolányi diák között ne akadna vállalkozó? Jellemző a munkás—diák elkülönülés — a klubvezető szerint a rendezvényeiken gimnazista nemigen látható! Közösen lehetne tenni azért, hogy a ház ne álljon üresen. Elég borút láttam azoknak a homlokán, akik a kiutat keresik a hullámvölgyből. A párttitkárnő szavai szerint idén a tárgyi feltételekről gondoskodtak, s most már a személyi feltételeken kell javítani! Ebbe pedig beletartozik azoknak az embereknek a munkája is, akik — tehetségük, tudásuk szerint — tehetnének (!) a közösségért! Mert e nélkül — ha négy község mégoly hivatásszerető népművelőt talál is —, a jelenlegi helyzeten, csak egyedül ő sem tud segíteni. A népművelő is társakra vár. Csendes Csaba — Elég rosszkor jött — ezzel fogadott Kovács György- né, Baktalórántháza nagyközség tanácstitkára. A biztonság kedvéért még átszól a művelődési házba. Hiába csörög a telefon — nincs aki felvegye. De hiába csörögne a szemet gyönyörködtető ifjúsági házban, hiába a csatolt három község — Nyírjá- kó, Nyírkércs és Ramocsahá- za — művelődési házaiban. Négy község népművelőt keres. Bár ha egészen pontosak akarnánk lenni, hetet kéne írnunk. Pályázatot írtak ki Kulturális társulás jött létre évekkel ezelőtt Baktaló- rántházán — az elsők között a megyében — a tanács, a művelődési ház, a helyi Vertikál Szövetkezet, a Dózsa tsz, és az ÁFÉSZ, valamint az említett három község részvételével. A társulás szakmai vezetője a baktai művelődési ház mindenkori igazgatója. Ö látja el Apagy, Nyírtét és Nyíribrony művelődési házainak szakmai felügyeletét. Pontosabban ellátná! Pályázatot írtak ki a helyére. Várnak. És reménykednek. Hogy az új igazgató mellé lesznek, akik a csatolt községek tiszteletdíjas népművelői feladatait is ellátnák. Mert Jákón és Kércsen egyelőre erre sincs vállalkozó. Csorna Tiborné, Baktalórántháza párttitkára: — Az, hogy a tiszteletdíjas népművelők voltaképp tiszteletdíj nélküliek, vagy jobb esetben is hónapokig kellett várni díjazásukra, az éremnek csak egyik oldala. A másik: a pedagógusokat, akik ezt a feladatot ellátnák, az iskolán belül úgy megterhelik, hogy nem sok fölösleges energiájuk marad. S mondjuk meg, az iskola falain belül is van lehetőség, hogy. keresetüket — a kultúrházak- nál jobb körülmények között — túlórával kiegészítsék. Valóban olyan mostohák lennének a körülmények? A baktai művelődési házat idén újították fel. Végre sikerült a mellékesnek tűnő mellék- helyiséget is az épület falai között elhelyezni. A nyírjá- kói művelődési házon több száz ezer forintos átalakítási munkát végeznek október elejéig, Baktán remek ifjúsági ház áll. De mielőtt átmennnénk oda, nézzük meg a párttitkár által emlegetett „érme” első oldalát! Tiszteletdíj — ez áll rajta. Üj tanműhelyt épített a KEMÉV Nyíregyházán a Szabolcs Cipőgyárban. A közel 600 négyzetméteres alapterületű épületet határidő előtt két hónappal készítették el. A jövőben a cipőgyár 120 tanulója itt folytatja gyakorlati tanulmányait. (Elek Emil felvétele) . Nyíregyháza, Zrínyi utcai korzó. Hadd szellőzzön egy kicsit az Pattog a kukorica, őszi napsütésben. Ha rám hallgat... Milyen műsor lesz a moziban? (Elek Emil felvételei) NÉPMŰVELŐ KERESTETIK Egyem vagy ne egyem ? Gombavacsora A kedvező időjárás tömeges gombatermést ígér még az őszi időben is. őszi kirándulók egy része felrúg minden gombát, mint szörnyű mérget, mások felszedik a szép színű, ropogós alkatú, de részükről ismeretlen gombákat. Vagyis egyik embercsoport szereti az ízletes, sovány marhahússal azonos tápértékű, vadas ízű növényhúst, vagyis a gombát és szedik szorgalmasan az ismeretlent is. — Szép gomba, tehát jó gomba. — Mások részben alig ettek még, így nem érzik finomnak a növényi húst, mások pedig szinte minden évben hallottak, olvastak szörnyű gombamérgezésekről, tehát bármilyen finom is a gomba, „én meg nem eszem” — ez a jelszó. Nem vitás, hogy legbiztosabb az üzemileg termesztett gomba. De a frissen szedett még ízletesebb és a gom- bázásos kirándulás olyan, mint a vadászat. Erdei levegőt szívni, jót gyalogolni és hazavinni a zamatos vacsoraeledelt. Szabolcs-Szatmár megye erdeiben, sőt legelőin bőséges a gombatermés. E területek ehető gombái finom eledel a felszedőknek és — minden túlzás nélkül — népgazdasági érték is. Az egyem, vagy ne egyem válasz tehát a következő: Figyelmesen és gyökeresen szedjük a gombát, a termőhelyet is megfigyelve. Felhívjuk a gombagyűjtők figyelmét, hogy a gyűjtött gombát minden esetben vizsgázott gombaszakértőkkel vizsgáltassák meg. A nyíregyházi Búza téri piacon minden esetben díjtalanul rendelkezésre állnak szakértők a gómbagyűj tőknek. Ajánlatos beszerezni a Kalmár—Makara: Ehető és mérges gombák (Bpest, 1978.) ismertető könyvét. De még utána is kötelező a vadon termő gombák szakértővel vizsgálata. A gombagyűjtőknek a gombákat gyökeresen szedve és a termőhelyet megfigyelve és szakértőnek bemutatva, az egészségi biztonságukon túl, egy most induló tudományos munkának lesznek részesei. Szabolcs-Szatmár megyében is így kialakul a vadon termő ehető és mérges gombák tájkörzet! feltérképezése, illetve az alapozás lerakása. Továbbá szeretnénk szervezett oktatás keretében megoldani, hogy — más megyékhez hasonlóan — szombat és vasárnap vizsgázott gombaszakértők álljanak rendelkezésre Nyíregyházán túl Sóstó, Baktalórántháza, Nyírbátor, Kisvárda, Mátészalka, és Fehérgyarmat erdőinél, vagy a városok kijelölt helyein. Cél, hogy frissen, mégin- kább biztonságosan kerüljön az asztalokra a fehérjében gazdag, ízletes gomba. Kemenesi Tiborné dr. felsőfokú gombaszakértő Drága ölelés Konyak a pulóver alatt Rajtacsípték a bolti tolvajt Szeptember 30-án nyílt meg a tiszavasvári Vasvári Pál Múzeumban Újvárosi Imre és Szegi Márta bőrműves népi iparművészek kiállítása. A már a megnyitón megnyilvánult nagy érdeklődés nemcsak a rokonszenves alkotóknak szólt, hanem a népi iparművészetet eredményesen képviselő, mondhatni reprezentáló tárgyaknak. A mai népi iparművészeten belül két csoportot különböztetünk meg. Az egyik alkotói utánérzéssel, a szakma alapos ismeretében utánozza a régmúlt idők népművészetét, igyekszik a készítményeket eredeti funkcióiknak megfelelően elkészíteni. A másik csoport ezzel szemben arra törekszik, hogy a népművészet anyagát, technikáját, formakincsét a mai idők, a mai szükségletek kívánalmainak megfelelően hasznosítsa. Ebben a csoportban gyakori a kezdeményezés, elterjedt az új funkciók adása, egy-egy hagyományos elem, esetleg motívum kiragadása, felnagyítása, önálló tényezőként való alkalmazása. Újvárosi Imre és Szegi Márta alkotásai ebbe a második csoportba tartoznak. Hagyományos anyagokból, hagyományos technikákkal új funkciók ellátására készítenek dísztárgyakat, amelyekben sok az egyéni megoldás, egy- egy motívum, egy-egy részlet kiragadása, egyéni környezetben való elhelyezése. Mindketten vérbeli, a mához, mai életünk adottságaihoz alkalmazkodó népművészek. Újvárosi Imre 1973-tól foglalkozik bőrmunkákkal. Kezdetben a kulacs-, csengő- és sallangkészítés debreceni, illetve hajdúsági forma- és motívumvilágát újította fel, majd a hagyományok megőrzése mellett a mai használati (tarisznyák, táskák, öltözetkiegészítők) és lakásdíszítő tárgyak művészi előállítására vállalkozott (sallangok, bőrtükrök stb.). A több kiállítás és nívódíj utáni igazi sikert az 1976-os év hozta meg Újvárosinak: a népi iparművész címet. Szegi Márta Magyarország legfiatalabb népi iparművésze. Bőrműves szakmunkás- vizsgával, a néprajz és a népművészet iránti komoly érdeklődéssel a tarsolyában kopogtatott be 1977 őszén Újvárosi Imréhez, aki néhány szaktársával ellentétben vállalta, hogy beavatja a bőrművészet elméleti és gyakorlati titkaiba. Szegi Márta elsősorban a hortobágyi pásztorművészet forma- és díszítőelemeit alkalmazó használati tárgyakat készít. A nagy gonddal megrendezett tiszavasvári kiállításnak várhatóan sok látogatója lesz a népi szűcsmunkáiról neves községben. Á. Z. Mintha csak ártana a szabad levegő Major Istvánná Országh Elvira 29 éves kéki lakosnak, úgy menekül előle a börtönbe. 1974 óta alig-alig töltött néhány hetet, vagy hónapot szabadlábon, újból elkövetett valamit, s vitték is vissza cellájába. Legutóbb május 16-án szabadult, s néhány nap múlva nekilátott egy újabb bűncselekmény-sorozatnak. Először egy nyíregyházi ön- kiszolgáló boltban próbált szerencsét: egy üveg Lánchíd konyakot dugott pulóvere alá, de a boltot nem sikerült neki elhagyni, lefülelték. Néhány nap múlva-s egy szép nyári este a Bessenyei téri parkban megismerkedett egy férfivel, s addig ölelgette a pádon, míg sikerült kilopni zsebéből 1500 forintot. Ez volt Majomé legnagyobb zsákmánya, mert utána sorozatban elkapták. A Vöröshadsereg úti fűszer-csemege boltból sem sikerült neki elvinni a félliter pálinkát, a Kelet Áruház dolgozói is visszavették tőle az üveg bort, az Északi alközponti ön- kiszolgáló áruházat sem sikerült neki megkárosítani egy üveg barackpálinkával, s a Búza téri ABC-ben is a pulóvere alá néztek mielőtt távozott volna. Csak találgatni lehet: vol- tak-e sikeresebb bolti útjai Majoménak, hiszen a bíróság csak azokról szerzett tudomást, ahol rajtacsípték, az viszont tény, hogy a megrögzött tolvaj rövidre sikerült szabadsága idején eldobott üres üvegeket váltott vissza, alkalmi barátokkal tartatta el magát, csak épp az nem jutott eszébe, hogy munkát vállaljon. Az eddig hatszor büntetett Major Istvánné Országh Elvirát a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal, kisebb értékre elkövetett lopásért és közveszélyes munkakerülésért mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 1 év 2 hónapi szabadságvesztésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság kötelezte Majomét, hogy a parkban kifosztott férfinek fizesse visz- sza az 1500 forintot. Az ítélet jogerős.
