Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-19 / 246. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. október 19. AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Baniszadr iráni államfő levele Waldheim ENSZ-főtitkárhoz — Stanislaw Kania a lengyel ifjúság képviselőivel találkozott Varsóban KEDD: Otban Pekingbe, Giscard d’Estaing francia köztársasági el­nök megállt Abu Dhabiban — Washingtonban felújították az amerikai—izraeli—egyiptomi tárgyalást a palesztin autonómiá­ról — Sri Lankában rendkívüli állapotot hirdettek ki SZERDA: Genfbe érkeztek a közép-hatósugarú nukleáris fegyverek korlátozására induló tárgyalás szovjet és amerikai részvevői — Lemondott a brit munkáspárt vezére, a volt miniszterelnök James Callaghan — Stanislaw Kania a lengyel sajtó képviselői­vel találkozott Varsóban CSÜTÖRTÖK: Moszkvában szovjet—afgán tárgyalás kezdődött, a Kremlben megrendezett díszvacsorán Leonyid Brezsnyev és Babrak Karmai pohárköszőntője jelentős állásfoglalást tartal­maz — Hua Kuo-feng eszmecserét folytatott a hivatalos láto­gatáson Pekingben tartózkodó Giscard d’Estaing francia köz- társasági elnökkel — Muskie amerikai külügyminiszter a SALT—2. ratifikálását sürgette FENTEK: New Yorkba érkezett a Biztonsági Tanács vitájára Rad- zsai iráni miniszterelnök — Az USA feladta az iraki—iráni konfliktusban semleges magatartását és Irakot minősítette ag- resszornak — II. János Pál pápánál II. Erzsébet látogatása SZOMBAT: Némi előrehaladásról érkezett hir a madridi előkészítő konferencia köreiből — Radzsai a Biztonsági Tanácsban eleve elutasította a készülő határozatot, s nem nyilatkozott a tuszkér- désrői — Forlani összeállította az új olasz kormányt — Tör­vényhozási választás Ausztráliában Á hét három kérdése • Mit jelent Radzsai irá­ni miniszterelnök New York-i utazása? Az iraki—iráni konfliktus­sal foglalkozó diplomaták kö­rében, a New York-i üvegpa­lotában, az ENSZ székházá­ban bombaként robbant a hír: Irán képviseletében ma­ga Radzsai miniszterelnök jön el a Biztonsági Tanács ülésére, hogy kifejtse orszá­ga álláspontját. A meglepetés annál nagyobb volt, mivel Irán egy éve nem vesz részt a vjlágszervezetmunkájábap, amióta a BT határozatban, ítélte el az amerikai nagykö­vetség személyzetének túszul ejtését. Emlékezetes, hogy akkor csak a szovjet vétó akadályozta meg, hogy a Biz­tonsági Tanács amerikai ösz­tönzésre súlyos szankciókat szavazzon meg. Teheránban a vallási vezetők gyakran a „sá­tán eszközének” nevezték az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét, a Biztonsági Tanácsot... Radzsai miniszterelnökről az a vélemény teheráni poli­tikai megfigyelők körében, hogy közeláll Khomeini aja- tollahhoz. New York-i tár­gyalásai során tehát nagy súllyal léphet fel, így megér­© Hogyan alakul a szov­jet—afgán viszony? Hivatalos baráti látogatás­ra érkezett Moszkvába Bab­rak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt fő­titkára, az afgán állam és kormány feje. A szovjet—af­gán tárgyaláson a szovjet tár­gyaló küldöttséget Leonyid Brezsnyev vezette; tagjai kö­zött ott volt Gromiko külügy­miniszter, Andropov, a Szov- ' jpturiíó Állámbiztonsági Bi­zottságának elnöke és Nyiko- laj Ogarkov marsall, a szov­jet fegyveres erők vezérkari főnöke. A tárgyalás során Leonyid Brezsnyev közölte, hogy a Szovjetunió továbbra is következetesen támogatja Afganisztánt. Babrak Karmai beszámolt az afgán belső helyzet normalizására hozott intézkedésekről, köszönetét mondott a támogatásért, ame­lyet az afgán nép új életének megalapozásához, az el nem kötelezett Afganisztán bel- ügyeibe történt imperialista beavatkozás elhárításához ka­Mi volt a célja Giscard d’Estaing francia el­nöknek kínai utazásával? Valaha de Gaulle tábornok realista külpolitikájának egyik elemeként tartották számon, hogy a Francia Köz­társaság az ő döntése alapján ismerte el — a nyugati nagy­hatalmak közül elsőnek — a Kínai Népköztársaságot ö maga nem jutott el Kínába, utóda, Pompidou már igen. S most Giscard d’Estaing-en a sor. Franciaország régóta érdek­lődik a kínai piac iránt ame­lyet egymilliárd fogyasztójá­val a francia áruk fontos, le­hetséges felvevőjének tekint. A gazdasági kapcsolatok vol­tak most is a francia állam­fő látogatásának középpont­jában. AZ egyik eredmény­ként azt könyvelik el, hogy a francia atomipar két atom­erőművét szállít Kínának. Persze, ismerve a hadiipar fejlettségét Franciaországban, ismerve exportigényét, egyál­talán nincs kizárva, hogy a pekingi vendéglátók újra ki­fejezték további vásárlási szándékukat, amelyet katonai küldöttségeik korábbi párizsi útjai során már jeleztek. Ami a kínai—francia poli­tikai tárgyalás témáit illeti, a Közép-Kelet és Délkelet- Ázsia válsággócait áttekintve Hua Kuo-feng és Giscard d’Estaing bizonyos nézetazo­nosságot állapíthatott meg például Afganisztán vagy Kambodzsa kérdésében, vi­szont már ellentét mutatko­zott közöttük az enyhülés értékelésében és a kelet- nyugati kapcsolatok fenntar­tása tekintetében. A párizsi sajtó bizonyos párhuzamot talált a francia és a kínai függetlenség hang- súlyozásában, s az önálló atomerőmű kiépítésében. Bi­zonyára nem véletlen, hogy éppen Giscard d’Estaing el­nök látogatása idején hajtot­tak végre a kínaiak egy lég­köri atomrobbantást. A fran­cia vendég mindenesetre fel­használta az alkalmat, hogy megismerje a kínai vezetők, s közöttük az új személyiségek, mint Csao Ce-jang miniszter- elnök véleményét. Szakértő­ként vitte magával Peyrefitte igazságügy-minisztert, aki egy korábbi pekingi útja után si­kerkönyvet írt Kínáról Pey­refitte segíthetett egybevetni az újat a régivel... Pálfy József Zsákmányolt iráni tankokból rendeztek kiállítást Irak fővá­rosában, Bagdadban. Képünkön: iraki kátpnáfc. egy iráni harckocsin. (Kelet-Magyarország telefotó) r Az SZKP XXVI. kongresszusára készülődik Q zovjet kommunisták és az egész szovjet társa- alom figyelme napjainkban a párt beszámolási s választási időszakára irányul, mely megelőzi a jövő év februárjára összehívott XXVI. kongresszust. A gazdasági élet állandó fejlődése, a nép életszínvona­lának emelését biztosító nagyszabású szociális intézkedé­sek különösen figyelemre méltóak a nyugati világ válsá­gainak hátterében; ám ez önelégültséget is szülhet, mivel az idő a szocializmus javára dolgozik A kommunistákat azonban mindenekelőtt az kell hogy izgassa, hogy ők mint a társadalom élcsapata, ideológiai-nevelő és szervező mun­kájukkal megteremtsék a társadalmi életben, a társadalmi viszonyok fejlesztésében, az egyéni szabadságjogok bővíté­sében az új, hatalmas változások előfeltételeit. Annál is inkább, mivel a szabadság a szocializmusban nem ajándék, hanem szoros összefüggésben van azzal a kötelességgel, hogy hatékonyan dolgozzunk a társadalmi és egyéni érdek nevében. Tény, hogy a termelés hatékonyságának fokozása és a munka minőségének javítás» terén nem sikerült olyan ütembe előrehaladni, ahogy azt a terv előirányozza. A be­számolási és választási időszakban feltárják a tervek meg nem valósulásának objektív és szubjektív okait. Az ob­jektív okokhoz sorolható a munkaerő-tartalékok egyre fo­kozódó hiánya, ami a második világháború demográfiai örökségével függ össze: a mezőgazdaság elmaradása, amelynek állapotát döntően meghatározzák a kedvezőtlen éghajlati viszonyok, melyeket a nagy befektetések ellenére is csak nehezen tudunk leküzdeni; a fűtőanyag- nyers­anyag- és energiatermelésre fordított összegek jelentős nö­vekedése, mivel ezek lelőhelyei a nagy iparközpontoktól egyre távolabb kerülnek; és a külkereskedelmi konjunk­túra rosszabbodása. A kritika a szubjektív jellegű okok leküzdésére össz­pontosul. így például pazarlás okozza a fémhiányt, mely a fémtermelés hatalmas méretei ellenére is jelentkezik. Né­hány vállalat még mindig rossz minőségű gépeket és be­rendezéseket gyárt. Hiány van bizonyos könnyűipari ter­mékekben, mindenekelőtt divatos cipőben és ruhában, ugyanakkor a divatjamúlt cikkeket nem sikerül értékesí­teni. Az 1981-es évtől kezdve a gazdasági életben és a tár­sadalmi viszonyokban végbemenő nagyszabású átalakulá­sok megvalósításának konkrétabb és teljesebb ötéves terve lesz. 1977-ben a párt kezdeményezésére kidolgozták, majd össznépi vita után elfogadták a Szovjetunió új alkotmá­nyát, mely meghirdette az állampolgároknak az állami és társadalmi ügyekben való még szélesebb körű részvételét, a társadalmi szervezetek szerepének és aktivitásának fo­kozását, a népi ellenőrzés erősítését, a nyilvánosság bőví­tését, a közvélemény állandó figyelembevételét, a kritiká­hoz való jogot és a kritizálok védelmét. B t követően az új alkotmánynak és az SZKP XXV. kongresszusának megfelelően az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa közös rendeletet ho­zott a gazdasági mechanizmus korszerűsítéséről. Jelenleg a népgazdaság irányításával kapcsolatos valamennyi újítást rögzítenek az ötéves tervben. A vállalati mutatókban első­rendű szerepet kap a hatékonyság és a munka minősége. A vállalatok nagyobb önállóságot kapnak, többet fordít­hatnak az anyagi ösztönzésre, melyben csakúgy, mint a termelés irányításában, nagyobb jogokkal rendelkeznek majd a szakszervezet és a többi társadalmi szervek. A gazdasági ösztönző intézkedések egész rendszere arra irá­nyul, hogy valamennyi dolgozó érdekelt legyen a terme­lésben. A gazdasági élet és a demokrácia kölcsönös egy­másra hatásának fejlesztésében — mely a párt távlati cél­ja, amelyet állhatatosan igyekszik megvalósítani — a párt össznépi támogatást élvez. Fjodor Breusz, fi ■r" az APN politikai szemleírója kezte fölélénkítette a New York-i „hírbörzét”. Egymást érték a különböző híresztelé­sek, feltevések, spekulációk. „Radzsai alkut köthet az USA-val, s a túszokért cse­rébe amerikai fegyvereket kap...” „Carter választási győzelmét jelentheti, ha gyor­san rá tudja venni a teherá­ni kormányt a túszok szaba­don engedésére...” — és így tovább. Kétségtelen, hogy Washingtonból hivatalos megnyilatkozások adtak tá­pot a feltevésnek, hogy ame­rikai részről nagy reménye­ket fűznek Radzsai jövetelé­hez. Carter elnök egy kortes­beszédében „agresszomak” minősítette Irakot, egyben pedig kiállt Irán területének sérthetetlensége mellett. Muskie külügyminiszter nyíl­tan kimondta, hogy az USA kész hadianyagot szállítani Iránnak, ha Teheránban sza­badon bocsátják az amerikai túszokat. Hozzáfűzte: amint a túszok hazatérnek, automati­kusan feloldanák az Iránnal szemben ez év elején életbe léptetett szankciókat. Köztu­domású, hogy Carter mint­egy nyolcmilliárd dollár ér­tékű iráni követelést zárolta­tott az amerikai bankokban. Ebből az összegből bőven tel­nék fegyverek vásárlására. pott. A tárgyaláson elhangzot­takra következtetni lehet azokból a fontos állásfogla­lásokból, amelyek a nyilvá­nosság előtt a Kremlben, az afgán vendégek tiszteletére adott díszvacsorán mondott pohárköszöntőben foglaltat­tak. Leonyid Brezsnyev szólt arról, hogy a nemzetközi re­akció Afganisztánnal kapcso­latos manővereit leleplezve, mindent meg kell tenni a térség helyzetének normalizá­lására. Brezsnyev támogatta az afgán kormány ez év má­jusi javaslatait, ezek között szerződés kötését Pakisztán­nal, amelyet az imperialisták bevontak az USA és Kína Afganisztán-ellenes játszmá­jába. — Pakisztán semmit sem nyerhet azon, hogy ki­éleződött az ellentéte Afga­nisztánnal. „Szeretnénk re­mélni — jelentette ki Leonyid Brezsnyev —, hogy mindenki megérti, eredmény­telen marad minden kísérlet az Afganisztán belügyeibe való beavatkozásra”. Babrak Karmai hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió idejében adott segítséget az Afganisztánt ért külső táma­dás elhárításához és ezzel ta­núságot tett arról, hogy hű a népiek szabadságának védel­mét előíró, internacionalista, lenini irányvonalhoz. 41. — Kevés ilyen szép helyet ismerek a világban — mond­ja komolyan és megilletődöt- ten Dán. — Én se láttam még ilyen szépet... Odanézz, Dán, egy szarvas! Még sose láttam sza­badon szarvast... — Nyilván ez sem sza­bad ... a Kék Pisztránghoz tartozik. Benne van a szám­lában. Közelebb mennek a szarvashoz, az csak áll, és néz. — Te Dán... él ez egyál­talán? — Dobj felé egy követ! Erzsébet lehajol, egy kővel megcélozza az állatot, de az csak áll és néz, szomorú, ha­talmas szemekkel. — Ki van tömve. Csak dísz! — Olyan szomorú ez, Dán. Olyan szomorú. Még sohasem láttam szarvast, szabadon. — Nem is fogsz, édesem. A szarvasok a mi kontinensün­kön már aligha élnének meg. Alig van zöld terület, alig van összefüggő, háborítatlan erdő. Ezért nincsenek szarva­sok. — És mi van helyettük? — Semmi. Beton, üveg, műanyag. Meg ilyen kitömött bábuk — mondja Dán. Dühö­sen odamegy a kitömött, élet­hű másolathoz és felborítja. A szarvas feldől, és vala­honnan, a magasból, és mesz­sziről, mintha szarvasbőgés zaját hozná feléjük a szél. — Hallod, édesem? — Hallom. Nyilván műkö­désbe lépett a Kék Pisztráng riasztóberendezése. t— Gondolod? — Valószínű. Forduljunk vissza, fizessünk, és menjünk el innen. — Menjünk. Igazad van. Menjünk. Megfordulnak. Komorodó fellegek ülnek a Kék Piszt­ráng épülete fölé: már nem is olyan barátságos ez a fo­gadó. Dán és Erzsébet lehajtott fejjel, kézenfogva mennek. * Charlie és Jones egymásra mosolyognak. _— No, te vörös ördög, most túljárhatsz az eszemen. — Igenis főnök, csak mondd meg, hogyan? — Egyszerű. Át kell vilá­gítanod az agyamat. — Miért? Sötétség borult rá? — Ne viccelj. Ez komoly dolog. Az MGB ügynökség vezetőjének átvilágították az agyát, és... — ... Ez még nem elégsé­ges ok... — Befejezhetem? — Igen. Bocsánat. — Szóval az MGB vezető­jének agyában egy leadóbe­rendezést találtak. — Igen. És ki a címzett? — Charlie láthatóan elkomo- rodik. — Nem tudják. Nem tud­juk. — És? — Semmi és. Ezért kell át­világítanod az én agyamat is. Ha az enyémben is van leadó, akkor... — Akkor vehetjük a kala­punkat, és mehetünk kapál­ni. — Hová? Hisz alig van zöld terület... — Ez csak afféle szólás­mondás. — Főnök! Adjon írásbeli utasítást! Tudja a szabá­lyok ... — Azért még nem kell ennyire hivatalos hangon társalognod... Jones az asztalhoz lép, fo- noírógépbe diktál: „Alulírott megbízom R. Charlie nevű beosztottam, hogy agyam átvilágítsa 1999 április 9.” Kitépi a papírt a gépből, Charlie-nak nyújtja. Charlie olvas. — Jé, mennyi kilences! — ennyi megjegyzést tesz csak. — Mehetünk? — Igen, Főnök. Mehetünk. Csak vegyen be az altató tablettából. — Ez az? — Igen. Charlie és Jones elhagyják Jones irodáját. (Folytatjuk) ri IwaTH 1II mlA >!• I 1 I i A v I ■ ■ I kT 1 1—A á

Next

/
Thumbnails
Contents