Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-17 / 244. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. október 17. Napi külpolitikai kommentár Elhunyt Luigi Longo Párizs és Peking párbeszéde B kínai fővárosban tár­gyal Valéry Giscard d’Estaing francia ál- , aki ezzel Hua Kuo- feng, a Kínai KP elnökének tavalyi párizsi látogatását vi­szonozza. A két ország kö­zötti kapcsolatokat annak idején — 1964-ben — de Gaulle elnök alapozta meg, aki Washington intelmeit fi­gyelmen kívül hagyva elis­merte a Kínai Népköztársa­ságot. Ahhoz képest, hogy e téren élenjárt, Franciaország a politikai és kereskedelmi kapcsolatok terén eléggé hát­térbe szorult az elmúlt más­fél évtized során. Peking dip­lomáciai „nyitásában” az el­ső helyet az-Egyesült Álla­moknak biztosította, s leg­alább olyan jó viszonyt épí­tett ki Londonnal és Bonnal, mint korábban Párizzsal. A francia államfő mostani látogatása a kissé berozsdá­sodott kétoldalú kapcsolat karbantartását célozza. A pá­rizsi Le Monde vezércikké­ben már előre jelezte, hogy a látogatás diplomáciai lehe­tőségei eléggé szűk keretek között mozognak. „Már Hua Kuo-feng párizsi látogatása­kor világossá váltak az elté­rések a nemzetközi kérdések­ben, különösen a Szovjetunió­val kapcsolatban. Azóta sem­mi nem jött közbe, ami el­oszlatta volna ezt a disszo­nanciát” — hangsúlyozta a lap. A pekingi tárgyalópartne­rek első megbeszélései, va­lamint nyilatkozataik teljes mértékben igazolták ezt a véleményt. Szerda esti pohár­köszöntőjében a francia ál­lamfő Nyugat-Európa füg­getlenségét és egy erős Kína szükségességét hangoztatta, mert szerinte ez a két „új pólus” elősegíti a nemzetkö­zi erőegyensúly létrejöttét. Ezzel szemben Csao Ce-jang kínai miniszterelnök beszé­dében nemzetközi szolidari­tást sürgetett a „szovjet ex­panzió” ellen. Közvetve bí­rálta is a francia elnököt, amiért aktív szerepet vállalt a kelet—nyugati párbeszéd­ben. (A kínai sajtó helytele­nítette, hogy májusban Gis­card d’Estaing Varsóban ta­lálkozott Leonyid Brezsnyev- vel.) A francia államfő azon­ban most sem hagyta magát bevonszolni a szovjetellenes- ség utcájába. Hasonlóképpen eltérnek a tárgyalópartnerek nézetei Indokínával kapcso­latban is. S mi a kereskedelmi kap­csolatokat illeti, Pá­rizs csak mérsékelt yeket táplál. A tava­lyi, nem túl jelentős 1,4 mil­liárd dolláros francia export a kínai „gazdasági kiigazí­tás” politikája következtében az idén visszaesett. Növelé­sének Kína szűk valutatarta­lékai szabnak gátat Mind­ezért a pekingi megbeszélé­sek eredménye szükségkép­pen csak szerény lehet. Pálfi Viktor Az NDK-beli Eisenachban tanácskozik a keresztyén béke- konferencia. A képen a konferencia elnöksége, középen Filaret metropolita és dr. Tóth Károly püspök. Meghalt Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt el­nöke. 80 éves volt. A nem­zetközi tekintélyű olasz kom­munista vezetőt egy római klinikán érte a halál, miután heteken át agyérgörcs miatt az intenzív osztályon kezel­ték. Haláliának hírére az OKP vezetősége csütörtökön dél­előtt megszakította tanácsko­zását és Enrico Berlinguer fő­titkár vezetésével testületileg lerótta kegyeletét a kiemel­kedő pártvezető holtteste előtt. Longo holttestét csütör­tökön délután felravataloz­ták az OKP Központi Bizott­ságában. A temetése október 18-án, szombaton 15,30 óra­kor lesz. A római Szent Já­nos téren, a munkásmegmoz­dulások hagyományos szín­helyén gyászünnepségen vesz­nek tőle végső búcsút. ★ Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a párt Központi Bizott­sága nevében táviratban fe­jezte ki a magyar kommunis­ták mély részvétét az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának Luigi Longo, az olasz nép kiváló fia, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő harco­sa elhunyta alkalmából. Moszkva: Véget ért a szövetkezeti kongresszus A vezető szervek megvá­lasztásával és a következő évek tevékenységének főbb irányait rögzítő határozatok elfogadásával ért véget csü­törtökön Moszkvában a Nem­zetközi Szövetkezeti Szövet­ség (ICA) 27. kongresszusa. A kongresszus csütörtöki záróülésén a részt vevők ha­tározatot fogadtak el, amely­ben egyhangúlag kinyilvání­tották, hogy a világméretű gazdasági és társadalmi ha­ladás elérése érdekében elen­gedhetetlenül szükséges a békés egymás mellett élés. A résztvevők végezetül megválasztották a szervezet vezetőit. A Nemzetközi Szö­vetkezeti Szövetség elnöke a következő négyéves időszak­ban is a francia Roger Keri- nec, alelnöke pedig a szovjet Alekszej Szmirnov és a nor­vég Peder Soiland lesz. A 13 tagú végrehajtó bizottságba beválasztották két szocialista ország: Lengyelország és Csehszlovákia képviselőjét; az NSZSZ bizottságaiban pe­dig számos magyar delegáfus kapott vezető tisztséget. A szövetség következő kongresszusát 1984-ben Ham­burgban rendezik meg. Magyar—afgán barátsági és szolidaritási gyűlés Budapesten Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bi­zottság meghívására hazánk­ba érkezett az Afgán Béke és Szolidaritási Szervezet kül­döttsége: Zyar Mojawer Am- mad, a szervezet elnöke, tan­székvezető egyetemi tanár, Zakai Abdul Tawab, az Af­gán Egységes Népi Demokra­tikus Párt nemzetközi kap­csolatok osztályának munka­társa és Jusufi Akhtar Moha­mad, az oktatási minisztérium kiadóhivatalának főigazga­tója. A küldöttség csütörtökön megbeszélést folytatott Ko­vács Bélával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárával, az Országos Bé­ketanács főtitkárával és Har­mati Sándorral, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnö­kével. A küldöttség részvételével magyar—afgán barátsági és szolidaritási gyűlést tartottak csütörtökön Budapesten az OKISZ székházában. Németh Ferencnek, az OKISZ elnökhelyettesének megnyitó szavai után P. Sza­bó József, a Magyar Szolida­ritási Bizottság tagja, a Ma­gyar Rádió szerkesztője mél­tatta az afgán népi demok­ratikus rendszer küzdelmét a konszolidációért, az impe­rialista erők szervezte ellen- forradalmi támadás ellen. 40. — De baj. Jones, nagy baj! — Miért? Tudja, hogy ne­kem dolgozol? — Nem. Nem tudja. Azt hiszem, nem is tudhatja. De mindegy is, hogy mit tud ró­lam. Róla viszont mindent tudnak. — Hát persze. Például én is. —• Te? Te csak annyit tudsz róla, amennyit én el­mondtam. Az meg nem sok. — Miért? Csak nem csap­tál be? — Nem, Jones, nem csap­talak be. Valaki mégis min­dent tud Bertramról, az MGB-ről. — De hogyan? — Bertram agyában van egy pont, ami agyátvilágítás­kor semmilyen impulzusra nem válaszolt Viszont leadó­ként működik, Bertram ösz- szes gondolatát továbbítja. — Értem! — Jones fölpat­tan, izgatottan jár-kel a szo­bában. Lilian a tekintetével követi. — Értem! — ismétli Jones egyre dühösebben. — Értem, értem, értem! — Kis szünetet tart Lilian felé fordul. — Mit csinál most Bertram? — Alszik. — Ki csinálta az agyátvi­lágítást? — Egy olasz orvos, a Dot- tore. — És ő hova lett? — Fölmondott. — Miért? — Mert rájött, hogy az MGB elvesztette a játszmát. — Másra nem? — De igen. Arra is rájött, hogy az én kérdéseim, me­lyeket ő tett fel Bertram agyának, nem egy szerel­méért aggódó nő romantikus kérdései. Hanem egy kém­nőé. — Ezek szerint lebuktál. — Nem. Bertram nem tud semmit. — És ha a Dottore elmond­ja neki? — Nem mondja el. Azt mondta, hogy másodszor is megmenti az életemet.- Nem érdekli a hírszerzés. Csak az emberek. — De a hétszenségit! Hát engem mi érdekel? Hát én nem az emberekkel törődöm? Mi érdekel engem az embe­reken kívül? — Én ... — Ej, Lilian, ne viccelj. Te is ember vagy. De még mi­lyen remek ember! Mit is mondtál? Hogy Bertram agyában leadó van. Gondol­kozzunk csak! Ha az MGB ügynökség főnökének agyá­ban leadó van, akkor az enyémben is lehet. — Pontosan erről van szó, Jones! Ezért siettem! — Ezek szerint az én agya­mat is át kell világíttatni! — Pontosan így gondolom én is. — Hol van Charlie? — Charlie? Az a vörös ör­dög? — Igen. De Charlie egy an­gyal. Vörösnek meg elég vö­rös vagy te is, Lilian. — Charlie ért az agyátvi­lágításhoz? — Igen. Charlie egy öreg, pompás bohóc, és mindenhez ért. — Akkor én most elme­gyek. — Arra kérlek, s ez most kétszeresen fontos, hogy Bertram agyába csak és ki­zárólag olyan információkat juttass, amiről biztosan tud­juk, hogy téves. Meg kell za­varnunk azt a valakit, vagy azokat a valakiket, akikhez eljut Bertram • agyának üze­nete. — Értem, Jones, így lesz. Rohanok vissza és megsem­misítem a Dottore felmondá­sát. Az nagyon jó lenne, ha Bertram agya a Dottoréval kezdene foglalkozni. A Dot­tore ugyanis teljesen ártal­matlan figura. — Ez biztos? — Biztos. Különben nem mondta volna el nekem, hogy mit talált Bertram agyában. — Ez igaz. — És nem mentette volna meg az életemet! És nem mondott volna fel Bertram- nak! — Az se volna rossz, ha megtalálnád a Dottorét. Vol­na helye itt nálunk is. Bizo­nyára remek orvos. — Így van. A Dottore re­mek orvos. De a hírszerzés­hez teljesen hülye. — Érzéketlen, Lilian, érzé­ketlen. Nem hülye. Csak ér­zéketlen. Sokan vannak ilyenek. * Gyönyörű, tiszta színekben pompázó reggel, a Kék Piszt­ráng, mint egy középkorból ittfelejtett kastély, úgy ra­gyog, olyan esetlenül, és ár­tatlanul. A tornyok cserepe­in fényt tükröz a harmat, a rétek távolabb, mintha gőzö­lögnének: most szárad a fű. Dán és Erzsébet sétálnak. (Folytatjuk) 100 ÉV ÓTA Az MTI jelenti... A Hell-gépterem a 30-as években A legkorszerűbb telexgépek veszik a világ híreit Száz évvel ezelőtt, 1880- ban két országgyűlési gyors­író magánvállalkozásban ala­pította a Magyar Távirati Iroda ősét, és ezzel megte­remtette az osztrák hírszol­gálati iroda, a — Korres­pondenz Büro — magyar ve- télytársát. Két évvel később az MTI megállapodást kötött a híres Reuter Hírügynökség­gel és ilyen módon hamaro­san világszerte ismertté vált Azóta naponta jelentkezik, a magyar és külföldi sajtó ha­sábjain, a tv képernyőjén, az éter hullámhosszán, hazai hírszolgálatunk legrégibb in­tézménye: a Magyar Távirati Iroda.) Az elmúlt száz év viharos történelmét nyomon követték az MTI híradásai. Írásos anyagokban, tudósításokban, később képekben számolt be a hazai és a külföldi politikai élet minden mozzanatáról, sportról, kultúráról és a vál­tozó világ minden eseményé­ről. A felszabadulás után a vi­lágon elsőként kötött csere­alapon szerződést az MTI a Szovjetunió hírszolgálati iro­dájával, a TASZSZ Hírügy­nökséggel. Ezzel az esemény­nyel rakták le az új szocia­lista magyar hírügynökség alapjait. Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb tért hódított az MTI munkájában a mo­dern technika: a hírtovábbí­tás eszköztárába a hagyomá­nyos géptávírókon kívül be­vonult az elektronika. Ma már percek alatt érkezik meg az MTI naphegyi székházá­ba a földgolyó bármelyik ré­szén történt esemény fény­képe és jut onnan a szer­kesztőségek asztalára. Meg­kezdődött a számítógépes­képernyős úgynevezett video- display feldolgozás és hírto­vábbítás. A külföldre irányu­ló napi adásokat készítő szer­kesztőség a szövegeket a má­sodperc tört része alatt to­vábbítja. A szerkesztői mun­ka hagyományos eszközeit, a tollat és kéziratpapírt kiszo­rítják a műszerek. A külpo­litikai szerkesztőség után ha­marosan a belpolitikai szer­kesztés is hasonló módszerre tér át. Az MTI 19 megyei szer­kesztősége 200 központi új­ságíró és fotós munkatársa 21 országban működő tudósí­tója, valamint az együttmű­ködő 70 külföldi hírszolgálati iroda ontja naponta az infor­mációt: 700—800 ezer szót tartalmazó 3500 gépelt oldal­nyi anyagot fogad és dolgoz fel ez a szervezet. Ezen felül mintegy 400 külföldi napila­pot, folyóiratot szemléz, ki­adványaiban, amelyek ma­gyarul és öt világnyelven je­lennek meg. Az MTI-fotó na­ponta mintegy 300 képet for­galmaz, a cikkszolgálat éven­te 500 írást juttat el hazánk életéről a külföldi sajtónak. Köszöntjük a centenáriu­mát ünneplő Magyar Távira­ti Iroda valamennyi munka­társát, kollégáinkat. Ünne­pük túlnő a magyar sajtó ke­retein, mert olvasótáboruk az egész világ. (KS) A bel- és külpolitikai hírközpont nagyterme

Next

/
Thumbnails
Contents