Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-14 / 241. szám
1980. október 14. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Érdemfelosztás Q iatal a gyár, ennek ellenére jó eredménnyel dolgoznak. Termékeik nagy részét külföldi piacokon értékesítik. A tőkés relációban éles konkurrenciaharcban kell időről időre megvédeniük pozíciójukat. Az elmúlt évben például ugyanazzal a termékkel, amit a szabolcsi üzem is készít, indiai, japán cégek árasztották el Európát. Ez akkor némi visszaesést jelentett a megrendelésben. Cselekedni kellett. A piac megtartásának, a megrendelők megnyerésének csak egyetlen módja volt, a minőség javítása. Újítottak, tökéletesítették a technológiát, ki-ki gondosabban, fegyelmezettebben végezte feladatát. A kifogástalan, jó minőségű áruval a gyár nemcsak megtartotta vevőkörét, de szélesedett is az. Ma ott tartanak, hogy a következő évre, de a hatodik ötéves terv éveire is biztonsággal tervezhetik, szervezhetik a munkát. A gyár igazgatója mondta: az eredményeket úgy könyveli el, hogy az az egész kollektíva érdeme, alapul szolgál ahhoz, hogy a továbbiakban még sikeresebben dolgozzanak. Gond viszont, hogy az üzemben nem mindenki így vélekedik. Vannak, akik érdemfelosztásra törekednek. Mintha egy nagy torta lenne a termelésfejlesztésben, üzem- és munkaszervezésben, minőségjavításban elért szint. Ezt a képzeletbeli tortát szeletelgetik, mondva: az én részem ennyi, a tiéd csak ennyi. A siker szabdalok nemegyszer önkontroll nélkül felnagyítják saját munkájuk jelentőségét, lebecsülve ezzel mások szorgalmát, tudását, áldozatvállalását. Az embereknek szükségük van a sikerélményre, az önbecsülésre, de arra nem, hogy elrugaszkodva környezetüktől, szárnyaljanak a fellegekben. Abban tökéletesen igaza van a gyár igazgatójának; a kiváló teljesítmények emberek, ha úgy tetszik, az egyes emberek apró, de szükséges, értékes munkájából születnek és ezért megkapják az anyagi, erkölcsi elismerést. Az üzemi, vállalati siker viszont sok-sok egyéni jó teljesítmény összessége. Lehetetlen és szükségtelen is ezeket mindenáron részre bontani. Mert ha egy gyár jól dolgozik, közös érdem, legalább annyira az, mint rossz munka esetén a kollektív felelősség. Igaz, személyes felelősség is van, szükséges is, hogy legyen, de ez sem úgy nyilvánul meg, hogy minden hibáért csak egy-két embert okolnak és csak egy-két ember érzi az elmaradt nyereség, prémium, bérfejlesztés súlyát. Ebben egy gyár minden dolgozója osztozik. S. E. Tímárról a Nyírfába Gumigörgő a mozgólépcsőbe Importmegtakarítás melléküzemágban Hogyan gazdálkodhat eredményesen egy termelőszövetkezet, ha területének több mint fele a Tiszának víztől oly gyakran látogatott árterében fekszik? Miként akadályozhatja meg egy mező- gazdasági nagyüzem a helyi munkaerő — főleg a fiatalok — iparba vándorlását? Ilyen és ehhez hasonló gondokkal kellett szembenézniük a fí- mári Béke Tsz vezetőinek az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor. A 2700 hektáros közös gazdaság az idei, árvízjárta, hűvös, csapadékos év után sem vár mérleghiányt, a korábbi évek jó gazdálkodását pedig a „Kiváló Termelőszövetkezet” cím elnyerése bizonyítja. — Keresnünk kellett egy olyan ágazatot, amely érzéketlen a természet szeszélyeire és felszívja azt a munkaerőt, amelyet a szántóföldi növénytermesztés magas fokú gépesítése felszabadít — kezdi Pásztor András elnök. — Akkoriban jött divatba a melléküzemágak létesítése, sok helyen inkább kevesebb mint több sikerrel. A vállalkozás gyermekbetegségeit mi sem tudtuk elkerülni, de a kezdeti bizonytalan lépések után mégis ez az út hozta meg a sikert. A szövetkezet gumiüzemében 110 dolgozó — többségük nő — három műszakban 250 féle hiánycikknek számító terméket állít elő, az iparban megszokott fegyelemmel, magas termelékenységgel. Vízvezeték-tömítések, tömör kerékabroncsok készülnek. A nyíregyházi áruházak mozgólépcsőihez is itt készülnek a gumigörgők, importot takarítva meg ezzel. A lakatosrészleg 45 szakmunkásának fele harmincon aluli. Készítenek sertésnevelő battériákat, önetetőket. Ezeknél az eladott termékek Bajer Andrásné gumikereket gyárt. javítását is megoldják, garanciában és azon túl is. Elvitte a Tisza a tímári határ egy részének a termését nyári árvízével. Ha csak a biztosítótól várnának kárpótlást, nehezen jönne össze az a 125 millió forint bruttó jövedelem, amit az idén terveztek. Ebből az összegből azonban 50 milliót a melléküzemágak hoznak, közel hárommilliós tiszta nyereséggel. És ami még ennél is fontosabb, hogy a tímári asszonyoknak állandó, biztos jövedelmet nyújtó munkájuk van, a fiataloknak pedig nem kell Rakamazra vagy még távolabb eljárniuk dolgozni. Ésik Sándor Csirkeexport Kisvárdáról óránként ötezer csirkét dolgoznak fel a HUN- NIACOOP kisvárdai üzemében. Barczi Sán- dorné és Kocsmáros Mária az exportcsomagolással foglalkozik. (Elek Emil felvétele) Példaadó vasasok A MÁGNESES TÁBLA Szemben a gyárkapu bejáratával óhatatlanul is feltűnik és vonzza a tekintetet a hatalmas, frissen festett, több mint 4 méter széles és 2 méter magas tábla. Erről dióhéjban leolvasható: hol tartanak a bátoriak az idei terv valóra váltásában? Lakatosok, festők a mágneses tablón csupán néhány számmal és szóval informálnak példamutatásról, munkáról, helytállásról, s általuk bepillanthatunk a MEZŐGÉP nyírbátori gyáregységének életébe is. ... ... Mi tagadás jólesik a szemnek látni, s kellemes a közérzetnek. Gondolom így vannak vele az itt dolgozók is. Október első felében a következőket olvastam a tábláról: „Az idei árbevétel szeptember 30-ig 116 millió 172 ezer forint. A nyereség: 15 millió. Az egy főre jutó termelési érték: 377 ezer 514 forint. A társadalmi munkaórák száma: 2215.” Természetes a számok idővel cserélődnek, változik az élet. Jó passzban Azt is mondhatnám jó passzban vannak a bátori vasasok. S ezt így summázza Öz János meó-vezető a fiatal párttitkár, Lehoczky Péter a gyáregység igazgatója és az energetikus Óváry Zoltán szb-titkár, igazgatási csoportvezető is. No persze, mint sok mindennek, ára volt ennek is. Hogyan? Ennek apropóján elmélkedünk közösen a nem egyedi, elszigetelt példamutatásról, hanem a példaadás megnövekedett jelentőségéről. Közös nevezőre jutunk abban, hogy a mai nehezebb körülmények és magasabb követelmények rendszerében a sikerek szinte törvényszerűen szükségessé teszik egész kollektívák példamutatását. Csak ez, s nem egy-egy kiugró, kimagasló teljesítmény, jó példa járulhat hozzá tartósan a minőség javításához, a hatékonyság, a nyereség növeléséhez, a gyáregység hitelének biztosításához, netán bizonyos csorbák kiköszörüléséhez. „Bocsánatot leértünk..." így kerül szóba az egyetlen folt is, ami a becsületen esett, vagyis az a negatív példa, amely felrázta a gyáregységieket, mégsem került a mágneses táblára. Hogy miért nem? Szinte vallomás a válasz erről öz Jánosnak: „Igaz csak a szépről vallanak a tabló számai. Bizonyítják az egész gyáregység példa- mutatását. Azt nem jelzik, hogyan, milyen áron jutottunk idáig? S mi van a számok, eredmények mögött? Ezek mögé tekintéttünk. Ezt ecsetelte őszintén. Elmondta : a munkamegosztásból eredően ők futóműveket gyártanak. Legalább 15 félét. Egy részét külső megrendelőknek, a többit a megyei testvérgyáregységek részére. Ez évben az egyetlen minőségi reklamáció Szolnokról, a MEZÖGÉP-től ^érkezett. „Elutaztunk a helyszínre, kijavítottuk, bocsánatot kértünk. De elképzeli milyen cikis volt részemre?” — magyarázta kissé még most is pironkodva. Hogy mi is történt a reklamáció után? Óváry Zoltán szb-titkár vette sorra mit is tettek. A technológiai csoporttal felülvizsgáltatták a gyártási technológiát, a gyártóeszközöket, megkeresték a hibák okait. Változtattak. Szigorúbb lett a meó, s néhány olyan apró ésszerűsítéssel, mint amilyen Kóródi Károly szereldevezető fejében fogant még javították is a minőséget, növekedett a futóműgyártás hatékonysága. Nem hagyták annyiban Párttag és pártonkívüli vasasok sokaságát, fiatal szakmunkásokat kellene felsorolni és dicsérni azért, akik a párttitkárhoz hasonlóan pironkodtak, amikor megtudták mi történt, s nem hagyták annyiban a dolgot E egészen biztos ez járult elsősorban ahhoz, hogy most a mágneses nagytáblán a gyárkapuval szemben a tömeges példamutatásról vallanak a számok. Szeptemberben rekordot javítottak: ebben a hónapban 1014 futóművet gyártottak. Ilyen még nem volt. De reklamáció sem! Farkas Kálmán Szabványosítási világnap Október 14: szabványosítási világnap. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet tizedik alkalommal emlékezik meg ezen a napon a szabványosítással foglalkozó csaknem százezer mérnök, technikus, ipari vezető illetve tisztviselő munkájáról, amely egyre döntőbb szerepet játszik a világ gazdasági és kereskedelmi életében. Jelenleg mintegy négyezer világszabvány van érvényben. Ezeket az 1926-ban megalakult Nemzetközi Szabványügyi Szervezet gondozza. A szervezet 88 tagországot számlál, és ez a 88 tagország adja a világ termelésének 98 százalékát. Ez azt mutatja, hogy az ipari országok kénytelenek tudomásul venni a szabványosítást és betartani a műszaki előírásokat. Különben elszigetelődne az államgazdaság a nemzetközi ipartól, a hazai fogyasztók pedig rosszabb minőségű termékhez jutnának. Hazánkban évente ezer új szabványt készítenek, illetve korszerűsítenek a Magyar Szabványügyi Hivatalban. A külföldiek szerint műszaki előírásaink megfelelnek a nemzetközi színvonalnak, nem szigorúbbak, de nem is lazábbak azoknál. Még nem volt arra példa, hogy egy hazai szabvány akadályozta volna az árucserét, vagy egy- egy szerződés megkötését. A legnagyobb feladat most az ágazati és vállalati szabványok, s egyáltalán a szabványalkotás meggyorsítása. Számítva arra, hogy a vállalatok — érdekeltségük, piaci közeledésük okán — a jövőben komolyabban veszik majd a műszaki előírásokat, mint eddig. A fülke ott szerénykedik többedmagával a posta mellett. Nem maradi, vaskos, ósdi, hanem könnyed, elegáns, csupa üveg. Nem is fülke, féltető inkább. Körülötte buszok dübörögnek, ordítva telefonál hát, aki beszélni akar. Dübörögnek tehát a buszok, mi ordítunk. Jobbról is hallom, balról is hallom, én is mondom, ők is mondják, sőt a drót másik feléről nekünk is mondják. Én Kingát hívom, a kedvest, aki szegényke már nem is olyan kedves nekem, mint volt, de nem tudok megszabadulni tőle. Baloldalt egy válópert vitatnak meg. Jobbra tőlem hörcsögvadászatot szerveznek. Valahogy így: Én: „Na jó, akkor tehát este ugyanott...” Balról: „Ha elkaplak, vele, én szétverem az ürgét...” Jobbról: „Hörcsög. Betűzzem? Hát, ő, er ...” Kinga valamit mesél, van hát időm töprengeni, hogy az ürgét miért há betűvel kezdik betűzni. — „Te rohadék” — mondja a válóperes, és én rászánom magam a kegyes hazugságra: „Persze, hogy imádlak ...” „Én is” — mondja ő, de busz jön és a bal oldali közbeszól: „Kés legyen nálad!” „Hm!” — mondom meglepetten a késre, de Kinga búgó hangon felel: „Ühüm!” Jobbról alkusznak: „Fukar disznó vagy”. „Ühüm...” Kicsit bosszant, hogy hüm- mögök a telefonba, mint süldő legényke koromban. Lám ezt teszi velem Kinga, ez a ... „Kis hörcsög” — mondja a szomszédom, és másik oldalon akaratlan is licitál: Diszkrét telefon: „Nagy...” Megmagyarázhatatlan módon az eszembe villan, hogy ezek a telefonálók ismerik Kingát, ö is elég nagy hörcsög a maga módján, két gyűrűm, meg egy aranyláncom bánja... „Mit bánom én a rohadt ékszereidet” — mondja a válóperes. „Szeretsz?” — Ez Kinga, öt perce magyarázom, hogy igen, öt perc után félbeszakít és megkérdezi. „Megmondom a válóperes tárgyaláson...” Szeretlek. Hogy az istennyilába ne szeretnélek ... „Nyúzni. Lábtól felfelé. Irtani méreggel is lehet...” „És este jösz?” — Igen, és jegyezd meg, hogy szétverem az ürgét... „Jó lesz!” „Kés mindenképpen legyen nálad!” „Pörköltet főzök...” „A húsát megeszik a disznók. Tiszta haszon ...” „Szeretsz?” „Le kell darálni...” „A bíróság úgyis rájön ...” „Betömjük a lyukakat. Nyoma sem marad ...” „A kést ne felejtsd.” Egyszeriben csend lesz Bent a három vonal. Kinga? Irtani méreggel is lehet? Kicsit kábult vagyok. Nem merem megmondani neki, hogy nem szeretem a pörköltet. Nyoma sem marad? ... Válóper? ... Tárgyalás? ... Disznók ... Kis hörcsög ... * * * Utóirat az utolsó szó jogán: „Tisztelt bíróság! Én csak azt szeretném elmondani, hogy én nem fontoltam, nem terveltem ki előre semmit. Csak felhívtam telefonon, és ami történt, arra tulajdonképpen rábeszéltek.” Bartha Gábor Diszkrét telefon
