Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-13 / 215. szám

4 KELET-MAGVARORSZÁG 1980. szeptember 13. Napi külpolitikai kommentár Török puccs zt szoktam mondani, hogy a katonai pucs- csok meglepetésként hatnak. Vannak persze kivé­telek, amelyek erősítik a sza­bályt. Okvetlenül közéjük tar­tozik a péntek hajnali török- országi puccs. Nem egészen egy év alatt kétezer áldozatot követelt Tö­rökországban a terrorizmus. Szélsőséges elemek rettegés­ben tartották az országot, s a 67 tartomány közül jónéhány- ban a kormány rendkívüli állapotot hirdetett. Ennek el­lenére az erőszakos cselekmé­nyek száma nőttön nőtt. Gaz­daságilag Törökország hely­zete rohamosan romlott: az inflációs ráta növekedési üte­ménél is gyorsabban fogyat­koztak a közszükségleti cik­kek, akadozott a benzinellá­tás és magasra csapott az ál­talános elégedetlenség hul­láma. Süleyman Demirel a múlt év novemberében került Bü- lent Ecevit helyére a kor­mányfői poszton. Sokan már akkor megjósolták, hogy az őrségváltás aligha eredmé­nyez kiutat a politikai zsák­utcából. Legfeljebb annyiban következett be változás, hogy Demirel a török politikai élet jobboldali szféráiban, keresett — és talált — koalíciós part­nereket, támogatókat, ami azonban tovább élezte az amúgyis rendkívül feszült belső ellentéteket. A hadsereg hol nyíltan, hol burkoltan már többször fi­gyelmeztette a polgári politi­kusokat: ha továbbra sem ké­pesek rendet teremteni az or­szágban, akkor — akárcsak a múltban többször — magá­hoz ragadja a hatalmat. Most a katonák megelégelték a kormány tehetetlenségét, a hatalom aggasztó mérvű szét­zilálódását és elszánták ma­gukat a cselekvésre. Az ellenállás nélküli, vér- telen hatalomátvétel célját a Kenan Evren tábornok, ve­zérkari főnök által irányított úgynevezett nemzetbiztonsá­gi tanács — tagjai a fegyver­nemek és a csendőrség pa­rancsnokai — így jelölte meg: a nemzeti egység fenntartása, az ország integritásának meg­őrzése, a polgárháború és a testvérháború megakadályo­zása, az állam tekintélyének helyreállítása, a demokrati­kus rend szavatolása. Csupa olyan cél, amelyet sem Demirel, sem Ecevit — egyébként mindkettőjüket „a hadsereg oltalma alá helyez­ték” — nem volt képes meg­valósítani. A puccsok ismert forgatókönyve szerint a ka­tonák felfüggesztették az al­kotmányt, betiltották a poli­tikai pártok működését, fel­oszlatták a parlamentet és legalább száz magas rangú kormánytisztviselőt őrizetbe vettek. indez — ismételjük — aligha keltett bárki­ben meglepetést. Az azonban kissé elgondolkozta­tó, hogy a washingtoni kül­ügyminisztérium — az USA ankarai nagykövetségére hi­vatkozva — a török rádió­közleményt megelőzve adott hírt a katonai hatalomátvé­telről. Alig férhet hozzá két­ség, hogy az Egyesült Álla­mókat rriárjó idejfe aggasztot­ta a török zűrzavar, amely a görög—török ellentétekkel együtt úgyszólván megbéní­totta a NATO délkeleti szár­nyát. Bár Washington és An­kara márciusban új „védel­mi” együttműködési szerző­dést kötött, s ennek kapcsán tucatnyi amerikai bázist is­mét megnyitottak Törökor­szágban, az USA-t nyugtala­nította az Iránnal és a Szov­jetunióval határos, a Közel- Kelet kapujának méltán ne­vezett országban a felfordu­lás. A katonai puccs hátteré­ben ez az egyik legfontosabb és a jövő szempontjából fi­gyelemreméltó tényező. Gyapay Dénes Ülést tartott az országgyűlés külilgyi bizottsága A külügyi bizottság megál­lapította, hogy a katonai erő- egyensúly megbontására irá­nyuló agresszív imperialista törekvések továbbra is ve­szélyeztetik a világ békéjét és a nemzetközi biztonságot. Az imperializmus által szított fegyverkezési verseny növeli a katonai szembenállás szint­jét és ezzel fokozza a világ­méretű konfliktus veszélyét. A szocialista országok kö­zössége az elmúlt időszakban is kitartóan törekedett a nemzetközi feszültség mér­séklésére, az enyhülés ered­ményeinek megvédésére, a különböző társadalmi beren­dezkedésű országok együtt­működésének fejlesztésére. E szándéktól vezérelve dol­gozta ki és tette közzé a Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének varsói ülése átfogó javaslatait a fegyverkezési verseny meg­fékezésébe, a katonai feszült­ség csökkentésére, a tömeg- pusztító fegyverek korlátozó­ra, a leszerelési tárgyalások előmozdítására. E javaslatok megvalósításában — amint azt a Varsói Szerződés tag ­államai parlamenti képvise­lőinek minszki találkozójáról kiadott felhívás is kiemeli — jelentős szerepet vállalhatnak Európa és a világ parlament­jei, parlamenti képviselői. A fegyverkezési hajsza korlátozásában, a leszerelés előmozdításában fontos sze­repet játszana a Varsói Szer­ződés által kezdeményezett, az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel fog­lalkozó konferencia. *A nemzetközi biztonságot, az emberiség létét legsúlyo­sabban a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek ve­szélyeztetik. Különösen fon­tos a közép-hatótávolságú nukleáris ralkétafegyverek nyugat-európai telepítésében rejlő veszélyek elhárítása. Az országgyűlés külügyi bi­zottsága helyesli és támogat­ja a Szovjetunió újabb kezde­ményezéseit, hogy halogatás nélkül kezdjenek tárgyaláso­kat az európai közép-hatótá­volságú nukleáris fegyverek kérdésében. A nukleáris tömegpusztító fegyverek korlátozását célzó tárgyalásokat megkönnyítené a SALT—II. szerződés mi­előbbi életbe lépése. A külügyi bizottság meg­győződése, hogy az enyhülés és a béke ügyét szolgálná, ha a helsinki értekezleten részt vett államok képviselői­nek madridi találkozója konstruktív légkörben olyan gyakorlati lépéseket egyez­tetne, amelyek elősegítik az európai biztonság megszilár­dítását és az országok együtt­működésének további kibon­takozását. A bizottság amel­lett van, hogy a madridi ta­lálkozón elhatározás szülessen az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel fog­lalkozó konferencia összehí­vásáról. A katonai szembenállás szintjének mérséklése érdeké­ben haladást kell elérni a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon. Országgyűlésünk kész ha­tékonyan közreműködni a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé javasla­tainak megvalósításában. A korábbi évek tapasztala­tai meggyőzően bizonyítot­ták, hogy lehetségesek és megvalósíthatók érdemi in­tézkedések a katonai enyhü­lés és leszerelés terén, ha a világ sorsáért felelősséget ér­ző kormányok: parlamentek, politikusok és társadalmi erők ebben az irányban tevé­kenykednék. Az országgyűlés külügyi bizottsága ekként üd­vözli az Interparlamentáris Unió ez év májusában Brüsz- szelben megtartott IV. rend­kívüli európai biztonsági és együttműködési konferenciá­jának állásfoglalásait, ame­lyek alkalmasak a-helsinki^ záróokmány végrehajtásának elősegítésére, az enyhülés eredményeinek megőrzésére és megszilárdítására. A külügyi bizottság helyesli és támogatja, hogy hazánk a Varsói Szerződés tagállamai­val szoros szövetségben, a nyugati államoknak a reali­tásokkal számolni kész poli­tikusaival együttműködve, a világ békeszerető erőivel ösz- szefogva erejéhez mérten részt vállal a nemzetközi biz­tonság erősítéséért, az enyhü­lés eredményeinek védelmé­ért és továbbfejlesztéséért, a világbéke megóvásáért foly­tatott küzdelemből — fejező­dik be a parlamenti állandó bizottság állásfoglalása. 16. — Ne félj, a pisztráng nem ússza meg! — Dán elrohan, miután megcsókolta a pityer­gő Erzsébetet. — Erzsébet fé­lig sírva, félig beszélve mond­ja; „Megállj, Dán... ezt meg­kapod még! Meg, ha én mon­dom...” Visszafordul ő is, egy automatánál tésztát vesz, azt rágcsálja egész a Génbánkig. — Megebédeltem, profesz- szor úr... — Mária üdén, fris­sen lép Foxman szobájába, — Foglaljon helyet. — Mária beleül egy fotel­be, gyerekesen próbálgatja: hogyan kényelmesebb az Ülés. — Szóval a Fekete Gén tit­kára kíváncsi... — Én... a professzor úr mondta, hogy jöjjek ide... — Azt alkarja mondani ez­zel, hogy nem érdekli a Feke­te Gén? — Dehogyis... Csak én nem mernék kíváncsiskodni... — Idefigyeljen, Mária. Mit tud maga genetikából? — Azt a professzor úr pon­tosan tudja. Hiszen az ön ta­nítványa vagyok. — Igaz... igaz... akkor rövi­den összefoglalnám a lénye­get. A genetikai kutatások a tudományosnak mondható lendülettel mintegy fél évszá­zada folynak. De nem a len­dület, az eredmény a fontos. — Értem professzor úr. — Persze, hogy érti. Csak azt nem érti, hogy mi lett ebből a tudományból. A ge­netikai kutatási blokádot a tudósak hol megszavazták, hol feloldották, mint tudja. A tudósok egy dologban egyeztek csak meg: hogy a ge­netikai információk úgy áramlanak a generációkon át, mint a herakledtoszi folyam. Ahogy egy folyóba sem lehet kétszer belelépni, úgy. A min­dig más és más adottságokkal, tulajdonságokkal rendelkező emberiség is korról korra azonosnak és másnak mutat­kozik. Azonosságának oka, hogy nem képes másként, mint emberként létezni. Ez ad ugyanakkor keretet a bel­ső változékonyságnak, egyes tulajdonságok felerősödésé­nek, mások elhalványodásá- nálk). Az emberiség eddigi leg­jobb elméi is sokat köszön­hettek magának a genetikai véletlennek. Eddigi ismerete­ink szerint a zsenialitás a kul­túra és a civilizáció meghala­dása mellett az addigi kultú­ra és civilizáció megtagadá­sát is jelentette. Azokat az embereket tartották zseniális­nak, akik nemcsak ismerték és tudták a világot, de egyben el is vetették. Nekünk, a har­madik évezred embereinek ilyen zsenikre tömegesen nincs szükségünk. A mi „zse­nijeink” nem a világ tagadá­sa árán, és nem a genetikai, környezeti véletlenek szeren­csés összegeként valósulnak meg, hanem tudatos kísérle­teink, génmanipulációink eredményéként. Ezen az el­múlt évezredek emberei még mosolyogtak volna, mondván: mi átlagos zseniket akarunk előállítani, ami az ő felfogá­suk és az ő lehetőségeik szá­mára önellentmondás. Mi azt mondjuk: a manipulációk eredményeként nem átlagem­berek és zsenik egymást taga­dó világát akarjuk létrehoz­ni, hanem olyan világot, mely­ben nincs többé kitüntetett helye se a hagyományosan felfogott zseninek, se a ha­gyományosan értelmezett át­lagnak. Nem mi akarjuk az emberiséget megjavítani, azt akarjuk, hogy az emberiség javítsa meg önmagát. — Azt akarja ezzel a pro­fesszor úr mondani, hogy a jövőben nem is lesznek zse­nik? Hogy nem lesznek olyan emberek, akik eleve tudnak valami olyat, amit mi többi­ek, csak szorgalommal sajá­títhatunk el? — Lehet, hogy lesznek. De a Génbank ebben nem tud se­gíteni. A Génbank gyerekei nem lesznek zseniálisak, de az átlagosnál okosabbak, etiku- sabbak, esztétikusabbak lesz­nek. A zsenik nem szaporít­hatok. — Az átlagembereket meg nem érdemes... — Dehogyisnem. A jobb átlagemberek az okosabb át­lagemberek, a szebb átlag­emberek, és főleg: az egész­ségesebb átlagemberek vilá­gának lehetőségét adja a Gén­bank. Érti Mária? (Folytatjuk) Befejszűdött a „Fegyverbarátság ’80“ gyakorlat Magdeburgban pénteken látványos díszszemlével befe­jeződött a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erőinek ez évi legjelentő­sebb katonapolitikai esemé­nye, az NDK területén -meg­tartott „Fegyverbarátság 80” gyakorlat. A csapatok és tör­zsek — köztük a Magyar Nép­hadsereg kijelölt alakulatai — több napos gyakorlatsoro­zatáról elkészített első érté­kelések egységesen hangsú­lyozzák a manőver egészének és minden részgyakorlatának teljes sikerét. Az egyesített fegyveres erők kiképzési ter­vének megfelelően a száraz­földi gyakorlótereken és a Ke­leti-tenger parti vizein lebo­nyolított gyakorlatok kifeje­zésre juttatták a Varsói Szer­ződésbe tömörült különböző fegyvernemek katonáinak a szocializmus, a világbéke megbízható védelmét szolgáló eltökéltségét, a sokoldalú fel- készültséget. A testvérhadse­regek törzsei és csapatai pél­dás teljesítményei alapján a „Fegyverbarátság 80” meg­becsült helyet kap a szocialis­ta védelmi koalíció történeté­ben. Az ünnepélyes záróaktust jelentő pénteki díszszemlén együtt vonultak fel bolgár harckocsizok, csehszlovák tü­zérek, lengyel haditengeré­szek, magyar gépesített lövé­szek, NDK-beli műszakiak, román tisztek és szovjet va­dászrepülők, ezzel is jelké­pezve a fegyverbarátsági el­kötelezettségen alapuló test­véri együttműködést. A szem­lén a magyar alakulat Veker- le József alezredes parancs­noksága alatt vonult fel. aki­nek egysége kitűnő teljesít­ményt nyújtott a szovjet csa­patokkal együtt végrehajtott közös gyakorlaton. A díszszemlén jelen volt Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK állam­tanácsának elnöke, az NDK számos más párt- és állami vezetőie. a testvérországok honvédelmi miniszterei — köztük Czinege Lajos hadse­regtábornok. magyar honvé­delmi miniszter —, Viktor Kulikov, a Szovjetunió mar- sallja. a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egvesített fegyveres erők törzsének főnöke. Heinz Hoffmann hadsereg­tábornok. az NSZEP Politikai Bizottságának tagia. az NDK nemzetvédelmi minisztere, a ..Fegyverbarátság 80” gyakor­lat vezetője, elismerését fe­jezte ki a hét ország csanatai és törzsei példás helytállásá­ért. Viktor Kulikov a magde- burgi díszszemlén elhangzott beszédében rámutatott, hogy a most befejeződött gyakor­lat lehetőséget nyújtott az egyesített fegyveres erők szín­vonalának. az eléjük állított feladatok végrehajtásának, a szárazföldi, légi és tengeré­szeti erők kiképzési állapotá­nak objektív mérlegelésére. A gyakorlat bebizonyította, hogy a testvérhadseregek képesek megoldani feladataikat, a szo­cialista országok forradalmi vívmányainak megvédését, nemzetközi kötelezettségeik teljesítését. Az egyesített fegyveres erők főparancsnoka hangsúlyozta: a testvérországok kommunis­ta és munkáspártjai követke­zetesen fellépnek azért, hogy a népek életéből kiiktassák a háborút, s megerősítsék a bi­zalmat és a kölcsönös megér­tést. „Külpolitikai lépéseik hozzájárulnak az európai helyzet megszilárdításához és számos nemzetközi probléma megoldásához. Teljes határo­zottsággal kifejezésre juttat­ják, hogy a katonai enyhülést szolgáló gyakorlati megoldá­soknak Európában nincsenek és nem lehetnek áthidalhatat­lan akadályai, ha minden ál­lam kész megfelelő mérték­ben közreműködni” — mon­dotta, s hozzáfűzte: a szoci­alista országok szándékainak meggyőző bizonyítékai a Var­sói Szerződés tagállamainak békekezdeményezései, a Szov­jetunió által az NDK-ban végrehajtott egyoldalú had­erő- és fegyverzetcsökkentés, s a Szovjetunió további ja­vaslatai kölcsönös csökkenté­sekre a közép-európai térség­ben. — Az enyhülés ellenfelei, csakúgy, amint azt korábban is tették, a béke és a társadal­mi haladás ellen irányuló vo­nalat követnek, s ezért „Európában csakúgy, mint a föld más térségeiben a hely­zet továbbra is bonyolult és feszült”. — Ilyen körülmények kö­zött a Varsói Szerződés orszá­gainak kommunista pártjai, valamint kormányai békére irányuló külpolitikájukat ész­szerűen összekötik állandó felkészültségükkel az agresz- szió határozott visszaverésé­re, s megtesznek minden szükségeset, hogy hadsere­geik képesek legyenek a szo­cializmus, a béke védelmére — hangoztatta az egyesített fegyveres erők főparancsno­ka. Erich Honeeker a „Fegyver­barátság 80” gyakorlat befe­jezése után fogadást adott, ahol köszönetét és elismerését fejezte ki a Varsói Szerződés hadseregeihez tartozó csapa­toknak és törzseknek a bo­nyolult feltételek között le­zajlott gyakorlatokon tanúsí­tott jó harci szellemükért, kezdeménvező készségükért, és kiváló kiképzésükért. Mindez biztosíték arra, hoev az egyesített fegyveres erők marxista—leninista pártjaik vezetésével teljesíteni tudják a béke védelmét szolgáló megtisztelő küldetésüket. ★ Czinege Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi minisz­ter, aki katonai küldöttség élén megtekintette a Német Demokratikus Köztársaság­ban megtartott Fegyverba­rátság ’80 közös hadgyakorla­tot, pénteken este hazaérke­zett. Lengyelországi helyzetkép Lengyelországban pénteken folytatódtak a megbeszélések, viták az ország politikai és gazdasági helyzetéről; egye­bek között- ülést tartott a LEMP Varsói vajdasági Bi­zottsága, ' s ugyanilyen szin­ten vitatták meg a tennivaló­kat Biala Podlaska vajdaság­ban is. A tanácskozásokon munká­sok, művezetők, . alapszerve­zeti titkárok is részt vettek. Hasonlóképpen az ország társadalmi-politikai helyzete volt a témája a Lengyel Egyesült Parasztpárt pénte­ken kezdődött plénumának, amely megvitatta a párt VIII. kongresszusának előké­szítésével kapcsolatos kérdé­seket is. A lengyel szakszervezeti és üzemi bizottságokban meg­kezdődött az új szakszerve­zeti törvénytervezet alapel­veinek vitája. Az üzemek, vállalatok túl­nyomó többségénél nagy len­dülettel folytatódott a mun­ka a lemaradások behozásá­ra. A feladatok azonban nem csekélyek: nagy hiányokat kell pótolni például az építő­iparban, amely — a Trybuna Ludu közlése szerint — az év első nyolc hónapjában az ez évre tervezett lakásoknak alig több mint 36 százalékát adta át. Az aratás azonban túlnyomórészt már befejező­dött, a betakarítási munká­latok csak az orsázg észak­északnyugati körzeteiben ma­radtak el. Pénteken a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága. Roska István külügyminiszter-helyettes tájékoztatója alapján a tanácskozás részvevői áttekintették a nemzetközi helyzet alakulását, a nemzetközi biztonság és a világbéke megszilárdításáért, az európai enyhülésért vívott harc időszerű feladatait. A bizottság állásfoglalást fogadott el:

Next

/
Thumbnails
Contents