Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-13 / 215. szám
4 KELET-MAGVARORSZÁG 1980. szeptember 13. Napi külpolitikai kommentár Török puccs zt szoktam mondani, hogy a katonai pucs- csok meglepetésként hatnak. Vannak persze kivételek, amelyek erősítik a szabályt. Okvetlenül közéjük tartozik a péntek hajnali török- országi puccs. Nem egészen egy év alatt kétezer áldozatot követelt Törökországban a terrorizmus. Szélsőséges elemek rettegésben tartották az országot, s a 67 tartomány közül jónéhány- ban a kormány rendkívüli állapotot hirdetett. Ennek ellenére az erőszakos cselekmények száma nőttön nőtt. Gazdaságilag Törökország helyzete rohamosan romlott: az inflációs ráta növekedési üteménél is gyorsabban fogyatkoztak a közszükségleti cikkek, akadozott a benzinellátás és magasra csapott az általános elégedetlenség hulláma. Süleyman Demirel a múlt év novemberében került Bü- lent Ecevit helyére a kormányfői poszton. Sokan már akkor megjósolták, hogy az őrségváltás aligha eredményez kiutat a politikai zsákutcából. Legfeljebb annyiban következett be változás, hogy Demirel a török politikai élet jobboldali szféráiban, keresett — és talált — koalíciós partnereket, támogatókat, ami azonban tovább élezte az amúgyis rendkívül feszült belső ellentéteket. A hadsereg hol nyíltan, hol burkoltan már többször figyelmeztette a polgári politikusokat: ha továbbra sem képesek rendet teremteni az országban, akkor — akárcsak a múltban többször — magához ragadja a hatalmat. Most a katonák megelégelték a kormány tehetetlenségét, a hatalom aggasztó mérvű szétzilálódását és elszánták magukat a cselekvésre. Az ellenállás nélküli, vér- telen hatalomátvétel célját a Kenan Evren tábornok, vezérkari főnök által irányított úgynevezett nemzetbiztonsági tanács — tagjai a fegyvernemek és a csendőrség parancsnokai — így jelölte meg: a nemzeti egység fenntartása, az ország integritásának megőrzése, a polgárháború és a testvérháború megakadályozása, az állam tekintélyének helyreállítása, a demokratikus rend szavatolása. Csupa olyan cél, amelyet sem Demirel, sem Ecevit — egyébként mindkettőjüket „a hadsereg oltalma alá helyezték” — nem volt képes megvalósítani. A puccsok ismert forgatókönyve szerint a katonák felfüggesztették az alkotmányt, betiltották a politikai pártok működését, feloszlatták a parlamentet és legalább száz magas rangú kormánytisztviselőt őrizetbe vettek. indez — ismételjük — aligha keltett bárkiben meglepetést. Az azonban kissé elgondolkoztató, hogy a washingtoni külügyminisztérium — az USA ankarai nagykövetségére hivatkozva — a török rádióközleményt megelőzve adott hírt a katonai hatalomátvételről. Alig férhet hozzá kétség, hogy az Egyesült Államókat rriárjó idejfe aggasztotta a török zűrzavar, amely a görög—török ellentétekkel együtt úgyszólván megbénította a NATO délkeleti szárnyát. Bár Washington és Ankara márciusban új „védelmi” együttműködési szerződést kötött, s ennek kapcsán tucatnyi amerikai bázist ismét megnyitottak Törökországban, az USA-t nyugtalanította az Iránnal és a Szovjetunióval határos, a Közel- Kelet kapujának méltán nevezett országban a felfordulás. A katonai puccs hátterében ez az egyik legfontosabb és a jövő szempontjából figyelemreméltó tényező. Gyapay Dénes Ülést tartott az országgyűlés külilgyi bizottsága A külügyi bizottság megállapította, hogy a katonai erő- egyensúly megbontására irányuló agresszív imperialista törekvések továbbra is veszélyeztetik a világ békéjét és a nemzetközi biztonságot. Az imperializmus által szított fegyverkezési verseny növeli a katonai szembenállás szintjét és ezzel fokozza a világméretű konfliktus veszélyét. A szocialista országok közössége az elmúlt időszakban is kitartóan törekedett a nemzetközi feszültség mérséklésére, az enyhülés eredményeinek megvédésére, a különböző társadalmi berendezkedésű országok együttműködésének fejlesztésére. E szándéktól vezérelve dolgozta ki és tette közzé a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülése átfogó javaslatait a fegyverkezési verseny megfékezésébe, a katonai feszültség csökkentésére, a tömeg- pusztító fegyverek korlátozóra, a leszerelési tárgyalások előmozdítására. E javaslatok megvalósításában — amint azt a Varsói Szerződés tag államai parlamenti képviselőinek minszki találkozójáról kiadott felhívás is kiemeli — jelentős szerepet vállalhatnak Európa és a világ parlamentjei, parlamenti képviselői. A fegyverkezési hajsza korlátozásában, a leszerelés előmozdításában fontos szerepet játszana a Varsói Szerződés által kezdeményezett, az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia. *A nemzetközi biztonságot, az emberiség létét legsúlyosabban a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek veszélyeztetik. Különösen fontos a közép-hatótávolságú nukleáris ralkétafegyverek nyugat-európai telepítésében rejlő veszélyek elhárítása. Az országgyűlés külügyi bizottsága helyesli és támogatja a Szovjetunió újabb kezdeményezéseit, hogy halogatás nélkül kezdjenek tárgyalásokat az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek kérdésében. A nukleáris tömegpusztító fegyverek korlátozását célzó tárgyalásokat megkönnyítené a SALT—II. szerződés mielőbbi életbe lépése. A külügyi bizottság meggyőződése, hogy az enyhülés és a béke ügyét szolgálná, ha a helsinki értekezleten részt vett államok képviselőinek madridi találkozója konstruktív légkörben olyan gyakorlati lépéseket egyeztetne, amelyek elősegítik az európai biztonság megszilárdítását és az országok együttműködésének további kibontakozását. A bizottság amellett van, hogy a madridi találkozón elhatározás szülessen az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia összehívásáról. A katonai szembenállás szintjének mérséklése érdekében haladást kell elérni a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon. Országgyűlésünk kész hatékonyan közreműködni a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé javaslatainak megvalósításában. A korábbi évek tapasztalatai meggyőzően bizonyították, hogy lehetségesek és megvalósíthatók érdemi intézkedések a katonai enyhülés és leszerelés terén, ha a világ sorsáért felelősséget érző kormányok: parlamentek, politikusok és társadalmi erők ebben az irányban tevékenykednék. Az országgyűlés külügyi bizottsága ekként üdvözli az Interparlamentáris Unió ez év májusában Brüsz- szelben megtartott IV. rendkívüli európai biztonsági és együttműködési konferenciájának állásfoglalásait, amelyek alkalmasak a-helsinki^ záróokmány végrehajtásának elősegítésére, az enyhülés eredményeinek megőrzésére és megszilárdítására. A külügyi bizottság helyesli és támogatja, hogy hazánk a Varsói Szerződés tagállamaival szoros szövetségben, a nyugati államoknak a realitásokkal számolni kész politikusaival együttműködve, a világ békeszerető erőivel ösz- szefogva erejéhez mérten részt vállal a nemzetközi biztonság erősítéséért, az enyhülés eredményeinek védelméért és továbbfejlesztéséért, a világbéke megóvásáért folytatott küzdelemből — fejeződik be a parlamenti állandó bizottság állásfoglalása. 16. — Ne félj, a pisztráng nem ússza meg! — Dán elrohan, miután megcsókolta a pityergő Erzsébetet. — Erzsébet félig sírva, félig beszélve mondja; „Megállj, Dán... ezt megkapod még! Meg, ha én mondom...” Visszafordul ő is, egy automatánál tésztát vesz, azt rágcsálja egész a Génbánkig. — Megebédeltem, profesz- szor úr... — Mária üdén, frissen lép Foxman szobájába, — Foglaljon helyet. — Mária beleül egy fotelbe, gyerekesen próbálgatja: hogyan kényelmesebb az Ülés. — Szóval a Fekete Gén titkára kíváncsi... — Én... a professzor úr mondta, hogy jöjjek ide... — Azt alkarja mondani ezzel, hogy nem érdekli a Fekete Gén? — Dehogyis... Csak én nem mernék kíváncsiskodni... — Idefigyeljen, Mária. Mit tud maga genetikából? — Azt a professzor úr pontosan tudja. Hiszen az ön tanítványa vagyok. — Igaz... igaz... akkor röviden összefoglalnám a lényeget. A genetikai kutatások a tudományosnak mondható lendülettel mintegy fél évszázada folynak. De nem a lendület, az eredmény a fontos. — Értem professzor úr. — Persze, hogy érti. Csak azt nem érti, hogy mi lett ebből a tudományból. A genetikai kutatási blokádot a tudósak hol megszavazták, hol feloldották, mint tudja. A tudósok egy dologban egyeztek csak meg: hogy a genetikai információk úgy áramlanak a generációkon át, mint a herakledtoszi folyam. Ahogy egy folyóba sem lehet kétszer belelépni, úgy. A mindig más és más adottságokkal, tulajdonságokkal rendelkező emberiség is korról korra azonosnak és másnak mutatkozik. Azonosságának oka, hogy nem képes másként, mint emberként létezni. Ez ad ugyanakkor keretet a belső változékonyságnak, egyes tulajdonságok felerősödésének, mások elhalványodásá- nálk). Az emberiség eddigi legjobb elméi is sokat köszönhettek magának a genetikai véletlennek. Eddigi ismereteink szerint a zsenialitás a kultúra és a civilizáció meghaladása mellett az addigi kultúra és civilizáció megtagadását is jelentette. Azokat az embereket tartották zseniálisnak, akik nemcsak ismerték és tudták a világot, de egyben el is vetették. Nekünk, a harmadik évezred embereinek ilyen zsenikre tömegesen nincs szükségünk. A mi „zsenijeink” nem a világ tagadása árán, és nem a genetikai, környezeti véletlenek szerencsés összegeként valósulnak meg, hanem tudatos kísérleteink, génmanipulációink eredményéként. Ezen az elmúlt évezredek emberei még mosolyogtak volna, mondván: mi átlagos zseniket akarunk előállítani, ami az ő felfogásuk és az ő lehetőségeik számára önellentmondás. Mi azt mondjuk: a manipulációk eredményeként nem átlagemberek és zsenik egymást tagadó világát akarjuk létrehozni, hanem olyan világot, melyben nincs többé kitüntetett helye se a hagyományosan felfogott zseninek, se a hagyományosan értelmezett átlagnak. Nem mi akarjuk az emberiséget megjavítani, azt akarjuk, hogy az emberiség javítsa meg önmagát. — Azt akarja ezzel a professzor úr mondani, hogy a jövőben nem is lesznek zsenik? Hogy nem lesznek olyan emberek, akik eleve tudnak valami olyat, amit mi többiek, csak szorgalommal sajátíthatunk el? — Lehet, hogy lesznek. De a Génbank ebben nem tud segíteni. A Génbank gyerekei nem lesznek zseniálisak, de az átlagosnál okosabbak, etiku- sabbak, esztétikusabbak lesznek. A zsenik nem szaporíthatok. — Az átlagembereket meg nem érdemes... — Dehogyisnem. A jobb átlagemberek az okosabb átlagemberek, a szebb átlagemberek, és főleg: az egészségesebb átlagemberek világának lehetőségét adja a Génbank. Érti Mária? (Folytatjuk) Befejszűdött a „Fegyverbarátság ’80“ gyakorlat Magdeburgban pénteken látványos díszszemlével befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek ez évi legjelentősebb katonapolitikai eseménye, az NDK területén -megtartott „Fegyverbarátság 80” gyakorlat. A csapatok és törzsek — köztük a Magyar Néphadsereg kijelölt alakulatai — több napos gyakorlatsorozatáról elkészített első értékelések egységesen hangsúlyozzák a manőver egészének és minden részgyakorlatának teljes sikerét. Az egyesített fegyveres erők kiképzési tervének megfelelően a szárazföldi gyakorlótereken és a Keleti-tenger parti vizein lebonyolított gyakorlatok kifejezésre juttatták a Varsói Szerződésbe tömörült különböző fegyvernemek katonáinak a szocializmus, a világbéke megbízható védelmét szolgáló eltökéltségét, a sokoldalú fel- készültséget. A testvérhadseregek törzsei és csapatai példás teljesítményei alapján a „Fegyverbarátság 80” megbecsült helyet kap a szocialista védelmi koalíció történetében. Az ünnepélyes záróaktust jelentő pénteki díszszemlén együtt vonultak fel bolgár harckocsizok, csehszlovák tüzérek, lengyel haditengerészek, magyar gépesített lövészek, NDK-beli műszakiak, román tisztek és szovjet vadászrepülők, ezzel is jelképezve a fegyverbarátsági elkötelezettségen alapuló testvéri együttműködést. A szemlén a magyar alakulat Veker- le József alezredes parancsnoksága alatt vonult fel. akinek egysége kitűnő teljesítményt nyújtott a szovjet csapatokkal együtt végrehajtott közös gyakorlaton. A díszszemlén jelen volt Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke, az NDK számos más párt- és állami vezetőie. a testvérországok honvédelmi miniszterei — köztük Czinege Lajos hadseregtábornok. magyar honvédelmi miniszter —, Viktor Kulikov, a Szovjetunió mar- sallja. a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egvesített fegyveres erők törzsének főnöke. Heinz Hoffmann hadseregtábornok. az NSZEP Politikai Bizottságának tagia. az NDK nemzetvédelmi minisztere, a ..Fegyverbarátság 80” gyakorlat vezetője, elismerését fejezte ki a hét ország csanatai és törzsei példás helytállásáért. Viktor Kulikov a magde- burgi díszszemlén elhangzott beszédében rámutatott, hogy a most befejeződött gyakorlat lehetőséget nyújtott az egyesített fegyveres erők színvonalának. az eléjük állított feladatok végrehajtásának, a szárazföldi, légi és tengerészeti erők kiképzési állapotának objektív mérlegelésére. A gyakorlat bebizonyította, hogy a testvérhadseregek képesek megoldani feladataikat, a szocialista országok forradalmi vívmányainak megvédését, nemzetközi kötelezettségeik teljesítését. Az egyesített fegyveres erők főparancsnoka hangsúlyozta: a testvérországok kommunista és munkáspártjai következetesen fellépnek azért, hogy a népek életéből kiiktassák a háborút, s megerősítsék a bizalmat és a kölcsönös megértést. „Külpolitikai lépéseik hozzájárulnak az európai helyzet megszilárdításához és számos nemzetközi probléma megoldásához. Teljes határozottsággal kifejezésre juttatják, hogy a katonai enyhülést szolgáló gyakorlati megoldásoknak Európában nincsenek és nem lehetnek áthidalhatatlan akadályai, ha minden állam kész megfelelő mértékben közreműködni” — mondotta, s hozzáfűzte: a szocialista országok szándékainak meggyőző bizonyítékai a Varsói Szerződés tagállamainak békekezdeményezései, a Szovjetunió által az NDK-ban végrehajtott egyoldalú haderő- és fegyverzetcsökkentés, s a Szovjetunió további javaslatai kölcsönös csökkentésekre a közép-európai térségben. — Az enyhülés ellenfelei, csakúgy, amint azt korábban is tették, a béke és a társadalmi haladás ellen irányuló vonalat követnek, s ezért „Európában csakúgy, mint a föld más térségeiben a helyzet továbbra is bonyolult és feszült”. — Ilyen körülmények között a Varsói Szerződés országainak kommunista pártjai, valamint kormányai békére irányuló külpolitikájukat észszerűen összekötik állandó felkészültségükkel az agresz- szió határozott visszaverésére, s megtesznek minden szükségeset, hogy hadseregeik képesek legyenek a szocializmus, a béke védelmére — hangoztatta az egyesített fegyveres erők főparancsnoka. Erich Honeeker a „Fegyverbarátság 80” gyakorlat befejezése után fogadást adott, ahol köszönetét és elismerését fejezte ki a Varsói Szerződés hadseregeihez tartozó csapatoknak és törzseknek a bonyolult feltételek között lezajlott gyakorlatokon tanúsított jó harci szellemükért, kezdeménvező készségükért, és kiváló kiképzésükért. Mindez biztosíték arra, hoev az egyesített fegyveres erők marxista—leninista pártjaik vezetésével teljesíteni tudják a béke védelmét szolgáló megtisztelő küldetésüket. ★ Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, aki katonai küldöttség élén megtekintette a Német Demokratikus Köztársaságban megtartott Fegyverbarátság ’80 közös hadgyakorlatot, pénteken este hazaérkezett. Lengyelországi helyzetkép Lengyelországban pénteken folytatódtak a megbeszélések, viták az ország politikai és gazdasági helyzetéről; egyebek között- ülést tartott a LEMP Varsói vajdasági Bizottsága, ' s ugyanilyen szinten vitatták meg a tennivalókat Biala Podlaska vajdaságban is. A tanácskozásokon munkások, művezetők, . alapszervezeti titkárok is részt vettek. Hasonlóképpen az ország társadalmi-politikai helyzete volt a témája a Lengyel Egyesült Parasztpárt pénteken kezdődött plénumának, amely megvitatta a párt VIII. kongresszusának előkészítésével kapcsolatos kérdéseket is. A lengyel szakszervezeti és üzemi bizottságokban megkezdődött az új szakszervezeti törvénytervezet alapelveinek vitája. Az üzemek, vállalatok túlnyomó többségénél nagy lendülettel folytatódott a munka a lemaradások behozására. A feladatok azonban nem csekélyek: nagy hiányokat kell pótolni például az építőiparban, amely — a Trybuna Ludu közlése szerint — az év első nyolc hónapjában az ez évre tervezett lakásoknak alig több mint 36 százalékát adta át. Az aratás azonban túlnyomórészt már befejeződött, a betakarítási munkálatok csak az orsázg északészaknyugati körzeteiben maradtak el. Pénteken a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága. Roska István külügyminiszter-helyettes tájékoztatója alapján a tanácskozás részvevői áttekintették a nemzetközi helyzet alakulását, a nemzetközi biztonság és a világbéke megszilárdításáért, az európai enyhülésért vívott harc időszerű feladatait. A bizottság állásfoglalást fogadott el:
