Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-03 / 206. szám
2 KEŰET-MAGYARORSZÁG 1980. szeptember 3. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■Rsssssssssssssssassssssssssssssssssssssssssssssssssssss^ JB 8 fii 1 gfe MB »lg BWR wM 9TC| MB |M 1 Á tanácsnak másfél milliója volt... Sok gyermek, kevés tanterem Kitüntetés a képzőművészeti stúdiónak A Szocialista Kultúráért kitüntetéssel ismerték el az eddig kiváló együttes címet kiérdemlő, 10 éve működő képzőművészeti stúdió munkáját. A város és környékének képzőművészeti nevelésében, az általános és középiskolai tanulók nevelésében, a környék rajztanárainak összefogásában, az ország legkülönbözőbb városaiban rendezett kiállítások megtartásáért, a világ minden táján — Japántól Indiáig — rendezett kiállítások díjainak megnyeréséért méltán érdemelte ki a stúdió a magas kitüntetést. Pályakezdők köszöntése Tizenhat új pályakezdő pedagógust köszöntött augusztus 29-én a városi tanácson Jánvári Tibor tanácselnök-helyettes és Pásztor István, a művelődésügyi osztály vezetője. A pályakezdők tájékoztatást kaptak a város fejlődéséről, a közoktatás helyzetéről, majd baráti beszélgetésen ismerkedtek a fiatal város művelődésügyének helyzetével. A művész ajándéka Szegvári Károly festőművész kiállítását láthatta Nyírbátorban az érdeklődő közönség augusztus 16-tól 31-ig. A művész a kiállítás után 20 alkotását ajándékozta a városnak a zenei rendezvények támogatására. Lesz városi közlekedés? » Két alkalommal foglalkoztunk már ezen a városi oldalon azzal, hogy lesz-e városi közlekedés Nyírbátorban. Az azóta eltelt időben a Volán Vállalat megbeszéléseket folytatott a tanács és a nagyobb üzemek, intézmények vezetőivel, s valószínűnek látszik, hogy — ha ezt a létszám indokolja — rövid időn belül autóbuszjárat indul Nyírbátorban. . Felújított, korszerűsített tantermekben kezdhették meg a tanítást tegnap Nyírbátor valamennyi iskolájában. A tanácsnak másfél millió forintja volt a felújításokra és egymilliót költhettek a karbantartásra. Felújíthatták a 3-as iskola egyik épületét, bővítették a zeneiskolát, amely egyébként teljes belső rekonstrukción esett át, korszerűbb lett a Rózsa Ferenc úti kollégium, a karbantartás pedig az óvodáktól a szakmunkásképzőkig mindenütt jobb feltételeket teremtett az oktatás-nevelés megkezdéséhez. A tanévnyitóra mindenütt alaposan felkészültek, pedig ez nem is volt egyszerű dolog, hiszen száz gyermekkel többen járnak ma iskolába, mint az elmúlt tanévben. Minthogy új iskola, vagy tanterem nem épült, a zavartalanság nem éppen kényelmet jelent, hiszen egy-egy tanteremben 36—40 gyerek tanul, már az új — az 1-es iskola sem volt képes több tanulót fogadni: 16 tantermében mintegy 900 gyermek tanítását és napközis ellátását kell megoldani. A sok — 1960 — gyermek és a kevés — 44 tanterem meglehetősen nagy feszültségeket teremt, de hiába vannak ezzel tisztában a város vezetői, a gondok enyhítésére eddig nem volt mód. Űj iskola építése szerepel a város terveiben, erre azonban a VI. ötéves terv jóváhagyása előtt ígéretet tenni is felelőtlenség lenne. Egyértelműen jó viszont a pedagógusellátottság: bár sok fiatal pedagógusnő vette igénybe a gyermekgondozási szabadságot, helyettesítésüket sikerült megoldani. Mégpedig nem is akárhogyan, mert egyetlen képesítés nélküli pedagógust sem kell foglalkoztatni. óvodai helyzetkép Az óvodákban sem rosz- szabb, de nem is jobb a helyzet, hiszen minden jogos igényt sikerült kielégíteni, legfeljebb az okozhat gondot néhány szülőnek, hogy nem a legközelebbi, hanem egy távolabb eső óvodába kell hordani gyermekét. A város egyik legnagyobb gondján sikerült változtatni a József Attila utcai óvoda elkészültével, ahol az új iskolai évtől 75 cigánygyerek óvodába járását oldhatták meg. Az óvónők már augusztusban megkezdték a személyes családlátogatásokat, s bíznak abban, hogy nem csak az iskola-előkészítést, hanem minden óvodás korú cigánygyerek rendszeres és három évig tarAz Építési és Városfejlesztési Minisztérium, a megyei tanács és a Nyírbátori Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága pályázatot hirdetett a város műemléki városközpontjának rendezésére. A megújuló központban a meglévő épületekkel és az új aktó oktatását-nevelését megoldják a következő években. Sajnos a — beiskolázás mintájára — a „beóvodázás” sem volt egyszerű dolog, külön gondot okozott a 3—6 éves korú gyerekek felderítése, csak így vált lehetségessé azonban, hogy a bejelentett 75 cigánygyerek helyett ösz- szesen 140-et járathatnak óvodába szeptember elsejétől. Megoldották tisztálkodási lehetőségüket is: fürdőszobákat rendeztek be például a József Attila utcai óvodában. Feszültségek az elhelyezésnél A jó szándékú törekvés eredménye, hogy a ma meglévő 675 óvodai helyre csaknem 900 gyereket vettek fel, az 1960 iskolás korú gyermek pedig 44 tanteremben tanul. Mindössze 10 a napközis foglalkozási termek száma, így a 61 tanulócsoport és a 23 napközis tanulócsoport az iskolai tantermekben kap otthont, s ez megnehezíti a szakköri és egyéb iskolai foglalkoztatás megszervezését. kai együtt lesz majd a művelődési központ, a könyvtár, a zeneiskola, a filmszínház, a középiskolai diákotthon, a szálloda és étterem, 14 bolt és szolgáltatóhely, lakóházak és természetesen park is. A pályázat beküldésének határideje november 24. Alaposan felkészültek Pályázat a városközpont rendezésére JÁRDA — TÁRSADALMI MUNKÁBAN Pontos adatok még nincsenek, de máris több millió forint annak a társadalmi munkának az értéke, amelyet a város lakói ebben az évben végeztek. Egy ezek közül a Rózsa Ferenc utcai járda, amelyből augusztus 23-án és 24- én a város kisiparosai mintegy 450—500 métert építettek. A járda építése már korábban megkezdődött, akkor az utca lakói áldozták szabad idejüket. Erről készült képünk is, amely arról árulkodik, hogy ha jó a cél, nem nehéz mozgósítani a településüket, környezetüket szerető embereket. K Csepel Művek a téeszekéri Érdekes kezdeményezéssel hívta fel magára a figyelmet a Csepel Művek Szerszámgépgyára nyírbátori fúrógépgyára. A nehéz aratást látva felajánlották a járás termelőszövetkezeteinek, hogy a nehezen beszerezhető vagy drága műszerekből, pótalkatrészként adnak a betakarításhoz. Tizenkét garnitúrát készítettek például azokból a távtartókból, amelyeket a kombájnra erősítve újabb két pótkereket szerelhetnek fel egy-egy járműre, fgy a kombájnok nem süllyedtek bele az ingoványos talajba. Már az aratás első napjaiban jöttek a tsz-ek a beígért pótalkatrészekért. A műhelyben nyújtott műszakot tartottak, hogy egyetlen percet se vesztegessenek az aratásra alkalmas időből. Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF A Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezet kísmamaszalagján dolgozik Haránszki Józsefné, aki szülési szabadságról jött visz- sza a közelmúltban. (E. E. felvétele) Jönnek a konténerkazánok? Uj lakások november 7-re Amikor 1975-ben Nyírbátor középtávú fejlesztési terve elkészült, 66 OTP-lakás felépítése szerepelt benne. Most, amikor már csak néhány hónap választ el,bennünket az V. ötéves terv végétől, akár számvetést is készíthetnénk, hiszen — ha csak valami rendkívüli dolog nem történik — a november 7. tiszteletére átadásra kerülő 38 lakással együtt 214 lesz az átadott OTP-lakások száma. E jelentős túlteljesítés alapvetően a tanács és a takarék- pénztár jó együttműködésének eredménye. így értékelték a szép eredményt a tanácson és így vélekedett • Vajda Sándor, az OTP nyírbátori fiókjának vezetője. Mert aligha lennének ilyen beszédesek a számok, ha a tanács nem gondoskodott volna megfelelő területről, ugyanakkor a tanácsi lakások egy része sem épült volna fel, ha nem k^dett volna hozzá saját beruházásban a takarékpénztár, s amikor elkészült, visszaadta a városnak. A tavalyi év volt erre egyik legjobb példa, amikor 78 lakást épített fel az OTP, s amikor elkészült az épület, 42 tanácsi értékesítésű szövetkezeti, 28 pedig tanácsi bérlakás lett. Ebben az évben 28 lakás épült ilyen módon, a most épülő 38 lakás viszont az OTP-é lesz, s 14-et munkáslakásként értékesítenek a Csepel, a növényolajgyár és a MEZŐGÉP dolgozói között. Közreműködik az OTP — mint a tanácsok bankja — a célcsoportos lakások építésében is, amelyből várhatóan közel háromszáz épül fel az ötödik ötéves terv alatt. Ez valamivel több, mint a város területén átadott, illetve átadásra váró lakások száma, mert a takarékpénztár nemcsak Nyírbátorban, hanem a járás területén is segít a tanácsi lakások építésében, és hitelt nyújt a tanácsi értékesítésű lakások készítéséhez, eladásához is. A másik nagy közös feladat a város fejlesztésében a telekértékesítés, amely a családi és társasházak építésének alapvétő feltétele, A napokban 57 telket kapott a tanácstól az OTP a Sóhordó, az Erzsébet és a Hunyadi utcák által határolt területen, s néhány nap alatt 35-nek már gazdája is akadt. A telekértékesítés, a Szabadság téren épülő 38 lakás — alatta lesz a takarékpénztár új fiókja —, az ugyancsak a Szabadság téren épülő 72 lakás építésén kívül a VI. ötéves terv előkészítése jelenti a legnagyobb feladatot, s ez okozza a legtöbb gondot is. A most blokkos, vagy hagyományos technológiával épülő lakásokon kívül a kivitelezők a jövőben nem vállalnak ilyen építési módot, a házgyári, vagy akár az alagútzsalus technológia pedig egy sor járulékos beruházást igényel, amihez sok pénz kellene. A legnagyobb gondnak a fűtés megoldása látszik. A blokkos technológiához még alkalmazhatták a hagyományos fűtést, a szén-, az olajtüzelést, a korszerűbb technológiához azonban vagy gáz-, vagy távfűtés kellene. A mai kilátások szerint vezetékes gázt aligha kaphat rövid időn belül a város, a távfűtéshez pedig fűtőmű kellene. Az adatok még nem pontosak, de az elképzelések szerint a VI. ötéves tervben 360 telepszerű több szintes lakás épül majd Nyírbátorban, amelyből 170 tanácsi célcsoportos, 130 OTF-s és 60 lakásszövetkezeti lenne. A családi házak számát 140- re becsülik a terv készítői. A fűtés megoldására pedig a mátészalkaihoz, vagy a kis- várdaihoz hasonlóan talán konténerkazánok beállítása látszik a leginkább megvalósíthatónak. Hogy mi lesz a megoldás, arra a tervek végleges jóváhagyásakor születik meg a válasz.
