Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-11 / 213. szám

1980. szeptember 11. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Erősáramú irányítóberendezések A VILATI egri Irányítástechnikai Berendezések Gyárában erősáramú és elektronikai berendezéseket gyártanak az ipar legkülönbözőbb te­rületei számára a gyártási folyamatok vezérléséhez. Képünkön: mű­anyaggyár! hengermű vezérlőberendezését ellenőrzik. (MTI fotó: Fe­hér József felvétele — KS) Új típusú Robotok kamionok futószalagon Üj típusú, az eddigieknél na­gyobb hasznos rakterülettel ren­delkező kamionokkal bővíti gép­parkját a Hungarocamion. A Mercedes- és az Ackerman Frue- hauf-cég kooperációjában gyár­tott 100 köbméteres rakodóterüle- tü szállítójármüvek közül az első már megérkezett Budapestre. Az idén, Európában elsőként, 10 Ilyen új típusú kamion üzembe állítását tervezi a Hungarocamion Nemzetközi Autóközlekedési Vál­lalat. Az eddigieknél 25—30 köb- méterre'l nagyobb rakterületű szállítójárműveket elsősorban bú­torok és konfekcióruházati cik­kek fuvarozására kívánják fel­használni. A votkinszki rádiófelszerelések gyárában (Urdmut ASZSZK), olyan ipari robotok szériagyártá­sát kezdték meg, amelyek men­tesítik a dolgozókat a futószala­gon végzett egyhangú és fáradt­ságos munkától. Az elektronikus segédberende­zések a hidegsajtolás komplex automatizálására szolgálnak. A manipulátorokat két mechanikus „karral” látták el, amelyek a nyers munkadarabokat a prés- automatába beteszik, illetve ki­veszik, majd a szállítószalagra helyezik. Az idei év végéig még három manipulátormodell gyár­tását kezdik meg. AUTÓ—MOTOR Egy Mercedes Coupé ergonómiai szempontból ideális kiképzésű ve­zetőülése, a praktikus elrendezésű, bár kissé konzervatív műszerfal­lal. (KS) Milyen a jó műszerfal? használhatóbbnak az úgynevezett nyitott ablak típusút ítélték, melynél a mutató rögzítve van, és mindig a skálabeosztás mozdul el a megfelelő irányba, ennél ta­pasztalták a legkevesebb leolva­sási hibát. Ezután következett a félkör alakú számlap, majd a teljes kör alakú. Az ilyen óralap- szerűen kiképzett skála leolvasá­sakor akkor kapták a legjobb eredményeket, ha a mutató alap­állása a kilenc órának megfelelő helyen volt. A vízszintes vagy függőleges skálák leolvasása már viszonylag nagy hibaszázalékkal járt a kísérletek során. A kilomé­teróráról a szélvédőre kivetített számok viszont a lehető legjobb leolvasási eredményt adták, hi­szen a vezetőnek közben le sem kell vennie szemét az útról. A minőségi jelzéseknél a színek használata vált be a legjobban, az ellenőrző jelzések viszont mindig fényjelzések. Egy személygépkocsi műszerfa­lán a kapcsolókon, gombokon, lámpácskákon kívül általában 4—5 féle fontos jelzőműszer van. Tervezésükkor igen fontos szem­pont, hogy a megjelenő értékek és változásaik jól észrevehetők le­gyenek, és a vezető a kijelzések­re pillantva a másodperc tört ré­sze alatt megkaphassa a szüksé­ges információkat. A műszerfalon található skálajelzések három csoportba sorolhatók, aszerint, hogy mennyiségi, minőségi, vagy ellenőrző jelzések-e. Mennyiségi jelzés például a sebességmérő ál­lása, minőségi mindaz, ami az üzemeltetéssel járó pozitív vagy negatív jellegű változásokat jel­zi. Ellenőrző jelzés például a ké­zifék behúzását mutatja, de ilyen az egyes kocsikra felszerelt defektjelző is. Pszichológusok megvizsgálták, hogy melyek a kilométerórák legjobban bevált formái. Leg­Fagyvédelem szélle! Kétségkívül* sikere volt az Or­szágos Mezőgazdasági és Élelmi­szer-ipari Kiállításon és Vásáron a „nagy szelet kavaró” kecses toronynak, a közönségnek első íz­ben itt bemutatott mezőgazdasági fagyvédelmi szélgépnek. Ez a faj­ta védekezés minden eddiginél biztosabb és hatékonyabb, ezért a szélgép felállítása bőven megéri a gazdaságoknak, még akkor is, ha csak tavasszal, a hajnali órákban, s viszonylag rövid ideig dolgozik. Annál is inkább, mert az idén a gazdaságok már anya­gilag is érdekeltek a fagy elleni védekezésben: az Állami Bizto­sító 1981-től nem a teljes kárt té­ríti meg, abból 20 százalékos ön- részesedés terheli a termelőket. Népgazdasági szinten igen nagy összegekről van szó; az elmúlt négy év szomorú rekordját mindössze három fagyos éjszaka okozta 1978-ban, amikor a szőlő- és gyümölcsösöKben pusztító fagyért 1,7 milliáTa forint kártérí­tést fizetett ki az Állami Biztosító. Egyetlen, 10 méter magas szél­gép mintegy négy hektárnyi terü­leten védi a növényeket a fagy­károktól. A védekezés lelke a to­rony tetején levő 5,5 méter átmé­rőjű légcsavar. Ez igen nagy se­bességgel forog: egy másodperc alatt 11 kört ír le,' s nemcsak sa­ját tengelye, hanem a torony kö­rül is forog. így a légáramlat nemcsak mindig ugyanazt a sávot éri, hanem hatása minden irány- ba^körkörösen kitérjed. A torony magasságát az óvott növényi kul­túra milyensége határozza meg. A propeller megforgatásához akár egy traktor is elegendő. A szélgép sorozatgyártása várhatóan jövőre kezdődik meg. Dolgozik a napfény A Duna deltájában rövidesen új román város épül, amelynek legtöbb épületét napenergiával fogják fűteni. A Román Energe­tikai Intézet adatai szerint Romá­nia éves „napenergia-potenciálja” akkora energiával egyenlő, amely 10 millió tonna hagyományos üzemanyagból nyerhető. Csak azokat a területeket vették szá­mításba, ahol a napsütéses órák száma évente legalább 1900. A napenergiát a népgazdaság számos területén fogják alkal­mazni. Az építőipari szárítóke­mencéktől kezdve a lakóházak fűtőberendezéséig. Idén ilyen fű­tőberendezéssel látják el a Feke­te-tenger partján* levő „Neptun” üdülőkomplexumot, a következő öt évben pedig az ország ipara körülbelül 50 ezer hasonló beren­dezést állít elő. Új gépek FÉLAUTOMATA ZÖLDSÉGÜLTETÖ GÉP A boszanszka-kosztajnicai me­zőgazdasági gépgyárban új gép sorozatgyártását kezdték meg Jugoszláviában: a félautomata gép zöldségfélék — káposzta, pap­rika, paradicsom stb. — ültetésé­re kiválóan alkalmas, három mű­veletet végez az adott sortávolság és mélység betartásával. Csatla­koztatható hozzá öntöző- és — rö­gös föld esetén — talajporhanyító berendezés is. ÜJ DOHÁNYFÜZÖ GÉP A prilepi (Macédónia) dohány- termelő kombinát szakemberei a dohánytermesztők céljaira ügyes gépet szerkesztettek, amely fel­fűzi és szárításra készíti elő i dohányleveleket. Évente nyolc­száz gép gyártását tervezik, mert a kísérletnél jól bevált: hatszorta gyorsabb vele az eddiginél a fel­fűzés. Energiaszegény korunkban egy­re nagyobb érdeklődésre tarthat számot az az eljárás, amely a napfény energiájának hatéko­nyabb kihasználásán alapszik. A Kertészeti Egyetem zöldségter­mesztési intézetében dr. Nagy József egyetemi adjunktus ener­giatakarékos kertészeti termesz­tési módszert dolgozott ki. Meg­kértük az eljárás ismertetésére. — Mi a módszer lényege? — A váz nélküli fóliás takarás modern, napsütéses hidegágynak tekinthető. Az eljárás minden­képpen többet jelent, mint a ta­laj egyszerű takarása, mert az egész növény fólia alá kerül, és a napenergiát a lehető legna­gyobb mértékben hasznosítja. A géppel — vagy kiskertben kapá­val — kialakított 15—25 cm-es bakhátakra húzott, talajjal rögzí­tett, perforált fólia alatt a növé­nyek gyorsabb fejlődése két-há- rom héttel korábbi termésérést eredményez. Minél magasabb a légtér a bakhát alatt, annál na­gyobb a növények rendelkezésére álló hőtartalék. A váz nélküli fó­liás takarás fő feladata a régi, hagyományos korai zöldségter­mesztés hiányának pótlása, illet­ve az áruellátás biztosítása a ma­gas légterű fóliás hajtatás és a szabadföldi tömegtermesztés kö­zötti időpontban. — Hazánkban mekkora terüle­ten és milyen zöldségeket ter­mesztenek ezzel a módszerrel? — 1979-ben 720 hektáron folyt a váz nélküli fólia alatti haj tatás. Nagyüzemekben az FF 2-es típusú fóliafektetp géppel végzik a fek­tetést. amelynek teljesítménye napi 2 hektár. 1980-ra a nagyüze­mek igénye további 50 darab gép, így a dinamikus területnövekedés folyamatos. Házikertbe is beve­zethető ez a fólián kívül más be­ruházást nem igénylő eljárás: a bakhátakat kapával kell kialakí­tani, és erre kell ráhúzni a per­forált fóliát (így használt fólia is hasznosítható). — Kérem, ismertesse a techno­lógiát. — Egy hektár takarásához 300 kg finomfólia szükséges (vastag­sága 0,04 m, 1 kg fólia mintegy 27 négyzetméter alapterületű). A perforálást nagyüzemekben az FF 2-es gépre szerelt kiegészítő berendezés végzi, házikertben pe­dig villanyfúróval lehet a fólia­tekercset kilyuggatni. Az ágyások szélessége a termesztett zöldség­fajtól függően általában 80—100 cm. A váz nélküli fóliás takarás használatánál — mivel a meleg­igényes növények 4—6 hétig, a hidegtűrő zöldségfajok pedig (sa­láta, karalábé, káposzta) a hajta­tás egész időtartama alatt a fólia alatt maradnak — nagyobb tech­nológiai fegyelemre van szükség, mint a szántóföldi tömegtermesz­tésnél. A növényeket 10—14 nap­pal a hagyományos palántázási idő előtt (dinnye esetében pl. május 10. helyett április 25-e után) kell kiültetni; ha a kiülte­téssel késlekedünk, a hatás — és vele a koraiság — csökken. A ki­ültetéshez jól fejlett, erős palán­tákra van szükség, amelynek ne­velését is korábban kell kezdeni. Nagyon fontos a megfelelő rövid tenyészidejű fajta kiválasztása; két héttel későbben érő fajta ese­tében a takarásnak már semmi hatása sincs. Az ágyasokba a növényeket nagy állománysűrüségben kell ül­tetni; ezzel összefüggésben — mivel teljes mértékben irányított nevelésről van szó — feltétlenül szükséges a megfelelő öntözés, trágyázás és a fólia alatti párá- sabb mikroklíma miatt a nö­vényvédelem. — Meddig marad a fólia a nö­vényeken? — A hidegtűrő növényeken az egész tenyészidőszakban rajta maradhat. A melegigényes növé­nyeknél a levétel időpontja a kli­matikus viszonyoktól és a nővi­rágok megjelenésétől függ. A váz nélküli fóliát eddig legnagyobb volumenben dinnyetermesztésben használták, de a zöldségfajok zö­ménél alkalmazható. ' Az eljárás további előnye, hogy a fóliafektető gépen kívül más beruházást nem igényei. Külön is hangsúlyozni kell, hogy a gép magyar konstrukció, nálunk gyártják és a kidolgozott techno­lógia — az eddig termesztett faj­ták nagy részét is beleértve — tel­jes egészében a mi viszonyaink­hoz készült. Széles körű elterjedé­se forradalmasíthatja a szabad­földi tömegtermesztést. A ter­mesztés további agrotechnikai feltétele — trágyázás, öntözés, növényvédelem — megegyezik a hagyományos eljárással. A tömegtermesztés érdekeit is jól szolgálja ez az új eljárás, mert a palántázott termesztési mód mellett helybevetéssel ol­csóbban tudunk előállítani nagy tömegű árut — fejezte be a 6e- szélgetést dr. Nagy József. B. Geges Mária Kettős hasznosítású baromfi a háztáji gazdaságoknak Uj baromfifajtát hoz forgalom­ba az év végén a Bábolnai Me­zőgazdasági Kombinát. Az új fajtát — a Tetra H-t — a háztáji baromfitartóknak szánják, s a háztáji baromfitartás gazdaságos­ságának javulását várják tőle. A kombinát állandóan korsze­rűsíti, újabb fajtákkal és tech­nológiai eredményekkel teszi gazdaságosabbá partnerei nagy­üzemi baromfitenyésztését. Köz­ben azonban nagy figyelmet for­dít arra, hogy a népgazdaság igényének megfelelően, a háztáji gazdaságokat is segítse. Már né­hány éve évente mintegy 1,5 millió húshibridet több száz ezer tojó- hibrided ad a kisüzemeknek. Nemrég hozta forgalomba Nutra- fosz nevű takarmánykiegészítőt, amely több mint 20 féle, az állati szervezet számára nélkülözhetet­len anyagod — vitaminokat, nyomelemeket stb. — tartalmaz. A tenyésztők olyan gyorsan meg­kedvelték, hogy«alig egy-két hó­nap alatt csaknem egymillió ki­lót vásároltak belőle. A Tetra H-t a bábolnaiak több éves kitartó munkával tenyész­tették ki. Olyan vegyes haszno­sítású állat, amelynek tojás- és húshozama is jóval nagyobb az eddig ismert fajtáknál. Egy tyúk egy tojóév alatt 25—30-cal több tojást ad, mint a leginkább el­terjedt Hampshire fajták. Kaka­sa pedig 10 napos ,,ráadással”, vagyis két hónap alatt eléri ugyanazt a súlyt mint a bábol­nai nagyüzemi broilerek. A kom­binát partnergazdaságai, illetve a fogyasztási szövetkezetek közre­működésével hozza majd forga­lomba a Tetra H naposcsibét. Te­nyésztő j ást is elad azoknak üzemeknek, amelyek a háztáji gazdaságokat szolgálják ki. Á málna szüret utáni védelme Csapadékos nyár végén szüret után is folytatnunk kell a málna permetezését, mert a málna di- meliás vesszőfoltossága a párás viszonyokat kedveli, s így folya­matosan fennáll az újrafertőzés veszélye. A gomba megtámadja a málna hajtásait, vesszőit és levelét. A hajtásokon a rügyek körül ová­lis, liláspiros foltok alakulnak ki. A rügyek megbetegednek és vagy elpusztulnak, vagy csökevényes hajtásokat nevelnek. A foltok közepén apró fekete termőtestek alakulnak ki. A vesszőkön lénye­gében ugyanez a tünet látható, de a foltok itt inkább ezüstös színűek, a kéregszövet pedig fel­repedezik. A fertőzött növényi részek „leforrázott” tüneteket mutatnak. A levélkéken és azok csúcsi részén „V” alakú bámu­lás indul meg. A beteg részeken levő tűszú- rásnyi sötét pontokból — a ter­mőtestekből — parányi spórák szóródnak ki és megfertőzik a Istállótrágya, műtrágya, meszelés Időszerű trágyázási feladatok A kedvezőtlen időjárás, a sok csapadék és vízkárok miatt a jövő évi termés megalapozásá­hoz nagyobb figyelmet kell for­dítani arra, hogy a tápanyagel­látás: a műtrágyázás, a szerves- trágyázás és a mésztrágyázás az ősz folyamán megfelelően történ­jen. A mezőgazdasági művelés alatt álló területeken a tápanyag- feltáródás más évekhez viszo­nyítva jóval nagyobb mértékű volt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a termesztett növények ter­mésprodukciója (fő- és mellék- termék) felülmúlta a korábbit. A nagyobb termés többlet- tápanyagkivonással jár, s a táp­anyagkivonást a gyomok is nö­velték. A tartós és ideiglenes el­öntések, belvizek is kilúgozták a talajt és csökkentették a táp­anyagkészletet, ezenkívül a ta­laj szerkezetét is rombolták. CSÖKKENT A TALAJOK TÁPANYAGTARTALMA Reprezentatív összehasonlító vizsgálatok eredményei is azt bi­zonyítják, hogy a talajokban mért N-, P-, K-tartalom — a ta­valyi hasonló időszakhoz ké­pest — N-ből 40, P-ből 35, K-ból 80 kg hatóanyaggal csökkent hektáronként. Azokban az üzemekben, ahol idei talajvizsgálati eredmények állnak rendelkezésre, a szakta­nácsadási irányelvekben előírt műtrágyamennyiségek felhasz­nálása indokolt. Ahol viszont csak korábbi vizsgálati eredmé­nyekkel rendelkeznek, ott az idén mintegy 10—12 százalékkal több N-, P-, K-hatóanyag alkalmazá­sa célszerű. FEL KELL HASZNÁLNI MINDEN ISTALÓTRAGYAT Sok üzemben, pl. az ököritó- fülpösi Szamos menti, a porcsal- mai Szatmár, a nagyszekeresi Egyesült Erő tsz-ekben, ahol az elmúlt években valamilyen okból csökkentették a műtrágya-fel­használást, a kívánatos többlet esetenként 15—20 százalék is le­het. Más tsz-ekben (pl. a gávaven- csellői Szabadság, a rakamazi Győzelem, a tiszavasvári Munka, a székelyi Búzakalász), ahol a rendszeresen alkalmazott, nagy adagú műtrágyázás és istáló- trágyázás hatására a talaj táp­anyagellátottsága kedvező, ele­gendő a talajvizsgálati eredmé­nyek szerinti adag alkalmazása. Az istálótrágya-készletek mara­déktalan felhasználása most kü­lönösen fontos, hogy egyéb ked­vező hatások mellett ezzel is el­ellensúlyozzuk a túlnedvesedett talajon végzett gépi munkák ta­lajszerkezetre gyakorolt ked­vezőtlen hatását. A MESZEZÉS CÉLSZERŰSÉGE A megye 140 520 hektár erősen savanyú és több mint 300 000 hek­tár savanyú kémhatású talaján addig is, amíg a melioratív me- szezés nagyobb mértékű nem lesz, a mésztrágyázást minél na­gyobb területre célszerű kiter­jeszteni. Ugyanis a talajok elsa- vanyodása nagymértékben ve­szélyezteti a műtrágyák érvénye­sülését, s a potenciálisan nagy termőképességű fajták, illetve hibridek alkalmazásának gazda­ságosságát. A javasolt mésztrágyamennyi- ségek a talaj kötöttsége, pH-ja és savanyúsága (yl) figyelembevé­telével laza és középkötött tala­jon: 1,0—1,5 tonna, míg kötöt- tebb talajoknál 1,5—2,0 tonna hektáronként. Mésztrágyázásra az Eger környéki felnémeti mészkőpor a legalkalmasabb, amelynek tonnája 154 forint. A mésztrágyázás költsége a szállí­tási távolság függvényében 1,5 to/ha adagnál 5—600 forint, 2 to/ha dózisnál 900—1000 forint között alakul. A mésztrágyázást főleg pozitív mészreakciójú, illet­ve mészigényes növényeknél ér­demes végezni. Ilyenek többek között a különböző gyümölcsfa­jok, a cukorrépa, lucerna. A mésztrágyázás a? növények Ca- igényének biztosításán túl ked­vező hatást fejt ki a talajszer­kezetre, könnyebbé teszi a talaj­művelést, s hatására a termés mennyiségi növekedése mellett, általában javul a termés minősé­ge is. A mésztrágyázásnál és műtrá­gyázásnál a kivitelezés minősége is rendkívül fontos, ezért kerül­ni kell a teljesítményt ugyan nö­velő, de a szórás egyenletességét rontó nagy szórástávolságot. Dr. Margittay Miklós, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás málnahajtásokat. A fertőzött he­lyeken fejlődő gombafonal-szöve- dékben keletkeznek késő ősszel az új kitartó képletek. Ezek át­telelnek és tavasszal a belőlük kiszabaduló spórák indítják meg az első fertőzéseket. A sűrű telepítésnél, a támasz nélküli művelésnél és az erősen párás termőhelyeken a kórokozó gyorsan elszaporodik, ezért a málna termesztése ezeken a he­lyeken kevésbé biztonságos. Az erős napsugárzásnak kitett tala­jokon sem számíthatunk sikerre, mert itt a málnatövek legyengül­nek és a gombának könnyen ál­dozatul esnek. Az ilyen helyen telepített málnatövek talaját vé­konyan szétteregetett komposzt- tal lehet védeni az átforrósodás- tól. A*7' sikeres --málnaíermesztés alapja — a növények betegsé­gektől mentesen való nevelése — a málna környezeti igényeinek optimális kielégítésében rejlik. A málna közismerten talajzsaroló növény. Az elég nyirkos, mély rétegű, tápanyagban gazdag, nem túl kötött .talajokban terem a legjobban, ahol sok levegőt és teljes napfényt kap. Egészséges fejlődését szakszerűen és kellő időben végzett 0,3 százalékos Re- cin Superes, vagy Miltox Spe- ciálos permetezésekkel tudjuk biztosítani. A gombabetegség elleni véde­kezést célszerű kombinálni a málnagubacsszunyog elleni per­metezéssel, mert a szúnyog nős­tényei ilyenkor keresnek meg­felelő tojásrakási helyeket. Jó hatású készítmény e kártevő el­len a 0,1 százalékos Bi 58 EC. vagy a 0,15 százalékos Unifosz 50 EC. A kombinált permetezések­kel, azok inszekticid komponen­sével elsősorban az éppen akkor repülő egyedeket lehet elpusztí­tani, és így a kártevők egyedszá- mát csökkenteni. A málnagubacsszunyog fő ve­szélyessége rejtett életmódjában rejlik. A nőstények a rügyek tö­vébe, csomókba rakják le tojá­saikat. A néhány nap múlva ki­kelő lárvák azonnal a*bőrszövet alá — hozzáférhetetlen védőhely­re húzódnak. A lárvák kártétele következté­ben 20—30 mm hosszú, általában gömbölyded, repedezett felszínű megvastagodások, „gubacsok” keletkeznek. Ezek akadályozzák a nedvkeringést, a növény egyen­letes és zavartalan fejlődését, valamint hajtásfonnyadást és száradást idéznek elő. A málnagubacsszunyog és a málna didimellás vesszőfoltossá­ga ellen leghatékonyabban a fer­tőzött, letermett vesszők tőből való eltávolításával és elégetésé­vel — kemikáliák felhasználása nélkül — védekezhetünk! A jövő évi bő termés érdekében az idei hajtásokat is vágjuk vissza 100—120 cm magasságban, mert az elsűrüsödött, elhanyagolt málná­sok csak jelentéktelen mennyi­ségű termést hoznak és jóval ha­marabb szorulnak felújításra. Dr. Széles Csaba ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Új módszer a jövő évi zöldségtermeléshez Váz nélküli fóliás takarás I KISTERMELŐK-KISKERTEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents