Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-06 / 209. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. szeptember 6. Imitált földelés a dugaljban MIT MOND AZ 1600-AS SZABVÁNY? Szívesen veszi a bejelentést a IKSZV Piacnap Kisvárdán A kisvárdai piacon hetente két alkalommal, csütörtökön és vasárnap nagy az árukínálat, sok a vevő. Egy- egy ilyen piaci nap forgalmas, mozgalmas, minden megtalálható itt, amit a vevő keres. A* időjárás ellenére bőséges » kínálat. Pulóverek, ingek, ruhák bősége. Baromfi piac. Nagy virágválaszték. Vincze Péter felvételei Az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat szakemberei nemcsak Nyíregyházán, a Tanácsköztársaság tér 10. szám alatt — ahonnan panasz érkezett —, hanem másutt is találnak olyan épületet, ahol még a konyhában sincs földelt dugalj. Az meg már egy külön felelőtlen magatartás, amikor „imitálják” a földelést. Hiszen így vasalót, kávéfőzőt, hűtőgépet és egyéb, csak földeléssel használható berendezést úgy működtetik a lakók, hogy mit sem sejtenek az életveszélyről! Sajnos, ilyenekre is rábukkannak az ellenőrzések során. — Nagyon el volt Hanyagolva ez a terület — magyarázza Baji László, a vállalat műszaki vezetője. — Egyszerűen nem vették komolyan, még az átadásoknál sem ellenőrizték. Pedig a Magyar Szabvány — az 1600-as — már régen előírja, hogy a vizeshelyiségekben — konyhában, fürdőszobában, W. C.- ben — földelt dugaljakat Ítéli elhelyezni. Szerencsére ma már az új épületeket enélkül átvenni nem lehet... Földelésmérés Nyíregyházán, illetve a vállalathoz tartozóan mintegy 7200 állami kezelésben lévő bérleményt tartanak nyilván. Ennek mintegy 90—95 százalékában van, a többiben nincs megfelelő, biztonságos földelés. Igazában csak öt éve végez, illetve végeztet rendszeres földelésméréseket a vállaNépszerűek a szocialista brigádok körében a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai. Mint a múzeum közművelődési csoportjától megtudtuk, megyénkből is több munkahelyi csoport kereste fel az állandó és időszaki tárlatokat. „Szabad szombat” címmel ismét meghirdetik a gyorsan kedveltté vált múzeumi brigádsétát. A Nemzeti Múzeum „háziasszonyai”, tárlatvezetői először a brigádokkal a múzeum épületét ismertetik meg, majd a díszteremben a látogatók megtekinthetik a magyar koronát és a koronázási jelvényeket. A kiállítások a honfoglalástól 1849-ig mutatják be Magyarország történetét. Székesfehérváron a Szent István-bazilika romjai között találták meg III. Béla király és felesége koporsóját. A kilat a GELKA-val. A szabvány szerint az épületekben minden három évben el kell végezni a földelésmérést. Ez nagyjából már megy, de a restancia felszámolásához még kell néhány év. — Pedig ezután még nagyobb lesz a szigor — folytatja a műszaki osztályvezető. — Nemrég jelent meg a már említett szabványnak egy módosítása, amely a földelt dugalj felszerelését megköveteli a lakószobákban is. Az építőipar már hellyel-közel rátért a szabvány Követelményeinek végrehajtására; az új épületek zöme már így készül. Életveszély — Mi lesz a régi épületek sorsa? — Egyelőre arra törekszünk, hogy minden kezelésünkben lévő bérlemény vizeshelyiségében — vagy ahol földelésre kötelezett készüléket üzemeltetnek — ott legyen az igazán földelt dugalj. A lakószobák földelése még nincs általánosan elrendelve. — Mi indokolja a földelt dugalj felszerelését a szobákban? — Az életveszély. Nagyon sok helyen használnak a szobában is földelésre kötelezett készüléket — például vasalót, hűtőszekrényt, kávéfőzőt —, amely testzárlat esetén köny- nyen bajt okozhat. A korszerű tüzeléstechnikával — például gáz-, táv- és központi állításokon látható a koporsókban talált ezüst halotti korona, jogar, kard és a királyné ruhájának maradványa: az aranyszálból horgolt és vert csipketöredék. Láthatók az Anjou-kor lovagi fegyverzetei. Mátyás király díszes trónkárpitja, és a Dó- zsa-felkelés valamint a mohácsi csata emlékei. A török hódoltság korából maradt ránk a rátétes mintával díszített török vezéri sátor, melyet lófarok jelvények vesznek körül. Erdély aranykorának gazdagságát szemléltetik az erdélyi ötvösműhelyek remekei. A kuruc kort fegyverek idézik. Végül a reformkor, az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékeit láthatják a történeti séta résztvevői. (r. g.) Vendégségben fűtés — sok testeit, azaz földelt vezeték került a szobákba i§. Soron kívül — Ki fedezi a költségeket, illetve mennyit vállal ebből az állam? — Mi a méréseket háromévente elvégezzük. Ez díjtalan, mint ahogyan az is a vállalati költségeket terheli, amikor a felújítások során végzünk korszerűsítéseket — tehát megépítjük a hiányzó földelést is — az elektromos berendezéseknél, hálózatnál. A menet közben végzett munka — ehhez tartozik a földvezeték kiépítése is — a lakókat terheli. Kivétel az, ha a földelés "kivitelezői hanyagságból nem készült el. Mint például az „imitált” esetekben is. — Mi a teendő, ha ilyen nem létező földelést tapasztalunk a lakásban? — Szívesen vesszük a bejelentéseket. Az ilyen helyeken soron kívül elvégezzük a méréseket, illetve bekötjük, vagy — ha ez is szükséges — megépítjük a központi földelést. — Hogyan járjanak el a nem állami épületekben lakók? — Az épület jellegének megfelelően — közösen, szövetkezeti alapon, vagy egyénileg — a saját költségükön, saját érdekükben végeztessék el ezt a munkát a megfelelő szakemberekkel. Tóth Árpád lavuló belvízhelyzet Az augusztus végén és szeptember elején hullott csapadék megemelte a Felső- szabolcsi-öblözetben a belvízcsatornák szintjét. Ezért kevéssel nőtt az elöntött területek nagysága is. A szeptember 4-i felmérés alapján- Felső-Szabolcsban 6300 hektárt borít víz. Ezekről a területekről folyamatosan szi- vattyúzák a belvizet, s az el- mtyt napok kedtfp^cydőjÁrá- sának hatására lassan visz- szahúzódik a víz. Jelenleg hat stabil és két hordozható szivattyú üzemel, s 24 óra alatt 1,1 millió köbméter vizet emel vissza a csatornákba. Amennyiben újabb csapadék nem lesz, erősen csökkenthető a belvízzel borított terület nagysága. Hajdúságban Múzeumi séták szabad szombatra A Legfelsőbb Bívóság állásfoglalása Kinél romlott el a kocsi? Használt autót vásárolt egy tisztviselő. Nem sokkal később túlzott olajfogyasztást tapasztalt, emiatt a kocsit többször javíttatta, de sikertelenül. A szakemberek közölték vele, hogy az autó rendbehozatala 30 ezer forintba kerülne. Az illető ennyit nem volt hajlandó áldozni és az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapításáért pert indított. A kihallgatott igazságügyi szakértő szerint a baj oka az, hogy az előtöltést szabályozó membrán elromlott. Ez okozta a motor túlzott olajfogyasztását, majd az olajhiány következtében az alkatrész eltörött. A motornak ezt a hibáját a szakszerűtlen üzemeltetés okozta már az új tulajdonos kezében. A vevő is szakértői véleményt szerzett be. Ez — az igazságügyi szakértő álláspontjával szemben — a bajt porlasztóhibára vezette vissza, ami a dugattyú besülését és a további bajokat előidézte. De mindez már az adásvétel időpontjában is fennállott, ami az autó értékét lényegesen csökkentette. Az alsófokú bíróságok az igazságügyi szakértő véleményét fogadták el és a keresetet elutasították. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság új eljárás lefolytatását rendelte el. — Az igazságügyi szakértő a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnően nagy érték- különbséget nem állapított meg, mert szerinte a hibát a vevő okozta — hangzik a határozat. — A másik szakértő ellentétes álláspontra helyezkedett. A két vélemény között lényeges eltérés van, amit az Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság állás- foglalásával kell tisztázni. Csak ezután hozható megnyugtató döntés. Amatőr alkotók találkozója Országos kiállításra készülődnek az amatőr ipar- és népművészek. A mesterségbeli tudást és a művészi kifejezőkészséget is mérlegre tevő találkozó színhelye Dunaújváros lesz november végén. Ezt a rendezvényt készíti elő a Szakszervezetek Hajdú és Szabolcs megyei Tanácsa, valamint a debreceni Kölcsey Ferenc megyei Művelődési Központ közös szervezésű kiállítása. A debreceni művelődési központban ezen a héten látható az amatőr alkotók beküldött munkáiból válogatott anyag. Szabolcs-Szatmárból tíz egyéni alkotó, illetve kollektíva küldte be szabad időben készített munkáit. Fafaragások, rézdomborítások, kézimunkák, különleges varrot- tas technikával készült garnitúrák mellett a kollekció érdekességei Baloghné Béres Györgyi jóvoltából a női kezektől ritkán látható csontfaragások illetve a lószőrből font ékszerek. Dicséretre méltó, hogy középiskolás diáklányok csoportja is jelentkezett a kiállításra: a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium és Szakközépiskola kollégistái tanárnőjük irányításával készített kézimunkával pályáztak. A kiállítás idején a rendezők arról is gondoskodtak, hogy az alkotók a találkozón kicseréljék tapasztalataikat. Üzemi lapokban olvastuk Az iskolaszövetkezetek helyzetéről tárgyaltak a közelmúltban Mátészalkán a szövetkezetpolitikai munkatársak. Az üzemi lap augusztus 15-1 számában Harsányi Béla összegzi a tanácskozás eredményeit. Ebből idézünk néhány adatot: „1977-ben hat, míg 1979-ben már tizenegy iskolaszövetkezet működött megyénkben. 1977-ben 725 fő. 1979-ben az iskolaszövetkezeti tagok száma 1142 fő. A részjegyállomány 1977-ben 18 millió, 1979-ben már 28,5 millió forint... Bár az iskolaszövetkezetek megyénkben nem hosszú múltra tekintenek vissza, de máris érezhető közreműködésük a fiatalok kereskedelmi pályaválasztásánál.” A vasutasok augusztusi lapja ezúttal a KISZ-fiatalok tevékenységéről közöl cikket. Megtudjuk, hogy az utóbbi két évben 285 tonna fém- és 28 mázsa papírhulladékot gyűjtöttek össze. A beadott újítások közül évente 60—70 a fiatalok munkája, a gazdasági haszon 600—800 ezer forint körül mozog. Jelenleg 61 ifjúsági brigád közel hatszáz taggal dolgozik. A Ki minek mestere szakmai-politikai vetélkedőben évente 10—12 szakmában egy-kétszázan versenyeznek. A tavasszal befejeződött oktatási évben 37 ifjúsági vitakör* működött, ahol 750 fiatal vett részt, mellette az aktivistáknak és az alápszervezetí titkároknak külön tanfolyamokat szerveztek. A legutóbbi kongresszus óta növekedett a taglétszám. Az akkori alig ezer KISZ-tag helyett, ma már 1330-an tagjai a 41 alapszervezetnek. Az üzemi lap augusztusi számában a „Jog- és hatáskörök decentralizálása” c. írást találtuk igen lényegesnek. Ebből ugyanis megtudtuk, hogy 1981. január 1-től új vállalati szervezeti és ügyrend kerül kiadásra, ami szerint a vezetők hatáskörének bővítésére fog sor kerülni. így például a béremelésre, célprémiumra vonatkozóan az üzemvezetők és a művezetők is dönthetnek saját területükön. A fizikai dolgozók felvétele művezetői hatáskörbe fog tartozni. Fizetetten szabadságot az üzemvezetők és művezetők is engedélyezhetnek, eltávozásra műszakbeosztásra vonatkozóan a művezetők dönthetnek. Fegyelmi büntetést az üzemvezetők és művezetők is adhatnak a Munka Törvénykönyve szabályai szerint. MEZŐS? Az üzemi lap legutÓDDi számában arról tájékoztatják a dolgozókat, hogyan teljesítették a kongresszusi munk^ verseny folytatásaként az 1980 első félévére tett felajánlásokat. A következőket tudjuk meg: 5 millió megtakarítást értek el elsősorban a jobb szabástervek készítésével és azok betartásával. Az energiamegtakarítás értéke meghaladta a 370 ezer forintot, és a folyamatos munkanap-fényképezéssel 17 ezer normaórát takarítottak meg. A gyártásközi ellenőrzés fokozásával tovább csökkent az ezer forint termelési értékre vetített selejtkár. DOHÁNY FERMENTÁLÓ Az év elején a vállalatnál jöttek-mentek a névtelen levelek, amelyek szemre nagyon, tetszetősek voltak: a közérdekű' bejelentés látszatát keltették. Csak az volt a szépséghibájuk, hogy (számos külső szerv alapos vizsgálata után) nem bizonyultak igaznak — olvastuk a lap legutóbbi számában. A vizsgálódások után irattárba kerülhettek volna ezek az ügyek. Mégsem ezt választották. A szóbeszédnek a kollektíva teljes nyilvánossága előtt vetettek véget. Rendkívüli termelési tanácskozáson ismertették a sorozatos névtelen levelek tényét. Velük együtt azokat a reális gondokat, problémákat, amelyek foglalkoztatták a vállalat vezetőit. Elismerték, hogy voltak lazaságok és érte kár a társadalmi tulajdont is. Felsorolták a felelősök nevét, azt, hogy ki, milyen felelősségre vonásban részesült. Alvó betörőt fogtak A 22 éves Torna Gyula ti- szavasvári lakos esetéből hónapokig tartó sikeres bűncselekmény-sorozatára egy üveg pezsgő tett pontot. A foglalkozás nélküli Torna tavaly nyáron észrevette, hogy nyitva felejtették Tisza- vasváriban a Kábái János Általános Iskola egyik ablakát. Bemászott, a nevelői szobában lévő szekrényt egy tollbetéttel kinyitotta és ellopott egy kazettás magnót, egy mikrofont és egy futball- labdát. A lopást felfedezték, de a tettes nem került elő. A siker felbuzdította Tornát és december 29-én este részegen ismét elment az iskolához, s bár ekkor nem talált nyitott ablakot, egyet benyomott, s erősítőt, hangfalat, mikrofont és egyéb apró tárgyakat vitt magával. Ez év márciusában harmadszor is megismételte a betörést: ekkor egy rádióval, magnószalagokkal, kézilabdával és tollaslabdaütőkkel távozott. Május 16-án új helyszínt választott magának Torna. Éjszaka ittasan ment el a 3-as számú italbolthoz, betörte az ablakot, bemászott és kutatni kezdett. Egy fiókban 357 forintot talált, az irodában számológépet, öngyújtót, és egyéb kisebb értékeket csomagolt össze, aztán kinyitott egy üveg pezsgőt és megünnepelte vele sikerét. Míg ivott, addig sem vesztegette idejét, kikészített az ablakba néhány üveg bort és pezsgőt, mielőtt azonban elindult volna, elnyomta az álom és reggel az italbolt dolgozói ébresztették fel. Az alkoholista Torna Gyulát a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal, kisebb értékre elkövetett lopásért 1 év 2 hónapi börtönbüntetésre ítélte, két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és kötelezte, hogy az alkoholisták kényszergyógyításának vesse alá magát. Kártérítésre kötelezni sem kellett, mert az iskolából ellopott tárgyakat megtalálták nála, az italboltból pedig nem sikerült elvinnie semmit. Az ítélet jogerős.
