Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-04 / 207. szám
1980. szeptember^ KEL.ET-M AGYARORSZÁG 7 Napenergia fűtésre Az energiahordozók árának növekedése meggyorsította a napenergia felhasználásával kapcsolatos kutatásokat szerte a világóra. Ez a munka több fronton folyik. Földünkön már működik néhány naperőmű, amelynek berendezései a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítják át. A naptükrök a napsugarakat a napkazánhoz koncentrálják, itt gőz képződik és a gőzgép segítségével hajtják meg az áramfejlesztőket. A másik út: az űrkutatásban jól bevált szilicium napfényelemeknek földi célokra történő adaptálása. Sajnos e téren elsősorban a sziliciumelemek magas ára miatt gyors eredményeket nem lehet várni, de remény van arra, Jipgy^.p.yolcyanas évtized végére sikerül leszorítani a sziliciumelemek árát. A harmadik út a képünkön látható „napház”, amelyet úgy terveztek és építettek meg, hogy a napsugárzás különösebb berendezések nélkül felhasználható fűtési célokra. A napsugárzás energiáját felfogó kollektorokban felhevített víz a melegvíz- tárolóba kerül. Innét a meleg vizet el lehet vezetni fűtési és főzési célokra. Ennél a „napháznál” a fűtést padlófűtés formájában oldották meg, tehát a meleg vizet a padlószint alá vezetik. Természetesen ilyen napházakat csak olyan vidékeken érdemes építeni, ahol magas a napsütéses órák száma évi átlagban. (KS) Földgázból villamos energia Alacsony kalóriaértékű földgáz hasznosításának tervein dolgoznak az alföldi olajiparban. Mint ismeretes a közelmúlt geológiai vizsgálataival megállapították, hogy a Közép-Alföld térségében, elsősorban Kisújszállás, Fegyvernek körzetében viszonylag jelentős olyan gázkészletek vannak, amelyeknek elég nagy a nem éghető tartalma, közvetlen ipari, vagy háztartási célfogyasztásra nem alkalmas. A tervek szerint a kitermelt gázt Kisújszálláson gyűjtik össze, majd távvezetéken a Tiszai Hőerőműbe szállítják. Az erőműben a drága fűtőolaj helyett a lényegesen olcsóbb, alacsonyabb fűtőértékű gázt égetik el és nyernek belőle villamos energiát. Jelenleg a beruházás felszíni, technológiai rendszerének a tervezése, valamint a föld alatti kutak, a gáztelepek művelési terveinek kimunkálása van folyamatban. A program szerint a Kisújszálláson épülő gázüzemből a Tiszai Hőerőműig 90 kilométer hosszú gázvezetéket építenek s ezen évente legalább fél- milliárd köbméter gázt továbbítanak. AUTÓ-MOTOR Számítógép az autóban Az elektronika járműipari alkalmazását 1958-ban kezdték meg. A haszonjárművekben ekkor állították üzembe első ízben a szlliciumdlódákat a váltakozó áramú dinamók áramának egyen- irányítására. A hetvenes évtized végén a Chrysler-Slmca gyár Horizont SX típusába számítógépet építettek be. Ennek adatait a gépkocsi vezetője digitális jelek formájában egy műszerlapról olvashatja le. Számokban kapja tehát a vezető az információkat a pontos időről, a benzintartályban az üzemanyag állásáról, a gépkocsi fogyasztásáról, a lefutott kilométerekről, az indulástól megtett távolságról, az átlag- sebességről, az átlagfogyasztásról stb. A Chrysler-Simca Horizont SX számítógépének a műszerfala. (K. S.) A Horizont SX típusú gépkocsit sebességprogramozó rendszerrel is ellátták, ezt a vezető a kormányháztól balra kinyúló kis kar segítségével működteti. A programozó berendezés az 50 km/óránál nagyobb sebességnél automatikusan tartja a vezető által kiválasztott és beprogramozott sebességet. Néhány amerikai és angol gépkocsitípusban a fedélzeti számítógép más szolgáltatásokat is nyújt: klgyújtja a mennyezetlámpát, szabályozza a fűtést, a ventillátort és piros jelzőfényt működtet, amennyiben az ajtó nincs jól bezárva. KISTERMELŐK- KISKERTEK Fahamuval a levéltetvek ellen Feltámad! ükapáink növényvédelme? Bőrpótló anyag Az NDK klinikáin már félezer balesetet — főleg égési sérülést — szenvedett emberen alkalmazták sikerrel a „Syspur-Derm” nevű időleges bőrpótló anyagot. A lipcsei egyetem és a schwarz - heidei műanyagipari kombinát kutatóinak együttműködésével kifejlesztett „Syspur-Derm” poli- uretánhab alapanyagú bőrpótló egész Európában egyedülálló gyógyászati segédeszköz. Eddig 26 országban szabadalmaztatták. Antihormonna! a kártevők ellen Hároméves kutatómunka után a növényvédelmi kutatóintézet munkatársainak olyan antihor- mont sikerült előállítaniuk, amely megváltoztatja a rovarok természetes hormonműködését, s végül elpusztítja a kártevőket. Mindezt azonban anélkül teszi, hogy más élőlények — így az ember — idegrendszerét, egészségét károsítaná. A rovarok hormonműködését befolyásoló mesterséges anyag már a valóban korszerű növényvédelem előhírnöke, s alkalmazása talán még ebben az évszázadban feleslegessé teszi a rendkívül hatásos, ám környezetet károsító hagyományos növényvédő szerek használatát. Az antihormon természetesen még csak laboratóriumi termék. A közeljövő további kísérletei, s a gyártási próbák döntik el, hogy a lombikokból mikor kerülhet permetezőtartályokba az új anyag. A mezőgazdasági nagyüzemeknek, a kiskerttulajdonosoknak a különféle növényvédő szerek valóságos arzenálját kínálja a kereskedelem. Hovatovább egy-egy kártevőfajtára tucatnyi méreganyag jut, és sokan úgy tartják, hogy szakember legyen a talpán, aki naprakészen nyomon tudja követni a sűrűn piacra kerülő újdonságokat. Az amatőrök számára pedig szinte áttekinthetetlenné vált a kínálat. Talán ez is magyarázza, hogy a hobbikertészek közül mind többen térnek vissza ükapáik kezdetleges, ám sokak szerint eredményes növényvédelmi módszeréhez. A hagyományfelújítók az intenzív mérgek helyett fahamuval gyilkolják a káposztafélékben garázdálkodó tetveket és mészporral űzik, ölik a falánk meztelen csigákat. Esküsznek ..vegyszereik” hatásosságára és porosodni hagyják permetezőkannáikat. Érdekes a régimódi „újmódi- ról” az agrokémikusok véleménye. Egyáltalán nem tartják badarságnak a fahamus-meszes védekezési módszert. A fahamu lúgos kémhatásával, továbbá nedvszívó tulajdonsága miatt ugyanis valóban pusztítja a káposzta, a karalábé, a karfiol stb. levéltet- veit, emellett káliumtartalmával „műtrágyaként” táplálja is a növényeket. A mészpor — ugyancsak nedvszívó hatása miatt — szintén alkalmas szer a meztelen csigák elriasztására, s ha úgynevezett savanyú talajra szórják ki, még a föld termőképességét is javítja. A teljességhez azonban az is hozzá tartozik, hogy az újra divatba jött ősi módszerek csak a kiskertekben alkalmazhatók. A nagyüzemi növénytermesztésben megoldhatatlan lenne ez az eljárás, nem szólva arról, hogy a modern vegyszerek hatóképessége sokszorosan felülmúlja a hamu és mész hatását a kártevők pusztításában. A látszatra túl sokféle és sokszor azonos rendeltetésű permetezőszerekre szükség van, már csak azért is, mert bizonyos idő elteltével egyes kártevők a sokáig alkalmazottai szemben rezisztenssé válnak. Az sem mindegy, hogy a növény fejlődésének egyes szakaszaiban milyen vegyszerrel védekezünk. A fahamu és a mészpor alkalmazásával tehát meg lehet próbálkozni a kiskertekben, de tisztában kell lenni azzal, hogy ezek a „vegyszerek” ott sem mindenre és nem mindenkor alkalmazhatók. Ezért nem árt olykor mégiscsak elővenni a porosodó permetezőkannákat és a nagy hatású vegyi anyagokat is bevetni a kártevők ellen. Ráb Erzsébet A Kazah SZSZK Tudományos Akadémiájának vegyipari kutató- intézete az alma-atai gyümölcsös szőlőtermesztési kutatóintézettel együttműködve új fagyvédelmi módszert fejlesztett ki. A hidegre érzékeny növényeket glicerinből, vízből és asztalosenyv- ből álló keverékkel permetezik be. A keverék a növény felszínén szőrmére emlékeztető védő- burkolatot alkot, amely biológiailag teljesen ártalmatlan, és védi a növényt a fagy ellen. A „bundát” az eső lemossa. Á szilva védelme sem lebecsülendő A víztakarékos cseppenkénti öntözés A korszerű öntözéstechnikával szembeni elvárások: lehetőleg automatizálható legyen, kévés emberi munkát igényeljen, az általa öntözött növényeknek megfelelő vízutánpótlást adjon és ne akadályozza az optimális időben végzendő agrotechnikai munkákat. Ugyanakkor az öntözéshez rendelkezésre álló vizét, ennek mind nagyobb költsége miatt, a lehető leghatékonyabban hasznosítsa. A legkedvezőbb feltételeket ezekhez az elvásárokhoz a csepegtető öntözés teremtheti meg, akár a folyamatosan, valóban cseppenként adagoló, akár a naponkénti, vagy két, de legfeljebb háromnaponkénti, néhány órás öntözési időtartammal működő, szakaszos, vagyis kortyonként adagoló formája kerül bevezetésre. Ez ugyanis nemcsak korszerű, ‘kis kézimunkaigényű, hanem takarékos vízfelhasználású is. A csepegtető öntözés annak ellenére, hogy az elvet a csöves altalajöntözés egyik lehetőségeként leírva, már 1925-ben, majd 1931- ben ismertették, lényegében a műanyagok tömeges alkalmazásával vált megvalósíthatóvá. NŐNEK A KISTERMELŐK ÖNTÖZÖTT TERÜLETEI Napjainkban már valóságos diadalutat jár be ez az öntözési mód, és nem is elsősorban az új szerűsége, hanem számtalan előnye és a gyakorlatban is bebizonyosodott gazdaságossága következtében. Olyan tapasztalatok birtokában ajánlják az alkalmazását. amelyek szerint almásokban három év átlagában 40-80%- kal, szőlőben öl? év átlagában 30— 60%-kal nagyobb terméssel fizetett. A hetvenes évek elejétől nálunk is megindultak a csepegtető öntözési kísérletek, és jelenleg már ezer hektár körüli a csöpög- teto öntözéssel berendezett területünk, főképpen almagyümölcsösökben és körülbelül 20 hektáron szőlőültetvényekben. A kistermelők csöpögtető öntözéssel ellátott területei pedig szinte napról napra nőnek. Felismerték ugyanis azt a sajátosságait is, hogy azon kevés technikai megoldások közé tartozik, amelyek előnyei a kiskertekben, háztájiakban is maradéktalanul hasznosíthatók, és elfogadható költségráfordítással megvalósíthatók. Hazánkban 1960- ig kétezer hektár üzemi felületen irányozták elő a fejlesztést. A várható tényleges igény azonban ennek éppen az ötszörösére becsülhető. Az elmúlt évtől már a fólia alatti és szabadföldi zöldségtermesztésben, legújabban pedig a dísznövényeknél, közülük is főképpen a növényháziak termesztésénél, de a szőlőoltványok, valamint egyéb faiskolai növendékek. elsősorban konténeres növények nevelésénél is megkezdődött a csepegtető öntözés alkalmazása. A növények egyedi vízellátását is megoldhatja. A TALAJNEDVESSÉG OPTIMUMA A csepegtető öntözés folyamatos vagy csöppenkénti öntözési módjánál a növényállomány víz- költ, másrészt inkább üzleti okai szükségletét a talaj nedvességtar- vannak. Nálunk eddig legeltertalmának állandóan optimális szinten tartásával biztosítják. Ez lényegében azt jelenti, hogy az ilyen típusú öntözőberendezéssel a növényállomány fogyasztásának megfelelő vízmennyiséget kell pótolni. Mivel még nem tisztázott eléggé a szabadföldi növény- állomány vízfogyasztásának napi üteme, ezzel a csöppenkénti öntözési móddal a vízadagokat egésznapos, vagy ehhez közeli öntözési időtartam alatt juttatják ki. A szakaszos vagy kortyonként csöpögtető öntözésnél viszont a talajnedvesség optimális szintjének fenntartásához szükséges vízadagokat naponta, vagy két-, legfeljebb háromnaponkénti, néhány órás öntözési időtartamokkal adagolják ki. Ennek nyomán a talaj nedvességtartama jelentéktelen eltérésekkel állandóan az optimum körül ingadozik. Mindebből az is következik, hogy amíg a többi öntözési módszer alkalmazása többé-kevésbé meghatározza az egy ízben kiöntözhető vízmennyiség alsó határát, a csöpögtető öntözésnél ilyen határ gyakorlatilag nincs. A kiöntözhető vízmennyiség az erre kiépített berendezéstől függően változó ugyan, de minden esetben rendkívül csekély. Ezért a jó berendezés és megfelelő használata mellett a párolgási veszteség sokkal kisebb, mint más öntözési módokkal. A talaj felületéről elpárolgó és a talaj felszínén elfolyó vízveszteség főleg a kortyon- kénti módszernél fordulhat elő, helytelenül megválasztott vízadagolási intenzitás esetén. ÖNTÖZÉSI VÁLTOZATOK A csöpögtető öntözésnek nagyon sokféle változata ismert már, de ez a változatosság termesztési szempontból csak részben indojedtebbek a szőlőben, sövény- gyümölcsösökben a tanrendszerre, egyéb fáknál akár az alsó ágaikra is felerősíthető szárnyvezetékek növényhelyenként fúrt nyílásaiba szorított, rövidebb- hosszú egyenes, vagy spirálalakba csavart vékony, úgynevezett bajusz csöpögtető csövekből a vizet cseppekben adagoló, triklón rendszerű berendezések. Valamennyiük közös jellemzője egyébként az, hogy a víz egyvo- nalban, a csöpögtetőszárny mentén kerül a talajba, ahol a be- nedvesedő gócok többnyire összeérnek. Folyamatosan, naponta üzemeltetve, akár 3—5 mm víz- mennyiség is kiadható velük egyszerre. A fejlett növények átlagos körülmények között körülbelül ennyi vizet fogyasztanak naponta. Ez a csapadékos, hűvös napon 1—2 mm-re, sőt ez alá csökkenhet. Meleg, napos, száraz időben viszont 6—8 mm-re is felmehet. Feltéve, hogy található a talajban a növények számára elegendő, könnyen felvehető víz. A csöpögtető öntözés létesítésének és zavartalan, folyamatos üzemeltetésének előfeltétele a rendelkezésre álló víz jó minősége, az eldugulásveszélyt előidéző szennyezettségtől való mentessége . A nyomásigénye minimális, de ennek fenntartása mindenképpen szükséges. Ezért a csöpögtető öntözőberendezések alkalmazására inkább a zárt nyomócsőhálózattal működő öntözőrendszereink lesznek felhasználhatók. Az eddig kialakított nagyobb berendezések is ilyen öntöző vagy vízvezeték-hálózathoz kapcsolhatók. A vízvezető csőhálózat nyomása azonban általában nagyobb a csöpögtető öntözés igényénél. Az öntözőrendszerekben szállított víz tisztasága sem kielégítő a legtöbb már ismert csöpögtető- test-típus eltömodésmentes működéséhez. Komiszár Lajos A palántanevelésnél is hasznosítható a csepegtető öntözés. a fa teljesen legyengül, a hajtások rövidebbek lesznek. Kezdetben a vesszők és gallyak, később már egész ágrészek halnak el, s ha nem védekezünk, úgy a fa teljes pusztulásával is számolhatunk. A pajzstetvek másodlagos kártételeként a mézharmat- kiválasztásról és a rajta megtelepedő korompenész lerakódásáról sem szabad megfeledkezni. A NEXIONOS kezelésektől — a levéltetvek ellen — ott számíthatunk a legjobb eredményre, ahol egy más hatóanyagú szerrel szemben már ellenállóvá váltak e szúró-szívó szájszervű kártevők. A NEXIONNAK sajnos atkaölő hatása nincs, ezért atkafertőzés esetében speciális atkaölő szert is kell tenni a permetlébe. Az atkák kártétele igen jellegzetes: a megtámadott szilvafák levélzete kezdetben megfakul, színtelenné válik, maid megsárgul, ß később bronzosodik. Súlyosabb esetben a levelek idő előtt lehullhatnak. Bevált készítmény az atkák ellen a 0,2%-os ROSPIN 25 EC, a 0,2%-OS POL AKARITOX vagy a 0,3%-os MITAC 20 EC. Jelenleg csak nagyüzemekben használhatják a 0,l%-os PLICTRANT, és biztató kísérleteket folytatnak a 0,3%-os FENTOXANNAL is. így perspektivikusan megvan a remény arra, hogy a jövőben az atkák elleni szerek választéka tovább fog bővülni. Az atkák elleni védekezés kapcsán feltétlenül meg kell említeni e kártevők egyik jellegzetes tulajdonságát — rezisztenciáját —, mely a védekezések során alkalmazott hatóanyagra kialakuló öröklődő vegyszerellenállóságban nyilvánul meg és rontja a védekezések hatékonyságát. A rosszul megválasztott szer vagy védekezési időpont ezt a folyamatot még elő is segítheti. A védekezéseket — szükség szerint — 7—14 naponként célszerű megismételni. A permetezések során a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan be kell tartani. Dr. Széles Csaba Á földieper természetes gyógyszer A földieper méltán felveheti a versenyt a gyógyszertárakban kapható legjobb gyógyszerekkel. Kimutatták, hogy alkálisókban, kalciumban, foszfátokban rendkívül gazdag, de ezenkívül még igen sok közvetlenül beépíthető vasat és mangánt is tartalmaz. A felfedezés nem éppen újkeletű. Már Linné is rámutatott a földieper gyógyító tulajdonságaira. Közismert jótékony hatása a reumatikus és köszvényes bántal- mak esetén, ami valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a földieper kinint és szalicilsavát is tartalmaz. Linné maga is 20 éven keresztül enyhítette köszvényes bántalmait bőséges földieper fogyasztásával anélkül, hogy a hatóanyagát ismerte volna. A gyümölcs szalicilsav-tartal- mát érdekes körülmények között fedezték fel. Egy nagy párizsi élelmiszerüzem tulajdonosát többször megbüntették, mivel az általa forgalomba hozott földi- eperkonzervben a vegyvizsgá- lat szalicilsavat mutatott ki. Az előállító a leghatározottabban tiltakozott a vád ellen és az ügy tüzetes kivizsgálását kérte. A legszigorúbb hatósági ellenőrzés mellett készített el néhány földi- eperkonzervet a legcsekélyebb szalicilsav hozzáadása nélkül. A vegyvizsgálatot végző szakemberek ennek ellenére ismételten szalicilsavat mutattak ki a kon- zervekben. így kétségtelenné vált, hogy azt maga az eper tartalmazza. A földiepei' értékét növeli az a tény, hogy a cukorbetegek által is veszélytelenül fogyasztható, mivel ún. gyümölcscukrot tartalmaz. Jó tulajdonságai mellett fogyasztásának csak egyetlen hátránya ismeretes, nevezetesen az, hogy egyeseknél csalánkiütést vagy bőrviszketegséget okoz. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK A szilva hazánkban őshonos, ezért a házikertekben igen jól alkalmazkodik a különböző talajokhoz. Legigényesebbek a nagyerőben lévő, megfelelő vízgazdálkodású középkötöt* és homoktalajokon szépen díszük a szilva. Termesztésére kedvezőek a napos, déli fekvésű, meleg területek. A meleg és a napfény igen nagy hatással van a növények asszimilációjára és ezen keresztül a cukorképzésre, ami a jó minőséget eleve garantálja. A szilva látszólagos igénytelensége sokakat megtéveszt, ezért gyakran elhanyagolják a szilvafák gondozását, védelmét. Az egyik legveszedelmesebb szilvakártevő a szilvamoly. A szilva- molyfertőzés a poloskaszagú szilvadarázsé után kezdődik. A már fejlettebb gyümölcsök könnyen esnek a falánk lárvák áldozatául. A kártétel az éréshez közel álló vagy már éredő szilvákban a legfeltűnőbb és a legnagyobb mérmű. A hernyó berágásának helyét rendszerint egy mézgacsepp jelzi. A lárva kifejlődött állapotban 12 mm hosszú, háti részén vörös, mely lefelé fokozatosan halványodva a fehéres hasi részbe megy át. A fertőzött gyümölcs kényszerérik, és emiatt korábban színeződik. A védekezés egyik lehetősége — a kártevő életmódjának ismeretében — a fertőzött, lehullott gyümölcs rendszeres összeszedése. A kemikáliák közül jó hatású készítmény a NEXION 25 WP 0,#4%- ban, vagy a NEXION 40 EC 0,2%- os töménységben. A NEXION bromofosz hatóanyagú készítmény, gyomor- és kontaktméregként egyaránt kiváló. Használatuk elsősorban a rágó kártevők — hernyók — irtásakor jöhet számításba, de meg kell említeni, hogy a pajzstetveket: a szilvapajzstetűt, akácpajzstetűt is jó hatásfokkal gyérítik. A pajzstetvek kártétele nyomán „Bunda11 • glicerinből
