Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-19 / 220. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. szeptember 19. Mini­bölcsődék S okan arra kényszerül­nek, hogy magán- bölcsődébe adják gyermeküket, mert a te­rületi és üzemi intézmé­nyek nem tudják fogad­ni őket, minden száz böl- csődés korú gyermekből csak tizenöt juthait be. A bölcsődék falai nem gumi-- bői vannak, s még így is a mintegy 60 ezer helyre 70— 75 ezer csecsemőt, kisgye­reket vesznek fel. (Van, aihol a helykihasználás el­éri a 145 százalékot!) Vagy­is zsúfolásig teltek ezek az intézmények. Kétségtelen, bevált a gyermekgondozási segély rendszere, elsősor­ban mint szükségmegoldás, mivel — a statisztika is mutatja — a társadalmi in­tézmények nem tudják le­venni a szülők válláról ezt a családi gondot. Átmenetileg sokat segíte­nének a magánbölcsődék. Tudom, rengeteg érv szól ellene és kevés mellette. Ettől függetlenül léteznek, féllegálisan. Ugyanis ér­vényben van egy MüM-ren- delet, mely a gyesen le- vőfcnék megengedi, hogy saját gyermekükön kívül még két gyermekre fel­ügyelhetnek. Az egészség- ügyi szakemberek — gyer­mekorvosok, pszichológusok — ném, nézik jó szemmel ezt a. magánkezdeménye­zést, véleményük szerint a „képesítés nélküliek” nem tudják azt nyújtani a ki­csiknek, amit a bölcsődék képesített gondozói, akik olyan módszertani elvek alapján foglalkoznak a gyermekkel, melyek megfe­lelően fejlesztik érzelmi, ér­telmi képességeiket. A minibölcsődékben vi­szont — mondják — nincs semmi: biztosíték arra, hogy 'higiénikus környezetben le­gyen a gyerek, a koráliak megfelelő táplálékot, fehér­je- és vitamindús ételt kap­jon. A kisgyermekék elhelye­zéséhez — ha átmenetileg is — szükség van a bölcső­déket kisegítő megoldások­ra. Azzal, hogy nem aka­runk tudomást venni a mi­nibölcsődék létezéséről vagy szükséges rossznak te­kintjük, attól még nem ren­deződik ez a kérdés. Pedig sokat nyerhetnénk vele: ha csak azt vesszük, mennyibe kerül az államnak egy böl­csődei hely fenntartása, már érzékelhető a haszna. Könnyű megcáfolni az el­lenérveket : „Felügyelet nél­kül működnék”. Miért' ne működhetnének felügyelet­tel, a tanács engedélyével? (Épp úgy, mint az iparen­gedélyt kiváltó szakimunká­sok, akik mellékfoglalko­zásban végzik a lakossági szolgáltatást.) „Nem higié­nikus a környezet”. Hol? Egy lakótelepi lakásban, mely a saját gyermeknek megfelelő, az idegennek meg nem? Döntse el egy kömyezettanulmányozó, -felmérő bizottság, a KÖ­JÁL, a védőnő (utóbbi egyébként is minden gyer­meket hároméves koráig hetenként köteles látogat­ni). „A gyesen levő anyák szakképzetlenek.” Akkor képezzék őket. B izonyára sokan szíve­sen részt vennének egy 3—6 hetes gon­dozói tanfolyamon, ahol megtanulhatnák, hogyan kell bánni az apróságokkal, hogyan kell étkeztetni őket stb. „Nem tudnak egyszer­re 3—4 gyermekre felügyel­ni.” A területi és vállalati bölcsődékben átlagosan nyolc gyermek jut egy gon­dozónőre. Igaz, nem kell főznie... Ha fantáziát lát­nánk a minibölcsőde-háló- zat létrehozásában, szerve­zett formában elképzelhető az étkeztetés is, hasonlóan a diákétkeztetéshez. H. A. ▲ BARÁTSÁG KÉPESLAPJAI Enikő a világkongresszuson Ahol a Nobel-díjat adják Tolmács nélkül érkezett meg az áruért a holland cég képviselője a Nagykállói Ru­haipari Szövetkezetbe. Azt kérdezte: ki beszél franciául, vagy angolul. Sajnáljuk, sen­ki — hangzott a válasz. A hollandus már-már távozni akart dolga végezetlenül, amikor egy utolsó próbálko­zásként megkérdezte: „Az eszperantót beszéli valaki?” Nagy lett az öröm, feloldódott a légkör, mert a szövetkezet dolgozója, Sándor Katalin elég jól beszél eszperantóul. Hála annak, hogy Nagykálló- ban bő egy éve tízen is ta­nulják a világnyelvet. Mi több: a nemrég megtartott vi­lágkongresszuson nagykállói lány, Zengő Enikő képviselte megyénk eszperantistáit. Enikő a középiskolában né­metet tanult, érettségi után szakképzett óvónő lett. Egy évig önszorgalomból is gya­korolta a nyelvet. Ahogy mondani szokták, német nyelvterületen már nem le­hetne eladni. Egy évvel ez­előtt szinte véletlenül „csep­pent” az eszperantisták közé. ügyik pedagógus barátnője invitálta be az előadásra. Megtetszett neki a nyelv egyszerűsége, latinos csengé­se. Szó ami szó, beiratkozott és tanulni kezdte az egyete­mes nyelvet. Alighogy elkezd­te a tanulást, részt vehetett egy 2 hetes csehszlovákiai nyelvtanfolyamon. Nvolc or­szág fiai, lányai tanultak 2 hétig. Egy ^magyar, egy szlo­vák és egy francia tanár volt az előadó. Természetesen mnndnynian a közös nyelven adtak elő. Enikő idén Eger­ben járt — és mily kicsi a világ — ott futott össze a szlovák tanárral. Elbeszélget­tek, s kiderült, hogv a tanár jól ismeri Nyíregyházát. A nagykállói gyerekek ked­venc óvó nénije szünidejének nagyobb részét utazgatással, fotózással tölti. Emlékei közé zárta szinte fél Európát. Esz­perantó nyelven levelez bol­gár, lengyel és szlovák bará­taival. A képeslapok, a leve­lek baráti szeretetet, csoda­szép tájakat, világhírű épü­leteket „hoznak be” az ott­honába. A nyáron megtartott kongresszuson spanyol és iz­landi „alkalmi ismerőse” ajánlotta fel segítő készségét, levelező szándékát. A minden évben megren­dezésre kerülő világkongresz- szust az idei nyáron Stock­holmban tartották. A svédek fővárosába 51 országból 1800 — köztük több színes bőrű — eszperantista érkezett. Jó né- hányan kerékpárral tették meg a több száz, vagy több ezer kilométeres utat. A szer­vezet ugyanis újabban kerék­párosklubot is működtet. A kongresszuson azonban, nem a sport volt a középpontban és nem is annyira a nyelv, inkább a politika. A találkozó a Faji és nyelvi megkülön­böztetés címszava alatt zaj­lott. A találkozó második napján barátsági estet ren­deztek, mégpedig abban a te­remben, amelyben & Nobel- díjakat szokták átadni. Az est fénypontja volt a két eszpe­rantista énekes fellépése. Bo- zena Zborowska lengyel éne­kesnő és Damjanov, a szófiai színház tagja lépett a mikro­fon elé. Damjanov nagyleme­ze megvan Enikőnek, gyakran le is forgatja. A kongresszuson hazánkat mindössze húszán képvisel­ték, mellesleg a saját költsé­gükön. A szomszédos Hajdú- Bihar megyéből nem ment senki. Ezért a Biogál Gyógy­szergyár és a debreceni vas­úti csomópont eszperantistái arra kérték Enikőt, hogy tartson nekik élménybeszá­molót. Hamarosan tart is, lesz mondanivalója.., Nábrádi Lajos A Ganz Műszerművek nyírbélteki üzemében 6,5 millió forintos öltözőt, orvosi rendelőt, várószobát alakítanak ki, valamint egy új nokot építenek. (E. E. felv.) költséggel korszerű alkatrészgyártó csar­Bárki jelentkezhet, a témaválasztás tetszőleges Szabadegyetem Nyíregyházán Ösztön és tudat a sze­relemben; Beszélnek a helységnevek; Az ab- szúrd színház; Az állam­polgárok alapvető jogai és kötelességei; A gaz­dasági haladás lehetséges útjai a jövőben; Harc a kozmoszban, a világűr katonai felhasználása; Hogyan beszélnek Sza- bolcs-Szatmárban?; Napjaink és a kommu­nizmus, a marxista jövő­elmélet; A világ fizikai üzenetei; A rák moleku­láris biológiája; Egymil- iiárd ember hazája; Kí­na... A TIT Bessenyei György szabadegyetemének nyíregy­házi programjaiból válogat­tunk néhány előadáscímet. Az előadók neves szakemberek, a témák alapos ismerői. Tu­dósok, irodalmárok, történé­szek, katonatisztek, orvosok, pedagógusok, külpolitikai újságírók. Tizenegy előadássorozatot hirdet a nyíregyházi szabad- egyetem, ezenkívül különbö­ző tanfolyamokra várják a jelentkezőket, a hallgatókat. A tanfolyamok között szere­pel műszaki rajzoló, titkár­nőképző, nyelvi, egyetemi előkészítő. Szeptember munkanapon óráig lehet TIT megyei 15-től minden 15 órától 18 beiratkozni a szervezetének őrlik s cementtel keverik Autópálya gumibetonból? Az NDK-ban évente mint­egy 70 000 tonna, újrafutó- zásra már nem alkalmas gu­miabroncs okoz gondot a szakembereknek. Hogyan le­hetne hasznosítani ezt az ér­tékes, másodlagos nyersanya­got? A magdeburgi központi közúti laboratórium munka­társai új módszert dolgoztak ki a korábban elégetett vagy szemétre hányt gumiköpe­nyek értékesítésére, s az el­járás a gyakorlati kísérletek­ben is bevált. A már használhatatlan gu­miabroncsokat a salzwedeli gumifeldolgozó üzemben szi­lánk nagyságú granulátum­má őrlik, majd cementtel és homokkal keverik össze. Az így nyert úgynevezett gumi- betont először 1974-ben pró­bálták ki egy autópálya egyik szakaszán. Eddig az útburko­lat semmilyen károsodást nem mutatott. 1976 és 1978 között az autópálya további szakaszait újították föl gumi­betonnal, mégpedig oly mó­don, hogy a gumigranulátumot tartalmazó cementréteget a régi betonlapok fölé öntöt­ték, majd erre került rá az új betonburkolat. A kísérletek pozitív eredményt hoztak. Tavaly láttak hozzá először annak a kísérletnek, hogy a gumibetont hordozó rétegként alkalmazzák vékony bitu­menalapú gazdasági utak épí­tésében, továbbá alátámasztó rétegként olyan városi utak építésekor, amelyek esetében szélsőségesen rossz altalajjal kell megbirkózni. Kifogások ezekkel a kísérletekkel szem­ben sem merültek fel. A ke­verék előállítása szintén nem okoz lényeges problémákat. A gyártáshoz valamennyi be­tonkeverő berendezés megfe­lel. A jelenleg a delitzschi já­rásban folyó útépítési munka során — első ízben — gumi­betont alkalmaznak hordozó rétegként. Ez lényegesen csökkenti a burkoló bitumen­réteg vastagságát, hiszen a hagyományos módszernél szükséges 21 cm helyett csu­pán 5 cm vastag bitumenré­tegre van szükség. A gumi­granulátum jó hőszigetelő, ezért az alapozó kavicsréteg is vékonyabb lehet. Bitumen mellett tehát több tonnányi sódert, kavicsot és homokot lehet megtakarítani egy-egy kilométer út építésénél. Egy tonna gumiőrlemény mintegy 0,4 tonna bitumen megtaka­rítását teszi lehetővé. Számí­tások szerint évi 10 000 tonna gumigranulátum felhasználá­sa 1,2 millió márka megtaka­rítást eredményez a népgaz­daság számára. titkárságán (Nyíregyháza, Le­nin tér 3. II. em.) telefonon a 10-165-ös számon kérhető felvilágosítás, illetve a tanár­képző főiskola oktatási épü­letének főportáján minden­nap 20 óráig. Üzemi, munkahelyi dolgo­zó kollektívák számára, bár­melyik témakörből kihelye­zett tagozatok megszervezését is vállalják. Az előadásokat ankétok, viták, konzultációk, dia- és filmvetítések kísérik a „tananyag” jobb elsajátí­tása érdekében. Az önműve­lődésnek a szabadegyetemi formája minden iskolai kö­töttségtől mentes, iskolai végzettségre, szakképzettség­re, foglalkozásra való tekin­tet nélkül bárki látogathatja egy vagy több tagozat előadá­sait. Egy-egy sorozat előadá­sai októbertől áprilisig ha­vonta egy alkalommal, hét­köznaponként késő délután kezdődnek. A „szabadegyetemisták” rendszeres látogatást tanúsí­tó bizonyítványt kapnak, fel­tüntetve a hallgatott tárgyat vagy tárgyakat. Nem vette komolyan a bíróság döntését... Az elmaradt tartásdíj Lakatos Mátyás 26 éves törökbálinti lakost két évvel ezelőtt kötelezte a Nyírbáto­ri Járásbíróság, hogy Attila nevű gyermeke után havi öt­száz forint tartásdíjat fizes­sen. Lakatos nem vette ko­molyan a bíróság döntését, mert azóta egy fillért sem fi­zetett, így a büntetőeljárás kezdetéig 11 500 forinttal ma­radt adósa volt családjának. A bíróság 10 hónap javító­nevelő munkára ítélte, ame­lyet 5 százalékos bércsökken­tés mellett kell letöltenie je­lenlegi munkahelyén. Kovács Zsigmond 40 éves győrteleki lakost — aki ed­dig kétszer volt büntetve — 1973-ban kötelezték 800, ta­valy óta pedig 1200 forint tar­tásdíj fizetésére, ő sem tett eleget kötelezettségének, ezért a bíróság 11 hónapi ja­vító-nevelő munkára ítélte, amelyet 5 százalékos bércsök­kentés mellett kell ledolgoz­nia. Szabó István 35 éves nyír- bogáti lakost tavaly kötelez­te a bíróság havi 600 forint tartásdíj fizetésére. Márciusig fizetett, azóta nem, így az eljárás kezdetéig összegyűlt 2400 forint adóssága miatt 4 hónapi szabadságvesztésre ítélték, és elrendelték a ko­rábban kiszabott, de végre­hajtásában felfüggesztett 3 hónap szabadságvesztés vég­rehajtását is. A 32 éves nyírbogdányi Németh Lászlót két rendbeli tartás elmulasztásáért ítélte el a bíróság. Némethet ta­valy kötelezték rá, hogy két gyermeke után havi 400—400, volt feleségének szintén 400 forint házastársi tartásdíjat fizessen. Németh fizetett is, meg nem is, így a gyermekei után fizetendő összegből 4000, volt felesége tartásdíjából 2000 forinttal maradt adós, ezért a bíróság hat hónap szabadságvesztést szabott ki rá, de a büntetés végrehajtá­sát két év próbaidőre felfüg­gesztette. Valamennyi ítélet jogerős. Népi műemlékek D néprajz szakos múze- ológusok idei szak­mai-ideológiai kon­ferenciája témához Illő kör­nyezetre-talált a Sóstói Mú­zeumfaluban. Az ország múzeumaiból érkezett ven­dégek a helytörténetírásról, a szabadtéri múzeumok feladatairól, népi műemlé­kek megmentéséről cserél­ték ki tapasztalataikat. Újra szó esett a helytör­ténetírás felelősségéről. A tájak, tájegységek „testkö­zeli” vizsgálata olyan új té­nyekkel gyarapíthatja isme­reteinket, amelyek hiányá­ban élettelen, részlet nélkü­li maradna mindaz, amit a múlt valóságáról eddig fel­tártak. Tehát .a helytörté­netíróktól nem azt várják, hogy egy-egy falu történe­tét összefoglaló munkákból „ollózák ki”, hanem az adott környék egyedi szo­kásait, múltjának esemé­nyeit helyi forrásokból raj­zolják meg. Hogyan tudja napjaink néprajzi múzeológiája ered­ményeit a népi építészet és a műemlékvédelem szak­embereivel együttműködve az általános történeti össze­függésekbe illeszteni? Mi­lyen módon tartható fenn a múzeum és a közönség élő viszonya? A kérdésekre a nyíregyházi konferencia sem adhatott egyértelmű választ. Valamikori épít­mények, történelemmé vált életformák bemutatása el­képzelhetetlen más tudo­mányágak segítsége nélkül. Szabadtéri néprajzi múzeu­mok készítésénél a népraj­zos társa lehet a település- történettel, gazdaságtörté­nettel foglalkozó, de még a régész is. Külön gondot je­lent a múzeumfaluk környe­zetének kialakítása. Meg­felelő gondoskodás nélkül a t népi műemlékek látványa ném lesz más, mint amit a villanypóznákkal, új be- tonutakkal szabdalt civili­zációba rakott megannyi ócskaság nyújthat. a múzeum és a közön­ség viszonyánál nem az a kérdés, hogy „értő” vagy „laikus” mú­zeumlátogatónak rendezik a kiállítást, hanem az, hogy a kiállítási egység hogyan tud az életkori különbsé­gekre figyelve az oktatási, a közművelődési célok szol­gálatába állni. A tanácsko­zás résztvevői megállapítot­ták azt is, hogy még nincs megfelelő együttműködés a helyi hatóságok, a megyei múzeumi szervezetek és a műemlékvédelmi szervek- között. Pedig a felmerült kérdések megnyugtató meg­oldása, a nyolcvanas évek néprajzos múzeológiájának átgondolt tervezése enélkül elképzelhetétlen. (r. e-)

Next

/
Thumbnails
Contents