Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-19 / 220. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. szeptember 19. Minibölcsődék S okan arra kényszerülnek, hogy magán- bölcsődébe adják gyermeküket, mert a területi és üzemi intézmények nem tudják fogadni őket, minden száz böl- csődés korú gyermekből csak tizenöt juthait be. A bölcsődék falai nem gumi-- bői vannak, s még így is a mintegy 60 ezer helyre 70— 75 ezer csecsemőt, kisgyereket vesznek fel. (Van, aihol a helykihasználás eléri a 145 százalékot!) Vagyis zsúfolásig teltek ezek az intézmények. Kétségtelen, bevált a gyermekgondozási segély rendszere, elsősorban mint szükségmegoldás, mivel — a statisztika is mutatja — a társadalmi intézmények nem tudják levenni a szülők válláról ezt a családi gondot. Átmenetileg sokat segítenének a magánbölcsődék. Tudom, rengeteg érv szól ellene és kevés mellette. Ettől függetlenül léteznek, féllegálisan. Ugyanis érvényben van egy MüM-ren- delet, mely a gyesen le- vőfcnék megengedi, hogy saját gyermekükön kívül még két gyermekre felügyelhetnek. Az egészség- ügyi szakemberek — gyermekorvosok, pszichológusok — ném, nézik jó szemmel ezt a. magánkezdeményezést, véleményük szerint a „képesítés nélküliek” nem tudják azt nyújtani a kicsiknek, amit a bölcsődék képesített gondozói, akik olyan módszertani elvek alapján foglalkoznak a gyermekkel, melyek megfelelően fejlesztik érzelmi, értelmi képességeiket. A minibölcsődékben viszont — mondják — nincs semmi: biztosíték arra, hogy 'higiénikus környezetben legyen a gyerek, a koráliak megfelelő táplálékot, fehérje- és vitamindús ételt kapjon. A kisgyermekék elhelyezéséhez — ha átmenetileg is — szükség van a bölcsődéket kisegítő megoldásokra. Azzal, hogy nem akarunk tudomást venni a minibölcsődék létezéséről vagy szükséges rossznak tekintjük, attól még nem rendeződik ez a kérdés. Pedig sokat nyerhetnénk vele: ha csak azt vesszük, mennyibe kerül az államnak egy bölcsődei hely fenntartása, már érzékelhető a haszna. Könnyű megcáfolni az ellenérveket : „Felügyelet nélkül működnék”. Miért' ne működhetnének felügyelettel, a tanács engedélyével? (Épp úgy, mint az iparengedélyt kiváltó szakimunkások, akik mellékfoglalkozásban végzik a lakossági szolgáltatást.) „Nem higiénikus a környezet”. Hol? Egy lakótelepi lakásban, mely a saját gyermeknek megfelelő, az idegennek meg nem? Döntse el egy kömyezettanulmányozó, -felmérő bizottság, a KÖJÁL, a védőnő (utóbbi egyébként is minden gyermeket hároméves koráig hetenként köteles látogatni). „A gyesen levő anyák szakképzetlenek.” Akkor képezzék őket. B izonyára sokan szívesen részt vennének egy 3—6 hetes gondozói tanfolyamon, ahol megtanulhatnák, hogyan kell bánni az apróságokkal, hogyan kell étkeztetni őket stb. „Nem tudnak egyszerre 3—4 gyermekre felügyelni.” A területi és vállalati bölcsődékben átlagosan nyolc gyermek jut egy gondozónőre. Igaz, nem kell főznie... Ha fantáziát látnánk a minibölcsőde-háló- zat létrehozásában, szervezett formában elképzelhető az étkeztetés is, hasonlóan a diákétkeztetéshez. H. A. ▲ BARÁTSÁG KÉPESLAPJAI Enikő a világkongresszuson Ahol a Nobel-díjat adják Tolmács nélkül érkezett meg az áruért a holland cég képviselője a Nagykállói Ruhaipari Szövetkezetbe. Azt kérdezte: ki beszél franciául, vagy angolul. Sajnáljuk, senki — hangzott a válasz. A hollandus már-már távozni akart dolga végezetlenül, amikor egy utolsó próbálkozásként megkérdezte: „Az eszperantót beszéli valaki?” Nagy lett az öröm, feloldódott a légkör, mert a szövetkezet dolgozója, Sándor Katalin elég jól beszél eszperantóul. Hála annak, hogy Nagykálló- ban bő egy éve tízen is tanulják a világnyelvet. Mi több: a nemrég megtartott világkongresszuson nagykállói lány, Zengő Enikő képviselte megyénk eszperantistáit. Enikő a középiskolában németet tanult, érettségi után szakképzett óvónő lett. Egy évig önszorgalomból is gyakorolta a nyelvet. Ahogy mondani szokták, német nyelvterületen már nem lehetne eladni. Egy évvel ezelőtt szinte véletlenül „cseppent” az eszperantisták közé. ügyik pedagógus barátnője invitálta be az előadásra. Megtetszett neki a nyelv egyszerűsége, latinos csengése. Szó ami szó, beiratkozott és tanulni kezdte az egyetemes nyelvet. Alighogy elkezdte a tanulást, részt vehetett egy 2 hetes csehszlovákiai nyelvtanfolyamon. Nvolc ország fiai, lányai tanultak 2 hétig. Egy ^magyar, egy szlovák és egy francia tanár volt az előadó. Természetesen mnndnynian a közös nyelven adtak elő. Enikő idén Egerben járt — és mily kicsi a világ — ott futott össze a szlovák tanárral. Elbeszélgettek, s kiderült, hogv a tanár jól ismeri Nyíregyházát. A nagykállói gyerekek kedvenc óvó nénije szünidejének nagyobb részét utazgatással, fotózással tölti. Emlékei közé zárta szinte fél Európát. Eszperantó nyelven levelez bolgár, lengyel és szlovák barátaival. A képeslapok, a levelek baráti szeretetet, csodaszép tájakat, világhírű épületeket „hoznak be” az otthonába. A nyáron megtartott kongresszuson spanyol és izlandi „alkalmi ismerőse” ajánlotta fel segítő készségét, levelező szándékát. A minden évben megrendezésre kerülő világkongresz- szust az idei nyáron Stockholmban tartották. A svédek fővárosába 51 országból 1800 — köztük több színes bőrű — eszperantista érkezett. Jó né- hányan kerékpárral tették meg a több száz, vagy több ezer kilométeres utat. A szervezet ugyanis újabban kerékpárosklubot is működtet. A kongresszuson azonban, nem a sport volt a középpontban és nem is annyira a nyelv, inkább a politika. A találkozó a Faji és nyelvi megkülönböztetés címszava alatt zajlott. A találkozó második napján barátsági estet rendeztek, mégpedig abban a teremben, amelyben & Nobel- díjakat szokták átadni. Az est fénypontja volt a két eszperantista énekes fellépése. Bo- zena Zborowska lengyel énekesnő és Damjanov, a szófiai színház tagja lépett a mikrofon elé. Damjanov nagylemeze megvan Enikőnek, gyakran le is forgatja. A kongresszuson hazánkat mindössze húszán képviselték, mellesleg a saját költségükön. A szomszédos Hajdú- Bihar megyéből nem ment senki. Ezért a Biogál Gyógyszergyár és a debreceni vasúti csomópont eszperantistái arra kérték Enikőt, hogy tartson nekik élménybeszámolót. Hamarosan tart is, lesz mondanivalója.., Nábrádi Lajos A Ganz Műszerművek nyírbélteki üzemében 6,5 millió forintos öltözőt, orvosi rendelőt, várószobát alakítanak ki, valamint egy új nokot építenek. (E. E. felv.) költséggel korszerű alkatrészgyártó csarBárki jelentkezhet, a témaválasztás tetszőleges Szabadegyetem Nyíregyházán Ösztön és tudat a szerelemben; Beszélnek a helységnevek; Az ab- szúrd színház; Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei; A gazdasági haladás lehetséges útjai a jövőben; Harc a kozmoszban, a világűr katonai felhasználása; Hogyan beszélnek Sza- bolcs-Szatmárban?; Napjaink és a kommunizmus, a marxista jövőelmélet; A világ fizikai üzenetei; A rák molekuláris biológiája; Egymil- iiárd ember hazája; Kína... A TIT Bessenyei György szabadegyetemének nyíregyházi programjaiból válogattunk néhány előadáscímet. Az előadók neves szakemberek, a témák alapos ismerői. Tudósok, irodalmárok, történészek, katonatisztek, orvosok, pedagógusok, külpolitikai újságírók. Tizenegy előadássorozatot hirdet a nyíregyházi szabad- egyetem, ezenkívül különböző tanfolyamokra várják a jelentkezőket, a hallgatókat. A tanfolyamok között szerepel műszaki rajzoló, titkárnőképző, nyelvi, egyetemi előkészítő. Szeptember munkanapon óráig lehet TIT megyei 15-től minden 15 órától 18 beiratkozni a szervezetének őrlik s cementtel keverik Autópálya gumibetonból? Az NDK-ban évente mintegy 70 000 tonna, újrafutó- zásra már nem alkalmas gumiabroncs okoz gondot a szakembereknek. Hogyan lehetne hasznosítani ezt az értékes, másodlagos nyersanyagot? A magdeburgi központi közúti laboratórium munkatársai új módszert dolgoztak ki a korábban elégetett vagy szemétre hányt gumiköpenyek értékesítésére, s az eljárás a gyakorlati kísérletekben is bevált. A már használhatatlan gumiabroncsokat a salzwedeli gumifeldolgozó üzemben szilánk nagyságú granulátummá őrlik, majd cementtel és homokkal keverik össze. Az így nyert úgynevezett gumi- betont először 1974-ben próbálták ki egy autópálya egyik szakaszán. Eddig az útburkolat semmilyen károsodást nem mutatott. 1976 és 1978 között az autópálya további szakaszait újították föl gumibetonnal, mégpedig oly módon, hogy a gumigranulátumot tartalmazó cementréteget a régi betonlapok fölé öntötték, majd erre került rá az új betonburkolat. A kísérletek pozitív eredményt hoztak. Tavaly láttak hozzá először annak a kísérletnek, hogy a gumibetont hordozó rétegként alkalmazzák vékony bitumenalapú gazdasági utak építésében, továbbá alátámasztó rétegként olyan városi utak építésekor, amelyek esetében szélsőségesen rossz altalajjal kell megbirkózni. Kifogások ezekkel a kísérletekkel szemben sem merültek fel. A keverék előállítása szintén nem okoz lényeges problémákat. A gyártáshoz valamennyi betonkeverő berendezés megfelel. A jelenleg a delitzschi járásban folyó útépítési munka során — első ízben — gumibetont alkalmaznak hordozó rétegként. Ez lényegesen csökkenti a burkoló bitumenréteg vastagságát, hiszen a hagyományos módszernél szükséges 21 cm helyett csupán 5 cm vastag bitumenrétegre van szükség. A gumigranulátum jó hőszigetelő, ezért az alapozó kavicsréteg is vékonyabb lehet. Bitumen mellett tehát több tonnányi sódert, kavicsot és homokot lehet megtakarítani egy-egy kilométer út építésénél. Egy tonna gumiőrlemény mintegy 0,4 tonna bitumen megtakarítását teszi lehetővé. Számítások szerint évi 10 000 tonna gumigranulátum felhasználása 1,2 millió márka megtakarítást eredményez a népgazdaság számára. titkárságán (Nyíregyháza, Lenin tér 3. II. em.) telefonon a 10-165-ös számon kérhető felvilágosítás, illetve a tanárképző főiskola oktatási épületének főportáján mindennap 20 óráig. Üzemi, munkahelyi dolgozó kollektívák számára, bármelyik témakörből kihelyezett tagozatok megszervezését is vállalják. Az előadásokat ankétok, viták, konzultációk, dia- és filmvetítések kísérik a „tananyag” jobb elsajátítása érdekében. Az önművelődésnek a szabadegyetemi formája minden iskolai kötöttségtől mentes, iskolai végzettségre, szakképzettségre, foglalkozásra való tekintet nélkül bárki látogathatja egy vagy több tagozat előadásait. Egy-egy sorozat előadásai októbertől áprilisig havonta egy alkalommal, hétköznaponként késő délután kezdődnek. A „szabadegyetemisták” rendszeres látogatást tanúsító bizonyítványt kapnak, feltüntetve a hallgatott tárgyat vagy tárgyakat. Nem vette komolyan a bíróság döntését... Az elmaradt tartásdíj Lakatos Mátyás 26 éves törökbálinti lakost két évvel ezelőtt kötelezte a Nyírbátori Járásbíróság, hogy Attila nevű gyermeke után havi ötszáz forint tartásdíjat fizessen. Lakatos nem vette komolyan a bíróság döntését, mert azóta egy fillért sem fizetett, így a büntetőeljárás kezdetéig 11 500 forinttal maradt adósa volt családjának. A bíróság 10 hónap javítónevelő munkára ítélte, amelyet 5 százalékos bércsökkentés mellett kell letöltenie jelenlegi munkahelyén. Kovács Zsigmond 40 éves győrteleki lakost — aki eddig kétszer volt büntetve — 1973-ban kötelezték 800, tavaly óta pedig 1200 forint tartásdíj fizetésére, ő sem tett eleget kötelezettségének, ezért a bíróság 11 hónapi javító-nevelő munkára ítélte, amelyet 5 százalékos bércsökkentés mellett kell ledolgoznia. Szabó István 35 éves nyír- bogáti lakost tavaly kötelezte a bíróság havi 600 forint tartásdíj fizetésére. Márciusig fizetett, azóta nem, így az eljárás kezdetéig összegyűlt 2400 forint adóssága miatt 4 hónapi szabadságvesztésre ítélték, és elrendelték a korábban kiszabott, de végrehajtásában felfüggesztett 3 hónap szabadságvesztés végrehajtását is. A 32 éves nyírbogdányi Németh Lászlót két rendbeli tartás elmulasztásáért ítélte el a bíróság. Némethet tavaly kötelezték rá, hogy két gyermeke után havi 400—400, volt feleségének szintén 400 forint házastársi tartásdíjat fizessen. Németh fizetett is, meg nem is, így a gyermekei után fizetendő összegből 4000, volt felesége tartásdíjából 2000 forinttal maradt adós, ezért a bíróság hat hónap szabadságvesztést szabott ki rá, de a büntetés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. Valamennyi ítélet jogerős. Népi műemlékek D néprajz szakos múze- ológusok idei szakmai-ideológiai konferenciája témához Illő környezetre-talált a Sóstói Múzeumfaluban. Az ország múzeumaiból érkezett vendégek a helytörténetírásról, a szabadtéri múzeumok feladatairól, népi műemlékek megmentéséről cserélték ki tapasztalataikat. Újra szó esett a helytörténetírás felelősségéről. A tájak, tájegységek „testközeli” vizsgálata olyan új tényekkel gyarapíthatja ismereteinket, amelyek hiányában élettelen, részlet nélküli maradna mindaz, amit a múlt valóságáról eddig feltártak. Tehát .a helytörténetíróktól nem azt várják, hogy egy-egy falu történetét összefoglaló munkákból „ollózák ki”, hanem az adott környék egyedi szokásait, múltjának eseményeit helyi forrásokból rajzolják meg. Hogyan tudja napjaink néprajzi múzeológiája eredményeit a népi építészet és a műemlékvédelem szakembereivel együttműködve az általános történeti összefüggésekbe illeszteni? Milyen módon tartható fenn a múzeum és a közönség élő viszonya? A kérdésekre a nyíregyházi konferencia sem adhatott egyértelmű választ. Valamikori építmények, történelemmé vált életformák bemutatása elképzelhetetlen más tudományágak segítsége nélkül. Szabadtéri néprajzi múzeumok készítésénél a néprajzos társa lehet a település- történettel, gazdaságtörténettel foglalkozó, de még a régész is. Külön gondot jelent a múzeumfaluk környezetének kialakítása. Megfelelő gondoskodás nélkül a t népi műemlékek látványa ném lesz más, mint amit a villanypóznákkal, új be- tonutakkal szabdalt civilizációba rakott megannyi ócskaság nyújthat. a múzeum és a közönség viszonyánál nem az a kérdés, hogy „értő” vagy „laikus” múzeumlátogatónak rendezik a kiállítást, hanem az, hogy a kiállítási egység hogyan tud az életkori különbségekre figyelve az oktatási, a közművelődési célok szolgálatába állni. A tanácskozás résztvevői megállapították azt is, hogy még nincs megfelelő együttműködés a helyi hatóságok, a megyei múzeumi szervezetek és a műemlékvédelmi szervek- között. Pedig a felmerült kérdések megnyugtató megoldása, a nyolcvanas évek néprajzos múzeológiájának átgondolt tervezése enélkül elképzelhetétlen. (r. e-)
