Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-18 / 219. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. szeptember 18. HSShang Az üdülőjegyről Lapjuk 1980. szeptember 5. száma Nábrádi Lajos tol­lából riportot közölt „A szó­ba hozott üdülőjegy” címmel. A riport két megállapításával nem értek egyet. Miről is van szó? Haitházi József, a megyei GFV szb-titkára üldözendő, bürokratikus intézkedésnek tartja a SZOT-nak azt a ren­delkezését, mely szerint a SZOT-üdülőkbe beutaltaknak írásban előre be kell jelente­niük — egy erre rendszere­sített és az üdülőjegyhez csa­tolt nyomtatványon — ada­taikat és az érkezés idejét. Az intézkedésnek több oka is van, melyekről az SZMT vagy nem, vagy nem kellő mértékben tájékoztatta az üdüléssel foglalkozó illetéke­seket. Vannak olyan előre nem lát­ható okok, amelyek nem teszik lehetővé, hogy az üdülés első napján érkezzenek meg a be­utaltak. A gyakorlat szerint több napos késések is előfor­dulnak. Az is előfordul, hogy a jegyet nem tudták elhelyez- ni, így az felhasználatlanul maradt. Igen gyakori, hogy csak estére érkeznek meg a beutaltak. Az ellátás pedig reggelivel kezdődik. Ha mindezeket az üdülő ve­zetője előre tudja, nem főz­nek feleslegesen, legalábbis nem olyan mértékben. Szociális oldala is van az in­tézkedésnek. Van, aki szeret­né — mert van még szabad­sága — meghosszabbítani üdülését néhány nappal. Az üdülő vezetője, a hozzá idejé­ben beérkezett értesítések alapján, az ilyen igényeket ki tudná elégíteni. Ez azért len­ne fontos, mert a SZOT-rend- szérű üdülőjegyek száma na­gyon kevés. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy akár csak egy férőhely, vagy nap is kihasználatlanul maradjon! Végül egy emberi vonatko­zás: egy idősebb embernek, házaspárnak nem mindegy, hogy a földszinten, az első, vagy második emeleten kap-e helyet. A bürokratikusnak ítélt jelentés alapján az üdülő vezetője ezt is figyelembe ve­heti. A választással kapcsolatos bizalmiértekezleteken bírál­ták a jegyek elosztásának je­lenlegi gyakorlatát: „nyíregy­házi központban dolgozó szb-tag miként tudja érdem­ben megszavazni hogy a zaj- tai keverőüzembe hány üdülő­jegy jusson és kinek?” Ez így' igaz és jogos bírálat. De ha a zajtai keverőüzem bizalmija és helyettese a hozzá beérke­zett igényeket úgy rangsorol­ja, hogy abban a jogosság — egészségügyi, szociális indok... — mellett, a jutalmazás jel­lege is érvényesüljön, és ha ezeket megfelelően írásban indokolja is, akkor a központ­ban működő, jegyet osztó bi­zottság egy-egy tagja már ér­demben és felelősséggel tud dönteni. IzsaJ András, a ped. szaksz. mb. üdülőfelelőse (A szerkesztőség megjegy­zése: a fentiekkel egyetér­tünk, néhány apróság kivéte­lével. Levélírónk megjegyzi, hogy van aki szeretné meg­hosszabbítani üdülését néhány nappal. Ez ritka eset, és rit­kán is teljesítik. Ugyancsak igaz; nem engedhető meg, hogy akár csak egy férőhely vagy nap is kihasználatlanul maradjon az üdülőben, vi­szont azt is figyelembe kell venni, hogy 1—2 napra mást nem utalhatnak be. Az idő­sebbeknek, valóban nem mindegy, hogy a földszinten vagy az emeleten nyernek el­helyezést ... Véleményünk szerint ezt a kívánságot ér­kezéskor is figyelembe lehet venni.) Jelentősen javult a vendég­látás Nagykállóban. Szeptem­ber 12-én üzembe helyezték a bisztrót, így a nagyközség la­kói, vendégei nemcsak a Si- monyi étteremben tudnak ebédelni. Hamarosan új ét­terem és söröző kialakítását kezdik el Nagykállóban, de az új létesítmények megnyi­tására csak a jövő év augusz­tus 20-án lehet számítani. A Nagykálló és Vidéke ÁFÉSZ a Vöröshadsereg ut­cán, a vasipari szövetkezet és a dohánybeváltó közelében a régi kocsmát alakította át bisztróvá. Az átalakítás a sa­ját építőbrigád kivitelezésé­ben mintegy négyszázezer fo­rintba került A kényelmesen berendezett éttermi részben- egyelőre csak hideg ételeket és cukrászsüteményeket szol­gálnak fel. De október ele­jétől • száz előfizetéses ven­dégnek tálalnak fel meleg ebédet. A bisztró könnyíti majd a környéken lakó asz- szonyok munkáját is, mert mód lesz a meleg étel átélés­ben való hazahordására is. A főút mentén egy régi já­rási intézmény épületét meg­vásárolta az ÁFÉSZ. Ezt az épületet alakítják át vendég­látókombináttá. A területet ezekben a napokban adják át a kivitelezőnek, a helyi épí­tőipari szövetkezetnek. Átala­kítás után étterem, rendezvé­nyekre külön terem és presz­szó lesz az épületből. A pin­cében kap helyet a csehszlo­vák söröző. Elöl lesz a tera­szos kerthelyiség, ahol két­száz vendégnek tudnak he­lyet biztosítani. Az átalakí­tott épület mellé új beruhá­zással egy 450 adagos korsze­rű konyhát építenek. Az épí­tési költség várhatóan 6,5 mil­lió forint lesz. Az átalakítást, az építkezést az ÁFÉSZ dol­gozói társadalmi munkával segítik. A vendéglátó-kombi­nát átadását 1981. augusztus 20-ra tervezik. Ezt követően a nem éppen fiatal Simonyi étterem konyháját „nyugdíj­ba helyezik”, de maga az ét­terem kisebb átalakítás után tovább üzemel, (n. 1.) MELEG ÉTEL, FORRÓ TEA, ESŐKABÁT Gondoskodás a segíti diákokról Á Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felhívása A kedvezőtlen időjárás miatt késik az őszi, kézimun­ka-igényes növények betaka­rítása, ezért a tanulók mező- gazdasági foglalkoztatására is a megszokottnál későbbi idő­szakban, várhatóan hűvösebb, csapadékosabb időjárási vi­szonyok között kerül sor. Ilyen körülmények között kü­lönösen fontos, hogy a mun­kavégzés egészségügyi feltéte­leiről minden gazdaságban körültekintően gondoskodja­nak. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ezért felhívja a mezőgazdasági nagyüzemek figyelmét, hogy a diákok egészségének védel­me érdekében a naponkénti munkahelyre és hazautazta­tást, illetve a tábor és a munkahely közötti utazást zárt szállítóeszközökkel vé­gezzék, a táborokat rendsze­resen fűtsék. A tisztálkodás­hoz — ideértve a nem tábor­ban elhelyezett tanulók kéz­mosási lehetőségeit is — biztosítsanak meleg vizet. A diákok kapjanak naponta egyszer meleg ételt, hideg időjárás esetén, munka köz­ben, védőitalként forró teát, csapadékos időben pedig vé­dőruhát, elsősorban gumi­csizmát és lehetőség szerint esőkabátot is. A MÉM felhívja a figyel­met arra is, hogy az elvégzen­dő munkák várható torlódása miatt a szokásosnál is körül­tekintőbbéh kell alkalmazni az adott munkaterületre ér­vényes munkavédelmi és bal­esetelhárítási szabályokat. A BALTÁS SÍR TITKA Keljen korán, aki az ősök­höz igyekszik. Szidjon vek­kert, baktasson álmosan buszhoz. Gyalogoljon nagyot a határban ködös, tejszagú reggelen, hogy célhoz érve — miközben még a nap is rá­nevet — fáradtságát elfeled­je. Hisz az ősökkel találkozni szerencse, de megtiszteltetés is: évezrede földben nyugvó eleink üzenetét poraik, s az őket kérdező régész szavai hitelesítik. Kálmánháza—Hajdúdorog határában Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum archeológusa s tucatnyi egye­temista-főiskolás igyekszik szóra bírni az ősöket. Azok napokig vonakodnak beszélni — 4—5 ásónyi mély föld nyomja mellüket —, ám ha sikerül róluk lehántani, már meg-megszólalnak. Csak ér­teni kell a nyelvüket. Fodor István érti. Tőle tudjuk meg, hogy az elmúlt három eszten­dő alatt itt előkerült 101 sir után most újabb 31-et tártak fel. Északi és nyugati oldalát már megtalálták a minden bizonnyal több száz síros, a korabeli viszonyok között is nagynak számító temetőnek. Déli, keleti irányban milyen kiterjedésű: a jövő titka. A legérdekesebb történetet idén egy baltás sír tartogatta. Társaival ellentétben ő nem keleti, hanem nyugati irány­ba nézve került sírjába. Bal­tája, nyakperece, hajkariká­ja — a férfiak női ékszervi­selése abban az időben sem volt ritka' ■ -l, 1 szemfedője ' mind arról beszél: nem egy­szerű tagja lehetett a hajdan itt lakó közösségnek. A halot­ti szemfedő használata már akkor is szokásban volt — bár ebben a temetőben még csak ez az egy akadt —, a bőr ezüsttel kombinálása azonban ritka, gazdagságra utaló lehet. A szemfedő már a finnu­gor együttélés idején — az Urál környékén — elterjedt halottkísérő volt. Szerepére — s egyben őseik hitvilágára — a ma is élő vogul nép (a magyar legközelebbi rokona) szokásaiból, hiedelmeiből le­het következtetni. A vogulok A növényvédelmi és agrokémiai állomás dolgozói az al­ma szállítására igénybe vett utakon, fertőtlenítő permete­zést végeznek az amerikai szövőlepkék ellen. (Jávor L. felv.) Autótól a pincéig Tétlenért tolvajok Nagy Sándor 20 éves és Andrá­si András 21 éves büntetett elő­életű nyíregyházi lakosok, — bár rendes munkahelyük volt — szabad Idejüket különböző bűn- cselekmények elkövetésére hasz­nálták fel. A bűncselekmény-so­rozat italozással kezdődött az el­múlt év december 12-én. Nagy Sándor közben felvetette, hogy jó lenne kocsikázni. Andrásinak az ötlet ellen fiem volt kifogása és nyomban el is Indultak ko­csit szerezni. Nyíregyházán, a Toldi utcában lévő egyik ga­rázst törték fel és a gépkocsit pillanatok alatt eUopták. Az It­tas tolvajok Tiszavasvári irányá­ba hajtottak, de a várostól nem messze az árokban kötöttek ki. A gépkocsit otthagyták és egy alkalmi kocsival visszautaztak. Nagy Sándor ez év január 25- én ismét felöntött a garatra, és megint kocsikázni támadt kedve. A nyíregyházi gumigyár előtt lé­vő parkolóban öt gépkocsi pil­langóablakát törte be, és éppen az ötödik gépkocsi elindításán mesterkedett, amikor a dolgozók tetten érték, és átadták a rendőr­ségnek. Ez év április 2-án Nagy és Andrási összetalálkoztak, s mi­vel nem volt pénzük, ismét lop­ni indultak. Az esti órákban a Malom utca 32. számú ház pin­céjébe mentek, melyet Andrási a nála lévő kulcsok egyikével ki­nyitott. A pincéből egy villany­fúrót és egy kombináltfogőt tet­tek a táskájukba, elvinni azon­ban nem tudták, mert ismét tet­ten érték őket. A bíróság Nagy Sándort, mint különösen visszaesőt 2 év 8 hó­napi szabadságvesztésre Ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyektől. További mellékbüntetésként a járművezetéstől 2 évre eltiltották és kényszergyógyítását is elren­delték. Andrási Andrást, mint különös visszaesőt egyévi sza­badságvesztésre ítélték és két év­re eltiltották a közügyektől. Az Ítélet jogerős. kétféle — árnyéklelkét és testlelket — külöböztetnek meg. Az utóbbi a halál után elszállt, míg az előbbi visz- szajárt, kísértet. Ennek meg akadályozására került szem­fedő a halott fejére, elfödve a lélek leggyakrabban hasz^ nált kijáratait, szemét és száját. Alkalmazásának má­sik oka: a halott gondoskodó védése, az ártó lelkekkel szemben. Ebben az esetben a gonosz behatolásától óvta a halottat. A régész bízik benne; az eddig is számos érdekességet rejtő temetőben további rit­kaságokra, esetleg gazdagabb sírokra Is bukkan, mert az ásatás még folytatódik. (csendes) Napirenden a kis- várdai tapasztalatok Gondoskodás a egészségügyi dolgozókról Szeptember 17-én Nyíregy­házán ülést tartott az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének megyei bizott­sága. Beszámoló hangzott el a kisvárdai egyesített szak- szervezeti bizottság szociál­politikai tevékenységéről, majd a szakszervezeti tiszt­ségviselők oktatása került na­pirendre. A szakmai integrációt kö­vetve 1978-ban alakult Kis­várdán az egyesített szakszer­vezeti bizottság. Azóta élén- kebb lett a szakszervezeti munka, amelynek fontos ré­sze a szociálpolitikai tevé­kenység. Az szb működési te­rületén 130 bejáró dolgozó van, részükre havonta 12 ezer forint útikölitség-térí- tést fizetnek ki. Idén megol­dották a nem kórházi lét­számba tartozó egészségügyi dolgozók (mentősök, öregek napközijében alkalmazottak) étkeztetését. Az összkomfor­tos orvos-nővérszálló 63 sze­mélyes, minden kényelmet megad lakóinak. Kihasznált­sága azonban csak ötvenszá­zalékos, ezért a múlt évtől fiatal házasok ideiglenes el­helyezésére is igénybe vehető a szálló. A szakszervezet a le­hetőségekhez képest támogat­ja az egészségügyi dolgozók lakásépítését, a nagycsaládo­sok rendszeres segélyezésére is gondot fordít. Nyíregyházán a Lenin téren megkezdte a Nyírvíz Társulat a csatornahálózat felújítását^ ezt követően kerül sor az utak kiépítésére és a parko­sításra. (Jávor L. felv.) Áz éjszakai hangoskodók Lopástól az iskolakerülésig Ki követ el szabálysértést? Mióta a szabálysértések egy részében nem a bíróság, ha­nem a helyi tanács illetékes dönteni, megszaporodtak az ilyen ügyek még a falvakban is. A hálószobatitkok kifecse­gésétől a szomszédasszony életmódjára tett, nyomdafes­téket nem tűrő megjegyzése­kig sok mindenben kell igaz­ságot osztani a hatóság te­kintélyével. Nagyhalászban a nagyközségi tanácson elsőként az apróbb bolti lopásokat em­lítették; pálinka a felnőtt férfiak, édesség a gyermekek, piperecikkek a nők táskájá­ba, zsebébe vándorolnak il­letéktelenül. S hogy milyen szigorúan veszik a tankötelezettségi tör­vény betartását, példa rá a sok kiszabott szabálysértési összeg. Legtöbbször a cigány tanulók esetében fordul ez elő, de nem is csoda, ha a hatéves gyermek, aki egy szót sem tud magyarul, unatkozik az iskolában, pár nap múlva el sem Tnegy. Megoldást a ha­marosan megépítendő ötven- személyes óvoda jelent majd, ahol az ötéves cigánygyereke­ket kivétel nélkül elhelyezik az intézményben és az iskola­előkészítés részeként magya­rul is megtanítják őket. Ügy látsák, az ABC-áru- zak más településen is „ve­szélyt” jelentenek, Kemecsén szintén az apróbb eltulajdo­nítások miatt kezdeményez­nek eljárást legtöbbször. Eb­ben a községben igen szigo­rúan veszik a csendháborí- tást is: két ízben ezer-ezer forintos pénzbüntetésre ítél­ték az éjszaka randalírozó ré­szegeket. Lehet, hogy másutt ez csak az állampolgári kötelesség megszegésének tűnik, Keme­csén viszont szabálysértési el­járást kezdeményeztek a la­kossági ki- és bejelentkezés elmulasztása miatt: a hon­védségnél ugyanis nem tud­tak egyeztetni a pontatlan cím miatt, S ami a közrend­hez tartozik, fokozottan el­lenőrzik a boltban vásárolt és a bejárat előtt fogyasztott italok „gazdáit”. Nemcsak a szabályt szegik így meg, ha­nem a falu képét is rontja az ABC előtt dülöngélő részeg. (tk) Szíta bírni az isiket Cseh söröző a pincében Jobb vendéglátás Nagykállóban

Next

/
Thumbnails
Contents