Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-02 / 205. szám
AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII. évfolyam, 205. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. szeptember 2., kedd Házilag A megszaporodott építési, felújítási tennivalókat valakinek el kell végeznie. Mi sem egyszerűbb, vélhetnénk, megbízunk egy irodát a tervezéssel, építőipari vállalatot, szövetkezetei a kivitelezéssel, előteremtjük a szükséges pénzt, fizetünk, s „kulcsrakész” épületet kapunk. A tapasztaltabbak már tudják, hogy ez nem ilyen egyszerű. Az építési munkákat faluhelyen jórészt a viszonylag kis kapacitású építőipari szövetkezetek végzik. Karbantartási, felújítási feladatokat ők sem szívesen vállalnak, hisz gazdasági eredményességük elsősorban attól függ, hogy milyen értékű anyagot építettek be egy adott időszak alatt. Ha mondjuk egy istálló falát vakolják újra, vagy új közfalat húznak fel, az bizony nem emeli az eredményességi mutatóikat. . . Ha pedig távoli munkahelyen építkeznek, a hasznot felemészthetik a szállítási, felvonulási költségek. A kapacitásukat gyakorta hónapokra előre lekötötték. Egyre többet beszélnek munkaerőhiányról, s a téeszek állítólagos tisztességtelen módszereit hánytorgatják föl. Mert azok, úgymond, elcsábítják a szakembereket, a kőműveseket, ácsokat, az asztalosokat. Megfeledkeznek közben arról, hogy ezeket az embereket nem ők képezték ki, annak idején az építőipari nagyvállalatoktól jöttek hozzájuk, nagyobb kereset reményében. A mezőgazdasági üzemek kényszerhelyzetben vannak. Kénytelenek építőbrigádokat szervezni. Nem olcsó mulatság. Tervezőt, építészmérnököt a városokból kell hozniok. Olyan keresetet kell biztosítaniuk, olyan feltételeket kell teremteniük, hogy a diplomásnak megérje elmennie a „világ végére”. Szakmunkásokat is toborozni kell. Biztos állást ők is csak többletkereset fejében adnak fel. A személyi feltételek megteremtése után, a gépek, berendezések következnek. Időnként megteszik máshol már kiselejtezett masinák is, beszerzésük azonban így is drága. O lyan csoportot, amely az adódó építési munkák zömét szakszerűen el tudja végezni, csak a jobb módú gazdaságok tarthatnak, ők tudnak akár milliókat megtakarítani azzal, ha maguk építkeznek, nem várnak az építőipari vállalatok vagy szövetkezetek szabad kapacitására, a saját munkásaikat nógatják, s nem kell alkudozniuk az egyre növekvő kivitelezési költségeken. Galambos András Megkezdődtek a magyarkongói tárgyalások Pierre Nze, a Kongói Népi Köztársaság külügy- és együttműködési minisztere, a Kongói Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, tegnap megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Hétfőn délelőtt a Külügyminisztériumban megkezdődKépünkön: a Púja Frigyes külügyminiszter vezette magyar és a Pierre Nze vezette kongói tárgyaló delegáció. (Kelet-Magyarország telefotó) tek a magyar—kongói külügyminiszteri tárgyalások. Púja Frigyes és Pierre Nze kicserélte véleményét az időszerű nemzetközi kérdésekről, majd áttekintette a kétoldalú kapcsolatokat. Kapunyitás „almatáborokban“ 17 ezer egyetemista, főiskolás és 40 ezer kisiskolás segíti a szüretelést Hagyomány már, sorrendben negyedik esztendeje, hogy Szabolcs-Szatmár legfontosabb nyár végi, ősz eleji mezőgazdasági teendőjéből, az alma szüretéből kiveszik részüket hazánk felsőoktatási intézményeinek fiataljai is. Hétfőn szerte a megyében megnyitották az almaszüretelő egyetemistáknak és főiskolásoknak otthont adó táborokat. A keleti országrészben az idén, október 11-ig 17 ezer hallgató működik közre az almáskertek kincsének szedésében. Tizennégy gazdaság kötött szerződést az intézményekkel. Eszerint a legnépesebb csoport a Budapesti Műszaki Egyetemről érkezik, szám szerint hatezren jönnek egyhetes váltásokkal. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemről háromezren, a miskolci nehézipariról kétezren, a debreceni egyetemekről pedig 1500-an dolgoznak majd a kertekben. A Győri Műszaki és Távközlési Főiskolát 1300- an képviselik. A 25 táborhely zömét a nyitányra felújították. Sok helyütt — így például a Ke- mecsei Állami Gazdaságot segítő diákokat — vállalati üdülőkben, szép, tiszta, korszerű körülmények között helyezik el a fiatalokat. A munka utáni szabad idős programról a települések művelődési házai, a körzeti művelődési központok gondoskodnak, s természetesen maguk a fiatalok is felkészülten várják a kikapcsolódás óráit. így például a műszaki egyetemisták a fővárosból erősítő berendezésekkel s kész műsorkazettákkal érkeznek. A vendéglátó gazdaságok a községek sportpályáin-telepein biztosítják a sportolás, a tömegsport feltételeit. Ezenkívül szinte valamennyi helyütt egy napra kirándulásra kalauzolják el az egyetemistákat és főiskolásokat Szabolcs-Szatmár legszebb tájaira. Az egyetemisták társaságában e hónapban közel 40 ezer általános és középiskolás is szüreteli az almát. Az ő, és az egyetemisták munkáját jellemzi: tavaly csaknem félmillió munkaórában 86 ezer tonna almát szüreteltek le s helyeztek biztonságba a szabolcsi almások terméséből. (kalenda) Nem lehet haladás jó iskola nélkül Országszerte ünnepélyesen megnyitották az ái tanévet Az 1980—81-es tanév országos megnyitóünnepségét vasárnap tartották meg Békéscsabán. Az ünnepségen Pozsgay Imre művelődésügyi miniszter mondott beszédet. — Abban a korszakban, amelyben az emberi erőfeszítés a hozzáértéssel és becsülettel végzett munka a fejlődés legfőbb forrása, nem lehet haladás jó iskola nélkül. Fejlődésünk nagymértékben attól függ, hogy az emberek — köztük a fiatalok — tehetségét milyen eredménnyel fejlesztjük. Sikeresen termelő, a hazai társadalmi szükségletekre és a világgazdasági változásokra gyorsan, rugalmasan reagálni tudó gazdaság csak művelt munkásokkal, értelmiségiekkel teremthető meg. Olyan fejlett köznevelési rendszer szükséges, amely a szakmai képzés mellett az általános képzést helyezi előtérbe. Minél megalapozottabb az általános műveltség, annál megbízhatóbban épülhetnek rá a szakmai ismeretek. Eszményünk a szocialista nevelő iskola. amely olvan emberekké neveli az ifjú nemzedéket, akiknek célja a munka, az alkotás, akik a szocialista társadalom őszinte hívei lesznek. Ezt követően a tennivalókról szólt. Hangsúlyozta: folytatnunk kell a tankötelezettségi törvény mind teljesebb megvalósítását. El kell érnünk, hogy a tanköteles korban lévő hatéves gyermekek időben megkezdjék iskolai tanulmányaikat. Az oktatási intézményekben folytatni kell az egységes követelmény- rendszer kialakítását. Fontos, hogy következetesen alkalmazzák a nevelési-oktatási terveket, s hasznosítsák e tervek bevezetése során szerzett tapasztalatokat. Az iskola — az úttörő- és KISZ- szervezettel, a családdal együttműködve — kötelesség- teljesítő, törvénytisztelő, munkaszerető, fejlett igazság- érzetű, az igazságért harcolni tudó, a közösségért, hazájáért áldozatra is kész emberekké nevelje a fiatalokat — hangoztatta. Olyan nemzedékeket bocsásson útra, amelyek a jólétet és a személyes érvényesülést nem szerencsének, hanem a munka eredményének tekintik, s az értelmes, tartalmas életért erőfeszítéseket tesznek. A miniszter beszéde további részében köszöntötte az első osztályosokat és a többi diákot, a munka mellett tanuló felnőtt hallgatókat, a főiskolásokat és az egyetemistákat, a pályakezdő, a pályán dolgozó, s a nyugdíjba A nyíregyházi 5. számú iskolában a legkisebbek, az I. a osztály tanulói veszik körül End rész Miklósné tanító nénit. vonuló pedagógusokat, a szülőket és a köznevelés Irányításában dolgozókat. — Kívánom mindnyájuknak — mondotta —, hogy az új tanév örömökben, eredményekben gazdag legyen, terveik valóra váljanak. Legyen minél több szépség és minél több büszkeségre jogosító siker és eredmény az életükben. Szabolcs-Szatmárban százezer kis és nagy diákot hívott újabb tízhónapos munkára a tanév kezdetét jelző csengőszó. Nyolcezer gyerek lépett be most először az iskolák kapuján, mintegy nyolcvanezer tanuló öltözött ünnepélyesen a kisdobos- és úttörőegyenruhába, s közel húszezer gimnazista, szakközépiskolás és szakmunkástanuló ül be újra a padokba. Az első nap az évnyitó ünnepélyes perceié volt. Üj iskolákat, új tornatermeket, szemléltetőeszközöket vettek birtokukba, s az ünnepi percek után mindjárt meg is kezdődött az ismerkedés az új tantervi feladatokkal. A megyeszékhely egyik új oktatási intézményében, a Krúdy utcai 19. számú iskolában dr. Szabolcs Gyuláné, Kocsis Jó- zsefné és Haraszti Béla az órarendet állítják össze. (Jávor László felvételei.) Tavaly 362,5 milliót termeltek Jövedelmező melléküzemágak Konzerv, orvosi műszer, műanyag eszköz a tsz-ekbűl Szabolcs-Szatmár megye 127 nagyüzemi termelőszövetkezete közül, 90-ben foglalkoznak melléküzemági tevékenységgel. Többségük azért kényszerül erre, hogy vagy kedvezőtlen adottságait ellensúlyozza, vagy a tagságot — főként a nőket — folyamatosan foglalkoztathassa. Mint a megyei tanács illetékes osztályán elmondták: a melléküzem- ágas tsz-ek többsége ipari tevékenységet végez. A melléktevékenységből a tsz-ek a múlt évben 362,5 millió forint árbevételt teljesítettek. Ez az összeg a gazdaságok ösz- szes bevételeinek 6,5 százalékát jelentette. Előzetes felmérések szerint, idén az ilyen bevételek növekedni fognak. Többek közt, a különösen gyenge adottságú szat- márcsekei Haladás Tsz- ben a melléktevékenység csaknem 30 millió forintot eredményezett. A hasonlóan gyenge talajú tyukodi Kossuth Tsz vas- és faipari melléküzemága a múlt évben 58 millió forint árbevételt hozott: ugyanakkor fontos, hogy a tsz-ben nincs munkanélküli tag. A gyenge lápi talajjal küszködő nagyecse- di Rákóczi Tsz a debreceni MEDICOR gyárral kooperált, egy kisebbszerű orvosi műszereket gyártó üzemrész létrehozására. Ez évente 15—20 millió forinttal gyarapítja a közösség kasszáját. A nyírtass! Dózsa Tsz főleg a nők állandó fogalkoztatá- sára. hozott létre egy kis konzervüzemet, aminek a tavalyi termelése 23 milliót ért. A melléküzemágas tsz- ek 60 százaléka saját terméket dolgoz fel. S általában hozzájárulnak a vegyes kereskedelmi és ipari ellátás javításához. A megyei tanács illetékes osztálya is azt javasolja a mezőgazdasági nagyüzemeknek, hogy melléküzemágaikat elsősorban saját termékeik feldolgozására, illetve annak fokozására építsék. Vannak olyan — a valóságban nélkülözhető — ipari jellegű termékek, melyek készítése a nagyipari üzemeknek nem kifizetődő. Ilyen mellékterméket készít többek közt a sényői Zöld Mező vagy a nyírpazonyi termelőszövetkezet, ahol kis befektetést igénylő műanyag eszközöket készítenek. Az ipari jellegű mellék- tevékenység fontosságát jelzi, hogy ezeket az állam is támogatja: az ilyenek után fizetendő termelési adó 70 százalékát az állam visszahagyja a tsz- ek iparági fejlesztésére. Ez a támogatás — tájékoztatás szerint — idén is, mintegy 60 tsz részére 20 millió forintot jelent. Az elmúlt esztendőben, a megye melléküzemágas termelőszövetkezeteiben az öszes tagság 11,8 százalékát, mindösszesen 5950 főt foglalkoztattak. Közülük az állandóan foglalkoztatott nők száma 2255 volt. B 1 Magyarország
