Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

8 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. augusztus 1. Nyilatkozatok A sportélet több vezető szemé- 1 isége nyilatkozott nagy elis­meréssel az olimpiai játékok le- onyolításáról. íamadi Keita, Guinea Olim- ai Bizottságának elnöke kije- ntette: — Az olimpia küzdői­ig ei egészséges versenyszellem­ben folynak. Kétségtelen, hogy az olimpia a világ sok országa, köztük Afrika sportjának a fej­lődésére is kedvező hatást fog gyakorolni. Thomas Keller, a Nemzetközi ' vezős Szövetség svájci elnöke kifejtette: — Az evezősverse­nyek eredményei hűen tükrözik a világ evezőscsapatainak erő­viszonyait. örömmel állapítom meg, hogy a versenyek a kri- latszkojei pályán fennakadás nélkül zajlottak le és a szerve­zéssel kapcsolatban egyáltalán nem merült fel probléma. Fani Sharma, India Olimpiai Bizottságának elnökhelyettese rá­mutatott: — Nekem nagyon tet­szik az olimpiai játékok meg­szervezése, megtisztelő számom- 11, hogy jelen lehettem ezen a nagyszerű versenysorozaton. Kenneth Mafafe, Lesotho Ki­rályság sport- és kulturális ügyek i inisztere rendkívül magasra ( 'tékelte az általa eddig látott versenyek megszervezésének .'ínvonalát. Sebastien Coe, brit középtáv- futó, a 800 méteres síkfutás 'üstérmese kijelentette: — A enin Stadion nézői a könnyűat­tika szakértő ismerői, akik pon­tosan értik a futóversenyek tak­tikai finomságait. Jó érzés ilyen gkörben versenyezni. A férfi kézilabdatcrnáról ad- ,k értékelést a szakemberek a ASZSZ szovjet hírügynökség­nek: Paul Högberg (svéd), a Nem­zetközi Kézilabda Szövetség el­nöke: — Mindkét döntős csapat ragyogóan játszott. Egészében a kézilabda-küzdelmeket kitűnően szervezték meg és véleményem szerint a torna nagy lendületet adott ennek a sportágnak. A legjobb csapatok megmutatták, hogy lehet a kézilabdát gyorsan, izgalmasan, egyszersmind sport­szerűen és szépen játszani. Max Reinchenburger (NSZK), a Nemzetközi Kézilabda Szövet­ség főtitkára: — Sok mérkőzésen megmutatkozott, hogy a tornára világszínvonalú küzdelmek vol­tak a jellemzők. A viadal meg­szervezése nagyszerű volt. Sorokban A Lomonoszov Egyetemen tar­tott kongresszusán a Nemzetközi Üsző Szövetség új elnökévé vá­lasztották a jugoszláv Ante Lam- bassát. A mexikói Javier Ostost váltotta fel a szövetség élén, aki az alapszabályzat értelmében négyéves tevékenysége után mondott le tisztségéből. A ta­nácskozáson a küldöttek döntő mbbséggel elfogadták azt a ja­vaslatot, hogy az eddigi elnököt újra jelölhessék a tisztség be­töltésére. Oszesen 1253 sportolónő vesz részt a moszkvai olimpián. A legtöbben, 305-en az atlétikai versenyeken indultak el — ez egyébként az atlétikai versenyek mezőnyének csaknem harmadré­sze. Úszásban 180. röplabdában 107 sportoló lány és asszony állt rajthoz a világ legjelentősebb versenyén. Nagy létszám volt a röplabdázók, a kosarasok, a ké­zilabdázók mezőnyében, de elin­dultak nők a lovasok, a sport­lövők között is. Az idei év egyébként sajátos juoileum a női sportolók számára: nyolcvan évvel ezelőtt, 1900-ban indulhat­tak először olimpián. Akkor két számban rendeztek versenyeket nőknek: teniszben és golfban. A Pravda csütörtöki számában megjegyzi, hogy eddig a világ összes földrészének jutott érem a moszkvai olimpián. Az indiai gyeplabdázók Ázsiának szereztek egy aranyat, az etlópial futók Afrikának, a brazil vitorlázók Amerikának, az ausztrál úszók pedig a „zöld kontinensnek”. Sok érmet gyűjtöttek össze az európai sportolók. Most már mindenki előtt vilá­gos: az olimpiai bojkott kudar­cot vallott. Az amerikai és a brit tory kormány próbálta meg azt megszervezni, azonban a jó- akaratú emberek erősebbnek bi­zonyultak — jelentette ki a szov­jet televíziónak adott nyilatkoza­tában Michael o’Hiordan, Íror­szág Kommunista Pártjának fő­titkára. — Említésre méltó az is. hogy a moszkvai játékokra a Helsinkiben megtartott európai oiztonsági és együttműködési ér­tekezlet ötödik évfordulójának előestéjén került sor. Végezetül a kommunista vezető rámutatott, hogy az olimpiai játékokon uralkodó baráti légkör kihatott az egész világra is. A Lerüp Stadion keleti lelátó­ján új -„élő képeket” ígér az olimpiai játékok záróünnepélye. Néhány nappal az esemény előtt Lev Nemtcsik rendező rö­vid bepillantást engedett a vár­ható látványosságba: Azt tervez­zük. hogy egy speciális módszer segítségével bizonyos fényújsá­got és „folyamatos szöveget” mutatunk be. Célunk az, hogy képeinkkel egy sajátos tűzijáté­kot alakítsunk ki. Ami ezen fe­lül lesz, az egyelőre a szervezők titka. Sikertabló Á súlyemelés történetének legnagyobb versenye: 18 világ- és 68 olimpiai csúcs, tíz új bajnok! Az 1980-as esztendő 44 világcsúcsa már előre sejtette, hogy az olimpián a súlyemelés történe­tének legnagyobb versenye következik. A spe­ciálisan súlyemelésre tervezett mesés izmajlovói spcrtpalotában aztán olyan csaták zajlottak le és olyan eredmények születtek, amelyek még a legmerészebbek jövendöléseit is messze felül­múlták. Gottfried Schödl, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöke azt ígérte, hogy a súlyemelés a XXII. nyári olimpiai játékok egyik fő attrak­ciója lesz — és igaza lett. Az első versenynapon maga Lord Killanin, a NOB elnöke is végigülte és végigtapsolta a lepkesúlyúak ádáz küzdel­mét, s mint az arra illetékesek elmondották, ál­landóan érdeklődött az újabb események, ered­mények iránt. Schödl a küzdelmek befejezése után elégedetten nyugtázta: — A súlyemelés ismét óriásit lépett előre, s itt nem csak az eredmények szinte fantasztikus fejlődésére, emelkedésére gondolok. A sportág újabb híveket szerzett, lebilincselte az érdeklő­dőket a súlyemelőporond gazdag eseménysoro­zata. Volt itt minden: csodálatos csúcsraérkezés, bámulatos sportkarrier végét jelentő dráma, so­ha nem látott gyilkos küzdelem, meglepetés, fordulat, öröm- és bánatkönnyek. Es volt sok­sok nagy eredmény, a súlyemelés ezen az olim­pián már előjött a XXL századra várt teljesít­ményekkel. Negyven ország 173 emelője vívta ezt a cso­dálatos harcot, amelyben 18 új világrekord szü­letett, 68 olimpiai csúcs dőlt meg és 3 ifjúsági világcsúcsot is felállítottak, ötszáz felett van az országos csúcsok száma. Egyedülálló a sportág történetében, hogy egyetlen korábbi bajnok sem jutott el újólag a győzelmi dobogó felső fokára, pedig többek között olyan nagyágyúk, mint Da­vid Rigert, vagy Vaszilij Alekszejev is kísérle­tet tettek az újabb olimpiai bajnoki cim meg­szerzésére. Lepkesúlyban az első négy helyezett azonos eredményt ért el, közöttük csak testsúly határozott — hasonló holtversenyre még nem volt példa. No és arra sem, hogy ebben a csil­lagokkal teletűzdelt mezőnyben legyen egy olyan álomemelő, mint a szovjet Jurik Vardanyan, aki a világcsúcsok világcsúcsaival rukkolt ki. Jellemző az elképesztő, 400 kilós középsúlyú eredményére, hogy azzal bajnok lehetett volna a 90, a 100 kilogrammosok súlycsoportjában, de még a 110 kilón felüliek között is bejött volna az ötödik helyre. Az olimpia súlyemelésben egyben világbaj­nokságot is jelentett. Az ólomsúly befejeződése után az izmajlovói záró banketten vettek részt a súlyemelők és ott adták át a különböző világ- bajnoki érmeket és díjakat, és kihirdették a vi­lágbajnoki pontverseny végeredményét is. A VB-pontversenyben összetettben, szakítás­ban és lökésben az 1—10. helyezéseket számí­tották. A Szovjetunió egyetlen ponttal előzte meg Bulgáriát. A rajthoz állt 40 országból 26 szerzett pontot. A VB-pontverseny élcsoportja: l. Szovjetunió 250 pont, 2. Bulgária 249 pont, 3. Lengyelország 186 pont, 4. NDK 173 pont, 5. Csehszlovákia 163 pont, 6. Magyarország 156 pont, 7. Kuba 148 pont, 8. Románia 85 pont, 9. >KEf!AK> yCriEXA! BONNE CHANCE! BEST WISHES ! Koreai NDK 75 pont, 10. Svédország 40 pont. Világbajnoki címet a Szovjetunió (14), Bulgá­ria (7), Magyarország (3), Kuba (2), Csehszlo­vákia (2), a Koreai NDK (1) és az NDK (1) szer­zett. Az éremtáblázat legjobbjai: Szovjetunió 14 arany, 6 ezüst, 3 bronz Bulgária 7 arany, 8 ezüst, 5 bronz Magyarország 3 arany, - ezüst, 6 bronz Csehszlovákia 2 arany, 3 ezüst, 2 bronz A világbajnoki értékelés, a különleges pont- táblázat alapján a mezőny kiemelkedően leg­jobbjának járó különülj at, az Arany kiló Kupát Jurik Vardanyan (Szovjetunió) érdemelte ki a bolgár Ruszev előtt. A súlyemelők tehát emelt fővel távozhatnak az olimpiáról. A következő nagy találkozó több mint egy év múlva, 1981 szeptemberében Lille- ä ben következik, ahol együtt rendezik meg a vi- j lág- és az Európa-bajnokságot. Az olimpián Iá- I tcttakból ítélve hol lesz már a Moszkvában szü- j letett csodás világcsúcsok nagy része? Váradi János jegyzett egyénisége a nemzetközi ökölvívósportnak Este Várad! János a szovjet Mirosnyicsenkóval mérkőzött, a nagy csata méltó volt egy olim­piai elődöntőhöz. A képzett, hosszú karú. minden ütésfajtát jól ismerő Mirosnyicsenko Ismé­telten bebizonyította, hogy az ér­mesek közé jutásig nem véletle­nül vert meg világ- és olimpiai bajnokot, illetőleg világ- és Euró- pa-bajnokot. Keményeket ütött, többször talált, de Váradi is iga­zolta, hogy nem akármilyen fá­ból faragták és nem véletlenül jutott, mintegy hét hónap lefor­gása alatt három éremhez, szó­val Váradi állta Mirosnyicsenko tempóját, az óriási küzdelmet végigtombolta a hatalmas szur­kolósereg. Rettentő kemény ütés­váltások történtek mind a két oldalról, a második menet köze­pén volt egy olyan időszak, hogy Váradi rendkívül kemény jobb- egyenesétől megingott a szovjet fiú, de a magyar akkor éppen hátralépett, nem folytatta a so­rozást, pedig ha abban a pilla­natban még egyet tud ütni. való­színűleg vége a mérkőzésnek. Ki­lenc percen át dúlt az elkesere­dett küzdelem, amelyben a har­madik menetben a szovjet ököl­vívót fejelésért megintették. Amikor megszólalt a gongszó. összeszedték a pontozólapokat! mind a két sarokból izgatottan lestek a versenybíróság asztala felé. Valószínű a szovjet és a magyar fiú edzője három perc alatt éveket öregedett. Aztán megtörtént az eredményhirdetés. 4:1 arányú pontozással Mirosnyi­csenko győzelmét hirdették ki. — Életed nagy mérkőzései közé sorolhatod ezt a 9 percet, úgy harcoltál, ahogy harcolni kell és úgy verekedtél, ahogy a győze­lemhez szükséges. Balszerencséd, hogy ez a szovjet fiú, épen ma, talán élete legjobb formáját fog­ta ki — mondotta a mérkőzés után Papp László majd hozzá­tette : — A súlycsoportban az a Radu volt az első számú esélyes az olimpiai aranyéremre, akit Vára­di simán legyőzött. Úgy látszik ez az összecsapás sokat kivett a mi fiatal csillagunkból, én is re­ménykedtem, hogy győzni fog, de nem baj. Az olimpia előtt ki­egyeztünk volna boldogan Váradi olimpiai bronzérmével. Váradi nehezen nyugodott meg és igy vélekedett: — Hát igen, azért ez is szép, bár titokban reménykedtem ar­ról. hogy győzök az elődöntőn is, aztán utána már csak meg­nyerem a szombati meccset is — mondotta. — De így is ki­mondhatatlanul boldog lehetek, hogy az első olimpiámon már ér­met szereztem. Hangsúlyozni sze­retném, hogy az elsőn, mert to­vább készülök, még sok ilyen óriási sporteseményen akarok in­dulni, s ha már elkezdtem az éremgyűjtést, a következő esemé­nyeken folytatni akarom. Váradi Jánossal a magyar ököl­vívósport új, nagy, most már nemzetközileg elismert, jegyzett egyénisége jelent meg a nemzet­közi ökölvívóporondon. Csodála­tos ez az éremgyújtemény, cso­dálatos, amilyen mérkőzést ví­vott, büszke lehet rá Váradi, edzője Szántó József, s mindazok, akik egyengették útját Nyíregy­házától Budapestig, az olimpiai elődöntőig. Los Angeles városának zászla­ját vonják föl majd a moszkvai olimpia záróünnepségén az ame­rikai lobogó helyett. Erről Moni­que Berlioux asszony, a NOB Igazgatója tájékoztatta Moszkvá­ban a sajtó képviselőit. Mint el­mondotta, Carter elnök egyik ta­nácsadója külön levélben köve­telte a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottságtól, hogy a sok évtizedes hagyományok ellenére az olim­pia záróünnepségén ne vonják fel annak az országnak zászla­ját, amelyben a degközelebbi nyári játékokat tartják. A NOB álláspontja szerint ez ellentétes az olimpiai chartával is. A NOB Végrehajtó Bizottsága csütörtöki ülésén azért döntött végül is így, mert el akarta ke­rülni, hogy az olimpia szervező bizottsága, amely mindvégig kor­rekten járt el, s végrehajtotta a NOB kéréseit, eleget tett szabá­lyai előírásainak, esetleg kelle­metlen helyzetbe kerüljön — ATLÉTIKA Kalapácsvetés, olimpiai bajnok: Jurij Szedih (Szovjetunió) 81,80, új olimpiai és világcsúcs, 2. Lit­vinov (Szovjetunió) 80,64, 3. Tamm (Szovjetunió) 78,96. 3000 m akadály, olimpiai baj­nok: Brontszlaw Malinovvszki (Lengyelország) 8:09,7, 2. Bay! (Tanzánia) 8:12,6, 3. Túra (Etió­pia) 8:13,6. Női távolugrás, olimpiai bajnok: Tatjana Kolpakova (Szovjetunió) 706, 2. Wujak (NDK) 704, 3. Szkacsko (Szovjetunió) 701. BIRKÓZÁS 57 kg, olimpiai bajnok: Szer­gej Bjeloglazov (Szovjetunió), 2. Ho Ryong Li (Koreai NDK), 3. Ojonbold (Mongólia). 68 kg, olimpiai bajnok: Szaj- pulla Abszajdov (Szovjetunió). 2. Jankov (Bulgária), 3. Szejdi (Ju­goszlávia). 82 kg, olimpiai bajnok: Iszmail Abilov (Bulgária), 2. Aracilov (Szovjetunió), 3. Kovács István (Magyarország). Nehézsúly, olimpiai bajnok: Szoszlan Angyijev (Szovjetunió), 2. Bállá József (Magyarország), 3. Sandurski (Lengyelország). GYEPLABDA Női olimpiai bajnok: Zimbab­we 8, 2. Csehszlovákia 7, 3. Szov­jetunió 6 ponttal. BÁLLÁ JÓZSEF, a Ferencváros szabadfogású, nehézsúlyú birkó­zója ismételt. Az 1976-os olimpi­án szerzett ezüstérmet Moszkvá­ban is megismételte, súlycsoport­jában ezúttal is a második he­lyen végzett. Bállá 1955. július 27-én született Szőregen. Az újabb olimpiai ezüst tehát születésnapi ajándékként is felfogható. A 190 centi magas, 130 kilós, nőtlen bir­kózó 1975-től sikert sikerre hal­moz. 1975-ben junior világbajnok lett és megnyerte az IBV-t, a fel­nőttek között pedig az Európa- bajnokságon második helyen végzett. Egy év múlva Montreal­ban a dobogó második fokára állt. 1977-ben a világbajnokságon bronzérmet érdemelt ki, míg 1978-ban újabb EB-ezüstöt szer­zett. A magyar bajnokságon hét­szer nyert aranyérmet. CSELGÁNCS A 65 kg olimpiai bajnoka: Nyi- kolaj Szoloduhin (Szovjetunió), 2. Csendjing Damdin (Mongólia), 3. Ilian Nedkov (Bulgária) és Ja­mondotta Berlioux asszony, aki utalt arra, hogy Washington je­lezte: ha sor kerül az amerikai zászló felvonására, a Szovjet­uniónál tiltakozik. A NOB Igaz­gatója _ egy kérdésre válaszolva hozzáfűzte: sajnálatos módon amerikai részről korántsem vol­tak ilyen korrektek az olimpiai előírásokkal szemben. A szovjet szervező bizottság ar­ra az álláspontra helyezkedett, hogy a NOB illetékes szerveinek döntéséhez tartja magát. A záró- ünnepségen tehát Los Angeles zászlaját vonják föl és az ame­rikai himnusz helyett az olim­piai himnuszt játsszák el. Ber- Uoux asszony elmondotta: a NOB nem módosította ezzel sza­bályait, előírásait. A különböző módosításokkal kapcsolatos el­képzeléseket majd a testület kö­vetkező, Baden-Badenben sorra kerülő kongresszusán vitatják meg. nusz Pawlowskl (Lengyelország), 5. Reissmann (NDK) és Y. Del- vingt (Franciaország). VÍVÁS A párbajtőrcsapatban olimpiai bajnok: Franciaország (Ryboud, Picot, Gardas, Boisse), 2. Len­gyelország, 3. Szovjetunió, 4. Ro­mánia, 5. Svédország, 6. Cseh­szlovákia. KOVÁCS ISTVÁN bronzérmes lett a szabadfogású birkózók 92 kilogrammos kategóriájában. A 30 éves sportoló, aki 1950. június 27-én született Nádudvaron, har­madik olimpiáján vett részt Moszkvában. Ott volt a münche­ni 1972-es és a montreali 1976-os ötkarikás játékokon is, de nem sikerült felállnia a dobogóra. A moszkvai olimpiára kettőzött szorgalommal, akarással készült, nem titkolta: éremmel akar ha­zatérni. Tavaly világbajnokságot nyert, az Európa-bajnokságon pedig második lett. A jól sikerüli „főpróba” sejtette, a Csepel bir­kózója helyt fog állni Moszkva- ban. S helyt is állt, megszerezte az annyira óhajtott olimpiai ér­met. LÉVAI ISTVÁN csütörtökön a kétszeres olimpiai és világbajnok kubai Teofilo Stevensontól szen­vedett pontozásos vereséget, így az olimpiai ökölvívótorna nehéz­súlyú vresenyében bronzérmes lett. Lévai kilenc percen át ellen­fele volt a világ jelenlegi legjobb ökölvívójának, aki „csak” ponto­zással tudott nyerni ellene. Lévai István 1957-ben született Győrött. Nőtlen, az Üjpesti Dózsa verseny­zője. Háromszoros magyar baj­nok, olimpián első ízben vett részt. Bemutatkozása minden vá­rakozást felülmúlt! Köszönet A közvélemény és a mun­káspárti ellenzék nyomásá­ra Margaret Thatcher brit miniszterelnök kénytelen volt köszönten! azokat az angol sportolókat, akik ér­met szereztek a moszkvai olimpiai játékokon. Mint is­meretes, az utóbbi hóna­pokban a brit kormányfő vezette gyakorlatilag azt a kampányt, amelynek célja az volt. hogy bármilyen áron megakadályozzák az angol olimpiai csapat rész­vételét a moszkvai olimpiai játékokon. Thatcher asszony, hogy ne tagadja meg önmagát, azért ez alkalommal is értésre adta, hogy előzőleg az an­gol csapat olimpiai részvé­tele ellen foglalt állást. „Számomra mindig jó ér­zés, mondta Thatcher, ami­kor az angol sportolók jól szerepelnek, de őszintén szólva: azt szerettem volna és ezt is tanácsoltam nekik, hogy ne utazzanak az olim­piára. Mindazonáltal, tette hozzá a brit kormányfő, ha már elutaztak a versenyek­re, elégedett vagyok, hogy Jól szerepeltek.” A km olimpiai hlrszerkesztősége: Bagoly Dániel Dragoi Gyula, Demeter Attila éa Pauwlik György. f H Kelet­nagprorszáo —■ X— iiiim'inii í '1 ■■ MM—in lúi■. Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága é8 a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 Telefon: U-277, 11-425, 11-525, 11-846 Telexszám; megyében 344, megyén kívül 73 344. Postacím: Nyíregyháza, Pf.: 47, 4401 Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza, Zrínyi Hona u. 3—5. 4401 Telefon hlrdetésügyben: 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003, Pf.: 25 Felelős kiadó: Midi Lajos Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hóra 30,— forint, negyedévre 90,— forint, egy évre 360,— forint Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza NYÍRSÉGI NYOMDA Felelős vezető: Jáger Zoltán INDEXSZÁM: 25 059 HU ISSN 0133—2058 Á NOB állásfoglalása

Next

/
Thumbnails
Contents