Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-09 / 186. szám

II Kelet­Inaayarország I XXXVII. évfolyam, 186. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. augusztus 9., szombat | XXXVII. évfolyam, 186. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. augusztus 9., szombat Kelet­VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Export A kácfánk, nyárfánk bőven van. s eddig az járta róluk, hogy többnyire semmire sem jók. Szükség törvényt bont, így szól a mondás, de jobb ha módosítjuk és azt mondjuk: a szükség gondolkodni kényszerít. Mert beállt a faínség, job­ban szólva: drága lett az import fa, s ha azt akar­juk, továbbra is legyen mit megmunkálni, itthon kell körülnézni. A Tisza- löki Faipari Vállalat ese­tében ez azt jelentette: a megyében kell megoldást keresni. Így született az ötlet, hogy társulásra lépjenek nyolc termelőszövetkezet­tel, olyanokkal, amelyek nem szűkölködnek az ed­dig lebecsült fafajtákban. Ezek a szövetkezetek az előzetes becslések szerint évente 35—40 ezer köb­métert — hetven száza­lékban akácot — termel-' nek ki és dolgoznak fel elsődlegesen, a vállalat pedig a további megmun­kálásról, az értékesítésről és a szaktanácsadásról gondoskodik, továbbá be­rendezéseket ad, ha kell bérbe, ha győzi a szövet­kezet, pénzért, örökbe. A faipari vállalat igaz­gatójának véleménye sze­rint a legnagyobb jó a szárítás lesz az együtt­működésben : sok helyütt külön berendezést sem igényel ez, mert a meglé­vő modern dohányszárí­tók kiválóan alkalmasak erre a célra. Fontos do­log a szárítás, mert az ér­tékesítésben a száraz fa többszörösét éri a nedves­nek. Minden jel arra mutat, hogy október elsejével kezdetét veszi a társulás együttes élete, de egyes helyeken, mint Máriapó- cson és Nyírbogáton, aho­va már megérkeztek a gépek, korábban is indul­ni lehet. Mivel a szárítók csak a dohányidény előtt és után fogadhatják a fát, a szárítás az év háromne­gyed részében lesz lehet­séges, de az előmunkála­tok, egész évre szóló el­foglaltságot adhatnak a szövetkezetnek. emcsak importkivál­tás, de az exportá­lás is célja a tisza- löki vállalatnak. Az akác­ból festőállványokat, szer­számnyeleket készítenek majd kivitelre, míg a nyárfából ecset- és kefe­nyeleket gyártanak, de ehhez még szükséges, hogy az érdeklődő francia partner teljesítse ígére­tét: küldje a megígért cél­gépeket. S. Z. Németh Károly fogadta a Martinique-! KP főtitkárát Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken a KB székházában fogadta Armand Nicolas-t a Martinique-i Kommunista Párt főtitkárát, aki az MSZMP KB meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes elvtársi légkö­rű megbeszéléseken tájékoz­tatták egymást Dártjaik mun­kájáról és áttekintették a nemzetközi élet fontosabb Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára fogadta Armand Nicolas-t, a Martinique-i Kommunista Párt főtitkárát. (Kelet-Magyarország teiefotó) eseményeit. Véleményt cse­réltek a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről és a két párt kapcsolatainak erősíté­séről. A találkozón rés-* v> '.l Berecz János, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője. Grenadai kormányküldöttség Budapesten Pénteken kormányküldött- Lajossal, a Minisztertanács ség élén Budapestre érkezett elnökhelyettesével, az Orszá- Bernard Coard, Grenada mi- gos Tervhivatal elnökével, az niszterelnök-helyettese. Tár- állami és társadalmi élet más gyalásokat folytat Faluvégi vezetőivel. Dr. Szirmai Jenő megbeszélése a megye vezetőivel A belvízkárok rendezésével kapcsolatos pénzügyi kérdé­sekről folytatott megbeszé­lést péntek délután Nyíregy­házán dr. Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár ve­zérigazgatója Szabolcs-Szat- már megye vezetőivel: dr. Tar Imrével, az MSZMP Sza- bolcs-Szatmár megyei Bizott­ságának első titkárával és dr. Pénzes János megyei ta­nácselnökkel. A megbeszélé­sen részt vett Hosszú László, a megyei pártbizottság titká­ra, dr. Gyuricsku Kálmán, a Nyíregyházi Városi Tanács elnöke és Körtély Sán­dor, az OTP Szabolcs-Szat- már megyei Igazgatóságának igazgatója. Megállapították, hogy Sza- bolcs-Szatmár megyét az el­múlt hetekben a korábbiaktól sokkal súlyosabb belvíz súj­totta és a nagy károk miatt megkülönböztetett intézkedé­sekre van szükség. Az OTP vezérigazgatója és a megye vezetői megállapodtak abban, hogy soron kívül rendezik a belvízkárokat: a takarék­pénztár kölcsönt ad az össze­dőlt, a megrongálódott laká­sok felépítéséhez, helyreállí­tásához. Ezt követően a VI. ötéves terv lakásépítéseinek előké­szítését vitatták meg az OTP és a megye vezetői. A nyíregyházi malomban Jávor Istvánné az újbúza tisz­taságát ellenőrzi. (JL) A nyírmadai Béke Termelőszövetkezetben a kombájnok nyomában járnak a szalmale­húzó traktorok. (Gaál Béla felvétele) Csak a belvíznél van harmadfokú készültség Cjjel-nappal dolgoznak a tiszabercell vízátemelő szivattyúk. (E. E. felv.) Megyénk folyói mentén gyakorlatilag megszűnt a vé­dekezés, első fokú készültsé­get, figyelőszolgálatot is már csak a Krasznán, a Lónyai- csatornán és a Tisza Ven- csellő és Nagyhalász közötti szakaszán tartanak a vízügyi igazgatóság dolgozói. Tisza- dobnál a nyári gátnál is je­lentős mértékben csökkent a víz szintje, így itt is másod­fokúra mérsékelték a készült­séget. Ha nem is ilyen mérték­ben, de kedvezően változott a belvízhelyzet: a beregi és- a Kraszna-balparti öblözeté- ben is első fokúra mérsékel­hették a készültséget. A bel­vízzel borított terület nagy­sága péntekre 25 ezer hek­tárra csökkent, de Felső-Sza- bolcsban még mindig har­madfokú készültséget kell tartani. 14 stabil és 16 hor­dozható szivattyú egy nap alatt közel hárommillió köb­méter vizet emelt át a befo­gadó folyókba és csatornákba. Energiapolitikai program tíz évre Csökkent az energiafelhasználás növekedési üteme Nemzetközi tanácskozás Nyíregyházán Az energiatakarékos gaz­dálkodást szorgalmazó ren­delkezések egyik következ­ménye, hogy meglassult a vil­lamos energia iránti igények növekedése. Az előirányzatok 1980-ra népgazdasági szinten nem egészen. 31,5 milliárd ki­lowattóra villamosenergia­igénnyel számolnak, és az eddigiek arra mutatnak, hogy ez a terv az első fél évben időarányosan teljesült. A növekedés az elmúlt esz­tendő első fél évéhez képest mindössze 0,1 százalék volt. Szabolcs-Szatmár megyé­ben ez a szám nagyobb: 1,5 százalék, de alacsonyabb, mint egy esztendővel koráb­ban. (1979-ben az éves növe­kedési ütem öt százalék fe­lett volt.) A megye sajátos­ságaiból adódóan a másfél százalékos növekedés kedve­zőnek ítélhető meg, azaz jel­zi a takarékos villamosener- gia-felhasználás kezdeti ered­ményeit. A mérsékelt növe­kedésben ugyanis olyan nagy­üzemek energiafelhasználá­sa is benne van, mint a nyír­egyházi gumiabroncsgyár, amely tavaly az év végén kezdett termelni, tehát fo­gyasztása csak most jelentke­zik. A szakemberek már a ha­todik ötéves tervidőszak szá­mításaival foglalkoznak. Je­lenleg az 1985-re becsült, or­szágosan 38 milliárd kilo­wattórás igény kielégítéséhez szükséges fejlesztési terve­ken dolgoznak. Ezekhez olyan nagy viílamosenergia- ipari beruházások tartoznak, mint az eocénprogram kere­tében épülő bicskei erőmű egységei, a paksi atomerő­mű, a Bős—Nagymaros kö­zötti vízlépcsőrendszerhez tartozó erőművek üzembe lé­pése. Ezek egy része már tá­volabbra, a hetedik ötéves tervidőszakra szóló feladato­kat is jelez. Az 1990-ig szóló, sőt azon is túlmutató energiapolitikai programot az augusztus 28. és 30. között Nyíregyházán tartandó VII. országos erő­művi szimpozionon ismerhe­tik meg a szakemberek. Ezen az Energiagazdálkodási Tu­dományos Egyesület által szervezett tanácskozáson a négyszáz hazai és külföldi résztvevő a napirend szerint azokat a kérdéseket vitatja meg, amelyek megvalósítása nélkülözhetetlen a program megvalósításához. Külön hangsúlyt kap majd az ener­giával való takarékos gazdál­kodás, az erőmű- és hálózat- építés, az országosan évente kétmilliárd forintba kerülő karbantartás hatékonyságá­nak fokozása, az üzemvitel további korszerűsítése. Olyan témák kerülnek megvitatásra Nyíregyházán, mint a szén­hidrogén-takarékosság, az atomenergia leglényegesebb problémái, köztük a belső és külső biztonság, a folyamat- irányítás hatékonyabbá té­tele, az energiaimport és -export témája. Az, hogy er­re a tanácskozásra Nyíregy­házán kerül sor, elismerése az energiagazdálkodás sza- bolcs-szatmári eredményei­nek és a tudományos egye­sületi munkának egyaránt.

Next

/
Thumbnails
Contents