Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-08 / 185. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII. évfolyam, 185. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. augusztus 8., péntek Tervezés ervezni, de hogyan? Hiszen olyan keve­set tudunk a VI. ötéves tervről, s e nélkül puszta találgatás lenne vállalati elképzeléseinket papírra vetni. Nem ritkán hallani efféle megállapítá­sokat még mostanában is. Legutóbb, a szegedi köz­gazdász vándorgyűlésen hasonlóképpen vélekedett egyik nagyvállalati igazga­tónk: „Mi nem ugrálha­tunk kényünkre-kedvünk- re. Kötnek az államközi szerződések, megállapodá­sok. Végleges tervszámok nélkül nem is érdemes mozdulni...” Nem érdemes? Gondo­lom, nem szószerint értet­te ezt a nagyvállalati ve­zető, hiszen a nélkül nem is boldogulhat, gazdálkod­hat cég, ha nem hangolja össze napi és távolabbi feladatait. Viszonylag sta­bil célrendszer — azaz stratégia, éppen úgy nem hiányozhat eszköztárából, mint mondjuk a piaci konjunktúra helyzetképe. Annyi bizonyos — azt sen­ki nem vonhatja kétségbe, hogy a központi tervek alapját képezik a vállalati tevékenységnek, s a terve­zésnek is. Inkább az a kér­dés: igaz-e, hogy a terv hivatalos meghirdetése előtt „Nem lehet semmit tudni?” Ma már ez semmikép­pen nem igaz. Tény, a terv akkor lesz hivatalos és nyilvános, ha a tervezési munkálatok befejeződtek és azt az országgyűlés el­fogadja. Előreláthatóan erre a<z esztendő vége felé kerül sor. És addig? Nos, addig sem kell — sőt szabad várni, a vállalati tervek----elképzelések megfogalmazásával. Hi­szen — utalva előbbi meg­állapításunkra, —, a leg­fontosabb kereteket, irány­adatokat, folyamatokat már világosan látni lehet. A XII. kongresszus hatá­rozata, maga a "kongresz- szus mondanivalója eliga­zító értékű volt; utána rendkívül fölgyorsult a központi tervezés. A gondok forrása szem­léleti eredetű, illetve ab­ból származik, hogy még ma sem tisztázódtak bizo­nyos vélemények — fogal­mak. Egyesek kifejezetten tagadják az önálló válla­lati stratégia szükségessé­gét, állítván, hogy ekkora önállóságot nem bír el gazdálkodási rendszerünk. A másik szélsőséges nézet a minden központi ténye­zőtől független tervezést hangsúlyozza. A rra van szükség, hogy a népgazdasá­gi adottságok, a vi­lágpiaci és külkereskedel­mi lehetőségek tudatában a vállalat megkeresse a boldogulás számára és a népgazdaság számára egy­aránt legkedvezőbb mód­jait. önálló legyen abban, s megfelelően vállalkozó szellemű, hogy miként le­het javítani a gazdálkodá­si eredményt, és alkal­mazkodó a közös társa­dalmi célok tiszteletben- tartását illetően. M. I. Napirenden: külkapcsolatok — Ár- és belvíz- helyzet — A betakarítás Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Marjai József, a kormány elnökhelyettese jelentést tett a Magyar—Iraki Gazdasági Együttműködési Állandó Ve­gyes Bizottság üléséről. A jelentést a kormány jóváha­gyólag tudomásul vette. A kormány meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vet­te Jean Francois-Poncet-nak, a Francia Köztársaság kül­ügyminiszterének hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló beszámolót. Áttekintette a Miniszter- tanács a Tisza-völgyi ár- és belvíz elleni védekezés hely­zetét. Megállapította, hogy a természeti csapás — a szerve­zett és eredményes védekezés ellenére is — károkat oko­zott. Az időjárás javulása ugyan némiképp könnyíti a védekezés munkáját, de to­(Folytatás a 4. oldalon) Befejeződtek a magyar—iraki gazdasági tárgyalások A Magyar—Iraki Gazdasági Együttműködési Állandó Ve­gyes Bizottság augusztus 3— 6. között Budapesten tartotta 6. ülését. A két tárgyalókül­döttséget Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, illet­ve Hasszán Ali, az Iraki Köz­társaság kereskedelmi minisz­tere, a forradalmi parancs­nokság tanácsának tagja, a vegyes bizottság társelnökei vezették. Az ülésen áttekintették a két ország közötti gazdasági együttműködés helyzetét. A tárgyalások eredményei­ről a bizottság társelnökei jegyzőkönyvet írtak alá, amelyben meghatározták a gazdasági együttműködés to­vábbi bővítése érdekében te­endő intézkedéseket. Marjai József miniszterelnök-helyettes (jobbról) és Hasszán Ali iraki kereskedelmi miniszter aláírták a két ország áru­csere-forgalmi jegyzőkönyvét. (Kelet-Magyarország telefotó) Ülést tartott a megyei szervezési bizottság Vendég kombájnok érkeznek A betakarításról, a gépát­csoportosításokról és a gabo­naátvételről tárgyalt augusz­tus 7-én a megyei szervezési bizottság. A tanácskozáson részt vett dr. Pénzes János a megyei tanács elnöke. Az aratás mértéke körze­tenként eltérő. A nyíregyházi járásban a búza 52 százalé­kát már betakarították, né­hány kedvezőbb helyzetben lévő üzem vasárnapig végez­het az aratással. Gondot okoz a szalmalehúzás, -bálázás, sok hiányzó alkatrész nem kapható. A nyírbátori térség­ben a búza aratásának 60 százalékánál tartanak, azon­ban a még aratatlan terület az eddigiektől is nagyobb mun- Kát igényel, dőltek, gyomosak a táblák, vizes a terület. Kritikus a helyzet a felső- jzabolcsi, szatmári, beregi térségekben. A kisvárdai já­rásban a learatott terület 6000 hektár, de Dombrád kör­nyékén a belvíz miatt nem tudnak dolgozni. A naményi járásban az aratás 40 száza­léknál tart, a gumikerekes gépek rendre,elsüllyednek. A fehérgyarmati járásban a bú­za 60—65 százaléka még lá- oon, illetve vízben áll. Ott, ahol rizskom bájnak is bese­gítettek, jobb a helyzet. Sok termelőszövetkezetben, mint Csegöldön is kézikaszával is vágják a termést. Az aratáshoz kedvező na­pos, száraz idő második hete tart, ezt eddig megyeszerte jól hasznosították. Túljutot­tak az üzemek a nagy nyári munka, az aratás 50 százalé­kán. Hogy a továbbiakban gyorsabb, szervezettebb le­gyen a munka, mintegy 100 vendégkombájn érkezik hoz­zánk Bács megyéből. Történ­tek olyan intézkedések, hogy lánctalpas kombájnokat is kapjanak segítségül az üze­mek. A gabonaforgalmi képvise­lője arról számolt be, hogy az utóbbi napokban a búza átadása, átvétele felgyorsult. Eddig 75 ezer tonna gabonát szárítottak, raktároztak. Könnyít a helyzeten, hogy a búza nedvességtartalma ma már csak 15—16 százalék, így szárításra nincs szükség. Kri­tikus a helyzet a vetőmag­nak szánt gabonafélék beta­karításánál, különösen a rozs termése olyan, amely az A nyíregyházi főiskolai tangazdaság gyulatanyai üzemében a kedvező időben jól haladnak az NDK-kombájnok. (E. E. felvétele) őszi vetés gondjait már most jelzi. A vetőmagbúza-beta- karítás 60 százaléknál tart, a rozs aratásához még csak hozzákezdtek. Ismételten elhangzott a be­számolókban, hogy megyénk mezőgazdasági termelését az utóbbi évtizedek legnagyobb természeti csapása érte. Az Állami Biztosító által kö­zölt adat; eddig 224 ezer hek­tárt érintett a jég-, belvíz­vagy viharkár. A szemlézés, kárfelmérés erőteljes ütem­ben történik. Felszólalt a szervezési bi­zottság ülésén dr. Pénzes Já­nos is. Ismertette a MÉM-mi- niszter által küldött levél tar­talmát: mely szerint a mi­nisztérium rendkívüli napi­renden tárgyalja majd a gazdálkodás kialakult hely­zetét, intézkednek a károk felszámolásáról. A legtöbbet természetesen az üzemek sa­ját maguk tehetik. Töreked­jenek arra, hogy ami megter­mett — bármilyen erőfeszí­tésekkel is — magtárba ke­rüljön. Több energiára, na­gyobb lendületre van szük­ség a hiánypótló feladatok­nál, kiegészítő tevékenység­ben, másodvetésnél. A mező- gazdasági munkavégzés eddig is szervezetten történt a me­gyében, erre a következő idő­szakban is nagy szükség lesz. S. E. LAPZÁRTAKOR JELENTETTÉK: Csütörtökön levágták az utolsó „rendeket” is a kom­bájnok Milotán, az Üj Élet 146 hektárnyi területű bú­zatábláján. Nagy segítség Az augusztus 19-én nyíló 69. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítá­son jelentős számú Szabolcs- Szatmár megyei termelőszö­vetkezet, állami gazdaság és kistermelő is részt vesz. A végleges adatok szerint szán­tóföldi termékkel tizenheten, kertészeti áruval tizennyol­cán, összesen harmincöt kiál­lító szerepel növényi termék­kel. Olyan kiváló címet is vi­selő termelőszövetkezetek vannak a növénytermesztők között, mint a gávavencsellői két szövetkezet kukoricával, búzával, napraforgóval. Ott lesz dohánnyal a máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezet, mint a dohánytermesztési rendszer gesztora, de a sza­bolcsi dohányt bemutatják a nagycserkesziek, nyírgyulaji- ak és kálmánháziak is. Sza­bolcs speciális növényével, a csillagfürttel jelentkezik a nyíregyházi Béke Termelőszö­vetkezet. Többek között ott Szabolcsiaka mezőgazdasági kiállításon HARMINCÖT SZÁNTÓFÖLDI ÉS KERTÉSZETI KIÁLLÍTÓ. — HÉT GAZDASÁG SERTÉST, JUHOT MUTAT BE. RÉSZT VESZNEK A KISTER­MELŐK IS. lesznek a híres burgonyater­melők: a pátrohai és kisvár­dai termelőszövetkezetek, va­lamint a Nyírmadai és Bal- kányi Állami Gazdaság. A 18 kertészeti kiállítóból I5-en almát visznek. A sza­bolcsi jonatánt olyan nagy gyümölcstermelő gazdaságok mutatják be, mint Nyírmegy- gyes, a Szamos menti Álla­mi Tangazdaság, a tornyos- pálcái, a napkori és még egy sor más híres szövetkezet. Konyhakertészeti terméke­ket visznek a rakamazi Győ­zelem, a tiszavasvári Munka termelőszövetkezetek és a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság. A sertéstenyészetüket mu­tatja be a nyíribronyi Üj Élet, a tornyospálcai Rákó­czi, a nyírtassi Dózsa, a tu- zséri Rákóczi és a kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet. Fésűs merinói juhtenyésze- tük kiváló példányaival sze­repelnek a nyírmeggyesi Pe­tőfi, valamint a nyírbogáti Rákóczi termelőszövetkeze­tek. Az Alkotó ifjúság pályáza­ton díjat nyert újítók kilenc gazdaságból állítanak ki. Ilyen például a tiszanagyfalui fiatalok facsíkpermetezője, a tiszadobi Táncsics nagy tel­jesítményű függesztett simí- tója, a napkoriak elektromos almahámozója, vagy a nyír­egyházi Ságvári Tsz fiatalja­inak villamossági hibakereső műszere. A kistermelőket a nyíregy- ' házi központi kertbarátklub, i és a nagyecsedi kertbarátklub képviseli. A Felső-tiszai Er­dő- és Fafeldolgozó nyíregy- ’ házi gazdasága erdőtelepítési szaporítóanyagot mutat be. Az OMÉK újítási vetélke­dőjén augusztus 28—29-én megyénket a máriapócsi Rá- : kóczi Tsz csapattal, az egyéni versenyen pedig az új fehértói Vörös Hajnal és a nyíregyhá- ' zi Ságvári Tsz fiataljai vesz- i nek részt. volt az aratásban, hogy a két „gumis” kombájn mellett két „láncos” — rizsarató — ara­tó-cséplő gép is részt vett a betakarításban. Az aratás be­fejeztével a két lánctalpas kombájnt a termelőszövetke­zet — segítségül kölcsönad­ta a fehérgyarmati Győzhe­tetlen Brigád Tsz-nek. Felgyorsult a folyók apadása 28 ezer hektárra csökkent a belvíz­zel borított terület A sokáig tartó tetőzé.s, majd a lassú apadás után a hét közepén végre gyor­san apadnak megyénk fo- lyói, így tegnap reggelre már másodfokúra mérsé­kelhették az árvízvédelmi készültséget a Krasznán és a Lónyai-csatorna felsó 1 j szakaszán. A Tisza menti i ' védvonalakon Vencsellő és I Nagyhalász között első fo­kú, Tiszadobnál azonban : i még mindig harmadfokú ! ] készültséget tartanak. A ; ' Kraszna tegnap reggel Ág- ; I erdőmajornál 476 centimé- j í ter, a Tisza Tiszabercelnél | 1 634, a Lónyai-csatorna Ke- j mécsénél 766 centiméter j volt. Tovább csökkent a bel- j I vízzel borított terület j nagysága is: csütörtök reg­gelre már 28 ezer hektár volt víz alatt. A jó időn kívül szerepe volt ebben annak is, hogy a belvizet befogadó csatornák víz­szintje is csökkent, így több helyen szivattyúzás nélkül, a természet törvé­nyei szerint folyik a víz a folyókba és csatornákba. A hónap elején még 41, tegnap már csak 17 hor­dozható szivattyút üze­meltettek a 15 stabil szi­vattyú mellett, s egy nap alatt közel négymillió köbméter vizet emeltek át a csatornákba. Felső-Sza- bolcsban ennek ellenére még mindig harmadfokú belvízvédelmi készültség­re van szükség. A belvíz- védekezésben még mindig ötszázan vesznek részt. I agyarország

Next

/
Thumbnails
Contents