Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. augusztus 7. Kommentár ft bejrúti találkozó Gaston Thorn luxemburgi külügyminiszter, az EGK so­ros elnöke Bejrutban három órán át tanácskozott Arafat- tal. A Közös Piac tagállamai — ellentétben az Egyesült Államokkal — úgy látják, hogy a közel-keleti kérdés rendezésébe be kell vonni a palesztin nép képviselőit. így foglaltak állást a „kilencek” nemrég Velencében. Igaz, a közösségen belül is akadnak bizonyos különbségek a Pa­lesztin Felszabadítási Szer­vezet megítélésében. Mint azt most Thorn hall­hatta Arafattól — a Kö­zös Piac velencei állásfogla­lását a PFSZ a Camp Da- vid-i formula megmentése­ként fogja föl. A nézetek közvetlen tisztázása azonban mindenképpen hasznos, s a tárgyalás arra is fényt derí­tett; a Közös Piac és az USA fölfogása mennyire tér el egymástól a palesztin kérdés­ben. A Közel-Keleten újabban aktivizálódott Nyugat-Euró- pa sok tekintetben okult a Camp David-i kudarcból, s ha nem is ,.lépte át önmaga árnyékát”, szeretné biztonsá­gosabb alapokra helyezni a térséghez fűződő kapcsolata­it. Jelentős szerepet játszik ebben a törekvésben a Szoci­alista Internacionálé is. Is­meretes, hogy Bruno Kreis­ky osztrák kancellár — a szociáldemokrácia képvise­letében — már korábban kez- deményezőleg lépett föl Iz­raelben és a PFSZ-nél, s más érdekelt államokban. Hogy missziója nem járt tel­jes sikerrel, elsősorban Tel Avív makacs merevségén múlt. Az olajgondokkal küzdő nyugat-európai országok odá­ig már eljutottak, hogy fel­ismerték: a PFSZ megkerü­lésével nem oldható fel a kö­zel-keleti feszültséggóc. Thorn útja azt is példázza — az el­nök Tel Avívból érkezett a libanoni fővárosba —, hogy az Izraellel ápolt szívélyes kapcsolatokat szeretnék a palesztinok álláspontja irán­ti megértés hangsúlyozásá­val egyensúlyban tartani. Mindenesetre a Közös Piac és a PFSZ között létrejött az első hivatalos érintkezés, s ha a vélemények ma még sok mindenben távol is áll­nak egymástól, az érdekek alighanem közeledtek. Gy. D. TELEX Hirosimában több tízezer ember vett részt azon az ünnep­ségen, amelyen az első atombomba áldozatairól emlékeztek meg. (Kelet-Magyarország telefotó) Találkozik a vietnami és a thaiföldi külügyminiszter A vietnami és a thaiföldi külügyminiszter szeptember­ben New Yorkban találko­zik az ENSZ égisze alatt a két ország között Kambodzsa kapcsán keletkezett feszült­ség megtárgyalására — je­lentette be Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár szerdán Bécs­ben, ahová indokínai közve­títő körútja után érkezett. Más kérdésekről szólva Waldheim úgy vélekedett, hogy az Iránban fogva tar­tott amerikai túszok kisza­badulása „csak idő kérdése”, de ez az idő „még nem a leg­közelebbi jövő”. A BT összehívását kérik az arab államok Az ENSZ arab csoportja kedden határozattervezetet hagyott jóvá, amelyben kö- veteli a Biztonsági Tanács sürgős összehívását a Jeru­zsálem jogállását megváltoz­tató izraeli parlamenti dón- tés ügyében. A Biztonsági Tanács elé terjesztett dokumentum sür­geti, hogy a testület nyilvá­nítsa semmisnek a döntést, amely Jeruzsálemet Izrael örökös fővárosává nyilvánít­ja. Megállapítja, hogy Izrael jogsértő lépése ellentétes a Jeruzsálem státusának bár­miféle módosítását tiltó jú­nius 30-i ENSZ-határozattal. A Biztonsági Tanács vár- hatóan még ezen a héten ösz- szeül. Az iraki elnök Szaúd-flrábiában Khaled szaúd-arábiai ki­rály és Szaddam Husszein iraki elnök kedden az ural­kodó nyári rezidenciáján, Taifban megkezdte tárgyalá­sait a legutóbbi közel-keleti fejleményekről és a kétolda­lú kapcsolatok fejlesztéséről — jelentette a szaúdi rádió. Bagdadi megfigyelők felhív­ják a figyelmet arra, hogy az iraki monarchia 1958-as megdöntése óta most először látogat iraki államfő Szaúd- Arábiába. TODOR ZSIVKOV SZOVJETUNIÓBA UTAZOTT Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Nép- köztársaság államtanácsának elnöke Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárá­nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének meghívására szerdán rövid látogatásra a Szovjetunióba utazott. HÁROMNAPOS NÉMA TÜNTETÉS A Hirosima elleni ameri­kai atomtámadás 35. évfor­dulójára emlékezve Berkshi­re angol grófságban szerdán reggel háromnapos néma tün­tetés kezdődött egy amerikai támaszpont előtt. A mintegy száz fiatal tüntető szombat reggelig tart néma őrséget a támaszpont előtt, amely an­nak révén vált hírhedtté, hogy a brit kormány ide ter­vezi az új amerikai közép- hatótávolságú rakéták egyik telepítési helyét. JEMEN AZ ARAB CSÚCS ÖSSZEHÍVÁSÁT KÉRI A Jemeni Arab Köztársa­ság rendkívüli arab csúcsér­tekezlet összehívását sürgeti annak megvitatására, milyen ellenintézkedéseket hozza­nak a Jeruzsálemmel kapcso­latos izraeli döntést követően — közölte szerdán a szaúdi rádió egy jemeni külügymi- nisztériumi nyilatkozatra hi­vatkozva. KÍNA ELÍTÉLI JERUZSÁLEM BEKEBELEZÉSÉT Kína is hivatalosan elítélte szerdán Jeruzsálem bekebe­lezését, megállapítva, hogy az izraeli lépés súlyosan sérti az ENSZ alapokmányát és az ügyben hozott ENSZ-határo- zatokat. Az Üj Kína által kö­zölt nyilatkozat hangsúlyoz­za: a jeruzsálemi kérdés a közel-keleti probléma része, Izraelnek ki kell vonulnia az 1967-ben megszállt összes arab területről, helyre kell állítani a Palesztinái nép nemzeti jogait, s átfogó és igazságos békére van szük­ség a Közel-Keleten. BONN FEGYVEREXPORTJA A nyugatnémet hadiipar újból megsértette a fegyver- exportra vonatkozó törvénye­ket és a nyugati katonai szö­vetségen kívül álló orszá­goknak adott el nagy meny- nyiségű fegyvert. A düssel­dorfi államügyészség vizsgá­latot indított a Rheinmetall Gmbh ellen, amelynek gép­fegyverei, gyorstüzelő löve- gei és lőszertöltő berendezé­sei Dél-Afrikába, Szaúd- Arábiába és Argentínába „jutottak el”. Az exportügyekben illeté­kes bonni gazdaságügyi mi­nisztérium cáfolta, hogy en­gedélyt adott volna a fegy­verek eladására. A múmia titka ától a király. Azonban nem hegeit bosszúért, nem sá- asztotta el a bánat, más irfiakkal szórakozott: heti árom szerető sem volt rit- aság nála... A régi egyiptomiak igazán :abadosan éltek és szerettek, z írásos hagyományokból érült ki. Innen tudjuk pél- ául, hogy a „finom” körök­én olyan szexuális praktika szokás volt, melyeket ma elfajzottnak” neveznénk, udjuk azt is, hogy az egyip- imiak „pornófüzetekkel” és gatószerrel fokozták szexu- lis vágyukat. A régi írások szerint az »yiptomi nő a szerelemben :okatlanul szabados, csábító ; agresszív volt. Tipikus »yiptomi asszony volt Po- phar állami tisztviselő fele­ige: mint érzéki nőt írták !, aki egy szemérmes ifjút z asszonyi csábító művészet linden eszközével megpró- ált az ágyába vinni. Amikor : nem sikerült neki, tolako- ása miatt vádolta. Vagy Anubist paraszt fele- ige, akiről az az egyiptomi lese szól, amelyet körülbe- tl 3500 évvel ezelőtt jegyez­ik fel. Szemet vetett férjé- ;k daliás testvérére. „Gye- ;, szórakozzunk és együtt szunk”, csalogatta, miköz- ;n a férfi a földeken dolgo­st, „jó lesz neked is, var- >k neked érte egy szép ru­st . . .” De áz ifjú „úgy fel­iszült a rossz kívánságtól, lint egy leopárd” — így áll mesében. A mesék mindig a valóság ;y darabját tükrözik. Ez az arázolás alátámasztja azt a ínyt, hogy az egyiptomi nő nemek közötti kapcsolatai- m nem volt finomkodó, sőt, adta meg a hangot. Következik: Búzavirág a szarkofágon Visszaadta Amurit o Tutenkámen jelentéktelen uralkodó volt. Uralkodása alatt nem voltak háborúk, nem történtek hódítások. Nem voltak botrányok, sem belső nyugtalanság, melyek révén ellenségeket szerezhetett vol­na. Éppen ellenkezőleg: visz- szaadta az egyiptomiaknak régi istenüket, Amunt. Ezál­tal tekintélyt szerzett magá­nak, és a befolyásos papok is az oldalán álltak. Echna- ton, Tutenkámen elődje és valószínűleg apja az ellensé­gévé tette őket azzal, hogy Atont nevezte ki a legfőbb istennek. Ha Echnatont ölték volna meg, azt meg lehet érteni. Ugyanis nemcsak a papok gyűlölték, hanem szép fele­ségének, Nofretetének is elég oka volt arra, hogy bosszút álljon rajta. Uralkodásának 13. évében a „gyűlöletes fá­raó” — alaktalan volt, kö­vér, elálló fülekkel, túl nagy fejjel, hiányos fogazattal; fe­lesége szakított vele. Ennek oka nem a sok mellékfelesé­ge volt, sem a háremhölgyei, hanem egy férfi: Echnaton féltestvére, Semenchkare. Nofretete, aki csak 140 centiméter magas volt, de ie- írhatatlanul szép és szerfe­lett okos, hat lányt szült Echnatonnak, — de a remélt fiút nem. A fáraó ezért a szeretett Semenchkarét tette meg trónörökösnek. Nofretetét eltaszította ma­a f ■ V W ■ f i srci&J % Jf Jb s2 jf-*f 3 § I ‘jit I S i.-: ■. ; T •»V • - ‘ . . A nemzeti ébredés kora 2. Az Alpoktól és az Elbától keletre fekvő területeken a XVIII. század végén a társa­dalom több mint 90%-a még az agrárnépességhez tarto­zott. A földet művelő parasz­tok jobbágyokként kötelesek voltak földesuruknak munká­val, termékkel, esetleg pénz­zel adózni. Sokuknak még jobbágyi földtulajdona sem volt, ezek cselédként, részes művelőként dolgoztak a nagybirtokosok majorságain. Az országok politikai és tár­sadalmi vezető ereje a (va­gyon és pozíció alapján per­sze korántsem egységes) ne­messég volt, a maga kiterjedt előjogaival. A hosszú Időn át idegen uralom alatt élő népeknél ez a réteg nyelvé­ben és kultúrájában mind­inkább elkülönült vagy más etnikumuakkal töltődött föl (Csehország, román fejede­lemségek), a balkáni szláv népek esetében pedig teljesen el is tűnt. A városi polgárság Nyugat-Európához képest számban és vagyonban cse­kély volt, gyakran külföldi bevándorlók, telepesek le- származottaiból (főként né­metekből) állt, s mindez rá­nyomta bélyegét politikai ér­vényesülésére. A nemesség hegemóniáját egyetlen ténye­ző fékezte, de az mind job­ban: az uralmát a társada­lom életének minden szférá­ja fölé kiterjesztő erősödő központi hatalom, az osztrák császár, az orosz cár és a po­rosz király abszolutizmusa, az uralkodók és környezetük által kiépített állam ez a ra­cionális-bürokratikus erő­szakszerv. A fölvilágosodott abszolu­tizmus úgy próbálta megho­nosítani és saját szolgálatába állítani a Nyugat-Európában elterjedő gazdasági, technikai és szervezeti újdonságokat, hogy e közben a társadalom hierarchiája mit se változzék. Ez azonban már csak azért sem volt lehetséges, mert a megszülető kapitalizmus ipa­ri találmányaival együtt, sőt azokat sokszor megelőzve, a francia forradalom hármas eszménye, a szabadság— egyenlőség—testvériség gon­dolata is betört Európa kö­zépső részébe. Valóban for­radalom, mondhatnánk utó­pisztikus volt ez a program, olyannyira, hogy egészében nem Is valósulhatott meg. Perspektívája azonban annyi­ra lelkesítő, mozgósító volt, hogy ahol gazdasági és poli­tikai föltételekkel lehetősé­get nyújtottak, ott néhány év vagy évtized alatt gyökeresen átalakult az állam és a tár­sadalom. Az átalakulást irányító hármas jelszó fő hordozója Nyugat-Európában a polgár­ság volt, ő vezette a régi rend elleni harcot, de szövet­ségesként, bázisként az ösz- szes alárendelt helyzetben élő társadalmi csoportot föl­használta. E szövetség esz­mei alapjául a közös nyelvet beszélők, közös területtel és kultúrával rendelkezők ösz- szetartozását és természetes egységét hirdető nemzeti gon­dolat (kevésbé szép nevén: nacionalizmus) szolgált, gaz­dasági bázisa pedig a kiala­kuló egységes nemzeti piac volt. Európa középső és ke­leti felében a polgári nem­zetállam kialakulásához nem volt elegendő a régi társadal­mi válaszfalak föllazítása és a fönálló állami keretek meg­hódítása. A nyugat-európai polgárságtól kölcsönzött prog­ramot összhangba kellett hoz­ni a kelet-európai agrártársa­dalmi realitással; egyesíteni kellett a polgári, a különféle indítékokból ugyancsak vál­tozást igénylő nemesi és a paraszti érdekeket. Még ne­hezebb feladatot jelentett az etnikai és a politikai hatá­roknak a közelítése, lehető­leg fedésbe hozása, hiszen ez lényegében véve a soknem­zetiségű birodalmak fölszá­molását igényelte. A birodal­makat összetartó nem lebe­csülendő erőket úgy kellett legyőzni, hogy Európa többi hatalma a folyamatot tudo­másul vegye, tétlenül szem­lélje, s ne próbálja saját ha­talmi érdekei, terjeszkedése szolgálatába állítani. A napóleoni háborúk, az Európát újjárendező 1815-ös bécsi kongresszus után Ke- letközép-Európa népeinek politikai elhelyezkedése a következőképpen alakult. A balti népek és a finnek a cá­ri birodalom alattvalói vol­tak. A lengyelek háromfelé osztva éltek Oroszország, Po­roszország és az Osztrák Bi­rodalom keretében. A román nép zöme a török szultán szuverenitása alá tartozó, de mind erősebben orosz befo­lyás alatt álló Havasalföld és Moldova fejedelemségben tengődött, de egyharmaduk a Habsburgokat uraló Erdély és Magyarország lakosa volt, illetve közvetlenül az Orosz Birodalomhoz tartozott (Besszarábia). A bolgárok és (1830-ig) a görögök teljesen a török Porta kezében voltak, míg a szerbeknek sikerült korlátozott autonómiára ten­ni szert. A magyarok, horvá- tok, csehek, szlovákok, szlo­vének, és ruszinok (mai ne­vükön kárpát-ukránok) tel­jes egészükben, a már emlí­tett lengyeleknek és romá­noknak, valamint az olaszok­nak, ukránoknak és a szer- beknek egy része (az osztrák örökös tartományok német­jeivel együtt) a Habsburgok égisze alatt élt, különböző fo­kú belső Önállósággal rendel­kező, de az etnikai határokat teljesen figyelmen kívül ha­gyó történelmileg kialakult tartományokban, országok­ban. Láthatjuk, tehát, hogy a XIX. század elején a tér­ség népei önálló állammal nem rendelkezve, egy vagy több,, tőlük nyelvileg is ide­gen állami-birodalmi keret­ben élve jutottak a polgári nemzetté válás, korabeli szó- használattal a nemzeti ébre­dés korszakába. Jeszenszky Géza (Folytatjuk) Kennedy lemond a nyílt civakodásról Elnökj elöltségéért vetélke - dő Carter elnök és Edward Kennedy szenátor megegye­zett abban, hogy a párt augusztus 11—14. között ese­dékes elnökjelölő konvenció­ján elkerüli a nyílt civako- dást és közösen támogatja az ott megválasztandó elnökje­löltet. A megegyezést, amelyet a két rivális kortesei a színfa­lak mögött hetekig folytatott tárgyalásokon dolgoztak ki, kedden közös nyilatkozatban ismertették. „Bármilyen né­zeteltérések legyenek is kö­zöttünk, azok elhalványulnak a republikánusokkal, illetve jelöltjükkel, Ronald Reagan- nel fennálló ellentéteink mel­lett — hangsúlyozza a de­mokrata párton belüli vi­szály kiküszöbölését célzó nyilatkozat. — Bárki indul­jon is pártunk színeiben az elnökválasztáson, mi eltökél­tük, hogy jelöltünk mögött egységesen felsorakozva fe­jezzük be konvenciónkat.”

Next

/
Thumbnails
Contents