Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-06 / 183. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. augusztus 6. Kommentár A Waldheim- misszió Ázsia egyik veszélyes feszültséggóca Thaiföld és Kambodzsa határán alakult ki. Az ENSZ főtitkára most személyes közbenjárásával igyekszik a robbanásveszélyes helyzetet föloldani, a feszültséget elsimítani. Kurt Waldheim először Hanoit kereste föl. Vietnam álláspontja eddig is világos volt, s erről készséggel tájékoztatták a világszervezet főtitkárát. Hanoi jószomszédságra törekszik a térség valamennyi államával, s nem célja a feszültség szítása. Hanoi javaslata : létesítsenek demilitari- zált övezetet a határ mindkét oldalán. Vietnam a fennálló nézetkülönbségek ellenére kifejezte szándékát a közvetett vagy közvetlen tárgyalásokra Thaifölddel, a eszmecseréken azonban feltétlenül részt kell vennie a kambodzsai kormány képviselőinek. Az ENSZ főtitkára két napig Bangkokban is tartózkodott, Hanoi üzenetét tolmácsolva a thaiföldi fővárosban. Sajnos, az újabb Wald- heim-misszió nem sok eredménnyel kecsegtet. Az úgynevezett menekülttáborok- ban meghúzódó polpotisták lényegében törvényen kívül állóknak tekintik magukat. Kína alaposan felfegyverezte őket ahhoz, hogy komoly veszélyt jelentsenek a kambodzsai határövezet békére áhí- tó népére. Vietnam ezért — a Phnom Penh-i kormány kérésére — továbbra is kénytelen bizonyos csapatkontingenseket Kambodzsában ál- lomásoztatni, éppen az ország szuverenitásának védelmére. Waldheim kedden éppen azt a határtérséget járta be helikopterrel, ahonnan ez a veszély szüntelenül fenyeget. Lévén az a határövezet thai-. földi oldala, a megoldást is Bangkokban kell keresni. Gy. D. 1. „ __gyalázatunk, keservünk / Már ezer év óta rokon.” Szülőföld, anyaföld, otthon-ország, apa-ország — hányféleképpen fejezik ki az egyes nyelvek a társadalom egyik legfontosabb közösségi formájának a nevét! A magyarnak erre leggyakrabban használt szava az otthon fogalmát idéző „haza”, amit általában azonosítunk az állami-politikai kerettel, az országgal. Létezik azonban lazább, rugalmasabb értelmezése is. Szűkebb hazánkról beszélve egy falura, városra, tájra vagy országrészre szoktunk gondolni, de nem ritkán nevezzük hazánknak földrészünket, sőt az egész világot. A táguló hazafogalom abból adódik, hogy az emberi közösségek értékei, céljai, örömei és gondjai hol kisebb, hol nagyobb körben azonosak: egymásra épülő, vagy koncentrikus köröket alkotó halmazokként foghatók föl. A családtól az emberiségig terjedő skálán a nemzeti közösség után következik a hasonló földrajzi, gazdasági-társadalmi vagy politikai körülmények között élő nemzetek, illetve államok történetileg kialakult területe, tája, közös hazája. A magyar nép. esetében ez a tágabb, de közös haza a közvetlen és a valamivel távolibb szomszédokkal együtt lakott Kelet-Európa, vagy talán pontosabb elnevezéssel Kelet-Közép-Európa. Egy földrajzi vagy történeti táj léte a közös, más területektől eltérő sajátosságokból fakad. A klíma, a hegy- és vízrajz, a fauna és a flóra, Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitkárát virággal tid- vözlik a thaiföldi—kambodzsai határon. (Kelet-Magyarország telefotó) Támadás a szakszervezetek ellen Az elmúlt 24 órában 19 főtitkára ismét figyelmezte- ember, köztük a Török For- tett a fasiszta veszélyre. Azt radalmi Munkásszakszerveze- mondta, hogy erre nemcsak tek Konföderációjának az egyre szaporodó merényle(DISK) hat tisztségviselője és tek utalnak, hanem az is, az ellenzéki köztársasági hogy egyesek fel akarják osz- néppárt több tagja vált a tér- látni a DISK-et, az ország ror áldozatává Törökország- egyik legnagyobb szakszerve- ban. Fehmi Isiklar, a DISK zetét. Az olasz dolgozók széles körű sztrájkokkal fejezték ki tiltakozásukat a bolognai terrorrobbantás miatt. Képünkön: a szakszervezetek által meghirdetett sok tízezres felvonulás a város főterén. (Kelet-Magyarország telefotó) HAZÁNK, KELET-EURÓPA A térség és régmúltja a természeti föltételekből adódó gazdasági lehetőségek már eleve seregnyi közös vonást adnak, s a Baltikumtól a Kárpát-medencén át a Balkánig és a mediterrán térségig terjedő övezetet egyetlen nagy természeti-gazdasági egységbe foglalják. Nyelvi-néprajzi alapon Európa két legnagyobb népe, a német és az orosz között élő viszonylag kisebb lélekszámú etnikumok területe képez határozottan elkülöníthető tájat. A gazdasági, politikai és kulturális viszonyokat nézve a hasonlóságok mellett természetesen nagy különbségeket is találunk, az egész övezeten belül mindig más és más területek alkottak az egyes történelmi korszakokban szorosabb egységet. Kelet-európai hazánk történeti képződmény, ma is jól érzékelhető, hogy a régebbi és a közelebbi múlt milyen erősen rányomta bélyegét az egészre és egyes részeire. A történelemből fakad, hogy e táj elnevezése és pontos határainak megállapítása olyan nehéz. A nevek terén tapasztalható ijesztő sokaság (Kelet-Európa, Kelet-Közép-Eu- rópa, Közép-Kelet-Európa, Közép-Európa, Délkelet-Eu- rópa, Dunatáj —, hogy csak a legelterjedtebbeket említsük) a kiterjedés változásaiból ered. A történelem során az egyes országok, részegységek fejlődése hol közeledett valamiféle „kelet-közép-euró- pai ideáltípus”-hoz, hol távolodott tőle; egyes országok vagy országrészek leváltak és valamelyik másik, szomszédos történelmi tájba olvadtak bele (ez történt például Svájccal). Másik viszont eltérő indulás után ebbe integrálódtak, ahogy például a Hanza-városok többségével történt. A térség fejlődésének rövid áttekintésével nyomon követhető az „ideáltípus” alakulása, s valameny- nyire a táj változó tartalma is. Mindez pedig komoly segítséget nyújt a jelen megértéséhez. A térség két nagy folyama, a Visztula és a Duna medencéjében, a határoló Alpok és a Balkán völgyeiben a jó közlekedési lehetőségek és a mezőgazdasági művelésre alkalmas természeti viszonyok a hasonló irányú fejlődés alapját képezték. Ám óriási különbséget jelentett a térséTELEX II múmia titka ENYHÜL AZ ARVfZ LENGYELORSZÁGBAN Lengyelországban a heteken át tartó igen súlyos árvízhelyzet az utóbbi napokban enyhült: augusztus első napja óta tíz vajdaságban megszüntették az árvízvédelmi készültséget, tizenkét vajdaságban azonban továbbra is érvényben van a készültség. Teljes hosszában apad a Visztula és — ha lassan is — csökken az Odera vízszintje. NAGYGYŰLÉS HANOIBAN A szovjet—vietnami páros űrrepülésének sikeres befe- jeződése alkalmából nagygyűlést tartottak kedden a vietnami fővárosban. A nagygyűlésen felszólaló Vo Nguy- en Giap, a Vietnami Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes történelmi jelentőségűnek nevezte az űrrepülést. Köszönetét mondott a Szovjetuniónak, hogy lehetővé tette Vietnamnak az űrkutatási programokban való részvételt. KÖZGAZDÁSZ VILÁGKONGRESSZUS MEXIKÓ CITYBEN A Nemzetközi Közgazdasági Társaság rendezésében augusztus 2-től 9-ig tartják Mexikó Cityben a VI. közgazdász világkongresszust, amelynek munkájában kétezer közgazdász vesz részt. A kongresszuson három tanulmányt magyar közgazdászok nyújtottak be. A kongresszus alkalmával a Nemzetközi Közgazdasági Társaság ülést tartott és azon dr. Csikós-Nagy Bélát a Nemzetközi Közgazdasági Társaság tiszteletbeli elnökévé választotta. Tufeitkámen o Nem tudjuk, hogyan halt meg Tutenkámen, vagy más ortográfia szerint: Tut-Anch- Amon fáraó. Az élete rövid volt. Udvari orvosa nem adta meg halálának okát, nem jegyezték fel sem arany-, sem ezüst-, sem fatáblára. Howard Carter, angol régész, aki 3000 évvel később megtalálta Tutenkáment, megpróbálta felfedni halálának titkát. Két orvos segített neki ebben. 1925. november 11-én dr. Douglas Derry és dr. Salah Bey Hamdi megkezdték a múmia boncolását. A munlca nem volt egyszerű. A szikével először rétegről rétegre át kellett hatolni az elgyantáso- dott és elkérgesedett kötésen, hogy a halott testét kiszabadítsák. Csak ezután tudták a szokásos vizsgálatokat elvégezni. Egy sor érdekes részletet állapítottak meg: — A kéz- és lábujjra arany kupakokat tettek. — A bal térdkalácsa laza volt. Alatta az ízületi csomó még nem volt szilárdan ösz- szenőve a csonttal, ezért a király nem sakkal lehetett idősebb 18 évesnél. — Testi felépítése finoman tagolt volt. Ez is a korára utalt. — Az orrába merevítőket dugtak, hogy megakadályozzák azt, hogy az aranymaszk súlya összenyomja az orr- csontóf. ................. — A fülei kicsik voltak, centiméter szélesen át volt szúrva a fülcimpája. — Tutenkámen haját leborotválták. A fején, amelynek átmérője 54,7 centiméter, gyöngyökkel hímzett sapkát viselt. — A múmia a fejétől a talpáig 1,64 méter hosszú volt. Ez 1,67 méter életnagyságra utal. — A lábai közepes nagyságúak voltak. Az aranyszandál, melybe bújtatták, 41-es nagyságú. A király halálának okára nem találtak bizonyítékot az orvosok. 43 évvel később, 1968-ban más orvosok újból megpróbálkoztak megfejteni a fiatal fáraó halálának a titkát. Az angol liverpooli egyetem csoportja volt, dr. George Harrison professzor vezetése alatt. A kutatók a legmodernebb technológiát vetették be: infravörös sugarakat, amelynek segítségével már néhány megoldhatatlannak tűnő bűn- cselekményt felderítettek. Harrison professzor kiemeltette a múmiát a szarkofágból. A test minden oldaláról több infravörös felvételt készítettek. „Azt várom, hogy több nagyon érdekes tény kerüljön napvilágra” — mondta egy riporternek Harrison öntudatosan. Nem tévedett. A háromnapos kutatás eredménye szenzációs volt: Tutenkámen fejében lyuk van! A bal pofacsont magasságában. Harrison professzor: „A lyukat nyíl, vagy lándzsahegy okozhatta”. Eszerint tehát a király erőszakos halállal veszítette életét. Talán harcban, de valószínűbb, hogy gyilkosság által. Halálának idején ugyanis Egyiptomban nem volt csata, melyben eleshetett volna. Az angol orvosok véleménye szerint a fején lévő lyuknak kevésbé dramatikus oka is lehet: baleset. Gyilkosság, vagy baleset — mindkettő lehetséges. A történészek a halálos balesetet valószínűbbnek v tartják, ugyanis miért akarták volna a fiatal királyt megölni? Következik: II. Visszaadta Amunt. gén belül, hogy a délibb részek római provinciák voltak, míg a többi „barbár” maradt. A népvándorlás viszont „tabula rasa”-t csinált, elsöpörte az ókori civilizáció eredményeit, s az újrakezdésre vállalkozó szláv, finnugor és török népek legföljebb annak romjaira, annak köveit fölhasználva építkezhettek. Az ezredforduló idején ez a térség volt Európa határövezete, a két császárság, a német-római és a bizánci ütközőzónája, a keresztény kultúra újonnan meghódított területe. A hegyek között síkságokon alakult ki Bulgária, Lengyelország, Csehország, Magyarország, a kijevi Rusz, Szerbia, és Horvátország, nagyjából egyidejűleg: pár száz évvel később pedig a két román fejedelemség és Litvánia. Kialakuló feudális intézményeik, mindenekelőtt a földbirtoklás rendszere a nyugat-európai alaptípus önálló variánsát alkották. A Német-római Birodalom velük határos és sok rokon vonást fölmutató tartományai (a mai Ausztria, Svájc és Bajorország) viszont a nyugati modellt követték. Az új államok között hamar kialakultak az intenzív gazdasági és politikai kapcsolatok, (ezt tükrözték az uralkodó dinasztiák közötti gyakori házasságok is). A kapcsolatokat nem szüntette meg a Róma és Bizánc közötti nagy egyházszakadás sem, amely egyébként kettévágta Kelet-Közép-Európát. s annak északnyugati felét a germán-latin világhoz közelítette. A különbség a kultúrában erősebben jelentkezett, mint a politikában, a gótika és a reneszánsz (majd a reformáció) az ortodox (keleti) kereszténység területén nem jelent meg. Közös vonás volt viszont a Német és a Bizánci Birodalom bekebelező törekvéseivel szembeni ellenállás. A mongolok, majd a törökök megjelenése a kelet-európai népek számára közös veszedelmet jelentett, bár ez a veszedelem nem jelentkezett azonos időpontban és azonos mértékben. A hódítók elleni önvédelmi harcban így is sokszor “került sor közös föllépésre, még gyakoribb volt azonban, hogy a fő ellenséggel szemben szükséges nagyobb erőt a közösen fenyegetettek az egymás rov^j sára történő terjeszkedéssel próbálták megteremteni, vagy pedig egymás rovására megegyezni próbáltak a támadóval, a csapás irányát másfelé terelve. A heroikus küzdelem mellett árulásokban és súlyos baklövésekben is bővelkedő századok végeredménye az lett, hogy a közel tucatnyi önálló feudális állam helyét három nagy birodalom foglalta el, az érintett népek többsége számára idegen uralmat hozva. Az Orosz, az Ottomán és a Habsburg Birodalom belső szerkezete természetesen nagyon eltért egymástól, de határterületükön, egymás elleni harcaik színterén (vagyis Kelet-Közép-Európában) mindhárom egység hatása érvényesült, nyomot hagyott. Mindezzel nagyjából egy időben a nagy földrajzi felfedezések hatására a világkereskedelem fő útvonalai nyu- gatra helyeződtek át, s a meginduló eredeti tőkefelhalmozás eredményeként Európa nyugati és keleti felé- nek gazdasági-társadalmi fejlődése határozottan szétvált A nyugaton lassan eltűnő jobbágyrendszer keleten konzerválódott, kialakult „második kiadása”. A kapitalizmus erősen megkésve, csak a nagy francia forradalom nyomában hatolt be a keleteurópai térségbe, s jellegzetes kísérőjelensége, a nacionalizmus, csak a XX. században robbantotta föl a három sok nemzetiségű birodalmat. Helyükön torz, nem tiszta formában jöttek létre független, nemzeti államok, amelyek területi viszályaik folytán nem tudtak ellenállni az agresszív náci Németország nyomásának. A második világháború szenvedései után a kelet-közép-európai kisebb nemzetek egy időben léptek a szocialista fejlődés útjára, s ma a szocialista táboron belül alkotnak gazdaságilag, társadalmilag és kulturálisan oly sok közös vonást mutató csoportot. Jeszenszky Géza (Folytatjuk)
