Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-26 / 199. szám

Á

KELET-MAGYARORSZÁG

1980. augusztus 26.

Napi külpolitikai kommentár

A LEMP KB 4. plénuma

Izraeli agresszió

▲ z összevont izraeli elit- csapatok folytatják súlyos támadásaikat Libanon ellen. Az áldozatok száma és az anyagi kár jelentős. Ghasszan Tueni, Beirút állandó ENSZ-képviselője a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett levelében kénytelen volt hivatalosan tiltakozni az agresszió ellen. A nemzetközi kihatást illetően komoly dologról van szó. Waldheim ENSZ-főtitkár nyugtalanságát fejezte ki „a dél-libanoni feszültség fokozódása” miatt.

A hírek nyomasztóak. Minden jel arra mutat, hogy Tel Avivban ezúttal a szokásosnál hosszabb és intenzívebb hadműveletre rendezkednek be. Haddad libanoni őrnagy szeparatista csapatainak térségébe egymás után érkeznek az izraeli ütegek — természetesen izraeli legénységükkel együtt. Hosszú idő óta először csaptak össze a levegőben izraeli és — az arab békefenntartó erőkhöz tartozó — szíriai repülőgépek. Az Unifil, az ott állomásozó ENSZ-csapatok főhadiszállásáról egyre több olyan jelentés érkezik, amely a kéksisakosak biztonságáért aggódik. Mi történik Dél-Libanonban ? A válasz inkább politikai, mint katonai természetű. Mi jellemzi az izraeli akciók mögött meghúzódó motívumokat?

Elsősorban magának a Be- gin-kormánynak az a felismerése, hoqy a jeruzsálemi döntés| követő nemzetközi viharral szemben képtelenek érveket állítani. Részben ezért döntöttek úgy, hogy ebben a

helyzetben legalább „erőt mutatnák”. Pillanatnyilag kezére játszik Beginnek az, hogy az amerikai választási kampány végéig — bármily kellemetlen ez a hivatalos USA-íkülpolitikának — a Fehér Ház, a Carter újjáválasz- tásán dolgozó stáb semmiféle Izraeli akcióval nem szállt szembe. A Begin-kabinet ki akarja használni ezt a helyzetet a későbbi diplomáciai tárgyalások előkészítésére, pozíciójának erősítésére. Mivel a Szadat által javasolt hármas csúcs most már csak az amerikai választás után képzelhető el, az izraeli katonai nyomástól Tel Avivban diplomáciai eredményt várnak. Különösen világos ez azután, hogy világszerte erősödik a felismerés: a Közel-Keleten valódi rendezés csak a Palesztin Felszabadí- tási Szervezet bevonásával érhető el. Izrael tehát katonai csapásaival csökkenteni akarja e szervezet erejét, libanoni befolyását.

A külpolitikai logika különben pontosan egybevág Begin belpolitikájával. Mind több izraeli megfigyelő látja úgy, hogy Izrael jelenlegi miniszterelnöke az őt ért belpolitikai támadások miatt is döntött egyfajta „előre menekülés” mellett, mondván: kiélezett politikai

és katonai helyzetben a hivatalban levő kormányfő inkább számíthat „nemzeti összetartásra”.

Harmat Endre

Tanácskozik

az ENSZ-közgyűlés

Hétfőn délelőtt, közép-eüró- pai idő szerint kevéssel 16,00 óra után, a tanzániai Salim Ahmed Salim, a közgyűlés 34. ülésszakának elnöke megnyitotta az ENSZ-közgyűlés gazdasági kérdésekkel, — elsősorban a harmadik világ gazdasági problémáival és ezen belül az „észak-dél párbeszéddel” — foglalkozó rendkívüli ülésszakát.

A kéthetesre tervezett tanácskozás első napirendi' pontja a nemrégen függetlenné vált Zimbabwe tagfelvételi kérelmének elbírálása. Robert Mugabe zimbabwei miniszter- elnök részt vesz a közgyűlés rendkívüli ülésszakán.

Tagállamok egy csoportja határozati indítványban javasolta, hogy vegyék fel Zimbabwét a világszervezet 153. tagállamának.

Változások a pártós az állami vezetésben

Augusztus 24-én Varsóban megtartották a LEMP KB 4. plenáris ülését. A plénum meghallgatta Stanislaw Ka- nianak, a LEMP PB tagjának, a KB titkárának beszámolóját a jelenlegi lengyel- országi társadalmi-politikai helyzetről.

A plénumon Edward derek, a LEMP KB első titkára ismertette az ország legfontosabb társadalmi-gazdasági, valamint politikai problémáit és egyúttal felvázolta a párt legfontosabb feladatait ezen a területen.

A központi bizottság döntéseket hozott szervezeti kérdésekben.

A központi bizottság visszahívta a politikai bizottságból Edward Babiuchot, Jerzy Lukaszewiczet, Jan Szydla- kot, Tadeusz Wrzaszczykot, a pb póttagjainak sorából pedig Tadeusz Pykat és Zdzislaw Zandarowskit.

A plénum visszahívta a kb titkárságból Jerzy Lukaszewiczet, Jozef Pinkowskit és Zdzislaw Zandarowskit. j|

A központi bizottság a politikai bizottság tagjává választotta Stefan Olszowskit és Jozef Pinkowskit, a pb póttagjai közé pedig Jerzy Wasz- czukot és Andrej Zabinskit.

A plénum a kb titkárává választotta Stefan Olszowot, a kb tagját és Emil Wojta- szeket, a LEMP KB PB póttagját.

A központi bizottság a kb tagjai közé kooptálta Tadeusz Grabskit.

Azzal összefüggésben, hogy Edward Babiuch megválik a minisztertanács elnökének posztjától, a kb úgy döntött, hogy erre a posztra Jozef Pinkowskit javasolja.

Az ülés végén beszédet mondott Edward Gierek, a LEMP KB első titkára.

Vasárnap a Belvedere-palo- tában ülést tartott a Lengyel Népköztársaság államtanácsa. A Lengyel Népköztársaság alkotmánya 37. cikkelyének 2. pontja alapján az államtanács Edward Babiuchot — saját kérésére — felmentette a minisztertanács elnökének tisztéből. Ugyanakkor az államtanács a kormány tagjává kinevezte Jozef Pinkowskit és a Lengyel Népköztársaság szejmjének határozatáig megbízta őt a miniszter- tanács elnöke tisztének ellátásával.

JÓZEF PINKOWSKI

Ezen kívül az államtanács az alábbi változásokat hajtotta végre a kormány összetételében:

1. felmentette Tadeusz Py- kát miniszterelnök-helyettesi tisztéből;

2. felmentette Tadeusz Wrzaszczykot miniszterelnö- helyettesi tisztéből;

3. kinevezte Tadeusz Grabskit miniszterelnök-helyettesnek;

4. kinevezte Henryk Kisielt miniszterelnök-helyettesnek

és a minisztertanács mellett működő tervbizottság elnökének, egyidejűleg felmentette őt pénzügyminiszteri megbízatása alól;

5. kinevezte Aleksandr Ko- pecet miniszterelnök-helyettesnek, egyidejűleg felmentette őt gépipari miniszteri megbízatása alól;

6. felmentette Emil Wojta- szeket külügyminiszteri megbízatása alól;

7. felmentette Eugeniusz Grochalt a minisztertanács miniszteri rangú tagjának tisztéből;

8. kinevezte Józef Czyreket külügyminiszternek;

9. kinevezte Marian Krza- kot pénzügyminiszternek;

10. kinevezte Henryk Gaw- ronskit gépipari miniszternek;

11. kinevezte Jerzy Gawry- szakot a minisztertanács miniszteri rangú tagjának.

1.

„Egy csillag játszik a végtelennel . ..” Jones a legújabb slágert dúdolja, kicsit még kalimpál is hozzá az ujjaival. Jonesen látszik, hogy szereti a munkáját. A jelentéseket — az általános szokástól eltérően — nem elektronikus úton diktálja, hanem kézzel írja.

— Jones, Jones . .. miért szeretsz te ennyire körmöl- ni? — kérdezi most is az egyik kollégája. Vörös hajú, mozgékony arcú, minden mókára kész ez a fiatalember, ő Jones helyettese.

— Azért, kedves Charlie, mert így hallom a szöveg zenéjét.

— Én is hallom, amit írok.

— Az értelmét azt igen, azt hallod. De a zenét, a dallamot, az értelem mögötti sejtelmeket már nem hallhatod.

— De ettől még nem leszek szomorúbb . .. Jones, Jones! Hív a központi videotelefon.

— Megyek.

Jones hosszú, nyugodt léptekkel halad el a kollégák íróasztala közti keskeny folyosón. Néha köszön, biccent. Odaérve a videotelefonhoz, lenyom három gombot.

— Tessék, itt Jones. Itt Jones. — Üjra nyomja a három gombot. Ekkor a képernyőn felragyog egy fiatal, lelkes arc.

— Jtt Jones. Mondja, Dán, hallgatom.

— Főnök, okvetlenül találkoznom kell magával.

— Itt vagyok. Tessék, mondja.

— De ez nem videotéma... Nagyon szeretném, ha . ..

— Idefigyeljen, Dán. Ha azt hiszi, ha attól fél, hogy lehallgatják beszélgetésünket, megnyugtathatom: lehallgatják. A mi ügynökségünk is lehallgat mindenféle beszélgetést, különösen a másik két ügynökség munkatársainak beszélgetését. Ne féljen, fiatalember, semmi újat nem fog tudni mondani. Se nekem, se nekik. Mondja csak nyugodtan. Hallgatom.

— Főnök, ez most más. Találkoznunk kell.

— Itt még van egy kis dolgom. De fél óra múlva elsétálhatok a Feltalálók Kertjébe. Rendben?

— Rendben.

— Dán, akkor fél óra múlva Einstein szobránál leszek.

— Köszönöm, főnök. Sietek.

' 2.

A Feltalálók Kertje. Einstein szobra előtt egy üres

pad. A parkban idősebbek, fiatalabbak, s legfiatalabbak sétálnak, napoznak, élvezik a tavasz fényeit. A kicsik csúszdán játszanak, krétával firkálnak az aszfaltra: sok rajzon felismerhető az űrhajók valamelyik típusa.

Jones érkezik. Leül a pádra, noteszt vesz elő, jegyzetel. Néha fürkészve körülnéz, erősen megnézi Einstein1 arcát. így, ebben a fényben, ebből a szögből keserűnek látszik ez az arc. Csalódottnak.

Dán világos ruhában, színes nyakkendőben tűnik fel. Jones, noha leköti a jegyzetelés, azonnal felüti a fejét, elteszi a jegyzetfüzetét, tollát, kicsit felemelkedik ültében: jelzi magát. Dán kicsit liheg, kapkod, de láthatóan boldog, mint egy kölyökkutya.

— Elnézést, Főnök. Siettem, de elakadtam a forgalomban.

— Jöjjön máskor gyalog.

— Igenis, Főnök.

— No, rendben. Akkor mondja, ha már ilyen szépen iderendelt.

Dán óvatosan fészkelődik a pádon, láthatóan ruhája tisztaságára ügyel. Közben elkezdi mondani:

— Főnök, nagy hírem van. Megmozdult az MGB-ügy- nökség, a Motor General Black.

— Ismerem a rövidítéseket, kedves Dán. Mondja tovább.

— Nincs tovább, ennyi. Megmozdult az MGB.

— Ejnye, Dán. Ejnye. Tudja maga, hogy mit mondott ki ezzel?

— Tudom, Főnök. Pontosan tudom.

— Akkor azt is kell tudnia, hogy nekünk most nem szabad csinálnunk semmit.

— Nem értem. Ezt nem értem, Főnök.

— Nézze Dán. Egy ügynök-, ség, amely ügynökeivel, komputereivel, lézereivel, lehallgatóival behálózza az egész világot, nyugodt lehet afelől, hogy a világban semmi sem történik a tudta nélkül. Tehát marad nyugodtan a fenekén. Hiszen nem az a célja, hogy beavatkozzon a világ menetébe, hanem az, hogy figyelje és értékelje ezt a működést. Eddig világos?

(Folytatjuk.)

Ausztrál őslakók között

t. Áz arandák

A „vadak pápájának” nevezték. Azon a napon halt meg, amely életének a csúcspontja lehetett volna ... 1978. október 3-án a dél-ausztráliai Adelaide egyetemén találkoztak a világ minden részéről érkező prominens tudósok, politikusok és művészek, akik a kiállítás megnyitásán való részvételükkel akarták kifejezni tiszteletüket Theodore Strehlow professzor életműve előtt.

Munkája kultúrtörténeti szempontból egyedülálló teljesítmény: Strehlow fényképek, filmek, naplók ezreiben örökítette meg az arandák szokásait, hagyományait, vallását és ráolvasási szertartásait. Strehlowon kívül soha más fehér ember nem látta ezt a kihaló, kőkorszaki körülmények között élő középausztráliai népet.

A 70 éves ember közvetlenül a kiállítás ünnepélyes megnyitása előtt esett össze. Egy pár szót mondott még aranda nyelven, melyet azonban senki nem értett a vendégek közül. A tudós felesége karjai között halt meg szív- infarktusban.

Carl Strehlow, Theodore apja a múlt század végén költözött az ausztráliai bozótvidékre, hogy megtérítse a „vadakat”, akik akkoriban körülbelül 70 000-en az ausztráliai őslakos törzsekhez tartoztak. Evangélikus misszionárius volt. Közép-Ausztrá- lia járhatatlan, száraz

kén alapította meg a Hermannsburg misszionáriusállomást. Theodore fekete játszótársak között nőtt fel, hamar megtanulta az arandák nyelvét, akiknek a neve „haragost” jelent.

Strehlow 1922-ben családjával együtt vissza akart költözni Németországba. Vízkórban betegedett meg, és fia jövője miatt is aggódott: Theodore-nak 14 éves korában végre rendes iskolába kellett járnia. „Old Margaret”, a fiú bennszülött nevelőanyja ezekkel a szavakkal búcsúzott tőle: „Mindig gondolj arra, hogy te nemcsak egyszerűen fehér fiú vagy, hanem közülünk egy — aranda. Menj el a fehér emberek iskolájába, de gyere vissza közénk”. Theodore megígérte.

Strehlow apja nem érte el Németországot. A bozótvidék közepén halt meg, amikor lovas kocsival kerestek orvost a kietlen vidéken.

Theodore Adelaide-ben tanult, majd az angol irodalom docense lett. Soha nem veszítette azonban szem elől a célját: az arandákhoz való visz- szatérést. Végül sikerült meggyőznie a professzorait arról, hogy az arandák nem „primitív négerek”, hanem évezredes, gazdag kultúrtörténettel rendelkező nép. Megkapta a megbízatást, derítse fel az arandák titkait.

Következik: 2. Az „álomvidé- idő”.

Barátsági nagygyűlés

Vásárosnaményban

(Folytatás az 1. oldalról)

gazdasági eredményeiről, az V. ötéves terv végrehajtásáról beszélt;. Elmondta; hogy ebben az időszakban tovább fejlődött Szabolcs-Szatmár megye. Teljesítettük, illetve túlteljesítettük termelési, kommunális és infrastrukturális előirányzatainkat. Hangsúlyozta, hogy — miként az előző ötéves tervben, most is — 3400 célcsoportos lakás

került átadásra, s így az elmúlt évtizedben annyi lakást építettünk, mint az azt megelőző húsz esztendő alatt. Szólt az egészségügyi, az oktatási és kulturális intézményhálózat fejlesztéséről, majd a VI. ötéves terv előkészítésének legfontosabb feladatairól szólt. Beszédét a magyar és a szovjet nép testvéri barátságának éltetésével fejezte be.

Dr. Pénzes János beszédét követően Mihail Jurjevics Voloscsuk, a Szovjetunió Kárpátontúli területi Tanácsának V. B. elnöke emelkedett szólásra. Az Ukrán Kommunista Párt területi bizottsága, a népképviselők területi tanácsának végrehajtó bizottsága nevében köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd így folytatta:

—• A vendégszerető magyar földön tartózkodva, ismét mélyen megbizonyosodtunk arról, hogy népeinknek milyen nagy nemzeti kincse a szovjet—magyar barátság és a testvéri együttműködés. Büszkék vagyunk arra, hogy a szovjet és a magyar nép barátsága kiállta az idők próbáját és megedződött, szilárdabb mint valaha. Ezt tapasztaljuk a Kárpátontúli terület és Szabolcs-Szatmár megye együttműködésének példáján is. E két testvérterület jelentősen hozzájárult a szovjet- magyar barátság szilárdításához. Testvérterületeink kapcsolatában fontos helyet foglal el a párt-, a tanácsi szervek, más társadalmi szervezetek küldöttségeinek rendszeres cseréje, ennek bizonyítéka küldöttségünk mostani látogatása.

A delegáció vezetője szólt azokról az eredményekről, amelyeket a szovjet emberek pártjuk vezetésével a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta elértek. Ennek szerves része Kárpátontúl gazdasági, tudományos és kulturális fejlődése.

— A X. ötéves terv idején 23 új iparvállalatot és üzemet építettünk — folytatta beszédét a delegáció vezetője —, az ipari termelés a tervezett 33,1 helyet 36,9 százalékkal növekedett. Ennek kétharmadát a munka termelékenységének fokozásával értük el. Az elmúlt négy év alatt területünkön több mint ezer új termékfajta gyártását sajátítottuk el, ezen belül 79 terméket mi kezdtünk először termelni az országban.

Szólt arról, hogy a mező- gazdaságban az össztermelés 6,7 százalékkal nőtt-Nagyobb lett a terméshozam, egy hektárról átlagosan több mint 36 mázsa gabonát takarítottak be, tavaly 72 mázsás kukoricahozamot értek el. Növekedett az állattenyésztés termelékenysége, megszilárdultak a nagyüzemi gazdaságok. Beszélt az oktatás, a kultúra, az egészségügy fejlesztésében elért eredményekről, az élet- színvonal emeléséről, a szocialista munkaverseny eredményeiről. Kiemelte beszédében: a népképviselők tanácsainak szerepe tovább növekedett a politikai, gazdasági és társadalmi életben. Elmondta, hogy az év elején megtartott területi helyi tanácsválasztásokon a munkások, a kolhozparasztok, a dolgozó értelmiség legjobb képviselői kaptak bizalmat, s ez a szocialista demokrácia fejlődését, a tanácsok népképviseleti jellegének erősödését jelenti. Beszédét a szovjet és a magyar magyar nép testvéri barátságának éltetésével fejezte be.

A nagygyűlés az Interna- cionálé hangjaival ért véget.