Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-26 / 199. szám
Tuzséron az első exportalmaszállítmány Áz'utolsó hektárokról mentik a gabonát □ z elmúlt három és fél évtized alatt jó néhány alapvető dolog tényleges társadalmi értéke többét változott, mint azelőtt ezer évig. A közösségben végzett munka, az emberi élet nagy céljai, s velük a magatartásformák, a tisztesség erkölcsi alapfogalma, vagy a hasznosság kategóriája; mind az átértékelődött dolgok közé tartoznak. De talán semmi nem változott oly gyorsan, mint a közéletiség fogalma, amelyet az új társadalmi rend lényege alakított ki, s ugyanez „futtatta be” villámgyors karrierjét: mostanára alapvető társadalmi erővé, az emberek megítélésének egyik alapvető kritériumává rangosítva ezt a kategóriát. Ezért nem lehet csodálkozni azon, ha a hétköznapi, spontán értékrendben a közéletiség még nem foglalta el azt helyét, amely tényleges társadalmi rend értéke szerint megilletné. Azaz: valóságos anyagi-politikai és társadalomformáló szerepe jóval nagyobb annál, mint amekkora megbecsülést élvez arányosan a kisebb-nagyobb közösségekben kialakult megítélésben. Napjaink egyre erősödő folyamata, hogy a közös ügyekben javító szándékkal és cselekvőén részt vevő egyre több ember egyre több helyen elfogadott szokássá alakítja, természetes magatartásmércévé nemesíti lassan azt a közéletisé- get, amely életmódja szerves részévé vált az idők során. Anélkül, hogy a tudatos példamutatás szerepét lebecsülném, azt hiszem ott alakul gyorsabban valóságkövetővé a megítélés is, ahol ez a magatartásforma természetessé válik a hétköznapokon. És az ilyen közösségekben korszerűsödik hamarabb az értékrend, itt válik a köztisztelet alkotóelemévé egyre több tényleges társadalmi érték. Ott a köztisztelet az igazán jó vezetőt övezi, legyen az tanácstag, gyárigazgató, brigádvezető, vagy ország- gyűlési képviselő. Itt nem csak az elintézett ügyek, a kiharcolt kedvezmények, az igazságos döntések — tehát nem csupán a tényleges és kézzelfogható produkciók — miatt tisztelik a közéleti embert, hanem a társadalomért, a többiekért élés magatartásformája miatt ön- • magában is. S egyszerűen azért, mert az ilyen közösségek legtöbb tagjában, kisebb vagy nagyobb mértékben megvan ugyanez a szándék, ugyanez a készség. ezért könnyebben épül be a közéletiség megbecsülése a hétköznapi értékrendbe. Alapvető erkölcsi mércévé kell válnia, tudatosulnia kell annak, hogy a mai, ebben a világban önmagáért és a többiekért is élő ember egyik legjobban becsülendő tulajdonsága éppen a köz- életisége. Sz. J. A hét végén sem pihentek a kombájnok azokban a termelőszövetkezetekben, ahol volt még aratnivaló. Ennek köszönhetően megyénkben már csak a vizes, megközelíthetetlen területeken látni álló gabonát. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán szerzett információ alapján Szabolcs-Szatmárban a búza 97, s a rozs 95 százalékával végeztek eddig a gazdaságok. A borsó, a repce, az őszi és a tavaszi árpa betakarítása befejeződött. Az aratással elmaradt mezőgazdasági nagyüzemekben a saját kombájnok mellett továbbra is ott dolgoznak a szabolcsi és a szomszédos megyék rizskombájnjai is. A gabonaforgalmi és malomipari vállalat szombaton és vasárnap mintegy négyezer tonna búzát és rozsot vett át a megye különböző pontjain lévő telepein, így a vállalat által felvásárolt mennyiség már eléri a 148 ezer tonnát. Szabolcs-Szatmárban a levágott gabonaterület kétharmadáról takarították be eddig a szalmát, a nyári talajmunkák viszont még csak a negyvenkét százaléknál tartanak. Ezt a munkát, valamint a dohány és a burgonya szedését feltétlenül gyorsítani. kell, hiszen e két növény Hétfőn délután Ocseretin Viktor lvanovics, a magyar- országi szovjet külkereskedelmi kirendeltség igazgatójának vezetésével külkereskedelmi delegáció érkezett megyénkbe. A delegáció tagja Iszmaljov Anatolij, a külkereskedelmi kirendeltség pártbizottságának titkára és több. szakértő. A küldöttséget Hosszú László, a megyei Hazaérkezett Romániából az a Szabolcs-Szatmár megyei delegáció, amely az RKP Szatmár megyei Bizottsága meghívására vett részt a szomszédos testvérterületen a felszabadulás 36. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A delegációt Ekiér György, a megyei pártbizottság titkára vezette. Tagjai voltak: Báa legtöbb helyen elővetemé- nye volt a kalászosoknak, amiknek a talaj munkáit nem kezdhetik meg, míg a dohányt és a burganyát be nem takarítják. Az elmúlt héten, s folyamatosan hétfőig megkezdték a mezőgazdasági nagyüzemek a fehér alma szedését. Mindenütt kiemelt feladatként kezelik az alma szüretelését, hiszen nem egy nagyüzem jövedelmezősége múlik az almán, különösen a jonatánon és a starkingon. A gazdaságok idejében felkészültek, így elegendő göngyöleggel rendelkeznek és megszervezték a kézi munkaerőt is. A szedés mellett nagy munkát jelent a csomagolás és szállítás is. Ezt is folyamatosan végzik a gazdaságokban. Az első almaszállítmány már meg is érkezett Tuzsérra, ahol a gyümölcsöt széles nyomtávú vasúti kocsikba rakják, s így kerül az alma Szovjetunióba. Hétfőn a máriapócsi és a csengeri termelőszövetkezet, a Kerhecsei és a Tiszalöki Állami Gazdaság, valamint a nyíregyházi tangazdaság rakodott almát. A következő napokban várhatóan már nagyobb forgalom lesz az átrakó pályaudvaron. pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta megyénkből a Szovjetunióba irányuló exportszállításokról. A külkereskedelmi delegáció ma olyan üzemekbe, gazdaságokba látogat, amelyek jelentős szovjet exporttermelést végeznek. Többek között fölkeresik a tuzséri HUNGA- ROFRUCT exporttelepet. nóczi Gyula, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a nyíregyházi járási párt- bizottság első titkára és Tímár Lászlóné dr. Makra Piroska, a KisVárdai Városi Tanács vb-titkára. A küldöttséget a határon Hosszú László, a megyei párt- bizottság titkára és dr. Tisza László, a megyei tanács elnökhelyettese fogadta. Szovjet külkereskedelmi küldöttség megyénkben Hazaérkezett Romániából a szabolcsi delegáció KárpótolttáH tanácsi küldöttség látogatása Barátsági nagygyűlés Vásárosnaményban A vásárosnaményi barátsági nagygyűlés elnöksége. Dr. Pénzes János ünnepi beszédét mondja. (Elek Emil felvétele) A tanácsi munka tanulmányozására, a két szomszédos megye együttműködésének elmélyítésére tanácsi delegáció érkezett hétfőn a Szovjetunió Kárpátontúli területéről Szabolcs-Szatmár megyébe. A delegáció vezetője Mihail Jurjevics Voloscsuk, a Kárpátontúli területi Tanács V. B. elnöke. A delegáció tagjai Popovics Emil, az Uzsgo- rodi Városi Tanács V. B. elnöke és Csubik Katyerina Mihajlova, a tereszvai fafeldolgozó kombinát fényezőjének brigádvezetője. A szovjet küldöttséget a határon dr. Pénzes János, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács elnöke és László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese fogadta. A delegáció tagjait délelőtt Sóstón, a tanács oktatási és továbbképzési intézetében dr. Pénzes János tájékoztatta Szabolcs-Szatmár megye gazdasági, társadalmi helyzetéről, az V. ötéves terv végrehajtásáról és a VI. ötéves terv előkészítéséről. A tájékoztatót követően a vendégek megtekintették a falumúzeumot, ahol dr. Németh Péter, a megyei múzeum igazgatója kalauzolta őket. —-o A szovjet delegáció délután VásároSnaményba látogatott. A tanácson Czakó János városi tanácselnök adott tájékoztatást a fiatal város fejlődéséről, a VOR vásárosnaményi üzemében pedig dr. Farkas Gézáné igazgató mutatta be a nemrég avatott új gyárat. Ezt kövétően a vendégek a Beregi Múzeumba látogattak, majd barátsági nagygyűlésen vettek részt a vásárosnaményi művelődési házban. A zsúfolásig megtelt nagyteremben a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Czakó János városi tanácselnök köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, köztük a szovjet küldöttség vezetőjét és tagjait, a megyei tanács vezetőit, Vásárosnamény párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek képviselőit, majd dr. Pénzes János megyei tanácselnök, emelkedett szólásra. — A testvéri szocialista országok barátságának krónikájába már sok szép emlékezetes nap került be, a mai és az elkövetkező napi találkozások is ezt gazdagítják majd — kezdte beszédét a megyei tanács elnöke. — A szovjet és a magyar népet — ezer szálon túl a közös határ is összekapcsolja. Jó szomszéd módjára nyitva tartjuk egymás előtt ajtainkat, s ugyanúgy szívünket is. Emlékeztetett az előadó az együttműködés hagyományaira, a közös történelmi múltra, arra, hogy magyar internacionalisták is részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban, hogy orosz internacionalisták is harcolBefejeződött a kémiatanárok országos konferenciája Négy napon át — augusztus 22-től 25-ig — a kémia színvonalasabb, élménysze- rűbb oktatásáról, e tárgy jelentőségéről tartottak eszmecserét az ország kémia szakos általános és középiskolai tanárainak képviselői a nyíregyházi tanárképző főiskolán. Több mint négyszáz szaktanár vett részt a kémiatanárok IX. országos konferenciáján, melyre a Magyar Kémikusok Egyesülete, a Művelődési Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet rendezésében, a nyíregyházi tanárképző főiskola közreműködésével került sor Nyíregyházán. Akadémikusok, kutatók, szakfelügyelők, tankönyvírók, a kémiát magas színvonalon oktató tanárok tartottak előadásokat az általános és a középiskolai kémia- oktatás legfontosabb kérdéseiről. Hétfőn a tantervi feladatokat vitatták meg a konferencia résztvevői: véleményt cseréltek az általános iskola 7. osztályában egy éve bevezetett tantervi anyag tanításának tapasztalatairól, a gimnáziumi tantervek hatékonyságáról, a fakultatív kémiaoktatás tantervének és tankönyvének tervezetéről, valamint az Irinyi János középiskolai kémiaverseny jelentőségéről. Délben a négynapos tanácskozás legfontosabb észrevételeinek összegezésével, a javaslatok kidolgozásával ért véget a kémiatanárok országos konferenciája. tak a Magyar Tanácsköztársaság védelméért, hogy együtt küzdöttek a spanyol polgár- háborúban, s magyar partizánok is részt vettek a német megszállók elleni harcban. — Nem csak szabadságunk, de a szocialista építés eredményei révén is szorosan kapcsolódunk a Szovjetunióhoz. Ez a barátság és együttműködés a társadalmi fejlődéssel, a szocializmus építésének előrehaladásával együtt mélyült, szélesedett és erősödött. Az elmúlt évtizedben a két nép közötti barátság új típusú és tömegeket mozgósító fórumait hozta létre a testvérmegye, testvérváros mozgalom. Ezek között kiemelkedő szerepe van a Szovjetunió Kárpátontúli területe és Szabolcs-Szatmár megye együttműködésének. Határaink közelsége miatt talán mi itt még gyakrabban és mélyebben érezzük népeink összetartozását, sorsközösségét. Évenként több tapasztalatcserére kerül sor, párt- és állami delegációk gazdagítják egymás tapasztalatát. S ami a legfontosabb: e kapcsolatok nagymértékben elősegítik, hogy a szovjet és a magyar emberek összeismerkedjenek, barátra, elvtársra leljenek egymásban, a személyes kapcsolatokon keresztül ismerjék meg a szocialista építőmunka eredményeit és gondjait. E két terület dolgozói az őszinte barátság, a kölcsönös tisztelet jeléül almafákat ültettek, létrehozták a Barátságkertet, s az évente ismétlődő közös almaszüret a munka internacionalista ünnepévé vált. — Jelképes az a tény is, hogy területünkön haladnak át a barátság nemzetközi artériái: a Béke távvezeték, a Testvériség gázvezeték, a Barátság kőolajvezeték, mindmind a nemzetközi együttműködés nagyszerű példái. Büszkék vagyunk arra is, hogy a szovjet elvtársak nagy meg- megelégedéssel vették át a szabolcsi építők által épített Zakarpatja szállót. Dr. Pénzes János ezt követően Szabolcs-Szatmár megye (Folytatás a 4. oldalon) VA népfront megyei elnökségének ulese Hétfőn délután ülést tar- ramot, állást foglalt amellett, tott Nyíregyházán a Hazafias hogy a népfrontbizottságok Népfront megyei elnöksége, megyszerte kiveszik a részü- melyen László András, a me- két, amikor az időszerűvé vágyéi tanács általános elnök- a yI. ötéves tervben fogríT.TJvrs;.“íi“ kitűzéseiről. Az elnökség a társadalmi erők mozgósítá- megvitatta az előzetes prog- sából. 111 KeiietgimifcB Magyarország AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I XXXVII. évfolyam, 199. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. augusztus 26., keddi
