Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

/ KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1980. augusztus 24. o CISIAILIAICHCITITIIilC N Ötletes rakodóterek a lakásban Á szekrényszobák (I.) Néhány országban a „szekrény szoba” (gardrób) természetes al­kotórésze a lakásnak. Saját kör­nyezetünkben azonban ritkán ta­lálkozunk ezekkel a jól kihasz­nálható rakodóterekkel. Nálunk ezeket többnyire utólag építik be a lakásokba, mert az épületek terveiben nem mindig szerepel elegendő falfelület a szekrények elhelyezéséhez. Most néhány •ilyan ötletes megoldást muta­tunk be, melyeket ügyes kezű ezermesterek építettek be laká­saikba. NYOLC MÉTER HOSSZÜ SZEKRÉNYSZOBA (1. KÉP) Ennek a családi háznak a te­tőterében található hálószoba vi­szonylag nagy méretű, a fal tellett mégis kevés a szekré- yek beállítására alkalmas hely. A szoba egyik sarkát ezért ügye­den külön kis „szekrényszobává” alakították ki. A „beépített” ablak meghatá- •ozza a két, egyenként 60 cm mély polcsor távolságát a szek- «•énytér belsejében. A harmadik polcsor háttal áll a másodiknak, és a szoba felé nyílik. Az l-es képen bepillantást nyerhetünk a szekrényszoba” belsejebe. A harmónikaszerűen elhúzható aj- ló nyitott állapotban látható. A bejárattól jobbra és balra 40 cm mély polcok találhatók, amelyek a hálószobából elérhető kiegészí­tő rakodóteret biztosítanak. Az .jtókat és a többi beépített ré- >zeket tapétával vonták be. A polcok az ablak magasságáig ér­nek, fölöttük helyezkedik el a te­1. kép 2. kép tőhöz illeszkedő rézsútos felépít­mény. Természetesen ilyen szek­rényteret vízszintes tetejű helyi­ségben is el lehet készíteni. Egy másik jó ötlet alapján el­képzelhető az is, hogy a nyolc méter hosszú „szekrényszobát” a helyiség közepén helyezzük el, és ettől jobbra és balra alakít­juk ki a lakóteret. Aki ilyen szekrénytér készítése mellett dönt, annak a szellőzésről és a megfelelő világításról is gondoskodnia kell. A mi ese­tünkben a friss levegő az abla­kon keresztül jut a szekrény tér- be, amely éppúgy, mint a fűtő­test, előre rendelkezésre állt. Ezenkívül még meg kell oldani a polcok és a mennyezet világi- tását. SZEKRÉNYEK ELHELYEZÉSE A TETŐTÉRBEN (2. KÉP) A tetőteret ebben a családi ház-- ban is beépítették, itt található a hálószoba. Igen ötletes megol­dást választottak: a két négyaj­tós szekrény pontosan beleillik az ajtó és a rézsútos tető közöt­ti helyre. Nem okoz gondot az sem, hogy az egyik szekrény háttal áll az ágyaknak, hiszen a hátoldalát matt fehér műanyag lappal borították be. SZEKRÉNYEK KÉT SÍKBAN (3. KÉP) Az átjárókban gyakran sok ki­használatlan hely rejlik. Kézen­fekvő lenne tehát szekrények be­építése ilyen helyekre is, de a lépcsők ebben gyakran gondot okoznak. Példánkban a lakó- és a hálószoba különböző magas­ságban fekszik, A szekrényeket ilyen esetekben a lépcsőfokok­hoz kell igazítanunk. Az átjáró szekrénytér nem mindig hat statikusnak, mert nem minden hézagot lehet be­építeni. Érdekes lehet a szekré­nyek optikai hatása is, mert ha a szekrénytestek világosabb fá­ból készültek, hangsúlyozottan széles tömítésekkel, ahhoz a matt fekete ajtófrontok nem hatnak unalmasan. (A második részt augusztus 31-i számunkban kö­zöljük.) KONYHA SERTÉSBORDA PADLIZSÁNNAL Hozzávalók; 6 személynek; 2 padlizsán (körülbelül 35 dkg), 6 szelet sertésborda (sovány), 15 dkg hagyma, olaj, 1,5 dl fehér száraz bor, kakukkfű, só, bors, snidling. Mossuk meg a padlizsánt, tisz­títsuk meg a szárától és hámoz­zuk meg. Vágjuk fel hosszában 2,5 cm-es csíkokra, majd vágjuk négy felé minden csikót. Tegyük tálra és sózzuk meg. Hagyjuk állni körülbelül 20 percig. Majd öntsük le a keletkezett levét, és töröljük meg. Csontozzuk le a karajszelete­ket. Vágjuk a húst darabokra. Tisztítsuk meg a vöröshagymát. Tegyünk fel olajat forrósítani tűzálló edényben, majd tegyük bele a búsdarabokat, és barnít­suk meg egy kissé. Vegyük ki a húsdarabokat az olajból, és te­gyük bele a hagymát és a padli­zsándarabokat, pároljuk körül­belül 3 percig. Tegyük ismét be­le a húsdarabokat, öntsük hozzá a bort, ízesítsük kakukkfűvel, sózzuk, borsozzuk. Keverjük jól össze fakanál segítségével. Ta­karjuk le fedővel és tegyük elő- melegített sütőbe, körülbelül 40 percig süssük, amíg a hús meg­puhul. Tálaláskor szórjunk rá apróra vágott snidlinget. PULYKASÜLT KUBAI MÓDRA Hozzávalók 4 személynek: 5 dkg császárszalonna. 25 dkg zöld*'- paprika, 4 evőkanál fehér bor, 1 doboz ananász (15 dkg), só, bors, 4 pulyka szelet (15 dkg), 2 dkg zsiradék, 1—2 kávéskanál liszt. porpaprika (édes-n^mes), 3 evő­kanál tej. A szalonnaszeleteket tűzre tesz- szük és a paprikaszeletekkel együtt pároljuk. Bort és 4 evő­kanálnyi ananászlét hozzáön­tünk és fűszerezzük. Tovább pá- roljuk 15 percig és utána meleg helyre tesszük. A pulykaszelete­ket mindkét oldalukon forró zsi­radékban 5—5 percig sütjük. Só­val és édespaprikával ízesítjük. A zsírból kivesszük a hússzele- teket és meleg helyre tesszük. Az ananászszeleteket a hússzaftban aranysárgára pirítjuk. Paprika- val beszórjuk és a hússzeletekre tesszük. Az edényben maradt zsi­radékhoz kevés vizet öntünk, be­leöntjük a maradék ananászlét, lisztet keverünk bele és tejkon- zervvel ízesítjük. CSÁSZÁRMORZSA ^Hozzávalók 4 személy részére: 1/4 kg liszt, 1 kávéskanál cu­kor, 1 csipet só, 4 dl tej, 6 to­jás, 5 dkg vaj, vagy margarin, 5 dkg mazsola. A lisztet a cukorral és a sóval elkeverjük. Hozzáöntjük a tejet és sima masszává keverjük. Hoz­záadjuk a tojások sárgáját, a to­jásfehérjét habosra verjük és óvatosan hozzákeverjük. Serpe­nyőben kevés zsiradékot forrósí- tynk és a masszát körülbelül fél cm magasságig beleöntjük. A tésztát mindkét oldalán arany­sárgára sütjük és darabokra osztjuk. A császármorzsa-darab- kákat már tovább pirítjuk óva­tosan. A mazsolát rászórjuk és meleg helyre tesszük. Gyümölcs- kompótot fogyasztunk hozzá. 3. kép EGY KIS KOZMETIKA A szépítő masszázsról Az otthoni masszírozásra jó le­hetőség a reggeli és az esti mo­sakodás. Az arcot és a nyakat úgy mossuk meg a vízzel, mint­ha masszíroznánk. A masszázst könnyed, körkörös mozdulatok­kal végezzük, vigyázva arra, ne­hogy a bőrt megnyújtsuk. A legegyszerűbb és szaktudást sem igénylő, de mégis hatásos mód­szer az ütögető masszázs. A nap­pali és az éjszakai krémet eny­he ütögető mozdulatokkal dol­gozzuk az arc és a nyakbőrbe. A masszázs legfontosabb fogá­sai: a simítás és örvénylő simí­tás (a masszírozó ujj tovacsú­szik a bőrön); a dörzsölés (az ujjak szorosan a bőrhöz tapad­nak és elsősorban a bőr alatti szövetekre fejtenek ki dörzsölő hatást); a gyúrás (a mélyebben fekvő izmok nyomogatása a bő­rön át); a rezegtetés (tulajdon­képpen a masszírozó kéz resz­kető mozgatása, mely az ujjak hajlító felszínén keresztül tevődik át a bőrre); az ütögetés, (pofo­zás) ; a bőr ütögetése. Ezek alkalmazására gyakorlat szükséges, ezért leghelyesebb, ha igénybe veszünk néhány masszí­rozást a kozmetikusnál és jól megfigyeljük a szakember kezét, hogyan végzi ezeket a mozdula­tokat. Hogyan végezzük a masszázst? Masszírozás előtt az arc- és nyakbőrt arclemosóval vagy olaj­jal letisztítjuk, majd masszázs­krémmel bekenjük. A masszázs­krém lehet bármilyen túlzsírozott arckrém. Az arcmasszázs kezdő­dik a homlok függőleges és víz­szintes irányú simításával, majd a szem körüli izmokon simítunk néhányszor felfelé ívelő félkört írva le. A szem alatt csak finom ütögetést célszerű alkalmazni, mert a szem környéki bőr ter­mészettől fogva nagyon laza. A külső szemzúg szarkalábai ellen körkörös simításokat végzünk, nagyon lágy mozdulatokkal. A szemhéjat gyengéden simítsuk végig, mert az itteni bőrszövet a legérzékenyebb. Az orrot ujjhegyeinkkel masz- szírozzuk meg alulról felfelé és felülről lefelé, körkörös mozdula­tokkal. A száj körüli izmokat félkörív alakú sávokban simít­suk. Az állkapocsszéltől a száj- zúgon keresztül az orrszárnyakig terjedő mélyedést finom ütöge- téssel kezeljük. Az arcot felfelé, a fülek irányában masszírozzuk részben simításokkal, részben vibrációval (rezegtetés). Vigyáz­zunk azonban, nehogy helytelen, húzó mozdulatokkal kinyújtsuk á bőrt. Ne feledkezzünk meg a nyak masszírozásáról sem. A nyakun­kat a krémmel úgy kenjük be, hogy jobb felét a bal kézzel, bal felét a jobb kézzel masszíroz­zuk, körkörös mozdulatokkal, alulról az állunkig és vissza. Nemcsak hajbavaló Kedves, vidám ötlet a hajcsat­ra fűzött virág- és pomponfűzér. Ez utóbbi elkészítését fogjuk megtanulni. A kisebb-nagyobb fonalgombócok készítése, fel- használása igen változatos. Két azonos nagyságú kartonlapból kört vágunk, középen lyukkal. A hajpompon nagysága 3 cm, közé­pen 1.5 cm nagyságú lyukkal, l. A kartonlapokat összeillesztés előtt átvágjuk, de ezek összefo­gás után nem fedhetik egymást. Merkelőtűbe vastag, vagy több vékony fonalat fűzünk, és a kartongerezdet körbevarrjuk. A középső lyukat kitöltjük. 2. He­gyes végű ollóval a kartonlapok közé szúrunk, és a fonalszálakat körbevágjuk. 3. A kartonlapokat kissé meglazítjuk, és fonallal át­fogjuk, megcsomózzuk, majd is­mét átfogjuk, és a biztos szoros összefogás miatt még egyszer megcsomózzuk. 4. A kartonlapo­kat, az átvágott szél széthúzásá­val a fonalköteg közül kiemel­jük. A középen biztosító csomó­val szorosan összefogott fonalkö- teget összeborzoljuk, gombóccá igazgatjuk, a szálegyenletlensé- geket kisollóval megnyírjuk. .Ártani nem használ... ff Gyógyító szakácsok A beteg ember mindig szívesen fizetett azoknak, akiktől egészsé­ge visszaszerzését remélte. A be­tegek hiszékenységét ősidőktől fogva kihasználták azok, akik kuruzslással foglalkoztak és álla­ti áldozatokkal, porrá tört gyöngy etetésével és hasonló módszerek­kel „gyógyítottak”. Közöttük megtaláljuk a mágusokat, javas- asszonyokat, patikusokat, sőt a szakácsokat is, akik főztjeikkel űzték el a fájdalmat és a beteg­séget okozó rossz szellemeket. A következőkben néhány olyan receptet sorolunk fel, melyekkel annak idejért „sikeresen gyógyí­tották” a szakácsok uraikat. A 16. század vége felé az erdélyi fejedelem főszakácsmestere „Sza- káts Tudomány” című könyvé­ben találjuk a következő recep­tet: A „KENDERMAG SUFFA” „Gyomorfájás ellen és az agy­velő gyógyítására” készítette a következő ételt: „Kendermag suffa. Az mennyi asztalra akarod főzni. válassz fazekot hozzá, tiszta vízzel töltsd meg, had hűl­jön meg. Hogy meghűl, az czipót szeld ketté, vesd az vízben, had ázzék meg. Az kendermagot az portól mosd meg szépen, tedd fel, főzd meg, amint annak az a módja. Hogy megfő, öntsd réz rostára, hogy az leve kimenjen belőle. facsard ki az czipót, an- nakutánna mozsárban törd meg erősen, köziben, mikor jól meg­töröd, az vízzel egyenlétsd meg azután szűrd által egy réz ros­tán. Hogy megszűröd, hányj egé­szen vörös hagymát reá, ecze- tezd, sózd, főzd helyére, mint annak az a módja. Ez az étek nemcsak a gyomornak használ, hanem az agyvelőnek is.” (A de­rék szakácsmester főúri betegeit nyilván ezzel „gyógyítgatta” és valószínűleg nem emberbaráti szeretetből. . . Hogy „orvossága” hitelét emelje, hivatkozik a len­gyel király doktorára, aki sike­resen használta ugyanezt a re­ceptet elmebetegség esetén! Csak arra kell ügyelni, írja. hogy pénteken használjuk, mert ilyenkor gyógyít a legeredmé­nyesebben . . .) könyvében (1830) olvashatjuk — többek között — ezt a receptet: „A megfrissítő pép a hidegle­lésben, bágyadtságban és epe­bajban szenvedők részére: Végy két lat kinyomott szeder, vagy tengeri szőllő, vagy megygy le­vet, télen pedig azoknak a lek­várját. Adj hozzá egy tojás sár­gáját, egy körting czitrom levet, 2 lat fejér bort, és két annyi fá­mra dörgölt kenyeret és czukrot, hogy híg péppé váljon.” v (Ebben az időben igen megbe­csült étel volt a kenyér, mely a pórnép legfőbb táplálékát képez­te, talán ezért került bele a pép­be, tiszteletből és megbecsülés­ből. Sokféle gyümölcs is került bele. így bizonyára nem ártha­tott, ha esetleg — valószínűleg — nem is használt.) Hasonló receptet ajánl 1820-ban Czifrai István szakácskönyve is: „Nyugtató letisztált kenyérvíz: Végy két font házikenyeret, te­kerd be egy ruhába, tedd egy üveglombikba, önts reá tizenkét- tizenhárom ittze vizet, adj hozzá egy pár tzitrom’hajából való két ujjnyi szeletet és tisztáid le. Ez a víz megnyugtató. Ihatod bor­ral, ha a’ betegséged megengedi, vagy sóval rendes ital gyanánt.” (Egyszerű recept, könnyen el­készíthető. Anyagai is egyszerű­en beszerezhetők: kenyér, víz, citrom, bor. savó . .. Ártani nem használ — mondja a pesti em­ber.) KARKÖTŐ — HASMENÉS ELLEN „MEGFRISSlTŐ PÉP” Zelena Ferenc, híres kassai szakácsmester Nemzeti Szakács­Aki nem hisz ezekben a régi receptekben, ételekben, az más­féle gyógyítási lehetőségeket is találhat. így pl. gyomorbetegsé­gek ellen jó hatásúnak mondták azt a szentképet, melyet 1903. évben adtak ki és meggyógyított minden testi-lelki fájdalmat,, ha lenyelték. Ennek forgalomba ho­zatalára a pápa adott engedély». Egy ideig varázshatást tulajdoní­tottak az elmúlt években elter­jedt japán mágneses karkötőnek is, mert az mindent gyógyított: reumát, hasmenést, meddőséget stb. Azután ez is elmúlt. Ma mégis inkább orvossal kezeltet­jük magunkat, mert ami biztos, az biztos . .. R. J. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents