Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-22 / 196. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. augusztus 22. Alkotmányunkat ünnepeltük kitüntetéseket adott át a kiemelkedő társadalmi munkát végzett városlakóknak és kollektíváknak, majd kultúrműsor következett, amelyben a kömörői pávakör, a gyügyei citerazenekar, a mi- lotai férfikar és az ajaki népi együttes működött közre. A megye minden településén megemlékeztek alkotmányunk ünnepéről. Ünnepi nagygyűléseken méltatták az alkotmány jelentőségét, 20- án pedig a legtöbb településen gazdag kulturális és sportműsor, népünnepélyek, munkás-paraszt találkozók emelték az ünnepség színvonalát. Nyíregyházán a jósa- városi napok befejező aktusaként zenés felvonulást rendeztek, térzene szórakoztatta az új városrész lakóit, sport- és kultúrműsor volt, délután a sóstói Ifjúsági Park kínált gazdag programot, este utcabál zárta a négynapos eseménysorozatot. A Vörös Csillag Tsz tagjai a gumigyár, a Béke Tsz, a papírgyár, a Ság vári Tsz tagjai a konzervgyár dolgozóival ünnepeltek. A megye termelőszövetkezeteinek és állami gazdaságainak többségében az ünnepet is kihasználták az időjárás okozta lemaradás pótlására: több helyen arattak, végezték a tarlóhántást és a másodvetést, hogy csökkentsék a nyár végi belvíz miatt keletkezett károkat. gezni, különösen ezt kell tenni az idei nyáron. Egész népünk, megyénk egész lakossága aggódva, mély rokon- szenvvel tekint az aratás, a betakarítás hőseire és örömmel tapasztalja azt a soha nem látott, szocialista emberekhez méltó együttműködést, a testvéri segítségnyújtást, igazi munkás-paraszt szövetséget, amely a mostani aratást fémjelzi. — Az idei rendhagyó nyár, az éltető napfény hiánya, a termőföldjeinket sújtó sok eső, vihar, jégkárok, ár- és belvíz súlyos károkat okozott a mezőgazdaságnak, nagy te(Folytatás az 1. oldalról) gyár nép jelenét ötvözi egységbe alkotmányunk ünnepe — kezdte beszédét a nagygyűlés szónoka, majd így folytatta: — Tisztelettel adózunk e napon az államalapító István királynak, aki a magyarság fennmaradásának, nemzetté szerveződésének akkori egyetlen lehetséges módját választva lehetővé tette, hogy az önálló államiság megteremtésével népünk elindulhatott a történelmi haladás útján. A nagygyűlés szónoka ezt követően hazánk felszabadulásáról, az alkotmány törvénybe iktatásának jelentőségéről, az azóta eltelt 31 esztendő eredményeiről beszélt, majd így folytatta: — Augusztus 20. az új kenyér, az életet adó kenyér ünnepe is. Azt fejezi ki, hogy a föld minden termése, a munka minden gyümölcse azoké, akik ezért megdolgoztak. De az éltető kenyérért ma is küzdeni, harcolni kell a természet vad erejével. Az illatozó kenyeret előteremtő dolgozóknak ma is kemény, áldozatkész munkát kell véJánkmajtis: új árvízi em lékmű. rületek kerültek víz alá, nagy károk keletkeztek az aratásra váró gabonában, a szálas takarmányban, a gyümölcsösökben, az épületekben, s több mint kétezer lakóházban. Ez próbára tette megyénk lakosságát, különösen a mezőgazdaságban dolgozó emberek kitartását, erejét. Az összefogás, az elvtársi segítség, a szülőföld szeretete, a fegyelmezett munka meghozta gyümölcsét és ma az új kenyér ünnepén boldogan mondhatjuk, hogy jut minden magyar ember asztalára kenyér. Gulyás Emilné dr. szólt azokról az eredményekről, amelyeket megyénk dolgozói az V. ötéves terv feladatainak sikeres teljesítéséért tettek, s azokról a gondokról is, amelyek nehezítik céljaink megvalósítását. — A megyei pártbizottság felhívása hangsúlyozta: minden szem gabonát be kell takarítani, de fel kell készülni a másik nagy aratásra, az almaszedésre, a jövő évi kenyér elvetésére, az őszi betakarítási munkára, pihenni tehát nincs idő. A népfront megyei titkára beszéde befejező részében emlékezett arra az összefogásra, amely 10 évvel ezelőtt»' a nagy Szamos menti átvíz idején nemcsak a károk helyreállításában nyilvánult meg, hanem az önzetlen segítőkészséget, az egymás iránti megbecsülést is reprezentálta, majd elismeréssel szólt mindazok munkájáról, akik lelkesen, meggyőződéssel dolgoznak nemes céljaink valóra váltásáért, pártunk XII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatainak megvalósításáért. Az ünnepi beszédet követően a városi tanács elnöke Az SZMT művelődési háza és a Szabolcs-Volán tánc- együttes meghívására néhány napra Szabolcs megyébe érkezett a romániai Dimbovica megye Erdőcske (Codrulet) néptáncegyüttese, amely az alkotmánynapi ünnepségek keretében nagy sikerű műsort mutatott be a mátészalkai városi ünnepségen, a nagykállói művelődési házban és a jósavárosi napokon Nyíregyházán. Augusztus 20- án este pedig a sóstói Ifjúsági Parkban mutatkoztak be. A romániai országos néptáncfesztiválon aranydíjat nyert együttes tagjai 22-én a fővárossal ismerkednek, 23- án utaznak haza. A felvétel a sóstói fellépésen készült. fG. B.) Kiemelt iielren az általános iskolai képzés (Folytatás az 1. oldalról) helyettest a befejezéséhez közeledő munkák állásáról. Délután dr. Pénzes János megyei tanácselnök adott rövid áttekintést az oktatási és kulturális intézményhálózat fejlesztésében elért eredményekről. Elmondta, hogy a IV. ötéves tervben a tervezett 136 helyett 185 általános iskolai tanterem épült megyénkben, az V. ötéves tervben pedig a 311vjhelyett várhatóan 420 tanterem átadására kerül sor. Mindezek ellenére a sok régi, elavult tanterem megszüntetése miatt mindössze 240-nel van ma több tanterem a megyében, mint tíz évvel ezelőtt volt. Az óvodai helyek száma a jelentős mértékű társadalmi összefogás eredményeként a tervezett 8800 helyett 13 426- tal emelkedett, de a következő tervidőszakban további növekedésre van szükség, hogy valamennyi óvodás korú gyermek iskolai előkészítése megoldódjék. Szólt a megyei tanács elnöke azokról az eredményekről, amelyeket a szakmunkásképzés feltételeinek javításában, a kollégiumi helyek számának növelésében, a gimnáziumok szakközépiskolává szervezésében elért Szabolcs-Szatmár megye, majd ismertette azokat a gondokat is, amelyek megoldása egyre sürgetőbbé válik, hiszen további 3,3 százalékkal több gyermeket kell az általános iskolákba beiskolázni, s 17,5 százalékkal több lesz a középiskolában, vagy szakmunkásképzőben tanulni akaró fiatalkorúak száma. A tájékoztatót követően a tanácskozás résztvevői áttekintették a készülő VI. ötéves terv fontosabb adatait, s egyetértettek abban, hogy a legfontosabb teendő az általános iskolai képzés intézményhálózatának kiemelt fejlesztése. Izrael ismét támadást intézett dél-libanoni területek ellen. A képen lebombázott házak az arnuni dombvidéken. (Ke- let-Magyarország telefotó) Több mint háromszáz halálos áldozata van a szaúdi légi katasztrófának. A képen a leégett repülőgép a rijadi repülőtéren. (Kelet-Magyarország telefotó) Kommentá Az USA és Izrael magányossága Ki tudja hányadszor már, de szerdán este a világ ismét tanúja volt annak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy elvileg helyes, ám mégis „szenteltvíz értékű” határozatot hozott: élesen elítélte Izraelt, amiért — az arabok lakta Kelet-Jeruzsálem törvénytelen bekebelezésével — Jeruzsálemet „örökös és oszthatatlan” fővárosává nyilvánította, egyben felszólította az ENSZ tagállamait, hogy költöztessék el nagy- követségüket Jeruzsálemből. Az amerikai tartózkodást az tette lehetővé, hogy az előzetes konzultációk során jócskán felhígították az ENSZ iszlám országainak eredeti határozattervezetét. Ez ugyanis gazdasági, diplomáciai és katonai szankciókat indítványozott Izrael ellen, amennyiben — meghatározott határidőre — nem érvényteleníti a Jeruzsálemre vonatkozó törvénytelen törvényét. Az Egyesült Államok, bár elvben ellenzi a Jeruzsálem státusának egyoldalú megváltoztatására tett izraeli lépést, az elnökválasztás évében jobbnak találta a Tel- Aviv terjeszkedő politikájával való közvetett szolidaritás vállalását. Sőt, Muskie amerikai külügyminiszter a BT ülésén elhangzott felszólalásában megpróbálta az ENSZ-t felelőssé tenni a közel-keleti „béketárgyalások” (mármint a Camp Da- vid-i különalku) megfenek- léséért. Bár a BT legújabb határozatára is alighanem a „holt betű” sorsa vár, azt kellően demonstrálta, hogy mekkora az USA és Védence, Izrael elszigetelődése a nemzetek családján belül. P. V. Mezőgazdasági árintézkedések 1981-ben Váncsa Jenő miniszter nyilatkozata A Minisztertanács csütörtöki ülésén határozatot hozott a mezőgazdaságban 1981. január 1-én életbe lépő árintézkedésekről. Ennek alapján egyrészt növekszik a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő termelőeszközök és anyagok ára, másrészt emelkednek a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai. Az árváltozások szükségességéről és mértékéről Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának. Milyen mértékű lesz a mező- gazdaságban felhasználásra kerülő termékek árának emelkedése 19S1. január elsejétől? — A mezőgazdasági gépek ára 2; a pótalkatrészeké 7—8; a műtrágyáké és növényvédő szereké mintegy 6; az ipari takarmányé 5—6: a szolgáltatásoké 5 százalékkal emelkedik átlagosan. Egyidejűleg megszűnik az energia áremelkedését ellensúlyozó, idén érvényben lévő dotáció. Ez megdrágítja a termelést. Miért kell a termelőeszközök egy részének árát ilyen mértékben emelni? — Gazdaságunk erőteljesen kötődik a nemzetközi gazdasági élethez. Sok mindent vásárolunk és nagy mennyiségű terméket értékesítünk a külpiacon. Gazdaságpolitikánknak megfelelően a jövőben a népgazdaság egészében a hazai termelői áraknak az eddiginél gyorsabban kell követniük a világpiaci árak változását. Ez alól természetesen az agrár- termelés sem lehet kivétel. Figyelembe kell azonban venni a mezőgazdasági termelésnek azt a sajátosságát, hogy hosszú a termelési ciklus és így egy éven belül nem célszerű az árakat változtatni. — Á mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok idei évközi áremelkedését ezért az állami költségvetés nagyrészt megtérítette. A központi költségvetést terhelő támogatásokat — hogy a mezőgazdasági termelők is érzékeljék a termelésben felhasznált eszközök, anyagok drágulását és ésszerűbben gazdálkodjanak azokkal — 1981-ben már nem célszerű az eddigi mértékben fenntartani. Ezért vált szükségessé, hogy mind a mező- gazdaságban felhasználásra kerülő főbb termelőeszközök árát, mind a mezőgazdasági termékek többségének felvásárlási árát emeljük. Miként alakul a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára? Közismert, hogy a mezőgazdaság állami támogatására azért is szükség van, mert a felvásárlási árak szintje viszonylag alacsony. — A termelési költségek növekedése miatt emelkedik több mezőgazdasági termék felvásárlási ára is. A mezőgazdasági termé- kea felvásárlási árszínvonala átlagosan o százalékkal no. Ezen beiül az etkezesl búza ara 2u, a takarmanygaDonáe 2o, a kukoricáé 18, a cukorrépáé 5, a dohányé 200 forinttal lesz magasabb loo kilogrammonként. Az aiiat- tenyesztesben 1,60 forinttal emelkedik a vágómarha, 2 forinttal a vágósertés es 2,50 forinttal a va- gooaromfl kilogrammonkénti ara. A magasabb termelői ár menynyire ellensúlyozza a nagyüzemek várható többletköltségeit? — Az árintézkedések abban a szellemben születtek, hogy az energiahordozók, az ipari anyagok es eszközök idei áremelkedésére nyújtott különböző támogatásoknak a magasabb arakkal történő felváltása önmagában ne rontsa a mezőgazdaság jövedelemhelyzetét. Mivel ágazatunknak is részt kell vállalnia a népgazdaság terheinek viseléséből, egyensúlyi helyzetének mielőbbi megszilárdításaDol, a költségnövekedésnek mintegy 80 százaléka épül be a felvásárlási árakba. A fennmaradó 20 százalékot a hatékonyság javításával, a hozamok gazdaságos növelésével, a takarékos költséggazdálkodással, az élőmunka termelékenységének fokozásával a nagyüzemeknek kell kigazdálkodniuk. — Fontos feladatunknak tekintjük annak biztosítását, hogy a mezőgazdaságban — a gazdálkodási fegyelem mellett — meglegyen a termelési érdekeltség, a termelői kedv is. Az ágazat olyannyira nélkülözhetetlen termékeire __ mind nagyobb mennyiségű termékére — ezután Is számít az ország. A mezőgazdaságot érintő termelői árváltozások érdekeltté teszik a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat adottságaik mennél teljesebb hasznosításában. A gazdálkodás javulása esetén a mezőgazdaság jövedelemhelyzete nem romlik. Ez nem könnyű, de nem is teljesíthetetlen feladat. Hogyan érintik az árintézkedések a háztáji és a kisegítő gazdaságokat? — Kedvezően. A termelőeszközök áremelkedése — az eltérő termelési és ráfordítási, szerkezet miatt — a kistermelőket lényegesen kisebb mértékben érinti, mint a nagyüzemeket. Ennek ellenére a felvásárlási áremelés mértékében nem teszünk különbséget a nagyüzemek és a kistermelők között. Illetve egy eltérés mégis lesz: a kistermelőknél a több éves szerződés alapján, 1980. szeptember elseje után átadott hízósertések felárát kilogrammonként l forinttal növeljük. Ezen 1 forint és a január 1. után érvénybe lépő 2 forintos vágósertés-áremelés révén jövőre a több éves szerződésre átadott kistermelői hízott sertés felvásárlási ára 3 forinttal növekszik. Az áremeles beszél magáért: a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére a népgazdaság hosszú távon számít. Nem okoz zavart, hogy a csak jövőre érvénybe lépő új termelői árakat már most meghirdetik? — Ellenkezőleg. Közismert, hogy a mezőgazdaságban a következő év megalapozása a nyári és őszi munkákkal kezdődik. A mezőgazdaságban aránylag hosszú egy termelési ciklus. Egyik-másik területen, például a szarvasmarha-tenyésztésben, több év, de a szántóföldi növénytermesztésben is általában egy esztendő. Ezért aztán a gazdaságok az év közben életbe léptetett döntésekhez rendszerint csak a következő évben tudnak alkalmazkodni és már most, a VI. ötéves terv indulása előtt négy hónappal számolhatnak, tervezhetnek, s annak alapján készülhetnek a jövő esztendő gazdálkodási feladatainak megoldására. Összhangban van-e az árak mozgása a termelésfejlesztési elképzeléseinkkel, a VI. ötéves terv célkitűzéseivel? — A készülő VI. ötéves terv olyan mezőgazdasági termelés- növeléssel számol, ami lehetővé teszi a gazdaságos agrárexport számottevő bővítését. Az ágazatban tehát egy időben kell a termelést bővíteni, a hatékonyságot javítani és ennek jegyében az élelmiszertermékek kivitelét gazdaságosabbá tenni. A költségtakarékosabb megoldásokra — amelyekre új termelői árintézkedéseink is sarkallnak — minden gazdaságban és minden ágazat• ban van lehetőség. Mivel az élelmiszer-termelésben elérendő többletek elsősorban exportcélokat szolgálnak, nem mindegy , hogy mely ágazatok fejlesztését részesítjük előnyben. A jelenlegi árintézkedés a differenciált fejlesztést is elősegíti. A külpiacon jól értékesíthető gabona árának az átlagosnál nagyobb emelése a fajlagos abrak- felhasználás további mérséklődését is szolgálja. Arra is ösztönöz, hogy — főleg a kérődző állatok takarmányozásában — nagyobb szerepet kapjanak az olcsóbb szálas és tömegtakarmányok. — Az új árak összhangban vannak lehetőségeinkkel, a népgazdaság teherviselő képességével, egyidejűleg az eddiginél is racionálisabb gazdálkodásra késztetnek, és az igényeknek megfelelően ösztönöznék a termelés fokozására.
