Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-22 / 196. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. augusztus 22. Alkotmányunkat ünnepeltük kitüntetéseket adott át a ki­emelkedő társadalmi munkát végzett városlakóknak és kollektíváknak, majd kultúr­műsor következett, amely­ben a kömörői pávakör, a gyügyei citerazenekar, a mi- lotai férfikar és az ajaki né­pi együttes működött közre. A megye minden települé­sén megemlékeztek alkotmá­nyunk ünnepéről. Ünnepi nagygyűléseken méltatták az alkotmány jelentőségét, 20- án pedig a legtöbb települé­sen gazdag kulturális és sportműsor, népünnepélyek, munkás-paraszt találkozók emelték az ünnepség színvo­nalát. Nyíregyházán a jósa- városi napok befejező aktu­saként zenés felvonulást ren­deztek, térzene szórakoztatta az új városrész lakóit, sport- és kultúrműsor volt, délután a sóstói Ifjúsági Park kínált gazdag programot, este ut­cabál zárta a négynapos ese­ménysorozatot. A Vörös Csil­lag Tsz tagjai a gumigyár, a Béke Tsz, a papírgyár, a Ság vári Tsz tagjai a konzerv­gyár dolgozóival ünnepeltek. A megye termelőszövetke­zeteinek és állami gazdasá­gainak többségében az ünne­pet is kihasználták az időjá­rás okozta lemaradás pótlá­sára: több helyen arattak, végezték a tarlóhántást és a másodvetést, hogy csökkent­sék a nyár végi belvíz miatt keletkezett károkat. gezni, különösen ezt kell ten­ni az idei nyáron. Egész né­pünk, megyénk egész lakos­sága aggódva, mély rokon- szenvvel tekint az aratás, a betakarítás hőseire és öröm­mel tapasztalja azt a soha nem látott, szocialista em­berekhez méltó együttműkö­dést, a testvéri segítségnyúj­tást, igazi munkás-paraszt szövetséget, amely a mosta­ni aratást fémjelzi. — Az idei rendhagyó nyár, az éltető napfény hiánya, a termőföldjeinket sújtó sok eső, vihar, jégkárok, ár- és belvíz súlyos károkat okozott a mezőgazdaságnak, nagy te­(Folytatás az 1. oldalról) gyár nép jelenét ötvözi egy­ségbe alkotmányunk ünnepe — kezdte beszédét a nagy­gyűlés szónoka, majd így folytatta: — Tisztelettel adózunk e napon az államalapító István királynak, aki a magyarság fennmaradásának, nemzetté szerveződésének akkori egyetlen lehetséges módját választva lehetővé tette, hogy az önálló államiság megteremtésével népünk el­indulhatott a történelmi ha­ladás útján. A nagygyűlés szónoka ezt követően hazánk felszabadu­lásáról, az alkotmány tör­vénybe iktatásának jelentő­ségéről, az azóta eltelt 31 esztendő eredményeiről be­szélt, majd így folytatta: — Augusztus 20. az új ke­nyér, az életet adó kenyér ünnepe is. Azt fejezi ki, hogy a föld minden termése, a munka minden gyümölcse azoké, akik ezért megdolgoz­tak. De az éltető kenyérért ma is küzdeni, harcolni kell a természet vad erejével. Az illatozó kenyeret előteremtő dolgozóknak ma is kemény, áldozatkész munkát kell vé­Jánkmajtis: új árvízi em lékmű. rületek kerültek víz alá, nagy károk keletkeztek az aratásra váró gabonában, a szálas takarmányban, a gyü­mölcsösökben, az épületek­ben, s több mint kétezer la­kóházban. Ez próbára tette megyénk lakosságát, különö­sen a mezőgazdaságban dol­gozó emberek kitartását, ere­jét. Az összefogás, az elv­társi segítség, a szülőföld szeretete, a fegyelmezett munka meghozta gyümölcsét és ma az új kenyér ünnepén boldogan mondhatjuk, hogy jut minden magyar ember asztalára kenyér. Gulyás Emilné dr. szólt azokról az eredményekről, amelyeket megyénk dolgozói az V. ötéves terv feladatai­nak sikeres teljesítéséért tet­tek, s azokról a gondokról is, amelyek nehezítik céljaink megvalósítását. — A megyei pártbizottság felhívása hangsúlyozta: min­den szem gabonát be kell ta­karítani, de fel kell készül­ni a másik nagy aratásra, az almaszedésre, a jövő évi ke­nyér elvetésére, az őszi beta­karítási munkára, pihenni tehát nincs idő. A népfront megyei titkára beszéde befejező részében emlékezett arra az összefo­gásra, amely 10 évvel ezelőtt»' a nagy Szamos menti átvíz idején nemcsak a károk helyreállításában nyilvánult meg, hanem az önzetlen se­gítőkészséget, az egymás iránti megbecsülést is repre­zentálta, majd elismeréssel szólt mindazok munkájáról, akik lelkesen, meggyőződés­sel dolgoznak nemes céljaink valóra váltásáért, pártunk XII. kongresszusa és a me­gyei pártértekezlet határoza­tainak megvalósításáért. Az ünnepi beszédet köve­tően a városi tanács elnöke Az SZMT művelődési háza és a Szabolcs-Volán tánc- együttes meghívására néhány napra Szabolcs megyébe ér­kezett a romániai Dimbovica megye Erdőcske (Codrulet) néptáncegyüttese, amely az alkotmánynapi ünnepségek keretében nagy sikerű mű­sort mutatott be a mátészal­kai városi ünnepségen, a nagykállói művelődési ház­ban és a jósavárosi napokon Nyíregyházán. Augusztus 20- án este pedig a sóstói Ifjúsá­gi Parkban mutatkoztak be. A romániai országos nép­táncfesztiválon aranydíjat nyert együttes tagjai 22-én a fővárossal ismerkednek, 23- án utaznak haza. A felvétel a sóstói fellépésen készült. fG. B.) Kiemelt iielren az általános iskolai képzés (Folytatás az 1. oldalról) helyettest a befejezéséhez közeledő munkák állásáról. Délután dr. Pénzes János megyei tanácselnök adott rö­vid áttekintést az oktatási és kulturális intézményhálózat fejlesztésében elért eredmé­nyekről. Elmondta, hogy a IV. ötéves tervben a terve­zett 136 helyett 185 általános iskolai tanterem épült me­gyénkben, az V. ötéves terv­ben pedig a 311vjhelyett vár­hatóan 420 tanterem átadá­sára kerül sor. Mindezek el­lenére a sok régi, elavult tanterem megszüntetése mi­att mindössze 240-nel van ma több tanterem a megyé­ben, mint tíz évvel ezelőtt volt. Az óvodai helyek száma a jelentős mértékű társadalmi összefogás eredményeként a tervezett 8800 helyett 13 426- tal emelkedett, de a követ­kező tervidőszakban további növekedésre van szükség, hogy valamennyi óvodás ko­rú gyermek iskolai előkészí­tése megoldódjék. Szólt a megyei tanács elnöke azokról az eredményekről, amelyeket a szakmunkásképzés feltéte­leinek javításában, a kollé­giumi helyek számának nö­velésében, a gimnáziumok szakközépiskolává szervezé­sében elért Szabolcs-Szatmár megye, majd ismertette azo­kat a gondokat is, amelyek megoldása egyre sürgetőbbé válik, hiszen további 3,3 szá­zalékkal több gyermeket kell az általános iskolákba beis­kolázni, s 17,5 százalékkal több lesz a középiskolában, vagy szakmunkásképzőben tanulni akaró fiatalkorúak száma. A tájékoztatót követően a tanácskozás résztvevői átte­kintették a készülő VI. ötéves terv fontosabb adatait, s egyetértettek abban, hogy a legfontosabb teendő az álta­lános iskolai képzés intéz­ményhálózatának kiemelt fejlesztése. Izrael ismét támadást intézett dél-libanoni területek ellen. A képen lebombázott házak az arnuni dombvidéken. (Ke- let-Magyarország telefotó) Több mint háromszáz halálos áldozata van a szaúdi légi ka­tasztrófának. A képen a leégett repülőgép a rijadi repülő­téren. (Kelet-Magyarország telefotó) Kommentá Az USA és Izrael magányossága Ki tudja hányadszor már, de szerdán este a világ is­mét tanúja volt annak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy elvileg helyes, ám még­is „szenteltvíz értékű” hatá­rozatot hozott: élesen elítélte Izraelt, amiért — az arabok lakta Kelet-Jeruzsálem tör­vénytelen bekebelezésével — Jeruzsálemet „örökös és oszthatatlan” fővárosává nyilvánította, egyben felszó­lította az ENSZ tagállama­it, hogy költöztessék el nagy- követségüket Jeruzsálemből. Az amerikai tartózkodást az tette lehetővé, hogy az előzetes konzultációk során jócskán felhígították az ENSZ iszlám országainak eredeti határozattervezetét. Ez ugyanis gazdasági, diplo­máciai és katonai szankció­kat indítványozott Izrael el­len, amennyiben — megha­tározott határidőre — nem érvényteleníti a Jeruzsálem­re vonatkozó törvénytelen törvényét. Az Egyesült Államok, bár elvben ellenzi a Jeruzsálem státusának egyoldalú meg­változtatására tett izraeli lé­pést, az elnökválasztás évé­ben jobbnak találta a Tel- Aviv terjeszkedő politikájá­val való közvetett szolidari­tás vállalását. Sőt, Muskie amerikai külügyminiszter a BT ülésén elhangzott felszó­lalásában megpróbálta az ENSZ-t felelőssé tenni a közel-keleti „béketárgyalá­sok” (mármint a Camp Da- vid-i különalku) megfenek- léséért. Bár a BT legújabb határozatára is alighanem a „holt betű” sorsa vár, azt kellően demonstrálta, hogy mekkora az USA és Védence, Izrael elszigetelődése a nem­zetek családján belül. P. V. Mezőgazdasági árintézkedések 1981-ben Váncsa Jenő miniszter nyilatkozata A Minisztertanács csütörtöki ülésén határozatot hozott a me­zőgazdaságban 1981. január 1-én életbe lépő árintézkedésekről. En­nek alapján egyrészt növekszik a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő termelőeszközök és anya­gok ára, másrészt emelkednek a mezőgazdasági termékek felvá­sárlási árai. Az árváltozások szükségességéről és mértékéről Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyilat­kozott az MTI munkatársának. Milyen mértékű lesz a mező- gazdaságban felhasználásra kerü­lő termékek árának emelkedése 19S1. január elsejétől? — A mezőgazdasági gépek ára 2; a pótalkatrészeké 7—8; a mű­trágyáké és növényvédő szereké mintegy 6; az ipari takarmányé 5—6: a szolgáltatásoké 5 százalék­kal emelkedik átlagosan. Egyide­jűleg megszűnik az energia ár­emelkedését ellensúlyozó, idén érvényben lévő dotáció. Ez megdrágítja a termelést. Mi­ért kell a termelőeszközök egy részének árát ilyen mértékben emelni? — Gazdaságunk erőteljesen kö­tődik a nemzetközi gazdasági élethez. Sok mindent vásárolunk és nagy mennyiségű terméket értékesítünk a külpiacon. Gazda­ságpolitikánknak megfelelően a jövőben a népgazdaság egészé­ben a hazai termelői áraknak az eddiginél gyorsabban kell követ­niük a világpiaci árak változását. Ez alól természetesen az agrár- termelés sem lehet kivétel. Fi­gyelembe kell azonban venni a mezőgazdasági termelésnek azt a sajátosságát, hogy hosszú a ter­melési ciklus és így egy éven be­lül nem célszerű az árakat vál­toztatni. — Á mezőgazdaságban felhasz­nált ipari eredetű anyagok idei évközi áremelkedését ezért az állami költségvetés nagyrészt megtérítette. A központi költség­vetést terhelő támogatásokat — hogy a mezőgazdasági termelők is érzékeljék a termelésben fel­használt eszközök, anyagok drá­gulását és ésszerűbben gazdál­kodjanak azokkal — 1981-ben már nem célszerű az eddigi mér­tékben fenntartani. Ezért vált szükségessé, hogy mind a mező- gazdaságban felhasználásra ke­rülő főbb termelőeszközök árát, mind a mezőgazdasági termékek többségének felvásárlási árát emeljük. Miként alakul a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára? Köz­ismert, hogy a mezőgazdaság ál­lami támogatására azért is szük­ség van, mert a felvásárlási árak szintje viszonylag alacsony. — A termelési költségek növe­kedése miatt emelkedik több me­zőgazdasági termék felvásárlási ára is. A mezőgazdasági termé- kea felvásárlási árszínvonala át­lagosan o százalékkal no. Ezen beiül az etkezesl búza ara 2u, a takarmanygaDonáe 2o, a kukori­cáé 18, a cukorrépáé 5, a dohá­nyé 200 forinttal lesz magasabb loo kilogrammonként. Az aiiat- tenyesztesben 1,60 forinttal emel­kedik a vágómarha, 2 forinttal a vágósertés es 2,50 forinttal a va- gooaromfl kilogrammonkénti ara. A magasabb termelői ár meny­nyire ellensúlyozza a nagyüze­mek várható többletköltségeit? — Az árintézkedések abban a szellemben születtek, hogy az energiahordozók, az ipari anya­gok es eszközök idei áremelkedé­sére nyújtott különböző támoga­tásoknak a magasabb arakkal történő felváltása önmagában ne rontsa a mezőgazdaság jövede­lemhelyzetét. Mivel ágazatunk­nak is részt kell vállalnia a nép­gazdaság terheinek viseléséből, egyensúlyi helyzetének mielőbbi megszilárdításaDol, a költségnö­vekedésnek mintegy 80 százaléka épül be a felvásárlási árakba. A fennmaradó 20 százalékot a haté­konyság javításával, a hozamok gazdaságos növelésével, a taka­rékos költséggazdálkodással, az élőmunka termelékenységének fo­kozásával a nagyüzemeknek kell kigazdálkodniuk. — Fontos feladatunknak te­kintjük annak biztosítását, hogy a mezőgazdaságban — a gazdál­kodási fegyelem mellett — meg­legyen a termelési érdekeltség, a termelői kedv is. Az ágazat oly­annyira nélkülözhetetlen termé­keire __ mind nagyobb mennyi­ségű termékére — ezután Is szá­mít az ország. A mezőgazdasá­got érintő termelői árváltozások érdekeltté teszik a termelőszövet­kezeteket, állami gazdaságokat adottságaik mennél teljesebb hasznosításában. A gazdálkodás javulása esetén a mezőgazdaság jövedelemhelyzete nem romlik. Ez nem könnyű, de nem is tel­jesíthetetlen feladat. Hogyan érintik az árintézkedé­sek a háztáji és a kisegítő gaz­daságokat? — Kedvezően. A termelőeszkö­zök áremelkedése — az eltérő termelési és ráfordítási, szerkezet miatt — a kistermelőket lénye­gesen kisebb mértékben érinti, mint a nagyüzemeket. Ennek el­lenére a felvásárlási áremelés mértékében nem teszünk különb­séget a nagyüzemek és a kister­melők között. Illetve egy eltérés mégis lesz: a kistermelőknél a több éves szerződés alapján, 1980. szeptember elseje után átadott hízósertések felárát kilogram­monként l forinttal növeljük. Ezen 1 forint és a január 1. után érvénybe lépő 2 forintos vágó­sertés-áremelés révén jövőre a több éves szerződésre átadott kis­termelői hízott sertés felvásárlási ára 3 forinttal növekszik. Az áremeles beszél magáért: a ház­táji és kisegítő gazdaságok ter­melésére a népgazdaság hosszú távon számít. Nem okoz zavart, hogy a csak jövőre érvénybe lépő új terme­lői árakat már most meghirde­tik? — Ellenkezőleg. Közismert, hogy a mezőgazdaságban a kö­vetkező év megalapozása a nyá­ri és őszi munkákkal kezdődik. A mezőgazdaságban aránylag hosszú egy termelési ciklus. Egyik-másik területen, például a szarvasmarha-tenyésztésben, több év, de a szántóföldi nö­vénytermesztésben is általában egy esztendő. Ezért aztán a gaz­daságok az év közben életbe lép­tetett döntésekhez rendszerint csak a következő évben tudnak alkalmazkodni és már most, a VI. ötéves terv indulása előtt négy hónappal számolhatnak, tervezhetnek, s annak alapján készülhetnek a jövő esztendő gazdálkodási feladatainak meg­oldására. Összhangban van-e az árak mozgása a termelésfejlesztési elképzeléseinkkel, a VI. ötéves terv célkitűzéseivel? — A készülő VI. ötéves terv olyan mezőgazdasági termelés- növeléssel számol, ami lehetővé teszi a gazdaságos agrárexport számottevő bővítését. Az ágazat­ban tehát egy időben kell a ter­melést bővíteni, a hatékonyságot javítani és ennek jegyében az élelmiszertermékek kivitelét gaz­daságosabbá tenni. A költség­takarékosabb megoldásokra — amelyekre új termelői árintézke­déseink is sarkallnak — minden gazdaságban és minden ágazat­• ban van lehetőség. Mivel az élelmiszer-termelésben elérendő többletek elsősorban exportcélokat szolgálnak, nem mindegy , hogy mely ágazatok fejlesztését részesítjük előnyben. A jelenlegi árintézkedés a dif­ferenciált fejlesztést is elősegíti. A külpiacon jól értékesíthető ga­bona árának az átlagosnál na­gyobb emelése a fajlagos abrak- felhasználás további mérséklődé­sét is szolgálja. Arra is ösztönöz, hogy — főleg a kérődző állatok takarmányozásában — nagyobb szerepet kapjanak az olcsóbb szálas és tömegtakarmányok. — Az új árak összhangban vannak lehetőségeinkkel, a nép­gazdaság teherviselő képességé­vel, egyidejűleg az eddiginél is racionálisabb gazdálkodásra kész­tetnek, és az igényeknek megfe­lelően ösztönöznék a termelés fokozására.

Next

/
Thumbnails
Contents