Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-20 / 195. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. augusztus 20. A RÁDIÓ MELLETT Gondolatjel Mint mindig, most is változatos volt a Gondolatjel, A legtöbbször szívesen hallgatom ezt a műsort. A legutóbbi adásában a nemlátókkal — a vakokkal — a belső látásról készített riport (beszélgetés) kapott meg leginkább. Nem azért, mintha szánniva- lóak lettek volna azok a nemlátók, akikkel a riporter beszélgetett, hanem éppen ellenkezőleg: azért, mert harmonikus, talán azt is mondhatnám, derűs életszemléletű emberek ültek a mikrofon túlsó oldalán. Igaz, jó alapja van a kiegyensúlyozottságuknak, mert nem az élet perifériáján élnek, hanem hivatásuk, szakmájuk kitölti az életüket. Sőt, ezenkívül az élet egyéb szépségeiből is részesednek : utaznak, képzőművészeti kiállításokat látogatnak. Ez pedig úgy lehetséges, hogy kísérőjük elmagyarázza, elmondja nekik a látnivalókat, s ők a plasztikus, a térbeli kiterjedésű tárgyakat, szobrokat és egyéb kiállított alkotásokat ujjaik- kal megérintik, sőt körültapogatják. Azért, hogy érezzék az anyag minőségét, milyenségét, a formákat, azért, hogy belső látásuk működésbe léphessen. Hogy ez miként megy végbe, arról is szóltak a műsorban. Miért emlegetem ezt részletesebben? Mert a képzőművészetek keltette műélvezet is az élet teljességéhez tartozik, s ez a gyönyörűség -még akkor sem lehet teljes a nem- látóknál, ha a kiállítási teremőr megengedi nekik, hogy megtapogassák, kezükkel „megnézzék” a szobrokat. Márpedig nemigen engedik meg, hivatalosan nem engedhetik, mert a kiállított tárgyakhoz,- művekhez nyúlni nem szabad, tilos. Ez alapszabály. Érthető, indokolt okokból, magyarázni sem kell ezeket. Azonban jó lenne, ha a nemlátókra, a vakokra nem vonatkozna ez a tilalom hivatalosan sem. A nyugdíjasokat is úgy tartják számon általában, hogy behatárolt életűek, beszűkült látókörűek. Az A kiskerttulajdonos azonban, akit Gácsi Sándor riportjában ismertünk meg, egyáltalán nem ilyennek tűnt. Nem hiszem, hogy a riporternek a kiskertekhez való kedvcsinálás lett volna az eredeti szándéka, sokkal inkább azt „akarhatta megmutatni: lehet életformát váltani nyugdíjas- korban is, s ezzel együtt lehet még teljes értékű és társadalmilag is hasznos a hatvanon túli embernek is a munkája. A riportnak a témája, a tartalma azonban nem kívánt volna meg ekkora (harminc perc) terjedelmet. Seregi István Nyírbátori képeslap. (JL.) MIKOR LESZ? HOL LESZ? MILYEH LESZ? A maketten látható szép lakások Nyíregyházán a Kiskörút mentén épülnek fel. (Elek Emil felvétele) Kényelmes otthon ezer családnak A XI-ES LAKÓKÖRZET Aki az elmúlt két hét alatt megfordult a Nyíregyházi Városi Tanácson, a bejáratnál egy hirdetőtáblán új városnegyed tervrajzára figyelhetett fel. Fölötte nagy betűk hirdették: Xl-es lakókörzet. Mikor lesz a tervből valóság? Hol is lesz és milyen is lesz ez a bizonyos XI-es lakókörzet? — ezekre a kérésekre kértünk választ Vincze Istvántól, a műszaki osztály városrendezési csoportvezetőjétől. Az új lakónegyed — talán mire elkészül, egy szép neve is lesz — a város közepén épül, a Vasvári Pál, a Rákóczi, a Kossuth és az Erdősor út által határolt területen. A megyeszékhely lakói — és aki erre jár — már hosszabb ideje szemtanúi e lakókörzet alakulásának, hiszen a Kossuth utca egy részén és a Rákóczi utca felőli oldalon nemcsak a régi lakások egy részét szanálták, hanem egy 10 és egy 15 szintes lakóház Nagy Ferenc aranyosapáti lakos alaposan meglepődött, amikor július 26-án este munkahelyéről hazaérkezett. Személygépkocsijából kiszállva már az utcáról észrevette, hogy a lakásban, ahol egyébként egyedül él, ég a villany, pedig emlékezete szerint munkába menet lekapcsolta azt. Mi történhetett? Rosszra gondolva ment fel az udvarra és sejtése beigazolódott: lakásának bejárati ajtaja tárva-nyitva volt. Az ajtófélfán feszítési nyomok látszottak. A megdöbbenéstől alig tért magához, az előszobában szembe találta magát két, általa jól ismert, börtönviselt helyi lakossal: Tóth Balázzsal és Tóth Vilmossal. Nagy Ferenc kérdőre vonta a tettenért betörőket, akik szerencsére nem mertek rátámadni leleplező- jükre, hanem gyorsan elmenekültek a helyszínről. Tóth Vilmos arcán azért elcsattant egy-két megérdemelt pofon. Hogyan került a két Tóth az idegen portára? Aznap, szombaton este a presszóban találkoztak, majd Tóth Balázsnál folytatták az italozást. Itt határozták el, hogy betörés útján fognák pénzt szerezni. Választásuk azért esett éppen Nagy Ferencre, mert tehetős embernek ismerték. Késő este a kerten át közelítették meg a kiszemelt házat és a kerítésen keresztül másztak be az udvarra. építése is jó ütemben halad. A teljes építési területen 340 lakást kell lebontani, mire viszont elkészül a lakónegyed, 1082 család talál majd itt otthonra. Milyenek lesznek az új lakások? Általában nagyobb alapterületűek, mint a nemrég átadott lakások: az V. ötéves tervi, átlagosan 53 négyzetméter helyett 56 négyzetméteresek. Ez persze átlagot jelent, mert lesz 119 egyszobás, 66 háromtagú, 458 négytagú, 236 öttagú, 191 hattagú és 12 héttagú család számára kényelmes lakás. Az építkezés módja is változatos lesz: találni házgyári és alagútzsalus lakásokat, amelyek terveit a tanács házi tervpályázatára dolgoztak ki a NYÍRTERV dolgozói. Nem az új lakónegyedben, hanem már előbb, az Öz közi lakásoknál vizsgázik az új technológia. Az elképzelések szerint nemcsak a változatos építési mód, a Kiskörút mellé Jól számítottak, nem volt ■otthon a gazda. A bejárati ajtót előbb biciklikulccsal feszegették, ám az ajtó nem engedett. Végül egy, a pincében talált fejsze segítségével hatoltak be a lakásba. Lázas kutatásba kezdtek. Feltúrták a ruhásszekrényeket, átvizsgálták a konyhaszekrényt és a vitrineket is, de hiába forgattak fel mindent, hiába dobálták össze a ruhákat, szórták szét a törülközőket, a lakásban lévő nagyobb összegű pénzt nem találták meg. Pechükre a tulajdonos a szokott időnél hamarabb ért haza a munkából és véget vetett a további keresgélésnek. Lebukásuk után a pórul járt bűnözők Tóth Balázs istállójának padlásán bújtak el. Itt tartóztatták le őket a rendőrök,’ s öt nap múlva a városi-járási ügyészség indítványa alapján a bíróság már jogerős ítéletet hozott ügyükben. A Vásárosnaményi Járásbíróság társtettesként, nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettének kísérletében állapította meg bűnösségüket. Tóth Balázst, mint többszörös visszaesőt kétévi fegy- házra, a visszaeső Tóth Vilmost pedig egy év börtön- büntetésre ítélte és mindkettőjüket három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától is. Dr. Barabás Bertalan ügyész tervezett úgynevezett dombházak, hanem az alagútzsalus házak színei teszik majd hangulatossá az új városnegyedet. Az alapközművek már elkészültek, így reálisnak látszik a határidő: 1985-ig elkészül az egész lakókörzet. A lakások fűtését távhővel oldják meg, a főzéshez vezetékes gáz szolgáltat majd energiát. Ebben a lakónegyedben lesz majd a megyeszékhely két legmagasabb — 15 emeletes — háza. Aa 1082 lakáson kívül 400 személyes filmszínház, orvosi rendelők, körzeti művelődési ház, könyvtár, szolgáltatóház. 400 személyes étterem, 1000 négyzetméteres ABC, 6—8 műtermes lakás is épül, s itt lesz — ezt a város a statisztikai hivatallal közösen építi — egy 2500 négyzetméteres alapterületű épületben a számítástechnikai központ. Épül 80 személyes bölcsőde, 150 gyermek számára óvoda, s a lakóteleppel szemben a Vásárhelyi szakközépiskola bővítéseként, 400 személyes kollégium. B. J. Kémiatanárok konferenciája Nyíregyházán rendezik meg a kémiatanárok IX. országos konferenciáját augusztus 22-től 25-ig. A Magyar Kémikusok Egyesülete, a Művelődésügyi Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet és a Bessenyei György Tanárképző Főiskola rendezésében sorra kerülő konferenciára minden iskolatípusból meghívták a kémiatanárokat, így a kétévenként megrendezésre kerülő konferencián mintegy 450 résztvevőre számítanak. Az augusztus 22-én délelőtt 10 órakor kezdődő eseménysorozat első előadását Simon Pál nehézipari miniszter tartja „Kemizálás — kémiaoktatás” címmel. Az első nap programjában szerepel még Beck Mihály akadémikus „A kémiatudomány fejlődésének útja” című és Pongor Ernő akadémikus „Az analitikai kémia újabb fejlődésének irányai” című előadása. A konferencián egyetemek, főiskolák oktatói tartanak előadásokat, amelyek elsősorban a kémiatanítás fejlesztését segítik elő. Nagy számmal mutatnak be poszterelőadásokat, a tanárképző intézmények kémia tanszékei és sok gyakorlótanár számol be ötleteiről, tapasztalatairól. A konferencián audiovizuális bemutató is lesz, ahol a tanítási gyakorlatról készült felvételeket és oktatófilmeket mutatják be. A konferencia alkalmat ad arra, hogy a résztvevők ismerkedjenek Szabolcs-Szat- már megyével: több kiállítás és szatmári kirándulás szerepei a rendezők terveiben. Á padláson bújtak el... Peches betörők a rács mögött Felelősség a városképért A ház-műalkotás Tervezők, kivitelezők együttműködése Száz szál művirág — árdrágítással Mihez kerekít a boltos? az ellenőrök is találtak szabálytalanságot. Az ÉKV 81-es Széchenyi utcai pavilonjában például 27 forint helyett 32,80-at számolt az elárusító. S emellett még cikklistát sem tudott mutatni az üzletben tartható árukról. Hasonlóan az a magánkereskedő is elszámolta magát, aki a temetkezési vállalatnál megvette a száz szál művirágot 15 forintjával és a piac sarkán már 28 forintot kért darabjáért. A társadalmi ellenőrök megállapították: alig egy óra alatt 1300 forint jogtalan haszonhoz jutott. A büntetés több ezer forint lett. Igen fontos, hogy a. társadalmi ellenőrök, akik a közösség szemével és értékítéletével a társadalmi igazságosságot képviselik, hozzáértően végezzék felelősségteljes munkájukat. A múlt év végén a tejipari vállalatnál, nemrégiben pedig a konzervgyárban tartottak nekik szakmai előadásokat a gyártás, a csomagolás, a szavatosság kérdéseiből. A társadalmi ellenőrök ebben az évben már vizsgálták a ZÖLDÉRT vállalatnál a minőség és a fogyasztói ár összefüggését, az élelmiszer-alapellátást, az üvegvisszaváltást, a környezeti kulturáltságot, összesen tizenöt esetben tettek szabálysértési feljelentést, húsz alkalommal pedig a boltot üzemeltető vállalat igazgatóját értesítették a szabálytalanságról. A Nyíregyházi Városi Tanács termelésellátás-felügyeleti osztályán az utóbbi évben ötvenről nyolcvanra növelték a társadalmi ellenőrök számát és így értelemszerűen az általuk végzett vizsgálatok száma is megduplázódott. Míg öt éve még csak hatvan alkalommal voltak ellenőrzésen, tavaly már 230 esetben készítettek jegyzőkönyvet, 1980 első fél évében pedig 200 vizsgálat tanúskodik a társadalmi ellenőrök működéséről. A következő fél évben ugyanennyire kerül sor. A társadalmi ellenőrök úgy tervezik, hogy Nyíregyháza több mint 460 kiskereskedelmi boltját évente legalább két alkalommal meglátogatják. Előfordul viszont olyan egység, ahol sorozatos szabálytalanságokra bukkannak és rövid időn belül többször is visszatérnek oda. így történt a Petőfi utcai 6-os számú ÉKV-üz- letben, ahol kétszer egymás után megkárosították a fogyasztókat; míg végül harmadszorra mindent rendben találtak az ellenőrök. Az idei év elején sok gondot okozott a sorozatos árváltozás. A zsebkendő ára, mondjuk, először húsz fillérrel emelkedett, utána tízzel csökkent, s boltos legyen a talpán, aki nap mint nap követni tudja a hivatalos fogyasztói árat. Voltak azonban évek óta változatlan árú termékek, ám Hányszor nézegetjük az új lakótelepek betonrengetegnek ható épületeit, miként öltenek ijesztő külsőt a belülről kényelmes összkomfortos lakások. Életünk jelentős része zajlik a lakótelepen, s ezt a képet adjuk tovább a gyerekeknek, a most ébredező fiataloknak. Az ország más városaiban — hogy csak Zalaegerszeget említsük — már évek óta jó kezdeményezésnek lehetünk tanúi, örvendetes, hogy az utóbbi időben már Nyíregyháza is törekszik a szürke panelek monotóniájának oldására, eszté- tikusabb városkép kialakítására. Tervezőket és kivitelezőket arról kérdeztünk meg: milyen ötleteik vannak erre és hogyan valósítják meg azokat? Költségkímélés? — A tervezők örömmel élnek a díszítés lehetőségével — szögezi le elöljáróban Scholtz Béla, a NYÍRTERV „műszaki igazgatóhelyettese. Igaz, hogy képzőművészeti alkotás nélkül felépíthető egy ház, vagy akár egy egész lakótelep, de 1980-ban már nem szabad beérnünk félmegoldással. Természetesen mi is nagyobb kedvvel dolgozunk, ha a műszaki ellenőr nem azzal kezdi a ténykedését, hogy költségkímélés címen kihúzza a tervből az ilyen ötleteket. A lakótelep kivitelezésénél különbséget kell tenni a képzőművészek által készített alkotások és a kivitelezés során megvalósítható építészeti megoldások között. Míg az elsőt bürokratikus nehézségek hátráltatják— a Képző- művészeti Lektorátus elég körülményesen zsűrizi a tippeket és gyakorta szakmai féltékenység is befolyásolja, hogy melyik művész kapjon X megyében lehetőséget — addig a kivitelezőkön múló díszítőelemekkel mind gyakrabban élnek a Nyírségi Tervező Iroda tervezői. Erkély, homlokzat, tömegjáték — Az úgynevezett mellvédelemek, az erkélyek, a homlokzat kiképzése, a színezés, ahol a fantázÁEV-magy szerepé hez jut. S azt kell mindig szem előtt tartanunk, hogy a ház — műalkotás, s nem elég csak az utcára nyíló oldalát megterveznünk. Háromdimenziós formában jelenik meg, s az épület méreteinél már gondolnunk kell arra is, hogy ne csak egy nagy kocka legyen, hanem a tömegjátékot is felhasználjuk az esztétikai szempontoknál. Jó példa erre Nyíregyházán a Rákóczi utcai blokkos házak kivitelezése, de a városközpont rekonstrukciója során felépülő dombházak is tetszetős megoldásúak lesznek. Most fekszik a tervezőasztalon a Kossuth utca—Vasvári Pál utca—Északi sor—Kiskörút által határolt tömb beépítési programja, s úgy szeretnénk a terveket elkészíteni, hogy ne csak a tervekben szereplő lakásszám elérése legyen a cél, hanem a lakótömb egy- séges egész legyen. A sötétítő függönytől kezdve a homlokzati kialakításig néhány újdonságot tervezünk. Ehhez felhasználjuk az MTESZ építési tudományos egyesülete által szervezett lengyel, szlovák és bolgár utakon szerzett tapasztalatainkat. Hagyományápolás: lérbokor-rendszer A legszebben megtervezett lakótelep sem születhetne meg, ha a kivitelezőkben nem találnának megfelelő partnerre. A nyíregyházi lakásépítések zömét a SZÁÉV végzi, Tóth Lajos műszaki főmérnök erről a témáról így vélekedik: — Nekünk nincs, beleszólásunk a tervezők munkájába, még azt is meghatározzák, hogy milyen színű festéket keverjünk ki a színezéshez. Volt már rá példa, hogy elég vadnak éreztük, miután elkészült valami. A véleményünket csak magánemberként mondhatjuk el. Elég jól ismerjük a tervezőket, s míg dolgoznak valamin, baráti alapon megfogalmazzak az álláspontunkat. A műszaki főmérnök több olyan lehetőséget említett, amelyek többletkiadás nélkül is sajátossá tehetnék Nyíregyháza arculatát. Az egyik: legalább tízéves fákat kellene ültetni az új lakótelepekre, hogy minél előbb zöld növény adjon friss levegőt a betonkockák között. A másik pedig az, hogy az alföldi városokra jellemző tér bokorrendszert alkalmazni lehetne az új városrészek megtervezésénél is. Mint a régi Nyíregyháza központjában is öt tér kapcsolódik egymáshoz, úgy az újaknál is ápolni lehetne ezt a hagyományt. így válna a múlt öröksége napjaink részévé. T. K.
