Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-14 / 190. szám

1980. augusztus 14. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Európában az ókorban, a kö­zépkor elejéig csak a mézet hasz­nálták édesítőszernek. Nagy Sán­dor macedóniai király indiai had­járata alatt ismerték meg a cu­kornádat, ..amelyből a mézet a méhek segítsége nélkül is elő le­het állítani”. Indiában először úgy használták fel táplálkozásra a cukornádat, hogy megrágták és úgy szívták ki a cukornedvet. Ké­sőbb kisajtolták a cukrot a nád­ból. A cukornád termesztése a Földközi-tenger vidékén alakult ki. de a spanyolok a Kanári-szi­getekre is áttelepítették. Itt igen bő termést adott, úgyhogy eb­ben az időben Európát elárasztot­ták „kanári cukorral”. Kolum­busz második útja alkalmával vitt cukornáddugványokat Közép- Amerikába. ahol szintén bő ter­mést hozott. Európában az első cukorfinomítót Angliában létesí­tették, Magyarországon pedig Má­ria Terézia adott engedélyt Fiú­méban cukorfinomító építésére. Bár a cukor a XVI. században már széles körben elterjedt, a nép számára sokáig elérhetetlen ma­radt drágasága miatt. Ez volt a fő oka, hogy más cukorforrást kerestek és meg%is találták a ré­pában. Egymás után épültek az első répacukorgyárak, és ennek a fejlődésnek nagy lendületet adott a napóleoni kontinentális zár. Az 1800-as évek közepén már több mint 400 cukorgyár működött Európában. Üj, nagy teljesítményű cukorré­pakombájnt dolgoztak ki Cseh­szlovákiában, az Agrostraj mező- gazdasági gépgyárban. (MTI Kül­földi Képszolgálat) A cukorrépa őse az ún. tenger­parti répa volt. Sok páradús nap­fényt és hosszú tenyészidőt igé­nyelt. Ebből nemesítették ki hosz- szú munka során a mind nagyobb cukortartalmú répafajtákat. Ma már ott tartunk, hogy még rossz időjárás és kedvezőtlen talajvi­szonyok között is sikeresen ter­meszthető a cukorrépa, ha az ag­rotechnika jó. Régebben óriási kézimunka- igénnyel járt a termesztése, ami természetesen a mai körülmények között el sem képzelhető. Jöttek tehát a vetést, a növényápolást és végül a szedést elvégző gépek, amik lehetővé tették a nagyüze­mi termesztést. A cukorrépa-termesztést úgy szokták jellemezni, mint a gaz­dálkodás intenzitásának a fokmé­rőjét. Termesztése megkívánja a megfelelő tápanyag-visszapótlást, a gondos talajművelést és nö­vényápolást. Mindezt a cukorré­pa annyira meghálálja, hogy a ráfordított munka költség *1 foko­zottan megtérülnek. A termeszté­sével járó melléktermékek — ré­pafej, szörplé, répaszelet — az ál­lattartást is segítik. Áz erőmű „lelke" Napjainkban az elektromos energia termelése még mindig a hagyományos — szén-, olaj-, il­letve gáztüzelésű — hőerőművek­ben meghatározó szerepű. Az olaj és gáz egyre magasabb ára miatt azonban a figyelem újra fokozot­tabb mértékben fordul a szén fe­lé. A kizárólag villamosenergia- fejlesztés céljára létesített hőerő­művekben a blokkosítás elvét al­kalmazzák: ebben a rendszerben egy kazán, egy turbina, egy ge­nerátor és transzformátor egy blokkot képez, amelynek a tech­nológiai folyamatai függetlenek a szomszédos blokk üzemétől. A hőerőmű a fosszilis energia- hordozókban rejlő energiát vegyi folyamat (oxidáció, másként el­égetés) révén hőenergiává alakít­ja. Az így nyert hőenergiát köz­vetítőközeg továbbítja az átala­kítóegységig, amely azt mechani­kai energiává alakítja át. Végül a blokk utolsó gépe a mechanikai energiát villamos energiává for­málja. A turbina működésénél az alap­elv rendkívül egyszerű, tulajdon­képpen a régi vízimalmok tech­nikailag rendkívül kifinomult változatáról van szó. A turbina- tengelyre erősített lapátok men­tén áramló nagy mennyiségű, 545 C-fokos hőmérsékletű gőz olyan erőt hoz létre, amely a turbina tengelyére forgatónyomatékot ké­pez. A műszaki megvalósítás és az üzemeltetés feladatainak ne­hézségi fokára azonban jellemző, hogy ennek a kb. 22 méter hosz- szú, mintegy 450 tonna összsúlyú gépnek a forgó része percenként 3000-szer, vagyis másodpercen­ként 50-szer fordul körül. A nagy fcrdulatszám okozta jelentős mechanikai igénybevétel az acél­fajták mechanikai ellenáúóképes- ségét csökkentő nagy hőmérsék­lettel párosulva olyan tényezők, amelyekkel a konstruktőröknek és az üzemeltetőknek folyamato­san meg kell küzdeniük. j'JjoJ í . ■/ \ J J .... _. . ^ -J A turbinában végigáramló gőz a laoátsorok mentén fokozatosan elveszíti energiatartalmát, s a turbinából való kiléDéskor már csak kb. 30—35 C-fokú. A turbinák gyártásában nagy tapasztalattal rendelkezik a cseh­szlovákiai Plzenben működő Sko­da Művek, ahol 70 éve készülnek különféle turbinák. A hagyomá­nyos hő- és vízi erőművek turbi­naegységéi gyártásában és ex­portjában Csehszlovákia a világ első államai között szerepel. A Banglades megrendelésére ké­szülő 110 megawattos gőzturbina forgó részének a szerelése. Számítógéprendszerek A számítógéprendszer lelke a processzor. Jelenleg a • központi egységben két fő részt különböz­tetnek meg. Az egyik a memó­ria, a másik a szűkebb értelem­ben vett processzor. A központi egységet kiegészítik a perifériák, azaz külső állomá­sok, végkészülékek. Ezek infor­mációkat őriznek (tárak), ezekből információk mehetnek ki a köz­ponti egységből, információkat gépelhetnek, nyomtathatnak ki, alakíthatnak át, jeleníthetnek meg képernyőn. Újabban a köz­ponti egységet és az ahhoz csat­lakozó perifériák egy részét szo­kás ,,báziskonfiguráció”-nak, az­az alapegyüttesnek nevezni, ez bizonyos alapvető fontosságú fel­adatok ellátására már alkalmas. A központi egység memóriájá­ba betáplálják az adatokat és a programot. Amikor a gép kezelő­je a vezérlőasztal billentyűzete révén utasítást ad rá, megkezdő­dik a program végrehajtása. A folyamat végén a vezérlőegység parancsot ad, hogy a végeredmé­nyek fussanak ki valamelyik pe­rifériára (írógépre, gyorsnyomta­tóra, a grafikusmegjelenítő, vagy display képernyőjére). Állatbarátok Az NSZK-ban minden ötödik állampolgár egy madarat vagy kutyát tart. Ezt derítette ki az allensbachi demoszkópiai intézet most nyilvánosságra hozott kör­kérdése, melyet több mint 2000 felnőtt állampolgár között végzett el. Eszerint a nyugatnémet ál­lampolgárok 17—17 százaléka egy madarat, vagy egy kutyát, 11 százaléka pedig macskát tart a házban. További 16 százalék va­lamilyen más állat gazdája — a krokodiltól a tengerimalacig. Korszerű kukoricatermesztés Egy kórházi számítógéprend­szer billentyűvel, képernyővel felszerelt végkészüléke, amely­re a gép kiírja a számítógé­pes művelet eredményét. (MTI Külföldi Képszolgálat) Az elmúlt egy-két évtized a me­zőgazdaságban a kukoricater­mesztés terén hozott legnagyobb fejlődést. A „robbanást” a bio­lógiai eredmények és a korszerű technika szakszerű alkalmazásá­val érték el a különféle kukori­catermesztési rendszerekben. Ennek a pázsitfűfélékhez tartozó növénynek az őshonában, Ameri­kában századunk elején felismer­ték azt a tulajdonságát, hogy a két különböző kukoricanövény- egyed kereszteződéséből szárma­zó utód erőteljesebben fejlődik, mint a két „szülő” külön-külön. Ebből a felismerésből fejlődött ki a ma általánosan használt nagy hozamú hibrid vetőmagok ter­mesztése. Ehhez éveken át „bel­tenyészik” a kukoricát: a ki­választott jó egyedek csővirágza­tát, a csövet ugyanannak a nö­vénynek a címeréről, hímivarú virágzatáról porozzák be. Olyan technológia kellett, amellyel a legjobb hibridek ké­pességeit kihozva művelhető a ta­laj, és a mezőgazdaságban közis­mert munkaerőhiány miatt keve­sebb ember is- nagyobb területet művelhet meg. A kukoricatáblá­kon különösen alkalmasak a ha­talmas hátsó iker-gumikerekű, 145 lóerős traktorok, amelyek 6,70 mé­ter szélességű porhanyító tárcsá­kat is vontatnak a szántáson. A nagy lóerő és sebesség nem ön­cél: a gazdaságos és nagyobb ho­zamú művelésnél fontos tényező az idő. A vetőgépek nemcsak vet­ni tudnak, hanem egyidejűleg ta­lajt fertőtlenítenek, műtrágyát adagolnak és gyomirtó szert szór­nak ki. A legújabb vetőgépek ejtőcsa­tornáiban fotocellák számlálják az elvetett szemeket, segítségük­kel a traktoros nemcsak az előtte elhelyezett monitor lámpáin el­lenőrizheti, hogy egyenletes-e a vetés, hanem egy számlálót is rákapcsolhat minden fotocellára. A modern kombájnok egyszer­re négy vagy hat sor kukoricát KISTERMELŐK- KISKERTEK HÁROMSZÁZEZER IS LEHETNE Áz angoranyúl reneszánsza Mije van a nyúlnak? Van hú­sa, finom rostú, kiváló pecsenye. Van gereznája, kiváló prém, s van szőre, kiváló kalapfilc. Jól szaporítható: az anyaállat 30 na­pig vemhes, tíz fiat is fölnevel egy alomból. S nem abrakigé­nyes, ház körül is megfér. Mind­ezek ellenére a legfiatalabb házi­állat. A francia kolostorok szer­zetesei kezdték tenyészteni a XVI. században. Igazi nyúlte-. nyésztésről azonban csak a XX. századtól beszélhetünk. Hazánkban a hústermelési cél­lal folytatott nyúltenyésztés az 50-es években indult meg, de az­után rohamos fejlődés kezdődött^ Tavaly a nyúlhús exportja már csaknem 40 millió dollárt hozott az országnak. A nyúlfajták közül manapság ismét egyre nagyobb az érdeklő­dés az angoranyúl irá'nt, amely­nek a húsa és bőre a többi nyúlfajtákéhoz hasonlóan hasz­nosítható, de van egy, az összes többiét felülmúló értéke: a sző­re. Az angoranyúl szőre egészen különleges. Rendkívül finom szerkezetű, jó tartású szövetek, felső- és alsóruházati cikkek ké­szítésére alkalmas. Angoragyap- júból gyártják az egészségvédő gyógyfehérnemüket is, a reuma­tikus bántalmakban, vagy moz­gásszervi betegségekben szenve­dők részére. Ma minden pénzt megadnak az angoranyúl gyapjújáért. Egy kiló angoraszőrért már 500 dolláros árat is elértek. Hazánkban jelen­leg 10 ezer angoranyúl él, ezek 10 tonna gyapjút adnak évente. De a piackutatók jelzései szerint 300 tonna angoragyapjút is elad­hatnánk a világpiacon. Az előre­jelzések szerint ez év végére már 20 ezer angoranyulunk lesz és 20 tonna angoragyapjút termelünK­Az angoranyúl tenyésztése még fiatalabb, mint a közönséges nyúlé, legfeljebb 200 éves. Ma­gyarországra 1909-ben került az első angoranyúl, aztán gyorsan meghonosodott. Az I. világhábo­rú idején már több mint száz­ezer, a felszabadulás után pedig 140 ezer angoranyulunk volt. Az­után jött a műszálak forradalma, amely egy időre elfeledtette a természetes textíliákat, s a hosz- szú szőrű fehér nyuszik száma ugyancsak megfogyatkozott. Néhány éve azonban megint divatba jött a gyapjú. ismét „felfedezték” a természetes szá­lak jó tulajdonságait. S ez elő­térbe állította az angoranyúl te­nyésztésének gazdasági előnyeit. Annál is inkább, mert tartása egyszerű, a szőréért tenyésztett angoranyúl háztájiban és nagy­üzemi módon egyaránt jól ne­velhető. Takarmányigénye még a hústermelő fajtákénál is keve­sebb. Hálás nyúl: havonta 2 centimé­terrel növeszti szőrét, s 6 centi­méter hosszú szőrt -már I. osztá­lyúnak minősítenek. Mindehhez hozzájárul a feldolgozás egysze­rűsége. Szőre könnyen fonható, de főként azért előnyös a textil­gyáraknak, mert keverhető más gyapjúfélékkel és műszálakkal is. Nem okoz gondot a festése, tisztítása sem. Számolnak a szakemberek: 300 tonna angoragyaojúhoz három- százezer nyúl kell. De vajon kell-e? Minden bizonnyal. A mű­szál ma már nem okoz robba- nást a textilvilágban, szépen megfér a természetes alapanya­gokkal. Az állatbarátod minden bizonnyal sajnálják az angora- nyuszikat. Pedig még mindig jobban jár a nyúl, ha a szőréért, s nem a húsáért tartják. Szüret előtti permetezések a téli almában A szüret megkezdéséig a téli almában még 2—3 permetezést szükségesnek tartunk elvégezni. A védekezések egyrészt továbbra is a varasodás ellen irányulnak, hiszen a fertőzésf veszély még mindig tart. A lombozat fertőzés­mentességének biztosítása pedig döntő mértékben kihat a beteg­ség jövő tavaszi felléoésére. A szüret előtti permetezésekhez a kontakt hatású — Polyram Com­bi. Antracol. Zineb stb. — ké­szítmények bármelyike jó ered­ménnyel használható. Figyelembe kell azonban venni, hogy a felso­rolt szerek élelmezés-egészség­ügyi várakozási ideje 28 nap, és a káros szermaradvány elkerülé­se érdekében az utolsó védeke­zést a szürettel összhangban keil elvégezni. A megismétel* permetezéseket a fent említett betegségeken kí­vül több rovarkártevő is szüksé­gessé teszi. Közülük a takácsat- kafertőzés-veszélyt emeljük ki első helyen. Megfigyeléseink sze­rint az atka népessége július má­sodik felétől a szokottnál las­sabban, de mindenütt nőtt, és ez az egyedszám-emelkedés augusz­tusban még tovább fokozódik. Ahhoz, hogy a téli tojások lera­Az állattenyésztők, állatorvo­sok feltételezése szerin* a nagy­üzemi feltételek között tartott sertésállományok valószínűleg a stresszhatás miatt kapják meg mind nagyobb számban a gyo­morfekélyt amely köztudottan az ideges emberek betegsége és úgy látszik, egyre inkább az ál­latok is szenvednek tőle. A tele­peken nehéz megelőzni a stressz­hatást, ezért az Állatorvostudo­mányi Egyetemen mindenekelőtt a humán gyógyászatban felhasz­nált gyógyszerek alkalmazásától várnak jó eredményt. Az iparszerű sertéstelepeken a gyomorfekély esetenként 60—85 százalékos gyakorisággal fordul elő, s jelentős anyagi kárt okoz. Ezért az állatorvosok olyan ta­karmánykiegészítő anyagot ke­restek, amelynek felhasználásá­val a betegség kártételét már a kór okának ismerete előtt sike­rül csökkenteni. Ilyen anyagnak találták a humán gyógyászatban fekélyt gyógyító hatásáról ismert U-vitamint (S-metil-methionint). Elképzeléseiket több ezer állatra kása minél kisebb számú legyen, a speciális akaricidkészítmények (Mitac 20, Pol-Akaritox) haszná­latát tartjuk indokoltnak. Sike­res védekezés esetén a jövő ta­vaszi atkafertőzést így a lehelő legminimálisabbra csökkentjük. A speciális készítmények kiper­metezését követően azonban nyo­matékosan felhívjuk itt is a fi­gyelmet az előírt élelmezés-egész­ségügyi várakozási idő betartá­sára. A speciális atkaölőszerek­kel kombinálva szintén most ja­vasoljuk kijuttatni a rendelkezés­re álló mérgek (rovarölő szerek) valamelyiké* is ídI. Safidon 40 WP, Bi 58 EC. Unifosz 50 EC). Indokolttá teszi ezt a kártevő lepkék most megjelenő nagy szá­ma. Közülük a sodrómolyok fel- szaporodása jelenti a legnagyobb veszélyt. Elhúzódó lárvaraizásuk miatt szeptember végéig károsít­ják a még le nem szedet* almát. Kártételük többször megismételt Unifosz 50 ÉC kioerrrietezésévél (a szürettel összehangolva szep­temberben is) megakadályozható. A fentieken kívül szükségessé teszi még a rovarölő szerek hasz­nálatát az almamoly, keleti gyü­mölcsmoly és a kaliforniai pajzs- tetű megjelenése és kártétele is. kiterjedő vizsgálati eredmé­nyekkel igazolták. Bebizonyoso­dott, hogy az ipari abrakkeve­rékbe adagolt 0,01—0,02 százalék­nyi U-vitaminnal átütő sikert ér­hetnek el. Ily módon az egy hí­zósertésre jutó költségeket jelen­tősen. egyes telepeken 150—300 forinttal lehet csökkenteni. Ez a nagyobb telepek esetében évente több millió forintot jelent. Az önköltség azért csökken, mert a gyógyszeres adagolással vissza tudják szorítani az elhullást és az úgynevezett technológiai se- lejtet. emellett növelhető az át­lagos naoi súlygyarapodás is. Az U-vitaminnal kezelt sertéseknél a hízlalási idő lerövidült és javult a takarmányfelhasználás. Az U-vitamintartalmú tápsze­rek és takarmányok gyártására, forgalmazására megkezdődtek a tárgyalások. Várhatóan még idén forgalomba hozzák a nagyüzemi sertéstelepek takarmányozási technológiáját jól kiegészítő és a jelentős károkat mérséklő készít­ményt. Az almamoly és a keleti gyü­mölcsmoly utolsó nemzedékének imágórajzása július végén, au­gusztus elején megkezdődött. A szélsőséges időjárás miatt az egyedek megjelenése rendkívül vontatott. A lárvák tömeges meg­jelenése ezért augusztus második felében, ill. szeptember eleién várható. Ugyanerre az időoontra esik a kaliforniai pajzstetű lár­vakártétele is. A védekezést mindhárom rovarkártevő ellen Safidon 40 WP, Ditrifon 50 WP, Bi 58 EC stb. készítmények vala­melyikével javasoljuk elvégezni. Tekintettel a közeledő szüretre, az élelmezés-egészségügyi vára­kozási idő betartására nyomaté­kosan felhívjuk a figyelmet. Keresztesi István megyei növénvvédelmi és agrokémiai állomás A körtefák védelme A körtefák védelmét gyakorla­tilag a körtevarasodás elleni per­metezések oldják meg. A kórokozó számára az utóbbi hetekben rendkívül kedvező fel­tételek alakultak ki, mivel a gomba spóráinak csírázásához cseppfolyós vízre van szükség. Ezt a feltételt a gyakori esőzé­sek sajnos, maximálisan biztosí­tották. Sőt. ami a gomba hőopti­mumát illeti — 22 Celsius-fiok léghőmérséklet —, a meteoroló­giai viszonyok e területen is adottak voltak. A spórák fertőzése nyomán az 5—15 nap lappangási idő eltelté­vel gyorsan szemünkbe tűnhet­nek a kórokozó jellegzetes tüne­tei: a levelek fonákán sötétbar­na, piszkos, szabálytalan alakú foltok formájában verődik ki a gomba penészgyepe. (A folt nagysága a fajta fogékonyságától függően kisebb vagy nagyobb le­het.) A gyümölcsön a tünetek még jellegzetesebbek, itt először a penész jelenik meg bársonyos bevonat formájában, majd alatta a folt megkeményedik — a szö­vetek elhalnak —. s szegélyén a bőrszövet felreoed. A beteg gyümölcsöket már messziről észre lehet venni, mert a fertőzött gyümölcsök féloldala­sán növekednek, s ennek követ­keztében torz alakot öltenek. Súlyosabb esetben a kórokozó a hajtásokat sem kíméli: a hai- tások bőrszövetét a fertőzés he­lyén az ott kéoződött soóratartók foltokban felhólyagosítják. Ké­sőbb a hólyaeok felreoednek. Az erősen fertőzött hajtás már az első évben elszárad. A vesszőkön és a salivakon a kórkéD még szembetűnőbb, mert a lehámló bőrszövet visszanödrő- dése következtében a vessző vag.v a gally vastagabbnak látszik. (A varas vesszőkön még az egész­ségesnek tűnő rügyek is fertő­zöttek.) A tudományos megfigyelések és a ^gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a jó erőben levő növények kevesebbet szenvednek a kórokozótól. Ezért igen fontos a kifogástalan táoanyag-utánpót- lás és a taiRimunka. A kemikáliák közül — csapadé­kos időben — a szisztemikus (felszívódó és nedvkeringésbe jutó) készítmények a legbizton­ságosabbak. A Chinoin Fundazol 50 WP O.i2n/o-ban, vagv a Toosin Metil 0.inn-ban megfelelő védő­hatást biztosít, ha egymás után legalább háromszor-négyszer ugyanazzal a szerrel permete­zünk. Erre azért van szükség, mert a szisztemikus szerek csak akkor tudják kifejteni védő hatá­sukat, ha kellő mennyiségben halmozódtak fel a növényben és létrejön az úgynevezett belső vé­dettség. A hagyományos kontakt hatású szerek közül a 0,3n'..-os Zineb. a *0.2°o-os Antracol. vagy a 0.2n/„-os Polyram Combi megfelelő ismét­léssel (7—10 naponként), jó védő hatást biztosít. Széles Csaba Új hatsoros lengyel kukoricakombájn. (MTI Külföldi Kép- szolgálat) törnek, morzsolnak le. s időnként szállítójárművekbe ürítik a szem­termést. De fel vannak szerelve a gazdaságok szárítókkal is, ame­lyek a kellő nedvességtartalomig szárítják ki a szemeket, hogy gond nélkül történjék a téli táro­lás. Gyomorfekélyes disznónak U-vitamin ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Á cukor útja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents