Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-10 / 160. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. július 10. Irógépmúzeum A „bokszoló” csak kuriózum Az Optima család negyven tagja zakatol a tanteremben; negyven lány zongorázik az írógépek billentyűin. A nagy­teremben körös-körül tárlók, az üveg alatt nyugalomba vonult írógép-matuzsálemek. Már csöndesek, de annál in­kább érdekesek. Formájuk­kal, mechanikájukkal alapo­san meghökkentik a szemlé­lőt, a szakembereknek meg egyenesen gyönyörűséget okoznak. Az egri Alpári Gyula Köz- gazdasági Szakközépiskola gépíró tantermében vagyunk, ahol az ország egyetlen író­gépmúzeuma is található. Több, mint tíz esztendeje, 1969-ben hozták létre dr. Kőrösy Gyuláné — azóta már nyugdíjas — tanárnő kezdeményezésére. Az ő ka­lauzolásával járjuk sorra a gépeket. Százéves történelem — A múzeum gondolata nem sokáig maradt puszta ötlet — mondja. — Levele­ket írtunk különböző üze­meknek, intézményeknek, hogy ha akad régi, porosodó írógépük, adják nekünk. Is­merőseim körében is érdek­lődtem. S az eredmény — minden várakozást felül­múlt! Csak egy példa: a bu­dapesti Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem­től egész rakományt kap­tunk ... De magánosok is szívesen nekünk ajándékoz­ták ősrégi gépeiket. Azt, hogy „ősrégi”, termé­szetesen az írógép több, mint százéves történelmében kell elképzelni. Ami ezt a rövid­nek mondható történelmet illeti, nem érdektelen né­hány dolgot feljegyezni kró­nikájából. Az első kísérleti példány a vakok számára ké­szült, szerkesztője az angol H. Mill volt. Az első hasz­nálható írógépeket az ame- rikai Remington hozta for­galomba, s a német—ameri­kai Wagner találta fel a lát- ható írású írógépeken ma is alkalmazott úgynevezett köz­bülső emeltyürendszert, és elsőnek megszerkesztette. Jó üzletnek bizonyult Külön szekrényben sora­koznak a Remington család képviselői, többükben még faalkatrészek is vannak. Egy Densmore nevű gabonakeres­kedő vásárolta meg annak idején az első típust a készí­tőktől 18 ezer dollárért, s ké­sőbb eladta Remington fegy-t vergyárosnak. Jó üzletnek bi­zonyult, már ami Remingto- nékat illeti. Aztán itt van az első hordozható táskaírógép 1908-ból: Standard Folding a neve. Kanzler lökőkaros, „bokszoló” gépet produkált, de ez nem vált be; az írás nehézkes vele, így csu­pán kuriózum maradt. Ha­sonlóan érdekes a Mignon, az 1924-ből való német gyárt­mányú írógép. A betűhen­gert egy fémpálca segítségé­vel lehet gömbcsuklós átté­tellel a kívánt betűre állítani úgy, hogy a- pálcával az író rámutat az alatta elhelyezett betűtáblázatra. Ha ez meg­történt, akkor már csak meg kell nyomni a két billentyű közül az egyiket, s a henger rápréseli betűjét a papírsza­lagra. Ugye milyen egysze­rű ...? (A másik billentyű a betűközöket biztosítja). • „Fordított járású” Ennél sokkal nagyobb tel­jesítményre volt képes a gyorsíró, vagy másképpen szótagíró gép, amelynek egyik példánya ugyancsak megta­lálható itt. Virágkorában percenkint 180 szótagot írt! De a múzeum birtokában van az első látható írású gép, a Pittsburg-visible 1898-ból, a végtelen papírszalagra író, betűkerekes Hammond 1905- ből. egy Braille-rendszerű vakírógép, továbbá egy né­met gyártmányú, héber be­tűket író gép a héber írás­nak megfelelő, „fordított já­rású” hengerrel, s az ugyan­csak kuriózumnak számító oldalkaros. 1903-ban készült bécsi gyártmányú írógép. Több régi típusú könyvelő­gépet is láttunk. Az anya- got dokumentumszámba me­nő fényképfelvételek és váz­latok egészítik ki. Természe­tesen az ország egyetlen ilyen múzeumának írógépköltemé­nyeit védetté nyilvánították. (kátai) Városaink első fél éve Egyre több család költözik szép, új otthonba Kisvárdán. Bár az idén még nem volt kulcsátadás, de év végén be­költözhetnek abba a két 4 lakásos társasházba, melyek a dombközi lakótelepen épül­nek. A Felszabadulás lakó­telepen megkezdték 44 mun­káslakás építését, várhatóan még ez évben elkészülnek ezek is. Ugyanitt 56 tanácsi 1 célcsoportos íakáá” alapozását indították tavaly. Az épület földszintjén ABC-áruházat, RAMOVILL-szervizt, cipőja­vító műhelyt, fodrászatot nyitnak. A Novembr 7 téren 30 OTP-lakás építése közele­dik a befejezéshez. A föld­szinten itt is szolgáltatósort alakítanak ki: lesz gyógyszer- tár, divatszalon, fodrászat, kozmetika, órajavító, virág­bolt, trafik. Mindkét épületet még az idén átadják. Pár hónapostól egészen 14 éves korig fogadja a gyere­keket az a bölcsőde-óvoda­iskola komplexum, mely a Tordal úton kapott helyet s az ipartelepen 'és környékén élők Szolgálatában áll. A ko­Kiránduló gyerekek a Sóstón. (Elek Emil felv.) Nyitány a szabadtérin VARÁZSKERINGŐ Klasszikus operettel kezdte hűvös nyári évad­ját a nyíregyházi szabad­téri színpad. Oscar Strauss Varázskeringőjét mutatta be a békéscsabai Jókai Színház, 3-án este, esőtől félő, fázós közönség előtt. Felix Dörmann és Leo­pold Jacobson avitt szö­vegét Kállai István alkal­mazta mai színpadra, a plakát szerint, ami azt hi­szem azt jelenti, hogy megpróbálta elfogadható­vá tenni ezt a magyar né­zőnek ma már teljesen ér­dektelen történetet. Az áradó Strauss-muzsika alatt Romhányi József, a Frédi és Béni kitűnő szö­veggondozója igazította meg a verseket. O. Strauss muzsikája ma is friss és eleven, (szerzőjük nem tévesztendő össze a híres Strauss család egyik tag­jával sem) Leacoc, Suppé, Zeller mellett, a rádió „operett-slágerlistáján” ma is vezető helyen sze­repel. Kiesésre áll viszont a dalmű prózai anyaga. Kál­lai István átdolgozása után is úgy tűnik, ment­hetetlen. Dramaturgiai hé­zagait, a szituációk agya­fúrt kimódoltságát, a figu­ráik tökéletes következet­lenségét szellemeskedő ki­szólások, bugylibicska­ként csattanó poénok pró­bálják áthidalni. XIII. Svakim Joachim, Hessen- Kassel hercegének utód­lási gondjai nem hoznak létre olyan komédiái alap­szituációt, amiből egy pesti viccnél többre fut­ná. Az ütődött „oldalág” valamint az udvar többi tagja is sokkal inkább el- mekórtani eset, mintsem komikus figura. Gyenge prózai részeikké és élveze­tes zenei betétekké esik szét az előadás. Szabadi József Liszt-díjas és Tö­rök Vera, a bonviván és primadonna szerepét — annak minden konvenció­jával együtt — komolyan veszi, magas színvonalú zenei élményt nyújtottak, az éneklésre abszolút al­kalmatlan, torokkaparó idő ellenére. Ám nem ta­lálták helyüket a játék­ban. amivel Bor József rendező igyekezett „fel­pörgetni” az előadást. Gyurcsek Sándor és Dé­nes Piroska viszont kitűnő színészi játékukkal pró­bálták pótolni azt, amit a szerzők nem írtak meg, ám ha énekre került a sor, ők kerültek nehéz helyzetbe. (Különösen Gyurcsek, a híres pikoló- duettben.) Szervetlenül il­leszkedő színfoltja volt az előadásnak a csinos női zenekar is, jeleneteik ön­magukban voltak jók, az eseményektől függetlenül. Franci karmestert Csom­bor Teréz játszotta, szí­nészi teljesítménye, de énektudása is figyelemre méltó. A Holper János dirigál­ta zenekar hangzása a jól­ismert áradó muzsika he­lyett elég vékonyan csor­dogált. Ez a zene nem na­gyon tűri a szükségdiktál­ta megalkuvást, sem hangszeres létszámban, sem a kórusszólamokban. Ezt a darabot csak a zenei elemek fokozott hangsú­lyozása tarthatja életben. Értéke a partitúrában van. Mester Attila Képünkön: alagútzsalus há­zak épültek Kisvárdán. rábban átadott 8 tantermes iskola a közelmúltban egé­szült ki étteremmel, konyhá­val, tornateremmel. Ezeket szeptember 1-én veszik bir- tokba az apróságok. A 100 személyes óvoda műszaki át­adása megtörtént, s elkészült á 60 szenfélyes bölcsőde is. Mindkét gyermekintézményt szeptembertől látogathatják a kicsinyek. Régen várják már a kis- várdaiak a Vöröshadsereg útja felújítását. Terv sze­rint július végére befejeződik a csapadékvíz-csatornázás, augusztusban-szeptemberben pedig aszfaltszőnyeget kap a burkolat. Megoldatlan a város egyes részein a szennyvízelvezetés. Az idén eddig másfél kilo­méter hosszon fektették le a szennyvíz-gerincvezetéket, melyet a második fél évben még egy kilométeres szakasz- szal hosszabbítanák meg. A város egyik fontos bevezető útján, a Nyerges Imre úton a csapadékvíz-csatornarend­szer építése július végére fe­jeződik be. Vízvisszaforgató berende­zéssel gazdagodik a gyógy- fürdő. Az úszómedence vizét tisztító berendezést terv sze­rint július végén helyezik üzembe. „...egy asszonyíró, akinek nem kell udvarias, hazug bókokat mondani" A kortárs Ady Endre 1918 tavaszán írta a címnek választott szavakat, elismerésként Kaffka Mar­git verseiről. Maga sem gondolhatta, hogy nem csupán egy kötetre, nem csupán verseire, hanem az írónő egész életművére is érvényesekké válnak sorai. Hisz ekkor — néhány verset, cikket kivéve — már kész a mű, egész és folytatás nélküli: jó fél év múlva, mind­össze harmincnyolc éves korában száll sírba Kaffka Margit, kit még ma is a „legjelentősebb magyar írónő”- ként tart számon az irodalomtörténet. És mennyire igaza volt Adynak! Ezt a posztumusz kiadványok hosszú sora igazolja, az, hogy Kaffka Mar­git születésének centenáriuma idejében is népszerű író­nő. És ma sem csupán kellemes, szórakoztató olvas­mány, hanem tudat- és személyiségformáló erővel bír. Most, századik születésnapja alkalmából tisztel­günk megyénk, Nagykároly szülötte emléke előtt. Idéz­zük életét és munkásságát, olvassuk és újraolvassuk műveit. Nevek, évek, címek ... Ezúttal több is, mint ameny- nyi az iskoláskönyvekben található. Eltöprengünk em­beri és írói nagyságán. Csodálattal teli elismeréssel követjük végig az utat, mely a nagykárolyi dzsentrivi­lágtól az irodalom forradalmasítói táboráig visz el, egy haladó társadalmi réteg visszahúzó hínárjából a Hajnali ritmusokig, a Záporos, folytonos levélig, a munkásmegmozdulás igenléséig, a háborúellenes ma­gatartásig. Es ezen az úton „születik” Pórtelky Magda, Laszlovszky Mária, Rosztoky Éva, Király Erzsi és a többi — szenvedő vagy szenvedélyes, álmodozó vagy céltudatos, alkalmazkodó vagy összeférhetetlen, kiszol­gáltatott vagy a maga ura, önfeledt szerelmes vagy számító férjvadász — regényhősnő. Sorsok és utak foglalatai. Micsoda sorsok és micsoda életutak?! Meny­nyi belső erő vagy tehetetlenség feszül bennük? Meg­annyi stációja az életnek, a társadalomnak?! Létformák, melyek ma sem szűnnek tanulságul szolgálni. Ha felőlük, általuk közeledünk az írónőhöz, s akarjuk megismerni Kaffka Margit személyiségét, akkor látjuk, mily keveset árulnak el a lexikont adatok. Látjuk, láthatjuk a dzsentriréteg világát. És csodálhat­juk ezt a belső, személyes erőt és bátorságot, mely őt ebből a világból Adyék mellé vitte. A z ő tolláért, az ő szavaiért valóban nem várha­tott köszönetét azoktól, akikről kimondta: eljárt fölöttük az idő. A sors kérlelhetetlensége, re­gényhősei életbeli alakjai élték túl — Móricz Zsigmond- nak is maradt még jócskán ostorozni valója — jó ne­gyedszázaddal. De tekintsük ezt az utat más szempont­ból is: mély, rögös, buktatás az az engedelmesség, az alázat házától a férfiakhoz címzett szavak kimondásá­ig: „Ha netalán lesz valami, — ne feledjetek el üzen­ni nekünk is”. Ez az üzenetigénylés forradalmi tett volt. ... Élt harmincnyolc esztendőt. Iszonyúan keveset. A Színek és évek, a Hangyaboly, a Levelek a zárdából című kötetek ott vannak könyvespolcainkon. Kaffka Margit él. Bennünk él im száz esztendő múltán is. És életművéről ma sem kell udvarias, hazug bókokat mon­dani. Az utókor méltán tiszteleg emléke előtt. Máriás József KÜZDELEM AZ ÁRTERÜLETEN Atbukott a víz... Az idei első kaszálású réti széna szárítása sikertelen volt. A mindennapos esőzé­sek miatt a legnagyobb gon­dosság mellett is csökkent ér­tékű takarmányt takarítottak be megyénkben. A beázott rendeket, petrencéket meg­sokszorozott munkával még most is sok helyen szárítgat- ják, hogy kazlazni lehessen. Ezért is fordítanak a szokott­nál nagyobb gondot a máso­dik kaszálásra, a sarjára. A Tisza árterületein az utóbbi napokban a levonuló áradás miatt veszélybe kerültek a még kint lévő boglyák, de több helyen a második ka­szálást is tönkretette az isza- posodás. A tiszalöki Szabadság Ter­melőszövetkezetben a szako­sított szarvasmarhatelep ál­lományának szálas takarmá­nyát a 400 hektár árterületi rét-legelőre alapozzák. Július 6-án, amikor a Tisza árhul­lámai megérkeztek, hozzálát­tak a széna mentéséhez. A gépek felét a széna, a másik felét pedig homok és hulla­dékanyag szállítására állí­tották be. Nyárigát, más né­ven nyúlgát építéséhez kezd­tek. A kirendelt gátépítők mellett ott dolgoztak éjjel­nappali váltásban önként a nyugdíjasok, a fiatalok. Ásót, lapátot fogtak a gépcsoport szocialista brigádjának tag­jai, ott voltak az építők, va­lamint a takarmányosok, a tehenészek a reggeli és dél­utáni etetések közötti pihe­nőjükben. Kedden a víz szintje 10 centiméternyire volt a nyúl­gát koronájától. Újabb erő­ket dobtak be. Már-már úgy látszott győznek, de szerda reggelre minden erőfeszíté­sük kárba veszett; a friss töltéseken átbukott a víz ... Cs. B. I portánál felejtette az igazolványát Tévétolvaj Először fiatalkorúként ítél­ték el lopásért a most 24 éves Juhász László, demecse- ri — ideiglenes budapesti — lakost, aztán már felnőttként hivatalos személy elleni erő­szak, majd orgazdaság miatt állították bíróság elé. Az idült alkoholista Juhász ta­valy karácsonykor otthon volt Demecserben és egy átivott este után éjfél tájban észre­vette, hogy a művelődési ház egyik udvari ablaka egy rés- nyíre nyitva maradt. Juhász nyomban kihasz­nálta az alkalmat: bemászott és ellopta a művelődési ház televízióját. A készüléket ha­zavitte szüleihez, szétszedte és eldugdosta az alkatrésze­ket. Egy hónap múlva a buda­pesti Hajnal bárban ivott hajnalig, s útja a Fővárosi 2-es számú Építőipari Válla­lat központja előtt vezetett el. Bemászott az udvarra, egy iroda ablakát nyitva ta­lálta, s amit az épületben értékesnek talált — magnót, gázöngyújtót, bicskát, bőrka­bátot —, azt összeszedte és elvitte. Pechére még a be- mászás előtt' lerakta a porta közelében táskáját, amit a vállalat dolgozói megtaláltak, s buszbérlete alapján sike­rült lefoglalni nála a lopott holmit. Már folyt a nyomozás, amikor február elején Ju­hász ismét hazautazott De- mecserbe, s ismét berúgott. Hajnalban az általános isko­la napközi otthonának bejá­rati ajtajáról fűrészelte le a lakatot, bemászott, s ellopott egy rádiót és egy lemezját­szót. Reggel a fővárosba uta­zott, s a lemezjátszót meg is találták a szekrényében. A Nyíregyházi Járásbíró­ság Juhász Lászlót halmazati büntetésül másfél év börtön­re ítélte, két évre eltiltotta a közügyektől, kötelezte, hogy kényszergyógyításnak vesse alá magát, elrendelte a ko­rábban kiszabott, de végre­hajtásában felfüggesztett sza­badságvesztés végrehajtását, és kötelezte az okozott kár megtérítését. Az ítélet jogerős. Épül a lakótelep Kisvárdán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents