Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-09 / 159. szám
1980. július 9. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás 1/ ■■ ■■ ff Koszono sorok Levélíróink köszönő soraiknak mindig örülünk, szívesen olvassuk, hiszen egyfajta bizonyítéka a munkánk eredményének. Ami azonban még fontosabb: levélíróink többségének megelégedését fejezik ki e sorok, arra utal- nak, hogy a korábban sérelmezett ügy helyes vágányra terelődött. E köszönő sorokra „Szerkesztői üzenetek”- . ben szoktunk röviden válaszolni, bár abból olvasóink nem tudhatják meg, kinek milyen ügyben sike- rült segítenünk. Most néhányat ezekből megemlítünk. Az alábbi sorok sokkal többet bizonyíta- nak a puszta köszönetnél ... „Panaszos levéllel fordultam önökhöz. Kedves közreműködésükkel a gyermektartást és a hátralékot megkaptam. Köszönöm segítségüket.” (Tóth Lászlóné, Nagyszekeres, Komárom út 9. szám.) „Köszönöm szíves közbenjárásukat. Mosógépemet azonnal kijavították.” (Zsurzsa Sándorné Kálló- semjén, Petőfi út 25. szám.) „A nyugdíjintézettől a házastársi pótlék igényléséhez szükséges lapot megkaptam. Köszönöm a 1 közreműködésüket. (Gyulai Istvánné Jánkmajtis, Kossuth út 23.) 1 „A korábban elutasított kérésemet most figyelembe vették. Fáradozásukat köszönöm. (Juhász Istvánné Pátroha, Klapka utca 51. szám.) „Köszönettel tartozom Önöknek, mert egyedül nem tudtam volna az ügyet elintézni. Segítségükkel rövidesen megkezdhetjük az építkezést. (Megallai Jánosné Nyírtét.) „Hálás vagyok, hogy a gyermekgondozási segélyt megkaptam. (D. I. Sza- bolcsveresmart.) „Férjem fizetését megkaptuk. Köszönjük fáradozásukat. (Tóth Lajosné Nyírmihálydi, Bartók Béla utca 4.) „Munkaügyi tanácsukat : köszönöm, megnyugtató volt számomra. Soraik bizalmat adtak ahhoz, hogy segítségükre máskor is számíthatok. (Révész Emma Vámosatya.) Mindegyik levél mögött más és más probléma, gond húzódik meg. Mindegyik egy-egy vargabetű leírása után oldódott meg. Miért? Egyrészt mert — sajnos — még mindig vannak hivatalok, ahol nem azt nézik, mit hogyan lehetne gyorsan, röviden az ügyfél megelégedésére elintézni, hanem a nehézségeket helyezik előtérbe. A rendeletekben rejlő lehetőségeket nem keresik, hiszen ez olykor fáradtsággal, gondolkodással jár. Természetesen levélíróink között is vannak, akik ügyük vitelére képtelenek. Szívesen segítünk nekik is. Bár az lenne a jó, ha az ügyeket ott és akkor intéznék el, ahol kell. Soltész Ágnes ' REPÜLŐRAJT Tavasz óta figyelem, hogy kis- és nagymotorral rendelkező fiatalok „failkába” verődve motoroznak a városban. Olykor jóval túlszárnyalva a megengedett legnagyobb sebességet is, sőt egyik-másik járműről a rendszámtábla is hiányzik. Az Omnia cukrászda előtt van általában a fő gyülekezőhely. Innen indulva próbálják bemutatni, hogy mit tud a „gép”, nemcsak motorikusán, hanem hangját tekintve is. Ez utóbbi céljából kiszerelik a hangtompítót, és hogy a feltűnés még nagyobb legyen, különleges világítást szerelnek a motorra, és legalább 4—6 visszapillantó tükröt is. A^„motoros parádéhoz” olykor csatlakozik néhány „vidám” autós is, akik az apukától elkunyerált kocsival akarják erőfölényüket bizonyítani. (Pl.: kétkeréken kanyarodás, repülőrajt, párhuzamos haladás a motorosokkal stb.) Javaslom, hogy figyeljenek erre jobban oda az illetékesek, míg komoly balesetet nem okoznak ezek a fiatalok. Vass Zoltán, Nyíregyháza, jósavárosi lakos KÖSZÖNET Június 19-én a . déli vonattal Debrecenbe akartam utazni. Rossz tájékoztatás miatt egy másik vonatra szálltunk fel, s miután letelepedtünk, kényelembe helyeztük magunkat, akkor tudtuk meg, hogy át kell szállnunk. Ez nem volt egyszerű, hirtelen kellett összepakolnunk, s az újra leszállás, átszállás adta „élményben” nem vettem észre, hogy pénztárcámat — benne az oda-visszaút jegyével és némi készpénzzel — ottfelejtettem. Zuhogó esőben szedtük a lábunkat vagy nyolc vágánnyal odébb, ahol a vonatunk állt. öt perccel az indulás előtt kezdtem keresgélni a tárcámat. Sehol! Újra leszállás, zuhogó esőben való szaladás következett, kétségbeesve arra is gondoltam: hol lesz az a vasúti fülke, ahonnan átszálltunk? A vonatról azonban már integettek az ismeretlen megtalálók, és futott elénk egy kedves fiatalember, kezében a pénztárcámmal. Újra felszálltunk a vonatra, s az abban a pillanatban el is indult velünk. Az izgalmas percek után lehiggadva, azokra a becsületes emberekre gondoltunk hálával, akik visszajuttatták a már elveszettnek vélt pénztárcát. Köszönet érte. Semsey Andrásné, Nyíregyháza, Ady Endre utca 10. szám alatti lakos KÉSŐN KÉZBESÍTENEK Sóstógyógyfürdő Nyíregyházához tartozik, ha viszont azt nézzük, hogy az itt lakók, vagy nyaralóik az újságot az utóbbi időben mindig délben, vagy még későbben kapják meg, a várostól legtávolabb lévő településnek képzelhetnénk. A Sóstón uralkodó kézbesítési viszonyok megszégyenítőek, hiszen ilyenkor nyáron, az üdülőtelepen nagyon sok az idegen, az ország különböző részéből érkezett pihenni, kikapcsolódni vágyó ember. Szívesen olvasnak újságot az üdülés alatt is, kíváncsiak az országban, a megyénkben történt eseményekre, hírekre. A délben kézhez kapott sajtó azonban már nem tartogat újságot az olvasó számára. Sürgősen változtatni kell ezen a kézbesítési módszeren. Sz. M.. Sóstógyógyfürdőről CSAK LETUDNI A MUNKÁT? Június 22-én, vasárnap az eladók és a vásárlók egyaránt megrökönyödve nézték, hogy reggel nyolc előtt, a tej- és a gyümölcspiacon, — mikor az asztalok tele voltak portékával — óriási porfelhőt csapva sepregetni kezdtek az illetékes vállalat dől- gozói. Felháborodva vonta őket mindenki felelősségre, hogy ki rendelte el a munkát? A válasz: az üzemveze— Nekünk itt és most kell sepregetni!... tő. Persze, az illetékest senki sem találta a közelben. A piacirodába mentem és jelentettem a felháborító dolgot. Ott is helytelenítették ás természetesen azonnal intézkedtek, hangosbemondón keresztül a sepregetést leállították. Mindez — mármint a sepregetés szokatlan időben — szerintünk nem utasításra történhetett, csupán azért „serénykedtek” az emberek, hogy hamarabb letudják a munkájukat. Id. J. D.-né, egy a sok felháborodott vásárló közül RONCSAUTÓ Nyírbogáton, a Kossuth utcában egy roncsautó áll. Nem tudni, ki a gazdája, rendszámtáblája sincs. Félő, hogy az aratás idején a kombájnok közlekedését akadá- lyozni fogja. Mielőbb el kellene tehát szállítani innen. F. I., nyíregyházi lakos EGYSZERŰBB VOLNA Nyíregyházán, a Búza téri vetőmagboltban az áruk széles skáláját találja a vevő. A magvaktól a kisebb mező- gazdasági gépekig, felszerelésekig minden kapható, néhány tartozék is. A háztáji állattartók munkáját megkönnyítő fejőgéphez viszont semmilyen tartozékot (kehely, kémcsőtömítés és egyéb gumivezeték), nem lehet kapni, csak az Agroksrnél szerezhető be. Nem volna egyszerűbb, ha ezt is megvásárolhatnánk e boltban? B. D., Kemecse, Arany J. utcai lakos TILTÁS ELLENÉRE Az utóbbi hetekben többször tapasztaltam, hogy a 4- es főúton Űjfehértó és Nyíregyháza között, illetve Ajaktól Záhonyig, valamint a Nyíregyháza és Vásárosna- mény közötti úton vidáman kerékpároznak az emberek. Pedig minden útkereszteződésnél ott a tábla, amely megtiltja a kerékpáros- és a fogatosközlekedést. Sajnos, a lassú járművek sokszor balesetveszélyes helyzetet is teremtenek. Ezért éppen a kerékpárosok érdekében jó lenne, ha többször ellenőriznék ezeket az utakat, s akár büntetéssel érvényt szereznének a közlekedés biztonságát szolgáló tábláknak. Fekete Aladár, Nyíregyháza, Szamuely tér Szerkesztői üzenetek özv. Bárányt Károlyné vásárosnaményi, Luka Istvánné nyírmadai, Go- runda András vajai, Oles- nyovics Mihály kálmán- házi, Somogyi Béla kál- lósemjéni, Csobolya István újkenézi lakosoknak levélben válaszoltunk. Czeller Győzőné nyíregyházi, Bíró László nyíregyházi, Harsányt Lászlóné nyíregyházi, Viski Árpádné nyírmihálydi, özv. Korppán Firsó Károlyné sonkádi, Horváth Józsefné kocsordi, Kocsis Mihály nyíregyházi, K. Varga László vásárosnaményi, Pokol Ernő győ- röcskei, Benkő Géza újkenézi, Molnár Józsefné nyíregyházi, Varga Lászlóné kisvárdai, Enyedi Péterné kemecsei, Bede Józsefné nyírtéti, Bava- lics János pátrohai, Fülöp Jánosné encsencsi, Gib a Györgyné nyírteleki, Vass József vámosatyai, if). Csák Mihály nyírkátai, Gyenes Lászlóné nyírvasvári, Kresztyankó Józsefné nyíregyházi, Borbély Lajosné győrteleki, Kádár Gyuláné tiszavasvári, Gyuricska József kisvárdai, Korponai József fehérgyarmati olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Klepács Istvánné nyír- egyházi olvasónk kedves köszönő sorait megkaptuk. örülünk, hogy segíthettünk. Stekler Györgyné kálló- semjéni lakos a reklamált családi pótlékot öt hónapra visszamenőleg megkapta. Kovács Mihály vásárosnaményi levélírónkat tájékoztattuk, hogy az érvényben lévő rendelkezés szerint a 15 lóerőn felüli kerti traktor után adót kell fizetni, ebbe már beleértendő a 15 lóerős kerti traktor is. Jónás Mihályné kisvárdai olvasónkat értesítettük, hogy 1980. július 1-től a beteg gyermekük után magasabb összegű családi pótlékot kapnak, 810,— Ft összegben, ugyanakkor a második gyermekük után is megkapják a >4180,— Ft-ot, Válaszlevelünkhöz' mellékeltük — a társadalombiztosítási igazgatóság családi pótlék osztályától kapott — nyomtatványt, melyen levélírónknak az illetékes SZTK rendelőintézetben igazoltatnia kell, hogy gyermeke tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos. A felülvizsgálat eredményét tartalmazó nyomtatványt el kell juttatni a családi pótlékot folyósító szervhez. PÖTKIADÁS A MENET- RENDFÜZETEKEÖL „Menetrendhiány” címmel szóvá tették, hogy a helyi autóbuszjáratok menetrendjét tartalmazó kiadványunk már nem kapható. Elmondjuk, hogy 1979-ben 6000 darab készült, ebből közel ezret ki kellett selejteznünk, mert nem fogytak el. Az idén — okulva az előző évi példákból — 5000 menetrendet készíttettünk, viszont most a vártnál nagyobb volt iránta az érdeklődés, így nem tudtuk minden utasunk igényét kielégíteni. Vállalatunk házinyomdájában készítünk ismét menetrendfüzeteket, ezek megjelenéséig utasaink szíves türelmét kérjük. Szolgálati helyeinken addig is telefonon vagy személyesen készséggel adunk felvilágosítást a járatok közlekedéséről. Volán 5. sz. Vállalat, Nyíregyháza A személyi földtulajdon és a háztáji — A közös munkában töltött idő igazolása Jár-e visszamenőleg földjáradék ? Hibály István marokpapi lakos 1956. évben belterületi ingatlant örökölt. Kérdezi, hogy a személyi földtulajdonát képfező ingatlant figyelembe kell-e venni a feleségét megillető háztáji föld mértékének a megállapításánál, aki 1968. március 1-től tsz-tag. Az 1979. évi III. törvény 72. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a termelőszövetkezeti tag a belterületben, zártkertben, vagy közvetlenül a tanya körül lévő földjét személyi tulajdonjoga alapján, háztáji földként használja. Ezzel összefüggésben a 12/1977. (XII.) MÉM sz. rendelet 81. § (1) bekezdése azt írja elő, hogy a háztáji föld területébe be kell számítani a tsz-tag személyi tulajdonában álló földet. Ebből viszont az is következik, hogy a tsz-tag háztáji földjének területébe a tag házastársa tulajdonában lévő személyi földtulajdont nem szabad beszámítani. A személyi tulajdonú földek bevitelének mentességét csak az 1968. január 1. napján hatályba lépett 1967. évi III. tv. 37. § (3) bekezdése állapította meg. E rendelkezést visszamenőlegesen nem lehet alkalmazni. A rendeletek szerint azok a termelőszövetkezeti tag hozzátartozók, akik a tsz-nek nem tagjai és személyi földtulajdont 1968. január 1-e után öröklés, vétel, vagy más jogcímen szereztek, azt a tag háztáji föld mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az 1968. január 1-e után a tsz-tagsági viszonyt létesítő, nem tsz-tag hozzátartozók személyi földtulajdonát az előzőkhöz hasonlóan nem vehető figyelembe a tagot megillető háztáji föld mértékének megállapításánál. Levélírónk tehát eredményesen kérheti a vezetőség által hozott, sérelmezett döntés megváltoztatását a szövetkezeti döntőbizottságtól. Farkas István géberjéni olvasónk — mint írja — a helybeli termelőszövetkezetben dolgozott 1955—56. és 1957. években. Tsz-tagságát és a közös munkában teljesített munkaidejét egykorú oki(_|4tal bizonyítani nem tudja. A hiányzó évek miatt a jogufód, — az ököritófülpösi termelőszövetkezet — a 25. év után járó jubileumi jutalom kifizetését megtagadta. Levélírónk érdeklődik: a tsz-tagként eltöltött munkaidejének elismerését hol kérheti? A tsz-tagsági viszony és annak tartama alatt teljesített munkaidő visszamenőleges elismerésére külön jogszabályok, előírások nincsenek. A tagsági viszony, illetve a közös munkában töltött idő elismerésével kapcsolatos vita — amely a tsz és tagja között keletkezett — tagsági vitának minősül, és ennek eldöntése a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A szövetkezeti döntőbizottság a bizonyítási eljárás lefolytatása során egykorú okiratok beszerzése, vagy hitelt érdemlő tanúk meghallgatása után dönt a kérelem teljesítése ügyében. A döntőbizottság határozatát a jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából figyelembe kell venni. Javasoljuk, hogy levélírónk a termelőszövetkezeti tagsági viszony elismerése, és a közös munkában töltött munkaidejének megállapítása ügyében írásbeli kérelmet terjesszen elő a termelőszövetkezet döntőbizottságához. Piros Pálné panyolai lakost a földhivatal 1979. évben arról értesítette, hogy az 1965. évben elhalt tsz-tag szülei tulajdonában lévő földterületet — mint tsz-tag — ő örökölte. Arra kér választ, hogy követelheti-e a termelőszövetkezettől visszamenőlegesen a földjáradékot? A kérdés megválaszolásánál a termelőszövetkezeti jogszabályoknak, a földjáradék fizetésére vonatkozó rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni és alkalmazni. A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint földjáradék csak a jogszabályban meghatározott személyeket illeti meg, de csak a termelőszövetkezetbe bevitt saját tulajdonukban lévő földjük után. Ezek a személyek földjáradékra saját joguk alapján jogosultak. A földjáradék minden esetben a földtulajdonhoz kapcsolódó jogosultság. Tulajdonjog hiányában földjáradék nem fizethető. Levélírónknak a földtulajdon megszerzésére a joga törvényes öröklés jogcímén az örökhagyó halálának időpontjában nyíit meg. A tulajdonjog elismerésére azonban az illetékes szervek részéről, — valamilyen oknál fogva — késedelmet szenvedett. Ez a körülmény a tsz-törvény 96. § és a termelőszövetkezeti rendelet 120. § (2) bekezdésben foglalt elévülési szabályok alapján lehetővé teszi, hogy az elmaradt földjáradék megfizetését olvasónk a termelőszövetkezettől eredményesen követelhesse. Dr. N.vitrai Zoltán ííííSíftWíí: WM iaK &❖:*: :* |H x 9h| x^x’xXx olvasóink leveleiből
