Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-05 / 156. szám

Kapcsolat F élezren dolgoznak Fe­hérgyarmaton, a HÓ- * DIKÖT üzemében. A sok fiatal lány és asszony alig néhány éve került a gyárba, hiszen az üzemet se régen építették. Ám a ré­gi és az új dolgozókat szin­te személy szerint ismerik a vezetők. Fordulhat biza­lommal bárki az üzemveze­tőhöz, műszakvezetőhöz, szakszervezeti titkárhoz, mert nemcsak megértő fü­lekre talál, hanem olyanra, aki előtt nem idegenként kell beszélnie. „Nekünk természtes, hogy tudjunk azokról, akik az üzemben dolgoznak” — fo­galmazták meg a vezetők. S ebben a természetesben nem a statisztika van ben­ne, hogy ismerik a napi és havi termelés alakulását, tudják, hogy mennyi az át­lagéletkor, hányán vannak gyermekgondozási szabad­ságon. Mindezt valahol fent, az irodákban is ki lehetne keresni a személyi kartonok alapján. Sokkal több ettől az, hogy személyes ismerős minden dolgozó. Ha a csoportvezető jelentést tesz arról a fiatal lányról, aki rendszeresen el­marad a normától, akkor azt is tudják, hogy ez az a kislány, akit gyakran lát­nak cigarettázni az előtér­ben, ő az, aki csak zseb­pénznek tekinti a gyárban kapott keresetet. S ellen­kező esetben, amikor a gyer­mekét egyedül nevelő anyá­nak a támogatásáról esik szó, akkor sem kell megmu­tatni, hogy melyik az az asszony, aki egész nap a varrógép fölé görnyed, mert neki minden fillér számít. N yilván másutt is van olyan üzem, ahol a vezetők és a dolgo­zók között nem szakad meg a közvetlen kapcsolat. Azonban tudunk olyan nyíregyházi gyárról, amely­nek a vidéki telepén az igazgató jó, ha egy évben kétszer fordul meg. Mindez önmagában még nem je­lentheti azt, hogy itt a ter­melés gyengébben megy. Ám az biztos, hogy oda nem mennek túl nagy kedvvel dolgozni, ahol a munkást csak beszélőgépnek tekin­tik. A másik üzem a szim­patikus, ahol munkatársa a beosztott a vezetőnek. Itt könnyebb rhegértetni a ne­hézségeket, könnyebb ági-' tálni a jobb cél érdekében. Lányi Botond Katusev elutazott hazánkból Pénteken elutazott Buda­pestről a szovjet küldöttség, amely Konsztantyin Katu­sev miniszterelnök-helyettes­nek, a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság szovjet tagozata elnökének vezetésé­vel részt vett a bizottság 25. ülésszakán. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Marjai József, a Minisztertanács el- nökhelyett'ese, az együttmű­ködési bizottság társelnöke búcsúztatta. Jelen volt Vla­gyimir Pavlov, a Szovjetunió- budapesti nagykövete. NAPIRENDEN: A FIATALOK HELYTÁLLÁSA A TERMELŐMUNKÁBAN — AZ IFJÜSÄG SZÓRAKOZÁSÁNAK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI Ülést tartott a KISZ Kizponti Bizottsága Pénteken ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület meghallgatta Ma- róthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­jának, a KISZ KB első titká­rának tájékoztatóját az MSZMP KB június 24-i ülé­séről. Szólt az időszerű nem­zetközi kérdésekről, a nép- gazdasági terv végrehajtásá­nak eddigi tapasztalatairól az országgyűlési és tanácsi választásokról. Hangsúlyozta: a magyar fi­atalok egyetértenek pártunk és kormányunk politikájával, ezen belül azokkal a törek­vésekkel is, amelyek a lesze­relést, a nemzetközi feszült­ség csökkentését és az eny­hülést igyekeznek elősegíteni. A béke védelme azonban nemcsak a kormányok fela­data, ezért a társadalom minden rétegét mozgósítani kell, és a KISZ hcrnzetközi kapcsolatai a jövőben is e törekvéseket szolgálják. Gazdasági kérdésekről szól­va megállapította: a fiatalok­nak is nagy szerepük volt abban, hogy az év első öt hónapjában javult a munka hatékonysága, nőtt a terme­lékenység, s hogy továbbra is kedvező változások mutat­koznak a gazdasági egyensúly javításában. Maróthy László kitért arra is, hogy a KISZ örömmel üdvözli a három- és több gyermekes családok ter­heinek mérséklését szolgáló intézkedéseket, amelyeknek kezdeményezője volt a KISZ Központi Bizottsága is. A testület ezután meghall­gatta és elfogadta az ifjúság szórakozásának néhány idő­szerű kérdéséről, az ezzel összefüggő teendőkről szóló állásfoglalását, amelyet Köpf Lászióné, a KISZ KB titkára terjesztett elő. A szórakozás­nak nagy szerepe van a ne­velésben, a személyiség for­málásában. A társadalom — és ezen belül az ifjúsági szö­vetség — viszont nem fordít jelentőségének megfelelően figyelmet a fiatalok életének e fontos területére. A KISZ a korábbinál lényegesen na­gyobb gondot kell fordítania a színvonalas szórakozás fel­tételeinek megteremtésére. Az állásfoglalás kimondja: e gondok megoldása egyre sürgetőbb ifjúságpolitikai feladat. Az ifjúsági szövet­ség ennek támogatására tár­sadalmi összefogást lát szük­ségesnek. Kezdeményezi a szórakozási lehetőségek bő­vítését, szükség esetén új in­tézményes keretek létrehozá­sát. A központi bizottság ja­vasolja a kormánynak, hogy tűzze napirendjére e téma legsürgetőbb kérdéseit, fo­galmazza meg az állami szer­vek feladatait ez ügyben. II Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megválasztása Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hiva­tali esküt az új Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. (Kelet- Magyarország telefotó) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — ötéves idő­tartamra — megválasztot­ta- a népi ellenőrzés legfel­sőbb szervét, a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottságot. A bizottság elnöke: Szakali Jó­zsef, elnökhelyettesei: dr. Molnár Imre, Dobos István. Tagjai: Balogh István, Bu­da Gábor, Deák Gábor, Du­dás János, Hanga Mária, Ha­vasi Béla, Iklódi Gábor, Kál­lai Lajos, Kovács Imre, dr. Medve László, Pálmai Lajos­né, Sólyom Ferenc, Vértes Imre, Zana Károly. Az új Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság pénteken le­tette az esküt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács' elnöke előtt. Az eskütételen jelen volt: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára és Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Az újonnan választott KNEB pénteken a szervezet székhá­zában megtartotta alakuló ülését. A máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezetben számí­tanak a nehéz aratásra, a termény -szárítására. A Bá­bolna típusú szárítót kijavították és újjáfestik. (Elek Emil felvétele) A választásokról tárgyalt az SZMT Megerősödtek a testületek Július 4-én ülést tartott a Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár megyei Tanácsa. Az eseményen részt vett Koszo­rús Ferenc, á SZOT elnöksé­gének tagja és Diczkó László, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője. Napirenden sze­repelt az SZMT szeptember­ben sorra kerülő választási küldöttértekezletének előké­szítése, tájékoztató hangzott el a bizalmiak, főbizalmiak, valamint az alapszervezeti vezető testületek választásá­nak tapasztalatairól. Az ülés végén személyi kérdésekről is döntöttek. Megyénkben általános ta­pasztalat, hogy a szakszerve­zeti választások során tovább­fejlődött a kapcsolat a szak- szervezeti aktivisták, szak- szervezeti vezetők, valamint párt-, gazdasági és társadal­mi vezetők között. A válasz­tások előkészítését jól segí­tették a szakmák megyei bi­zottságai. Az eredményes elő­készítő munkának is kö­szönhető, hogy a választások óta javultak a szakszervezeti munka személyi . feltételei. A bizalmiak cseréíődési ará­nya a különböző szakmáktól függően 40—60 százalékos volt. A szakszervezeti bizott­ságokban 30—45 százalékos volt a személycsere. Örvendetes, hogy a válasz­tásokon nagy volt a dolgozók aktivitása. A bizalmiválasz­tásokon a tagság 70—85 szá­zaléka megjelent. Több mun­kahelyen — főleg a kiseb­bekben — 100 százalékos volt a megjelenés. A jelenlevők 10—15 százaléka adott hangot véleményének, javaslatának. Általános tapasztalat, hogy eredményes volt a szakszer­vezet termelést segítő tevé­kenysége, javult az érdekvé­delmi munka, a legtöbb he­lyen helyes bérpolitikát ala­kítottak ki. A nevelőmunka azonban néhány helyen jobb is lehetett volna, több mun­kahelyen nagyobb gondot kellett volna fordítani az üzemi demokrácia fejleszté­sére is. Többen szóvá tették, hogy kevés a családos üdülőjegy. A textilüzemekben anyagel­látási gondokra panaszkod­tak. A kereskedelemben és a vendéglátásban dolgozók gondja, hogy nem mindig tudják kivenni szabadságu­kat, szabadnapjukat. Több ipari és mezőgazdasági üzem­ben a gyesen levő és a gyes­ről visszajött kismamák hely­zetének javítását kérték. Számos üzemben a felszó­lalók sürgették a szociális létesítmények korszerűsíté­sét. Néhány munkahelyen el­mondták, hogy nem érvénye­sül kellően a bizalmiak jog- és hatásköre. A választások tapasztala­tait összegezve az SZMT meg­állapította, hogy új lendüle­tet kapott a szakszervezeti munka, a testületek megerő­södtek. A szakszervezetek megyei tanácsa Havacs Józsefet — más beosztásba helyezése mi­att —, az SZMT titkárát fel­mentette tisztségéből. A ta­nács egyúttal megválasztotta Pétervári Józsefet az SZMT új titkárává. Oklevélátadó ünnepség a mezőgazdasági főiskolán Tizenkilencedik tanévét zárta július 4-én ünnepélyes oklevélátadó főiskolai tanács­üléssel a Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskola, ahol az 1979/80-as tanévben 58 gép­javító szakos mezőgazdasági üzemmérnök és 20 repülőgép- ágazatos repülőgép-vezető üzemmérnök szerzett okleve­let. A főiskola nagytermében délelőtt 11 órakor sorra ke­rült ünnepséget dr. Varga Lajos főigazgató-helyettes nyitotta meg. Köszöntötte a megjelent vendégeket, köz­tük Ekler Györgyöt, a me­gyei pártbizottság titkárát, Varga Gyulát, a nyíregyházi városi pártbizottság első tit­kárát, a főiskolával kapcso­latot tartó gazdasági és tár­sadalmi szervek képviselőit és a végzett fiatal üzemmér­nököket. A tanévet dr. Pethő Ferenc eddigi főigazgató értékelte és búcsúztatta a végzős fiatalo­kat. Elmondta, hogy a főis­(Folytatás a 4. oldalon) .* A diplomaátadás ünnepélyes pillanata. Magyarország AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAHÁCS LAPJA XXXVII. évfolyam, 156. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1980. július 5., szombat I MA Panasz nyomán (3. oldal) Szakosítás és kooperáció az új évtizedben (4. oldal) Hagyomány­őrző úttörők találkozója (7. oldal) Szolnokról jelentjük (8. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents