Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-30 / 177. szám

1980. július 30. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Gyes idején Levélírónkat jubileumi ünnepségre hívták a közel­múltban. Ő most gyesen van, és írja, hogy minden hónapban jön valami papír a gyárból. Nemrég volt kis­mamatalálkozón, fórumon és brigádvetélkedőn, meg névadón. Persze a rendez­vényekre magával viszi két­éves kisfiát is, a gyári ki- szesek a klubteremben vi­gyáznak rá. „Olyan szíve­sen invitálnak minden al- kálbltamal — jegyzi meg le­velében —, hogy nem lehet ellenállni. Ugyanígy vélekedik Hor­váth Józsefné is, aki úgy­szólván minden üzemi ren­dezvényen részt vesz, öröm­mel, hiszen „szükséges 8 ez a kapcsolat” — vallja őszintén, mert egy év múl­va, ha letelik a segély, gyermekeit fel akarja vetet­ni az üzemi óvodába. Évekkel ezelőtt csak el­vétve lehetett hallani, hogy egy munkahely termelési tanácskozásra, fórumra hív­ja a gyermekgondozási se­gélyen levő asszonyokat. Egyik-másik munkahelyen arra hivatkoztak, nincs er­re idő. Másutt meg arra, hogy nem jönnek az anyák, mert kisebb gondjuk is na­gyobb annál, hogy egykori munkahelyükön mi törté­nik. Kényelmes álláspont ez: várni, hogy leteljen a gyes, s aztán úgyis vissza­jönnek az anyák. Előfor­dult azonban már az is, hogy nem így történt, mert megszakadt minden kap­csolata a munkahellyel a gyes alatt a dolgozó nőnek. Közben rájött, van a laká­sához közelebbi munkahely is, ahol talán még többet is ígértek neki és a gyes le­telte után ezt választotta, még akkor is. ha netán szakmájával fel kellett hagynia. Ezzel ő is veszí­tett, de egykori munkahe­lye is: egy szakemberrel (vagy többel is) kevesebb maradt és csak aztán kezd­tek el töprengeni: mi is az oka ennek? Hamar rájö­hettek, ugyan mi kötötte volna ezeket az asszonyokat egykori munkahelyükhöz, amikor az évek során sen­ki meg sem látogatta őket. A munkahelyi vezetők kénytelenek voltak rájön­ni: fontos kapcsolatot tarta­ni a gyesen levő kismamák­kal. Akár úgy, hogy sorra látogatják őket, vagy behív­ják gyermekeikkel együtt. Ilyenkor egy-egy helyiség átalakul bölcsődévé, a KISZ-esek, vagy éppen a nyugdíjasok pedig vállalják a gyermekgondozó szerepét a fórum, a vetélkedő, a kis­mamatalálkozó időtarta­mára. A kismamák örömmel ra­gadják meg ezeket az al­kalmakat. Kiszakadnak né­hány óráiig az otthoni kör­nyezetből. Hallanak vala­mit és embereket látnak, vagy akár érdekből is te­szik. Lényeges,, hogy kap­csolat teremtődik e rendez­vények révén. Elfelejtik né­hány órára az otthoni mun­kát, gondokat, a véget nem érő „túlórát”, s azt, hogy alig van szabad idejük a háztartási munkától. Könnyen meghallják te­hát a hívó szót, amely — ha érdekből is szól — em­beri szó. Soltész Agnes HIÁNYOZNAK-E A KISTELEPEK? Nyíregyházán korábban több, úgynevezett kis Tüzép- telep vollt, a legutolsó a Kiss Ernő utca sarkán levő, de ezt is bezárták. Azóta kisebb mennyiségű tüzelőért is a Debreceni úti telepre kell ki­mennünk és bizony ininen sokba terül a tüzelő beszállí­tása. Miért zárták be a kiste­lepeket? — kérdezte a közel­múltban egyik levélírónk több nyugdíjas társa nevében. Levélír (Ülik kérdésére Na- mónyi Sándor, a Kelet-ma­gyarországi Tüzelőszer és Építőanyag Kereskedelmi VálLaílat kereskedelmi igaz­gatóhelyettese elmondta, hogy a kistelepeknek, nem volt lét­jogosultsága. Például a Kiss Ernő utcai telepnek is el­enyésző volt a forgalma. Emi­att is járult hozzá a városi tanács, hogy a vállalat e tele­pét megszüntesse. A vásárlók érdeke is ezt kívánta, hiszen , a,a (kistelepeken — a kétszeri szállítás miatt — rosszabb mi­nőségű szenet kaphattak, és a szállítási költség miatt drá­gábbat. Az évek óta rend­szeresen visszatérő tüzelőak- ció, a nyugdíjintézet által ki­adott tüzelőutalványok lehe­tővé teszik, hogy a nyugdíja­sok is előnyös feltételek mel­lett szerezhessék be téli tü­zelőjüket, egy tételben, a Debreceni úti Tiizép-telepről. ROZSDA MARJA Nyírbátorban jártam a hét végén, hogy újra lássam a város nagy hírű műemlékét. A vendégszeretet most is ha­gyományos, s gondolom, hogy a közelgő zenei napok idején, amikor a legtöbb turista meg­fordul ,a városban, még jobb lesz a fogadtatás. Van viszont egy apróságnak tűnő kéré­sem: jó lenne, ha a nagy ese­mény kezdete előtt — akár társadalmi munkában, a szo­cialista brigádok segítségét kérve — lefestenék a múzeum előtti vaskerítést, amelyen már nem a festék, hanem a rozsda fetetéLLik. Golopi András Szerencs, Rákóczi utca BALESETVESZÉLYES Idős, nyugdíjas, beteg lábú, de még most is dolgozó egyén vágyók. A Kossuth utcán já­rok a munkahelyemre. A ház­tartási bolt oldalában az üz­let és a buszmegálló közötti járdaszakaszt — az épületek szanálása idején — a teher­autók tönkretették. Most már az építési területet bekerítet­ték, bizonyára megszűnt a gépjárműforgalom is a jár­dán át. Jó lenne, ha az ősz, a tél beállta előtt rendbe ten­nék a járdát, mert az bal­esetveszélyes, esős időben pe­dig a tócsák miatt kerülgetni kell, esetenként a forgalmas úttesten át. Z. M„ nyíregyházi lakos KAPUTELEFON, DE MINEK? Nyíregyházán, a Rákóczi utca 29. számú házban a ka­putelefon már hónapok óta rassz. Mi a negyedik emele­ten lakunk, és így különösen kellemetlen, ha idős vagy kis­gyermekes vendég hiába jár­ja az emeleteket, mert nem vagyunk otthon. Szintén e 'környékről szóló panaszom: a Széna béren nincs egyetlen pihenőpad, kénytelenek va­gyunk a fűre ülni, ha a gye­rekekkel a szabadba vágyunk. T.-né, Nyíregyháza, Rákóczi utca 29. szám alatti lakos ORES ÁLLVÁNYOK Nyíregyházán a Damjanich utca 3—5. számú házak előtti hintákat illetéktelen szemé­lyek leszerelték. Azóta csu­pán az üres állványok „árul­kodnak” arról, hogy itt a parktervező a gyerekeknek örömet akart szerezni a hin­tával. Ügy látszik, a felnőttek közül valakit zavart a gyere­kek önfeledt kacaja, jó kedve, s gondolt egyet — mintha az övé volna —, leszerelte a hin­tákat. Jó lenne, ha az illeté­kesek a környék lakóinak a segítségével felkutatnák a tettes kilétét és köteleznék a hinták visszahelyezésére. S. I., nyíregyházi lakos Szerkesztői üzenetek Kozma Lajosné gyulahá­zi, Pető Lászlóné laskodi, Varga József mátészalkai és Árpád Sándorné tiszalöki olvasóinknak levélben vá­laszoltunk. Dobrai Györgyné csenger- újfalui, Holp Istvánná pócs- petri, Balinecz Gyula kis- várdai, Bandor József dombrádi, Molnár Gyula kántorjánosi, Dobó Sándor­né mátészalkai, Szász Fe­renc szamosszegi, Drinku László kisvárdai, Fábián Árpád tyukodi, Dolhai Já­nosáé kisvárdai, Csonka István nyírmadai, Kosa La­jos nyíregyházi, Tóth Pai­ne nyíregyházi, Jónás Gusz­táv márki lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Halhóber József nyíregy­házi, Jászter Mihály pusz­tadobosi, özv. Tóth Mihály- né tímári, Vass József vá­mosatyai lakosok kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthet­tünk. özv. Zibák Sándorné ara­nyosapáti olvasónk CSÉB- biztosítása alapján a rekla­mált összeget megkapta. Bavalics János pátrohai lakos ügyében az Állami Biztosító megyei Igazgató­sága intézkedett. Kovács Géza dombrádi levélírónk ügyében a köz­ségi tanács értesítette szer­kesztőségünket, hogy 1980 • ban Dombrád község vízren­dezésére 1 millió forint ál­lami támogatást kaptak. Ebből az összegből a Rákó­czi utca vízelvezetését is megoldják. A kivitelezési munkát ez év júliusában el­kezdik. Péter Jánosné nyíregyhá­zi olvasónkat a Szabolcs- Szátmár megyei Temetkezési Vállalat tájékoztatta, hogy az Északi temetőben a szó­vá tett fák permetezését a közterület-fenntartó válla­lattól megrendelték. Nagy Lajos nyírtassi la­kost a nyíregyházi társada­lombiztosítási igazgatóság nyugdíj osztálya értesítette — többek között — arról is, hogy az 1975. évi II. sz. tv. 39. §-a alapján öregségi nyugellátásra az jogosult, aki legalább 10 év szolgálati időt szerzett, a 60. életévét betöltötte, valamint szolgá­lati idejében 5 évet megha­ladó megszakítás nincs. EGYÜTTÉRZŐ EMBEREK Július 21-én a Budapestről 13,10-kor induló gyorsvonat­tal utaztam Debrecenbe. Meg­érkezésem után — amikor a szerelvény már továbbindult — vettem észre, hogy a kézi­táskámat a vonaton felejtet­tem. Július 24-én kedves kí­sérőlevél adta tudtomra, hogy útitársam, Nyárádi Miklós, Vaja, Pöltenberg utca 7. szám alatti lakos megtalálta a tás­kámat, s a benne levő címre postán feladta. Gyors cselek­vése azt bizonyítja: az em­berek többségé együttérző és segítőkész. Ezúton is köszö­nöm, hogy a számomra oly. fontos táskát címemre eljut­tatta. Kígyós Sándor, Debrecen, Tanácsköztársaság útja 38., I. 8. szám Az illetékes válaszol ERŐSÖDŐ KAPCSOLAT Az IGV vásárosnaményi írógépgyára „Tito” szocialista brigádjának tagjai aiz óvo­dánknak a közelmúltbain több udvari játékot készítettek, és szereltek fel a gyerekek nagy örömére. Ezt megelőzően a gyermeknap alkalmából is kedves .ajándékkal lepték meg óvodánkat, melyet -ünnepélyes keretek között adtak át, s a gyerekek műsorral kedves­kedtek a brigád tagjainak. Állandóan bővül és erősödik a brigád és az óvoda közötti jó kapcsolat. A brigád segítségét ezúttal is köszönjük. Makiári Zoltánná, a Varsánygyürei II. sz. Övoda vezető óvónője JAVASLAT PARKOSÍTÁSRA A közelmúltban „Elárvult parkok”-'című cikkben szóvá tették, hogy a Sóstói úti la­kóházak előtt nincsenek par­kok, hiányos a növényzet. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy a Sóstói út és környéke fásítását éveken keresztül tervszerűen végezzük. A Sós­tói út hársfáit folyamatosan cseréljük. A 6-os és 8-as szá­mú házak egyik oldala való­ban kietlen, nincs növényzet, amely megvédené a házak lakóit a zajtól és a portól. Az 1980. évi őszi telepítési ter­vünkben javaslatot teszünk a cikkben szereplő térség par­kosítására. Nyíregyházi Közterület-fenntartó Vállalat AZ ÜTEMEZÉS SORRENDJÉBEN X98Ü. június 18-án „Meg­süllyedt járda” címmel szó­vá tették, hogy Nyíregyházán, a Széchenyi utca egy bizo­nyos járdaszakasza megsüly- lyedt. Közöljük, hogy a vá­ros területén a gyalogjárdák szakaszos javítását, felújítá­sát az I. negyedévben meg­rendeltük a Nyíregyházi Ta­nácsi Építőipari Vállalattól. A cikkben szereplő járdasza­kaszt a III. negyedévben — az ütemezés sorrendjében — fogják kijavítani. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. közterület-fenntartó iroda fl nyíregyházi társadalom- biztosítási igazgatóság válaszol A baleseti táppénz — Orvosi ellátás állam- polgári jogon — Az öregségi nyugdíj össze­gének megállapítása R. M.-né balkányi lakos a közelmúltban a termelő- szövetkezetben munkavégzés közben balesetet szenvedett. Szeretné tudni, hogy milyen összegű baleseti táppénz illeti meg? Levélírónk a társadalombiztosítási igazgatóság nyilván­tartása szerint 1977. január 1-től jelenleg is tagja a ter­melőszövetkezetnek. 1979. április 5-én üzemi balesetet szen­vedett, ezért baleseti táppénzt az igazgatóságtól kapja. A baleseti táppénzt a balesetet megelőző 12 havi átlagkereset alapján kell megállapítani az 1975. évi II. tv. 84. paragra­fusa, valajnint a 3/1975. (VI. 14.) SZOT-szabályzat 96. pa- ragrafusáaéftelmében. A jogszabály azt is kimondja, hogy legalább havi 900,— Ft munkabér alapján kell a tsz-tag baleseti táppénzét megállapítani, abban az esetben, ha et­től is kevesebb átlagkereset alapján járna részére a balese­ti táppénz. Tekintettel arra, hogy a levélíró a balesetet megelőző 12 hónapban összesen csak öt napot dolgozott a közös munkában, és a többi napot igazolatlanul hiányozta, így ezt a keresetét kellene figyelembe venni, és 365 napi keresetnek venni, miután igazolatlanul nem vett részt a munkában. A fenti eljárással a havi átlagkereset kevesebb lenne a havi 900 Ft-nál, ezért kapja havi 900 Ft figyelem- bevételével a baleseti táppénzét, mely 75%-os mértékben jár napi 22,50 Ft, illetve havi 675 Ft összegben. Kovács Mihály baktalórántházi lakos, egyéni gazdál­kodó érdeklődik, hogy ő részesülhet-e ingyenes orvosi el­látásban? Az 1975. július 1-től hatályba lépett az egészségügy­ről szóló 1972. évi II. törvény 25. paragrafusa, e naptól a gyógyító-megelőző orvosi ellátást valamennyi magyar ál­lampolgár állampolgári jogon kapja. A Magyar Népköz- társaság területén lakó minden magyar állampolgár az állami egészségügyi ellátás keretében állampolgári jog alapján az orvosi vizsgálatra, a szükséges orvosi gyógy­kezelésre — ide értve a fekvőbeteg-gyógyintézeti (kórházi) gyógykezelést és gyógyfürdőkezelést is —, a szülészeti el­látásra és a mentőszállításra ingyen, a szükséges gyógy­szerre, gyógyászati segédeszközre, fogpótlásra megfelelő té­rítési díj megfizetése mellett jogosultak. A gyógyító-megelőző ellátás igénybevételével kapcso­latban felmerült útköltség is állampolgári jogon jár. Azok az állampolgárok, akik egyébként biztosítottak is és mun­káltatójuk társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy a kifize­tőhelytől igényelhetik az útiköltsége megtérítését. Azok az állampolgárok, akik munkaviszonyban nem állnak és nem biztosítottak, az útiköltséget a lakóhelyük szerint illetékes társadalombiztosítási szervnél igényelhetik. A rendelet alapján az állampolgár betegség esetében az állami egész­ségügyi szolgálat illetékes orvosának, gyógyintézetének gyógykezelését veheti igénybe. A kórházi ellátásra szoruló állampolgárt időbeli korlátozás nélkül ingyért teli kórházi ellátásban részesíteni. Csengeri Károly szabolcsi levélírónk kérdezi: milyen időszak jövedelme után állapítják meg az öregségi nyug­díjat? Az 1975. évi II. törvény 44. paragrafusának 1. bekezdése alapján az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjazás évé­ben a nyugdíj megállapításáig, valamint a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző öt naptári év közül, az igénylőre leg­kedvezőbb három naptári év alatt a főfoglalkozás kereté­ben elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. A fenti törvény 2. bekezdése alapján az öregségi nyugdíj összegét az 1. bekezdés rendelkezéseinek a megfelelő al­kalmazásával — kérelemre — az öregségi nyugdíjra jogo­sító vagy ennél öt évvel alacsonyabb életkor betöltését megelőzően elért kereset havi átlaga alapján kell megálla­pítani, ha az igénylő az említett életkor betöltéséig lega­lább tízévi szolgálati időt szerzett. mm ii: I M *■ il|l g

Next

/
Thumbnails
Contents