Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-30 / 177. szám
1980. július 30. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Gyes idején Levélírónkat jubileumi ünnepségre hívták a közelmúltban. Ő most gyesen van, és írja, hogy minden hónapban jön valami papír a gyárból. Nemrég volt kismamatalálkozón, fórumon és brigádvetélkedőn, meg névadón. Persze a rendezvényekre magával viszi kétéves kisfiát is, a gyári ki- szesek a klubteremben vigyáznak rá. „Olyan szívesen invitálnak minden al- kálbltamal — jegyzi meg levelében —, hogy nem lehet ellenállni. Ugyanígy vélekedik Horváth Józsefné is, aki úgyszólván minden üzemi rendezvényen részt vesz, örömmel, hiszen „szükséges 8 ez a kapcsolat” — vallja őszintén, mert egy év múlva, ha letelik a segély, gyermekeit fel akarja vetetni az üzemi óvodába. Évekkel ezelőtt csak elvétve lehetett hallani, hogy egy munkahely termelési tanácskozásra, fórumra hívja a gyermekgondozási segélyen levő asszonyokat. Egyik-másik munkahelyen arra hivatkoztak, nincs erre idő. Másutt meg arra, hogy nem jönnek az anyák, mert kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy egykori munkahelyükön mi történik. Kényelmes álláspont ez: várni, hogy leteljen a gyes, s aztán úgyis visszajönnek az anyák. Előfordult azonban már az is, hogy nem így történt, mert megszakadt minden kapcsolata a munkahellyel a gyes alatt a dolgozó nőnek. Közben rájött, van a lakásához közelebbi munkahely is, ahol talán még többet is ígértek neki és a gyes letelte után ezt választotta, még akkor is. ha netán szakmájával fel kellett hagynia. Ezzel ő is veszített, de egykori munkahelye is: egy szakemberrel (vagy többel is) kevesebb maradt és csak aztán kezdtek el töprengeni: mi is az oka ennek? Hamar rájöhettek, ugyan mi kötötte volna ezeket az asszonyokat egykori munkahelyükhöz, amikor az évek során senki meg sem látogatta őket. A munkahelyi vezetők kénytelenek voltak rájönni: fontos kapcsolatot tartani a gyesen levő kismamákkal. Akár úgy, hogy sorra látogatják őket, vagy behívják gyermekeikkel együtt. Ilyenkor egy-egy helyiség átalakul bölcsődévé, a KISZ-esek, vagy éppen a nyugdíjasok pedig vállalják a gyermekgondozó szerepét a fórum, a vetélkedő, a kismamatalálkozó időtartamára. A kismamák örömmel ragadják meg ezeket az alkalmakat. Kiszakadnak néhány óráiig az otthoni környezetből. Hallanak valamit és embereket látnak, vagy akár érdekből is teszik. Lényeges,, hogy kapcsolat teremtődik e rendezvények révén. Elfelejtik néhány órára az otthoni munkát, gondokat, a véget nem érő „túlórát”, s azt, hogy alig van szabad idejük a háztartási munkától. Könnyen meghallják tehát a hívó szót, amely — ha érdekből is szól — emberi szó. Soltész Agnes HIÁNYOZNAK-E A KISTELEPEK? Nyíregyházán korábban több, úgynevezett kis Tüzép- telep vollt, a legutolsó a Kiss Ernő utca sarkán levő, de ezt is bezárták. Azóta kisebb mennyiségű tüzelőért is a Debreceni úti telepre kell kimennünk és bizony ininen sokba terül a tüzelő beszállítása. Miért zárták be a kistelepeket? — kérdezte a közelmúltban egyik levélírónk több nyugdíjas társa nevében. Levélír (Ülik kérdésére Na- mónyi Sándor, a Kelet-magyarországi Tüzelőszer és Építőanyag Kereskedelmi VálLaílat kereskedelmi igazgatóhelyettese elmondta, hogy a kistelepeknek, nem volt létjogosultsága. Például a Kiss Ernő utcai telepnek is elenyésző volt a forgalma. Emiatt is járult hozzá a városi tanács, hogy a vállalat e telepét megszüntesse. A vásárlók érdeke is ezt kívánta, hiszen , a,a (kistelepeken — a kétszeri szállítás miatt — rosszabb minőségű szenet kaphattak, és a szállítási költség miatt drágábbat. Az évek óta rendszeresen visszatérő tüzelőak- ció, a nyugdíjintézet által kiadott tüzelőutalványok lehetővé teszik, hogy a nyugdíjasok is előnyös feltételek mellett szerezhessék be téli tüzelőjüket, egy tételben, a Debreceni úti Tiizép-telepről. ROZSDA MARJA Nyírbátorban jártam a hét végén, hogy újra lássam a város nagy hírű műemlékét. A vendégszeretet most is hagyományos, s gondolom, hogy a közelgő zenei napok idején, amikor a legtöbb turista megfordul ,a városban, még jobb lesz a fogadtatás. Van viszont egy apróságnak tűnő kérésem: jó lenne, ha a nagy esemény kezdete előtt — akár társadalmi munkában, a szocialista brigádok segítségét kérve — lefestenék a múzeum előtti vaskerítést, amelyen már nem a festék, hanem a rozsda fetetéLLik. Golopi András Szerencs, Rákóczi utca BALESETVESZÉLYES Idős, nyugdíjas, beteg lábú, de még most is dolgozó egyén vágyók. A Kossuth utcán járok a munkahelyemre. A háztartási bolt oldalában az üzlet és a buszmegálló közötti járdaszakaszt — az épületek szanálása idején — a teherautók tönkretették. Most már az építési területet bekerítették, bizonyára megszűnt a gépjárműforgalom is a járdán át. Jó lenne, ha az ősz, a tél beállta előtt rendbe tennék a járdát, mert az balesetveszélyes, esős időben pedig a tócsák miatt kerülgetni kell, esetenként a forgalmas úttesten át. Z. M„ nyíregyházi lakos KAPUTELEFON, DE MINEK? Nyíregyházán, a Rákóczi utca 29. számú házban a kaputelefon már hónapok óta rassz. Mi a negyedik emeleten lakunk, és így különösen kellemetlen, ha idős vagy kisgyermekes vendég hiába járja az emeleteket, mert nem vagyunk otthon. Szintén e 'környékről szóló panaszom: a Széna béren nincs egyetlen pihenőpad, kénytelenek vagyunk a fűre ülni, ha a gyerekekkel a szabadba vágyunk. T.-né, Nyíregyháza, Rákóczi utca 29. szám alatti lakos ORES ÁLLVÁNYOK Nyíregyházán a Damjanich utca 3—5. számú házak előtti hintákat illetéktelen személyek leszerelték. Azóta csupán az üres állványok „árulkodnak” arról, hogy itt a parktervező a gyerekeknek örömet akart szerezni a hintával. Ügy látszik, a felnőttek közül valakit zavart a gyerekek önfeledt kacaja, jó kedve, s gondolt egyet — mintha az övé volna —, leszerelte a hintákat. Jó lenne, ha az illetékesek a környék lakóinak a segítségével felkutatnák a tettes kilétét és köteleznék a hinták visszahelyezésére. S. I., nyíregyházi lakos Szerkesztői üzenetek Kozma Lajosné gyulaházi, Pető Lászlóné laskodi, Varga József mátészalkai és Árpád Sándorné tiszalöki olvasóinknak levélben válaszoltunk. Dobrai Györgyné csenger- újfalui, Holp Istvánná pócs- petri, Balinecz Gyula kis- várdai, Bandor József dombrádi, Molnár Gyula kántorjánosi, Dobó Sándorné mátészalkai, Szász Ferenc szamosszegi, Drinku László kisvárdai, Fábián Árpád tyukodi, Dolhai Jánosáé kisvárdai, Csonka István nyírmadai, Kosa Lajos nyíregyházi, Tóth Paine nyíregyházi, Jónás Gusztáv márki lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Halhóber József nyíregyházi, Jászter Mihály pusztadobosi, özv. Tóth Mihály- né tímári, Vass József vámosatyai lakosok kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. özv. Zibák Sándorné aranyosapáti olvasónk CSÉB- biztosítása alapján a reklamált összeget megkapta. Bavalics János pátrohai lakos ügyében az Állami Biztosító megyei Igazgatósága intézkedett. Kovács Géza dombrádi levélírónk ügyében a községi tanács értesítette szerkesztőségünket, hogy 1980 • ban Dombrád község vízrendezésére 1 millió forint állami támogatást kaptak. Ebből az összegből a Rákóczi utca vízelvezetését is megoldják. A kivitelezési munkát ez év júliusában elkezdik. Péter Jánosné nyíregyházi olvasónkat a Szabolcs- Szátmár megyei Temetkezési Vállalat tájékoztatta, hogy az Északi temetőben a szóvá tett fák permetezését a közterület-fenntartó vállalattól megrendelték. Nagy Lajos nyírtassi lakost a nyíregyházi társadalombiztosítási igazgatóság nyugdíj osztálya értesítette — többek között — arról is, hogy az 1975. évi II. sz. tv. 39. §-a alapján öregségi nyugellátásra az jogosult, aki legalább 10 év szolgálati időt szerzett, a 60. életévét betöltötte, valamint szolgálati idejében 5 évet meghaladó megszakítás nincs. EGYÜTTÉRZŐ EMBEREK Július 21-én a Budapestről 13,10-kor induló gyorsvonattal utaztam Debrecenbe. Megérkezésem után — amikor a szerelvény már továbbindult — vettem észre, hogy a kézitáskámat a vonaton felejtettem. Július 24-én kedves kísérőlevél adta tudtomra, hogy útitársam, Nyárádi Miklós, Vaja, Pöltenberg utca 7. szám alatti lakos megtalálta a táskámat, s a benne levő címre postán feladta. Gyors cselekvése azt bizonyítja: az emberek többségé együttérző és segítőkész. Ezúton is köszönöm, hogy a számomra oly. fontos táskát címemre eljuttatta. Kígyós Sándor, Debrecen, Tanácsköztársaság útja 38., I. 8. szám Az illetékes válaszol ERŐSÖDŐ KAPCSOLAT Az IGV vásárosnaményi írógépgyára „Tito” szocialista brigádjának tagjai aiz óvodánknak a közelmúltbain több udvari játékot készítettek, és szereltek fel a gyerekek nagy örömére. Ezt megelőzően a gyermeknap alkalmából is kedves .ajándékkal lepték meg óvodánkat, melyet -ünnepélyes keretek között adtak át, s a gyerekek műsorral kedveskedtek a brigád tagjainak. Állandóan bővül és erősödik a brigád és az óvoda közötti jó kapcsolat. A brigád segítségét ezúttal is köszönjük. Makiári Zoltánná, a Varsánygyürei II. sz. Övoda vezető óvónője JAVASLAT PARKOSÍTÁSRA A közelmúltban „Elárvult parkok”-'című cikkben szóvá tették, hogy a Sóstói úti lakóházak előtt nincsenek parkok, hiányos a növényzet. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy a Sóstói út és környéke fásítását éveken keresztül tervszerűen végezzük. A Sóstói út hársfáit folyamatosan cseréljük. A 6-os és 8-as számú házak egyik oldala valóban kietlen, nincs növényzet, amely megvédené a házak lakóit a zajtól és a portól. Az 1980. évi őszi telepítési tervünkben javaslatot teszünk a cikkben szereplő térség parkosítására. Nyíregyházi Közterület-fenntartó Vállalat AZ ÜTEMEZÉS SORRENDJÉBEN X98Ü. június 18-án „Megsüllyedt járda” címmel szóvá tették, hogy Nyíregyházán, a Széchenyi utca egy bizonyos járdaszakasza megsüly- lyedt. Közöljük, hogy a város területén a gyalogjárdák szakaszos javítását, felújítását az I. negyedévben megrendeltük a Nyíregyházi Tanácsi Építőipari Vállalattól. A cikkben szereplő járdaszakaszt a III. negyedévben — az ütemezés sorrendjében — fogják kijavítani. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. közterület-fenntartó iroda fl nyíregyházi társadalom- biztosítási igazgatóság válaszol A baleseti táppénz — Orvosi ellátás állam- polgári jogon — Az öregségi nyugdíj összegének megállapítása R. M.-né balkányi lakos a közelmúltban a termelő- szövetkezetben munkavégzés közben balesetet szenvedett. Szeretné tudni, hogy milyen összegű baleseti táppénz illeti meg? Levélírónk a társadalombiztosítási igazgatóság nyilvántartása szerint 1977. január 1-től jelenleg is tagja a termelőszövetkezetnek. 1979. április 5-én üzemi balesetet szenvedett, ezért baleseti táppénzt az igazgatóságtól kapja. A baleseti táppénzt a balesetet megelőző 12 havi átlagkereset alapján kell megállapítani az 1975. évi II. tv. 84. paragrafusa, valajnint a 3/1975. (VI. 14.) SZOT-szabályzat 96. pa- ragrafusáaéftelmében. A jogszabály azt is kimondja, hogy legalább havi 900,— Ft munkabér alapján kell a tsz-tag baleseti táppénzét megállapítani, abban az esetben, ha ettől is kevesebb átlagkereset alapján járna részére a baleseti táppénz. Tekintettel arra, hogy a levélíró a balesetet megelőző 12 hónapban összesen csak öt napot dolgozott a közös munkában, és a többi napot igazolatlanul hiányozta, így ezt a keresetét kellene figyelembe venni, és 365 napi keresetnek venni, miután igazolatlanul nem vett részt a munkában. A fenti eljárással a havi átlagkereset kevesebb lenne a havi 900 Ft-nál, ezért kapja havi 900 Ft figyelem- bevételével a baleseti táppénzét, mely 75%-os mértékben jár napi 22,50 Ft, illetve havi 675 Ft összegben. Kovács Mihály baktalórántházi lakos, egyéni gazdálkodó érdeklődik, hogy ő részesülhet-e ingyenes orvosi ellátásban? Az 1975. július 1-től hatályba lépett az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 25. paragrafusa, e naptól a gyógyító-megelőző orvosi ellátást valamennyi magyar állampolgár állampolgári jogon kapja. A Magyar Népköz- társaság területén lakó minden magyar állampolgár az állami egészségügyi ellátás keretében állampolgári jog alapján az orvosi vizsgálatra, a szükséges orvosi gyógykezelésre — ide értve a fekvőbeteg-gyógyintézeti (kórházi) gyógykezelést és gyógyfürdőkezelést is —, a szülészeti ellátásra és a mentőszállításra ingyen, a szükséges gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, fogpótlásra megfelelő térítési díj megfizetése mellett jogosultak. A gyógyító-megelőző ellátás igénybevételével kapcsolatban felmerült útköltség is állampolgári jogon jár. Azok az állampolgárok, akik egyébként biztosítottak is és munkáltatójuk társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy a kifizetőhelytől igényelhetik az útiköltsége megtérítését. Azok az állampolgárok, akik munkaviszonyban nem állnak és nem biztosítottak, az útiköltséget a lakóhelyük szerint illetékes társadalombiztosítási szervnél igényelhetik. A rendelet alapján az állampolgár betegség esetében az állami egészségügyi szolgálat illetékes orvosának, gyógyintézetének gyógykezelését veheti igénybe. A kórházi ellátásra szoruló állampolgárt időbeli korlátozás nélkül ingyért teli kórházi ellátásban részesíteni. Csengeri Károly szabolcsi levélírónk kérdezi: milyen időszak jövedelme után állapítják meg az öregségi nyugdíjat? Az 1975. évi II. törvény 44. paragrafusának 1. bekezdése alapján az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, valamint a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző öt naptári év közül, az igénylőre legkedvezőbb három naptári év alatt a főfoglalkozás keretében elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. A fenti törvény 2. bekezdése alapján az öregségi nyugdíj összegét az 1. bekezdés rendelkezéseinek a megfelelő alkalmazásával — kérelemre — az öregségi nyugdíjra jogosító vagy ennél öt évvel alacsonyabb életkor betöltését megelőzően elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani, ha az igénylő az említett életkor betöltéséig legalább tízévi szolgálati időt szerzett. mm ii: I M *■ il|l g
