Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-30 / 177. szám

4 KELET-MAGYARORSZÄG 1980. július 30. Napi külpolitikai kommentár Aggasztó háromszög ÜJ-DELHIBEN mind több szó esik arról, hogy Indiára ismét ráterül a pakisztáni fe­nyegetés hosszú árnyéka. Ez a fenyegetés — mint Indira Gandhi miniszterelnök asz- szony egy minapi interjújá­ban kijelentette — most annyival súlyosabb a korá- biaknál, hogy Pakisztán nuk­leáris fegyver előkészítésén munkálkodik. A pakisztáni atombombá­nak megvan a maga kalan­dos története. Néhány esz­tendeje a világlapok első ol­dalán szerepelt a hír, amely szerint „egy nyugat-európai országban dolgozó pakisztáni atomtudós értékes dokumen­tációt juttatott el Iszlámábád illetékes köreihez”. Nem sokkal ezután hírek szivárogtak ki arról, hogy a pakisztáni Lahore térségé­ben hatalmas építkezések kezdődtek és ezek jellege „kísértetiesen emlékeztet egy nukleáris üzemkomplexum munkálataira”. A nemzetközi közvélemény számára újabb" logikai lánc­szemnek bizonyult az a je­lentés, hogy a pakisztáni had­sereg elit egységei herme­tikusan lezárták az említett térséget. Ekkor már számos ország — természetesen az elsők között a legközvetle­nebbül érintett szomszédos India — tiltakozott a Ziaul Hak tábornok által „iszlám bombának” titulált nukleáris terv ellen. Akkor még az amerikai külügyminisztérium, a State Department nyilatkozata is „felháborítónak és feltétle­nül megakadályozandónak” találta a pakisztáni tervet és az érvényben levő nemzetkö­zi megállapodásokra, minde­nekelőtt az atomsorompó- egyezményre hivatkozott. A tágabb térség ügyeit fi­gyelemmel kísérők jól emlé­keznek arra, hogy — Bhutto kivégzése és a rezsim foko­zódó népszerűtlensége mel­lett — az „iszlám bomba” volt az egyik oka az Iszlámá­bád—Washington viszony romlásának. A Carter-doktrina meghir­detése azonban — az afga­nisztáni eseményeket ürügyül használva — stratégiai kulcs- országgá tette Pakisztánt és Washington aggályai azonnal megszűntek: Egymást követ­ték Iszlámábádban — Brze- zinski nemzetbiztonsági főta­nácsadóval az élen — a ma­gas rangú amerikai szemé­lyiségek. AZ AMERIKAI—PAKISZ­TÁNI VISZONY reneszánszá­val párhuzamosan gyors fej­lődésnek indultak az egyér­telműen aggasztó előjelű pa­kisztáni—kínai kapcsolatok is. Kína Indiát potenciálisan veszélyeztető stratégiai utat épített gőzerővel Pakisztánon át (a hírhedt Kharakorum út), nagy összegű katonai se­gélyben részesítette a Hak- diktatúrát és — ez a leg­utóbbi fejlemény!) —felaján­lotta „legteljesebb közremű­ködését” a pakisztáni atom­bomba munkálataiba. A Washington—Iszlámá­bád—Peking háromszög olyan jelenség, amely az amúgy is veszélyeztetett tér­ségben a legnagyobb joggal aggasztja Indiát. És nem csak Indiát. Harmat Endre Kairóban eltemették Reza Pahlavit Kedden Kairóban eltemet­ték Reza Pahlavi volt iráni uralkodót. A szigorú bizton­sági intézkedések közepette lezajlott szertartás az Abdine palotában kezdődött, majd a gyászmenet végigvonult a kairói utcákon. A koporsót katonai alaku­lat és zenekar követte, a gyászmenetet pedig Anvar Szád at egyiptomi elnök vezet­te. A szertartáson ott volt Richard Nixon volt amerikai elnök és Konsztantin görög exkirály. A külföld képvisele­tében viszont nem jelent meg egyetlen államfő, vagy ki­emelkedő politikus sem. Az amerikai, brit, francia, japán és más nyugati diplomaták a háttérben maradtak, bár Reza Pahlavi uralkodása alatt Irán a Nyugat fő szövetsége­se volt a közép-keleti tér­ségben. Az iszlám országok közül csak Marokkó küldte el kép­viselőjét. GROMIKO CIKKE: Korunk égető problémája, a leszerelés A Kommunyiszt legújabb száma „Korunk égető problé­mája, a leszerelés” cím alatt közli Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Szovjetunió külügyminiszterének cikkét. A Szovjetunió — írja Gro- miko — abban látja fő fel­adatát, hogy a nyolcvanas évek a leszerelés, nem pedig a fokozódó fegyverkezési haj­sza folytatódásának évtizede legyenek, hogy sikerüljön megvédeni, megerősíteni és továbbfejleszteni mindazt a pozitívumot, amit a fegyver­kezés visszafogásában a het­venes években elérhettünk. Moszkva továbbra is kész együttműködni azokkal az or­szágokkal, amelyek őszintén érdekeltek a leszerelés kér­désének megoldásában, a nemzetközi biztonság meg­szilárdításában. A fegyverke­zési hajsza fokozására irá­nyuló kísérletek láttán — folytatódik a cikk — a Szov­jetunió és a többi szocialista ország arra hívja fel a Nyu­gatot, hogy állítsa le ezt a fo­lyamatot, mert a katonai fö­lény megszerzésére irányuló törekvése kilátástalan. A szovjet külügyminiszter cikkében nemzetközi csúcsta­lálkozót javasol a békepoiiti- ka kulcsfontosságú problé­máinak megvizsgálására. A NATO 1979 decemberé­ben az európai és az egyete­mes békét súlyosan veszé­lyeztető döntést hozott az újabb közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták gyártásáról és nyugat-európai elhelyezéséről — emlékeztet rá Gromiko, majd megálla­pítja: Washington és uszály­hordozói ezt a döntést azzal próbálják indokolni, hogy a Szovjetunió, állítólag, szin­tén növeli hasonló eszközeit, amelyek Nyugat-Európa felé irányulnak. Ez koholmány. Az igazság az, hogy amikor a Szovjetunió korszerűsíti közép-hatótávolságú nukleá­ris rakétáinak egyes fajtáit — amit a Nyugat már több­ször is megtett —, nem tö­rekszik katonai fölényre és ez semmiképp sem igazolhat­ja azt, hogy a nyugat-euró­pai államok területén minő­ségileg új amerikai fegyve­reket helyezzenek el. Korábbi javaslatai alátá­masztásaként, a Szovjetunió a közelmúltban azt indítvá­nyozta, hogy kezdjenek tár­gyalásokat a közép-hatótávol­ságú nukleáris rakétafegyve­rekről és ezzel szoros össze­függésben az előretolt állá­sokban elhelyezett amerikai nukleáris eszközökről. Figye­lembe veendő — írja végeze­tül a szovjet diplomácia ve­zetője —, hogy az ezen a té­ren születendő megállapodá­sok gyakorlatilag a SALT—II érvénybe lépésével valósít­hatók meg. Több állam- cs kormányfő jelenlétében letette a hivatali esküt Fernando Belaunde Terry, az új perui elnök. (Kelet- Magyarország telefotó) Bárány Másfél szoba — Regény — összkomfort 65. „Nem tudok és nem akarok elmenni tőled!” — mondta most hirtelen, s nagyon ha- íározottan. Aztán elhúzódott égj’ kicsit, úgy nézett az ar­comba, aggodalmasan. — „Meg tudsz nekem bocsáta­ni ?” Hunyt szemmel bólintot­tam igent, és csókoltam, csó­koltam ezt a drágát, ezt a szent szörnyeteget. A konyhában szöszmötöl- tem éppen, amikor csönget­tek. A faliszekrénykékbe ra­kosgattam a papíralátéteket, és törtem a fejem, hová rak­jam a poharakat: a fölső polcra-e, vagy az alsóra. A fölsőn jobban kímélődnek, az alsón inkább kézhez állnak. A csöngetés — ezt tévedhe- tetlenül éreztem — tétova volt, bizonytalan. Nemigen le­het hivatalos ember. A szö­vetkezeti intéző bizottság megbízottja akkorát csenge­tett délelőtt, hogy majd a fü­lem hasadt meg bele — azon a hatalmi gesztuson bezzeg mindjárt hallatszott, hogy hi­vatali öntudat nyomatja a gombot, nem az udvariasság. De kié lehet ez a tétova kéz, ki lehet ez a félénk lá­togató, aki már a csöngetés­sel is jelzi, hogy elnézést kér a zavarásért? Mágasságos egek! Csak nem Béla? Vagy áz apósom? Esetleg mind a ketten?! Máris kiszimatolták volna, hol lakom?-Na, csak ők hiányoznak! Már egyedül csak ők! Kimentem, hogy ajtót nyissak. Nem volt éppen könnyű feladat: alig találtam helyet a lábamnak. Csöppnyi előszobámban iszonyú még a fölfordulás, ládák, kosarak vad összevisszaságban, emitt egy köteg ruha, papírzsák­ban, amott a cipőim, egy fé­lig csukott táskában. Ezt a táskát még félre kellett lök­nöm, hogy kinyithassam az ajtót. Egy középkorú nő állt a folyosón, nem ismertem. „Jó estét” — köszönt halkan. „Jó estét — bólintottam. — Kit tetszik keresni?” — Azt hittem, tévedés, hisz a név­táblák még nincsenek kint az ajtókon. „Szalók Miklósné vagyok — mondta csöndesen. — Be­jöhetek?” Úristen! — ismertem rá fölémelyedő gyomorral. Sö­tét is van még itt a folyo­són, nem égnek a lámpák, meg aztán életemben csupán egyszer láttam... Még ar­rébb taszítottam lábammal a cipők táskáját, és szélesebb­re nyitottam az ajtót. „Hozta isten minálunk!” — motyogtam, és iszonyú erőfe­szítéssel mosolyogni igyekez­tem. És közben hullámzott az émelygés a gyomromban, akár a terhességem első ide­jében ... Mit akar ez itt? Miért jött? Mit tud? Miklós fecsegett volna?! Én istenem, csak ez hiány zott! De ő is zavarban van, lát­tam rajta, és ettől egy kissé megnyugodtam. Hisz aki bot­rányt csinálni jön,, nem így csenget... Nem ilyen halkan köszön... És nem megy előtte fodrászhoz! „Parancsoljon beljebb” — mondtam, már tökéletes há­ziasszonyi- udvariassággal, félreálltam, s ő, szegény, meg is indult befelé, de már az első lépés után megállt, mert nem volt tovább útja. — „Elnézést — mosolyogtam rá —, de hát ez nincs más­képp ilyenkor!” És igyekez­tem helyet csinálni a lábá­nak, legalább a konyháig. „No persze — mondta me­reven. — Tudom, nem a leg­jobbkor jöttem. De ha meg­engedi, valamiről informá­lódni szeretnék.” A gyomromba megint bele­vájt az émely; most már az egész lakás, sőt az egész emelet hullámzott velem. „Parancsoljon!” mond­tam szertartásosan, és vár­tam, hogy rámomlik az ég. De nem; ő is kínlódott, küszködött magával. Vett ugyan egy nagy lélegzetet, hogy belekezd a mondókájá­ba, de aztán elillanhatott a mersze, mert csupán annyit kérdezett: „Simán ment minden?” „A lehető legsimábban — villantottam rá megint egy diplomáciai mosolyt, aztán gyorsan egy másikat, szemé­lyesebbet. — Hála önnek!” Némán biccentett. „öntől a lakás — folytat­tam, szinte hadarva. — Sza­lók elvtárstól az engedély a kis intézeti furgonra... — Ott álltunk a konyhaajtóban, körülmutattam. — Isteni ér­zés! Végre a magaméban!” Rám nézett, aztán bólin­tott, és nagy nyomatékkai azt mondta: „Igen. Az ember ragaszko­dik ahhoz, ami az övé!” Azt hiszem, jól érzem, s már akkor j ól éreztem: a célzás félreérthetetlen volt. De ha célozgatsz, drágám, én is tudok célozni! Mosúén néztem a szemébe, és én nyomtam meg minden szót. (Folytatjuk) 1980. július 30., szerda KOSSUTH RADIO 8,25: Fűtől — fáig. Környezet­védelmi műsor. — 8,54: Beszél­ni nehéz. — 9,0«: Szirmai Al­bert operettjeiből. — 9.41: Kis magyar néprajz. — 9,46: Tarka mese, kis mese. — 10,05: Olim­piai híradó. — 10,20: Fecskék és fruskák. Arthur Ransome re­génye folytatásokban. — 10,40: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10,55: Zenekari muzsika. — 12,35: Olimpiai híradó. — 12,55: Házunk tája. — 13,10: Operaslá- gerek. — 13,40: örökzöld dzsesszmelódiák. — 14,11: Egy estém otthon. Petőfi Sándor versei. — 14,21: Népszokások dalai. — 15,10: Olimpiai hírek. — 15,15: Rossini: Teli Vilmos. — Nyitány. — 15.28: Sztárok — anekdoták nélkül. — 16,05: Kri­tikusok fóruma. — 16,15: Anna Pál dalaiból. — 16,24: Bemutat­juk új Goldraark-felvételeinket. — 17,17: Apróságok. Riport. — 17,42: Szabó Csaba és Zoltán Aladár népzenei feldolgozásai­ból. — 19,15: Halló, itt Moszk- va! Közvetítések, tudósítások a XXII. nyári olimpiai játékokról. — 21,08: Walter Gieseking ösz- szes Mozart hanglemezfelvéte­lei. — 22,15: Moszkva ’80. össze­foglaló az olimpia eseményei­ről. — 22,35: Tíz perc külpoli­tika. — 22,45: Szimfonikus zene. — 0,10: Németh Gábor táncda­laiból. PETŐFI RADIO 8,05: Az Altbrünner együttes cseh népdalokat játszik. —8,20: Tíz perc külpolitika. — 8.33: Idősebbek hullámhosszán. — 9,28: Bágya András szerzemé­nyeiből. — 10,00: Zenedélelőtt. — 11,17: Olimpiai híradó. — 11,30: A Szabó család. — 12,00: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. — 12,33: Tánczenei kok­tél. — 13,20: Keljenek-e hősök? Szathmári Gábor írása. — 13,30: Színes szőttes. — 14,00: Kettő­től négyig ... — 16,00: Fordulók a lira történetében. X. rész. — 16,40: Fiatalok a seregben. — 17,30: Halló, itt Moszkva! Köz­vetítések, tudósítások a XXII. nyári olimpiai játékokról. — 19U0: Utry Anna nótafelvételel- bol. — 19.25: Csalagút vagy sa­lakút. Tallózás az angol saitó- ban. — 19,45: A beat kedvelői­nek. — 20,33: Trió. A Belgrádi Rádió, a Zágrábi Rádió és a Budapesti Rádió közös szóra­koztató műsora. — 22,30: A teg­nap slágereiből. — 23,15: Kálmán Imre operettjeiből. nyíregyházi radio 17 órától 17,30 óráig: Észak­tiszántúli információs magazin. MAGYAR TV 8.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (ism.l (sz). — 8,05: Óvodások filmműsora. Kisfilm- összeállitás: 1. Erdőakció. Len­gyel rajzfilm (ism.) (sz). 2. A fogadó. Lengyel rajzfilm (ism.) (sz). — 8,25: Idesüss! Ajánló­műsor gyerekeknek (lsra.) — 8,50: Delta. Tudományos hír­adó (ism.) (sz). — 9,40: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedő­műsor (ism.) — 10,10: A XXII. nyári olimpiai játékokról jelent­jük ... Ismétlés a tegnapi ese­ményekből (sz). — 11,40: Me­nekülés az arany földjéről. Ma­gyarul beszélő csehszlovák film­sorozat. VII/3. rész (ism.) (sz). — 15,10: Stop! Közlekedj oko­san. A közlekedési jelzőtáblák rendszerezése (ism.) (sz). — 15,20: Hírek. — 15,25: A XXII. nyári olimpiai játékokról je­lentjük ... (sz). — 18,45: Sta­féta. Tíz pere ifjúság. — 18,55: A Közönségszolgálat tájékozta­tója. — 19,00: Reklám. — 19,10: Idősebbek is elkezdhetik. Té- vétoma (sz). — 19,15: Esti me­se. — 19,30: Tv-híradó (sz). — 20.00: Szemtől szembe ... Konf­liktusok a világpolitikában (sz). — 20,55: A XXII. nyári olim­piai játékokról jelentjük ... (sz). — Közben: Reklám (sz). — Kb. 23,30: Tv-híradó 3. (sz). 2. MOSOK 17,40: Fehér izzásban. Tóth Menyhért élete (ism.) (sz). — 18,25: Nas Ekran. — A mi kép­ernyőnk. A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű nemzetisé­gi műsora. — 18,45: A XXII. nyári olimpiai játékokról je­lentjük ... (sz). — 20,55: Tv­híradó 2. (sz). — 21,15: Uj Scot­land Yard. Magyarul beszélő angol bűnügyi filmsorozat: A drága nő és a drága kő. — 22,05: Zenés nyári esték. La- biche—Végh: Házasságkötés éj­jel kettőkor. Bohózat sok zené­vel (ism.) (sz). — 22,45: Rek­lám. szlovák tv 8,55: Hírek. — 9,00: Beetho­ven: Egy élet hétköznapjai. — NDK-film.' — 10,45: Az olimpiai játékokról jelentjük — a hely­színi közvetítés folytatása. — 19,10: Esti mese. — 19,20: Idöjá- rásjelentés. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Tavaszi változások — szovjet film. — 21,40: A rendőr­ség nyomoz. — 21,45: Olimpiai krónika. — 22,00: Tv-híradó. — 22,30: Saku, az ördög — finn té­véfilm. — 23,30: Hírek. ROMAN TV 13,00: Az olimpiáról jelentjük. — 16,05: Köznevelés. — 16,40: Szünidei műsor. Nyárelő. 7. rész. — 17,10: Az olimpiáról je­lentjük. — 19,40: Tv-híradó. — 20,05: A nap gazdasági hírei.— 20,20: A tanárnő kedvence. Amerikai játékfilm. — 22,05: Tv-hfradó. — 22,35: Az olimpiá­ról jelentjük. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: WALT DISNEY ÄLLATBIRODALMA (am.) Ek.: 16. óra. A FÉRFI, aki szeret­te A NŐKET (16!, fr.) Ek.: 18 és 20 óra. Kert mozi: SEVERINO (NDK— rom.) Béke mozi: A BAJKEVERŐ (fr.—ol.) De. 10 órától SEVERI­NO (NDK—rom.) Móricz mozi: MÁGNÁS MIS­KA (m.) Mátészalka: APOKALIPSZIS MOST I—II. (16!, am.) Kisvárda: AZ ÖTÖDIK ÉV­SZAK (sz.) Fehérgyarmat: ASZJA (sz.) Nyírbátor: HARCMODOR I—II. (14!. m.) Megjöttek a Polonézok s a Skodák... 103 rallye-pätis a Iámon Vasárnap este óta sűrűsödnek a pénteken Nyíregyházáról raj­toló Taurus Rallye eseményei. Felgyorsult a szervező munkák üteme, s nagy munkáról érkez­nek hírek a zempléni hegyekben edző párosokról is. Már szinte kivétel nélkül Nyíregyházán tar­tózkodnak a nevezett csapatok. A vasárnap éjfélkor lejárt határ­időig hat nemzet jelentette be válogatottjának részvételét a XIX. Taurus Rallye-re. Hétfőn reggel pedig a csapat­vezetők is kénytelen-kelletlen feltárták titkos lapjaikat, nyil­vánosságra hozták az indulók névsorát. Eszerint nem állnak messze az igazságtól azok, akik az utóbbi évek legrangosabb ver­senyét jósolják a hét végére: ám lássuk, mire is alapozzák tlppjeiket. Elsősorban a szocialista orszá­gok Béke és Barátság versenyé­nek jelenlegi állására. Három esztendő óta ugyanis a csehszlo­vák Skoda-csodák, azaz a 130 RS típusú járművek uralták a me­zőnyt. Ahol indultak, • mindenütt főszereplőkké váltak. Az idén azonban felborult a papírforma. A szovjet Lada-csapat áll a BBK élén! A rangos viadal további össze­tevője, hogy az utóbbi évek leg­jobb csehszlovák csapata rajtol a Tauruson. Vaclav Blahna, az Európa-bajnokságok hőse ugyan­is ismét a volán mögé ült. Sva- topluk Kvaizar, Valamint Vlasti- mil Havel neve is szépen csengő a sportág berkeiben. Jiri Sedivy ugyancsak nyert már BBK-futa- mot. Jan Trajbold pedig a tava­lyi összesítésben vitte el a pál­mát, ő tehát a BBK védője. Am a szovjet válogatott sem megvetendő összeállításban ké­szül a rajtra: a Bolsih testvérek világbajnoki helyezettek, a Soots- -Putmaker, az Oumpuu— Timusk páros pedig a hírneves tallini autósiskolát reprezentálja. Az Antropov—Tyitov duóról s az Ellszarov—Jogurov kettősről pedig elég annyit elmondani, hogy valamennyien gyári ver­senyzők. Előbbiek a Moszkvics- gyárat, utóbbiak pedig a togliat- ti Lada-gyárat képviselik a Tau­ruson. Kijelölték a magyar válogatott színeiben startotokat is. A Tau­ruson a nemzeti csapat tagja a pécsi Tóth—Nagy, az egri Gárdo­nyi-Bak, az óbudai Német— Jójárt, a budapesti votános Du­dás—Doma, valamint a nyíregy­házi Garay—Barabás páros. Újdonsággal szolgál az Idei ma­gyar BBK-fuíamon a lengyel vá­logatott is: első alkalommal ver­senyeznek sportbarátaink ha­zánkban a Polonézzal. Ráadásul rögvest annak legerősebb, ki­mondottan rallye-ra kifejlesztett változatával, a 2000-res motorral felszerelt jármüvei. Három páro­suk indul az új slágerkocslval. A csapat további gépe egy gyári Polski 125-ös és egy erősen tun- ningolt Lada 1600-as. Ugyanezzel állnak rajthoz a bolgárok, akik valamennyien szovjet márkákat készítettek föl. Kalenda Zoltán Totótanácsadó 31. HÉT 1. Haladás VSE-PVSK 1 2. Fűzfő—Péti MTE 1 x 3. Rákóczi SE—Bauxitb. x 4. Bábolna—Ajka x 2 5. Pénzügyőr—Bem SE x 2 6. BVSC—Váci Izzó x 2 7. Dorog—Kossuth KFSE 1 x 8. SZEOL AK—MÁV Előre 1 9. Karcag—Miskolci VSC x 2 10. D. Kinizsi—Lehel SC x 1 11. Papp J. SE—Gyöngyös 1 12. B. Volán—Szabó L. SE x 1 13. Nagybátony—Hódmezőv. 2 14. Oroszlány—Kecskemét x 1 15. Keszthely—Olajbányász x 1 16. Dombóvár—Szekszárd x 2 TV, FILM RÁPtÓ

Next

/
Thumbnails
Contents