Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-30 / 177. szám

XXXVII. évfolyam, 177. szám ÄRA: 1,30 FORINT 1980. július 30., szerda AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Tariévetes □ z idei csapadékos nyár jó lehetőséget kínál arra, hogy az őszi vetések után másod­termény kerüljön a földbe. A mezőgazdasági üzemek nyári, kora őszi zöldtakar- mány-gondjait enyhítheti az őszi árpa és a legkoráb­ban betakarított őszi búzák után vetett rövid tenyész­idejű kukorica, szudáni fű, cirok, takarmányretek, ta­karmánykáposzta. Kedvező ősz esetén a rövid tenyész­idejű kukorica még sze­mesként is betakarítható, a köles, a mohar pedig mag­ként, vagy szénaként etet­hető meg az állatokkal. Er­re most nagy szükség van, hiszen eddig kevés jó szé­nát sikerült betakarítani. A zöldtrágya kellő meny- nyiségű műtrágyával együtt a talajerő-utánpótlást szol­gálja. A betakarítás után vetett csillagfürt, naprafor­gó, vagy repce földbe for­gatva a tápanyag-utánpót­lás hasznos forrása. Vala­mikor a szabolcsi homokon a jó burgonyatermések megalapozása a tarlóba ve­tett keserű csillagfürttel kezdődött. Mostanában na­gyon a műtrágyára bíztuk a talajerő-fenntartást, pe­dig a zöldtrágyával szerves anyagot is viszünk a talaj­ba. Westsik Vilmos, a ho­moktalajok nagy tudósa még az istállótrágyával szemben is így ajánlotta a csillagfürtöt: „Az istállótrá­gya a nyári forróságban fűt, a zöldtrágya hűt.” A jobb homokon zöldség- növényeket: babot, borsót, késői káposztát, retket, cék­lát még mindig lehet vet­ni. Természetesen ezeket a növényeket csak akkor ér­demes termeszteni, ha piaca I van: konzervgyár, felvá­j sárló vállalatok, vagy üze- ! mi konyhák. Sok község- I ben a helyi ellátás javításá- ! ra lehetne ezeket a növé- j nyékét termeszteni. Az idei ‘ viharkárok és egyéb vesz­teségek pótlására minden lehetőséget, pénzforrást meg kell ragadni még ak­kor is, ha az csak néhány tízezer forintot ér. MT"TB másod- vagy tarló- ■ i ■ vetésekre alkalmas I8L»JB valamennyi növény­fajtából megfelelő tenyész­idejű és minőségű vető­maggal rendelkezik a Vető­magtermeltető és Értékesí­tő Vállalat. Különösen nagy raktárkészletek vannak ku­koricából, napraforgóból, cirokból, mohaiból, olaj- retekből. A mezőgazdaság legfon­tosabb termelőeszköze a föld. Ésszerű, gazdaságos hasznosításának egyik mód­ja, hogy tavasztól őszig ter­mőképességét többször is felhasználjuk. Cs. B. A palesztin kérdésben Szavazott az ENSZ­BUM ve m r közgyűlés Az ENSZ közgyűlésének a palesztin kérdéssel foglalko­zó rendkívüli ülésszakán kedden este határozatot fo­gadtak el. Ez november 15- ében szabja meg annak ha­táridejét, hogy Izrael meg­kezdje a kivonulást az 1967- ben megszállt összes arab területekről. A határozat egyidejűleg sürgeti, hogy a Jordán folyó nyugati partján és a Gaza-övezetben palesz­tin államot hozzanak létre. A javaslatot 112 küldött tá­mogatta, heten szavaztak el­lene és 24-en tartózkodtak. Hazánkba látogat a francia külügyminiszter Jean Francois-Poncet, a Francia Köztársaság külügy­minisztere Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminiszterének meghívására szerdán hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. (MTI) Jean Francois-Poncet 1928. december 8-án született. Gyermekkorának egy részét Berlinben töltötte, ahol apja Franciaország nagykövete volt a II. világháborút meg­előző években. Párizsban el­végezte a jogi egyetemet, és elnyerte a gazdasági tudomá­nyok doktora címet. Diplomái szerzett két amerikai egyete­men is. A francia országos közigaz­gatási iskola elvégzése után, 1955-ben diplomáciai pályára lépett, a külügyminisztérium politikai főigazgatóságán ka­pott beosztást. 1957-ben a Közös Piac és az euratom szerződéseinek tárgyalásával megbízott francia delegáció főtitkára. 1958-ban a külügy­minisztérium európai szerve­zetekkel foglalkozó igazgató­ságának vezetőjévé, majd 1963-ban az afrikai és közel- keleti osztály helyettes veze­tőjévé nevezték ki. 1965-ben a tudományos ku­tatások országos központjá­ban nemzetközi gazdasági kérdésekkel foglalkozott, és ezzel párhuzamosan előadáso­kat tartott a párizsi politikai tanulmányok intézetében a jelenkori német gazdaságról: E témáról 1970-ben könyve jelent meg. 1971-től öt éven keresztül egy francia iparvál­lalatnál felelős irányitó be­osztásban dolgozott. 1976 ja­nuárjában visszatért a diplo­máciai pályára és külügyi ál­lamtitkárként a francia kor­mány tagja, majd ugyanebben az évben a köztársasági elnö­ki hivatal főtitkára lett. 1978 novembere óta külügyminisz­ter. A tiszaberceli Bessenyei Tsz-ben Plósz István duplakerekű Bízón Gigant kombájnnal dolgozik. Küzdelem a kenyérnehvaléért Teljes kapacitással arattak kedden a nyírségi tsz-ek A hosszú, csapadékos nyár­ban már felüdülést jelent a pár napos meleg idő, ami az utóbbi napokban ismét a föl­dekre csalta a kombájnokat, megindította a motollákat. Szükség is van minden perc­re, , hiszen a búza 64 ezer hektárjából eddig a terület nyolc százalékáról takarítot­ták be a mezőgazdasági nagy- zemek a terményt. A rozsot még éppen hogy elkezdték aratni a gazdaságok. Az elmúlt hét végén — szombaton és vasárnap —, majd a hét elején már teljes nagyüzem volt a földeken. A nyíregyházi, a nyírbátori, a kisvárdai és a mátészalkai já­rás területén szinte vala­mennyi termelőszövetkezet földjén arattak, de vágták a kombájnok a kalászosokat a vásárosnaményi és fehérgyar­mati járásban is A termén'’ nedvességtartalmával már nem is lenne baj, kombájn alá érettek, inkább a talaj nem bírja el a gépeket. Ha kell — és sok helyen szükség van rá — nagy teljésítményű erőgépekkel vontatják ki az elakadt arató-cséplő gépeket, valamint a szemszállító jár­műveket is. A szatmárcsekei Haladás Termelőszövetkezet­ben például Rába-Steigerek húzták az elakadt gépmons­trumokat. A búzával telt pót­kocsik elé pedig két erőgépet Gergely István OYH-elnök Nyíregyházán Nagy erejű ár- és belvízvédekezés Szaboics-Szatmárban Kedden Nyíregyházára lá­togatott Gergely István ál­lamtitkár, az Országos Víz- | ügyi Hivatal elnöke. A me­gyei pártbizottságon megbe- . szélést folytatott dr. Tar Im- ‘ révei, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságá- ^ nak első titkárával, Hosszú Lászlóval, a megyei pártbi­zottság titkárával és dr. Tisza Lászlóval, a megyei tanács elnökhelyettesével. Gergely István államtitkárt dr. Szei- fert Gyula, a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője tájékoztatta az ár- és belvízvédelemről. A megbeszélésen elhang­zott: bár a két száraz nap — vasárnap és hétfő — sokat kedvezett az ár- és belvízvé­dekezésben részt vevőknek, változatlanul teljes erővel folytatódik a küzdelem a vízzel körülvett házak és az elöntött területek mentésé­ért. Csökkent a belvizet be­fogadó folyóvizek vízszintje, a csatornák vízállásában is kedvező változás történt, s ez lehetővé tette a gravitációs zsilipek kinyitását. A vízügyi igazgatóság 18 szivattyútelepe és 34 hordozható szivattyúja másodpercenként 54 köbmé­ter vizet emelt át a tározók­ba, így kedd reggelre a va­sárnapi 62 ezerről 53 ezer hektárra csökkent a belvízzel borított terület nagysága. Jászolgáttal magasítják a Csaronda bal partjának de- póniáját az országhatár kö­zelében, s megkezdődött a nagyhalász-pátrohai csatorna kotrása. A készültség foko­zataiban nincs változás: a Tisza—Szamos közben és a Tisza—Túr közben II. fokú, másutt harmadfokú belvízvé­delmi készültséget tartanak. A Tisza Dombrád és Tisza- bercel térségében tetőzött, a többi szakaszon megkezdő­dött a lassú apadás. Nagyha­lász alatt másodfoky, fölötte első fokú készültséget tarta­nak a vízügyi igazgatóság dolgozói. Bár a Kraszna és a Lónyai-csatorna egész hosz- szában apad, a harmadfokú készültség továbbra is ér­vényben van, csak a Túron szüntethették meg a készültsé­get. A Szamos romániai sza­kaszán újabb másfél méteres árhullám indult el, de vár­hatóan nem lép ki medréből. Az ár- és belvízvédekezésben ezernél többen vesznek részt. Csaknem változatlan a helyzet Szabolcs-Szatmár me­gye településein is. A helyi tanácsok és járási hivatalok jelzései szerint több száz la­kás van veszélyben, 75 ház összedőlt, sok megrongáló­dott, s 103 családot kellett ki­költöztetni. A legtöbb gondot Kisvárdán okozott a belvíz, ahol 200 ház forog veszély­ben, 20 összedőlt, 200 megron­gálódott és 25 családot köl­töztettek iskolákba és szük­séglakásokba. Sok ház van veszélyben Mátészalkán és Vásárosnaményban, a járá­sok közül pedig a nyíregyhá­ziban és a mátészalkaiban veszélyeztet sok családi házat a belvíz. Az Országos Vízügyi Hiva­tal elnöke és a megye veze­tői ezt követően tárgyaltak a VI. ötéves terv vízügyi beru­házásainak előkészületeiről, s kölcsönösen tájékoztatták egymást az ár- és belvíz mi­att keletkezett károk várható nagyságáról. Gergely István államtitkár elismerését fejezte ki a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazga­tóság dolgozóinak az ár- és belvízvédekezésben végzett munkájáért, s köszönetét mondott a megye párt- és ál­lami vezetőinek az ehhez nyújtott támogatásért. Vontatni kell a terményt szállító gépet a berceli határban. (Elek Emil felv.) „fogtak”. Most minden nagy­üzemnek kötelessége, hogy maximálisan használják ki a szárítóberendezéseiket, há­rom műszakban, éjjel-nappal üzemeltessék azokat. A gabonaforgalmi és ma­lomipari vállalattól kapott tájékoztatás szerint hétfőn a nyíregyházi telepen 1620 ton­na búzát vettek át. Kisvárdán is jól haladt az átvétel, ahová 800 tonnát szállítottak a nagy­üzemek, míg Tiszavasváriba 500 tonna búza érkezett. A fehérgyarmati, a vásárosna­ményi és a csengeri átvevőte­lep körzetében még nem arat­nak teljes gőzzel, így a vál­lalat más területekről is irá­nyít ide szállítmányokat. Ez­zel tehermentesítik a nyírsé­gi telepeket és azok szárító- berendezéseit. Kedden is nagy mennyisé­gű búzát adtak át a gazdasá­gok a gabonaforgalmi válla­latnak. A nyíregyházi telepen 1300 tonnát vettek át, s je­lentős mennyiség érkezett a megye többi átvevőtelepére is. Szemek nedvességtartalma változó, hiszen a 18 százalék víztartalmú búzától a 28 szá­zalékosig minden megtalálha­tó. A nedvességtartalmat pe­dig 13,5—14,5 százalékra kell csökkenteni. így van olyan szállítmány, amelyet kétszer kell keresztülengedni a szá­rítón. Jó ütemű az aratás jelen­leg a nyírségi termelőszövet­kezetekben. A tiszavasvári Munka Termelőszövetkezet már 850 tonna búzát adott át a GMV-nek. Nem sokkal marad el emögött a Vasvári Pál Termelőszövetkezet sem a levágott ás átadott 720 ton­nával. A nagykállói Virágzó Föld 400, a vasmegyeri Mi­csurin 350, a nyíregyházi Ság- vári Termelőszövetkezet pe­dig 300 tonna búzát szállított már a gabonaforgalminak, de átadtak 700 tonna tavaszi ár­pát is. Ebben az időben a gyorsaság megfizethetetlen. A tétlenség csak a gyomok­nak és a különböző gomba- fertőzéseknek használ. Amint lehet indítani kell a gépeket, minden szem búzára szükség van! (sipos) alkatrészhiány és átprogramozott gyártás A MEZŐGÉP Tröszt aratá­si ügyeletét a felgyorsult munkák során a utóbbi nyolc­tíz napban több mint 150 esetben hívták segítségül. Az éjjel-nappal ügyeletet tartó 350 szerelő, 150 műszeres ko­csival járja az országot, s ed­dig 1542 munkaórát fordítot­tak a meghibásodott kombáj­nok és más mezőgazdasági gépek javítására. Az eddigi tapasztalatok szerint a leg­több hiba az E—516-os ga­bonakombájnoknál fordul elő, elsősorban azok hajtó­művében. A javításukhoz szükséges bordáshüvelyekből hiány volt, ezért a tröszt in­tézkedése nyomán soron kí­vül 100-at legyártattak, illet­ve átadtak az azokat is for­galmazó MEGÉV-nek továb­bi 400 pedig most készül. Az idei aratási munkákat nehezíti, hogy a gabona meg­dőlt Kalászemelőkből pedig kevés volt raktáron. A Mis­kolci MEZŐGÉP Vállalat ter­melését átprogramozta, és már megkezdték a 12 ezer kalászemelő gyártását. Ezeket az emelőket a kombájn vágó­szerkezete elé csatolják. A tröszt szükség esetén még több szerelőt és szervizkocsit is bevon ügyeleti szolgálatá­ba és a javítóüzemekben, al­katrészgyártó műhelyekben átcsoportosítja a dolgozókat M Kelet­agyarország Aratási ügyelet

Next

/
Thumbnails
Contents