Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-03 / 154. szám

1980. július 3. KELET-MAG YARORSZÁG i Faanyag a sebészet szolgálatában A sebészet régi keletű problé­mája a megsérült csont szöveti állományának megfelelő anyag­gal való pótlása. A sok irányú próbálkozás ellenére az idegen anyag csonthoz való kötődése terén még ma sem sikerült meg­nyugtató megoldási találni. Er­re alkalmas anyagok iránti ku­tatás napjainkban is folyik. A ..bécsi egyetem klinikájának ku­tatói újabb vizsgálataik során a faanyagot alkalmasnak találták a sebészeti implantáció számára. Bizonyos fafajok fizikai szem­pontból a csontszövetekhez ha­sonlítanak: elasztikusak, nyo­más- és szakításszilárdságuk te­rén ugyanazon nagyságrendbe tartoznak, törés esetén is ha­sonlóan viselkednek. Korrózió és sterilizálhatóság szempont j ából is megfelel a faanyag a követel­ményeknek. Feldolgozhatóság szempontjából pedig minden ed­dig használt pótanyag tulajdon­ságát túlhaladja. Az ausztriai fafajok közül a kutatások során * a kőris és a nyírfa anyaga mutatkozott a leg­megfelelőbbnek a sebészeti be­avatkozás számára. Használat előtt a faanyagból ki kell mos­ni a gyantákat, a zsírokat, a fes­tékanyagokat és a csersavat. Az így tisztított faanyag sterilizálá­sa után kerül a sebész kezébe. 13 kísérleti nyúlnál összesen 28 esetben implantáltak faanyagot a hátsó végtagba. A műtétet kö­vető hetekben az állatok nem mutattak fájdalmat és mozgásza­varokat. Néhány hónap múlva az implantált faanya^^a csontszö­vet körülnőtte és a faanyag na­gyobb pórusaiba csaknem min­den esetben finom csontgerendák nőttek bele. A faanyag nem vált ki a test­ben védekezési reakciót, tehát nem tekinthető testidegennek. A Hegesztőgépek különleges munkákhoz A VBKM Erősáramú Elektronikai Gyárának budafoki gyáregy­ségében úgynevezett tirisztoros ívhegesztő berendezéseket készíte­nek. A szocialista piacon egyedülálló berendezéssel különleges mi­nőségi követelményeknek is megfelelő varratot lehet készíteni, töb­bek között ezért használják ezt a hegesztőgép típust a Paksi Atom­erőmű szerelési , munkáinál is. kérdés behatóbb vizsgálata során most széles körű immunológiai kutatást végeznek. Egyidejűleg terhelési próbának vetik alá a különböző fafajok anyagát. Olyan növényi csírasejtek szö­vettenyészetei, amelyeket megfe­lelő feltételek mellett megfa­gyasztottak és hosszabb időn át megőriztek, a felolvadás után viszonylag magas százalékban tartalmaznak élő sejteket. Ezek­nek a sejteknek a befagyasztás után is megmaradnak mindazok a legfontosabb tulajdonságaik, amelyek a be nem fagyasztott egészséges csírasejtekei jellem­zik — állapították meg a leices- teri egyetem kutatói. Vad- és főzelék-sárgarépa csí­rasejtjeinek tenyésztésével vé­geztek fagyasztási kísérleteket. A sejtek túlélése döntően egy hi­degvédő anyag jelenlététől füg­gött. A legnagyobb túlélési arányszámot akkor érték el, ha a hűtés percenként 1,8 C-fokos sebességgel történt, a fagyasztott sejteket mínusz 196 C-fokon tá­rolták, és gyorsan, percenként 120 C-fokkal emelve a hőmér­sékletet olvasztották fel. A fel- olvasztás után az első sejtosztó­dás minden esetben a szokásos­nál lassabban ment végbe. A csí­rasejt további fejlődése azonban a megszokott ütemben folytató­dott. Mintegy’7*^ét rmüvá á ‘‘csí­rasejtekből fejlődött növénykék komposztföldbe ültetve egészsé­ges növényekké fejlődtek. Képünkön egy, a termikus reaktorok családjához tartozó, ugyan­csak természetes vízzel hűtött, de grafittal moderált reaktortípus szerelési münkáit láthatjuk. (KS) Néhány anyag atommagja, ha nagy sebességű részecskékkel — például neutronokkal — bombáz- ■ £áJs. c.s|^dfn^*z§Nb<* töme­gű. részre hasad szét. A folyamat során óriási energia szabadul fel. s minden atommag hasadásából AUTÓ—MOTOR Sebességváltás — ésszerűen A gépkocsi gyorsulása — se­bességének időegység alatti vál­tozása — a forgattyústengelyen keletkező forgatónyomaték nagy­ságától és annak időbeli lefolyá­sától függ. Vezetés közben min­dig az adott sebességtől függően, a megfelelő pillanatban váltsunk sebességet, és ne járassuk a mo­tort olyan fordulatszámokkal, amelyek az egyes sebességfoko­zatokban elérhető maximális tel­jesítményt meghaladják. Ilyen­kor ugyanis már nem jut kellő mennyiségű üzemanyag-levegő keverék a hengerekbe (úgyneve­zett töltésveszteség keletkezik). A forgatónyomaték így előálló csök­kenését már a magasabb for­dulatszám sem tudja kiegyenlíte­ni, emiatt a teljesítmény csök­ken. Minden gépkocsitípusnak megvannak azok a fokozaton­ként! sebességhatárai, amelyeket betartva legkevesebbet fogyaszt az autó. Legjobb ..hangulatban” fut a kocsi, ha legkisebb a mo­tor és az erőátviteli berendezés szerkezeti részeinek a megterhe­lése. Az elmondottakat a gyakorlat nyelvére fordítva: mindig csak addig nyomjuk le a gázpedált, amíg érezzük, hogy a motor tel­jesítménye a gázadással arány­ban növekszik. A gyorsítás ér­dekében sebességváltást — neve­zetesen visszakapcsolást — kell végrehajtanunk, ami együtt jár a motor nagyobb fordulatszámra való „kényszerítésével”. A vissza­kapcsolás után sokkal kisebb gázt kell adnunk a kívánt gyorsítás­hoz, mint amennyivel a sebesség- váltás előtt próbálkoztunk. Minél magasabb sebességfoko­zatban vagyunk, annál kisebb motorfordulatszám tartozik egy adott sebességhez. Nyilvánvaló, hogy az indulást követően — amely a legnagyobb erőkifejtés­sel és fogyasztással jár —, minél rövidebb idő alatt el kell érni az ideális állapotot, a legmaga­sabb sebességfokozatot. Ebből azután kissé „visszalassíthatunk”, s a megszerzett lendület segítsé­gével már 50—60 km/óra sebesség­gel is haladhatunk a negyedik fokozatban (ahonnan a bármiko­ri gyorsításhoz azonnal vissza kell kapcsolni). Gyakorlott vezetővel csak el­vétve fordulhat elő, hogy keze alatt „megreccsenjen” a sebesség­váltó, a kezdőknél viszont annál inkább (a kuplungozás nélküli se­bességváltási kísérletkor, vagy a pedál nem elég mély lenyomá­sakor). Annak ellenére, hogy ez nem válik a sebességváltó hasz­nára, nem nagy tragédia. Sok­kal jobban árt a szerkezetnek, ha rendszeresen durva és erőszakos * kapcsolásokat hajtanak végre ve­le, s ha nagy gázadással, a kup­lungpedál gyors felengedésével „kipörgetéssel” — indítva a kocsit, hirtelen nagy terhelést kapnak a szerkezeti részek. Az igazán rutinos gépkocsi- vezető már azt is tudja, „érzi”, hogy kis gázfröccs adásával (a gázpedál megpöccintésével) ho­gyan kell szinte észrevétlenül végrehajtani a sebességváltásokat. A teljesség kedvéért említjük meg, hogy ar szabadonfutóval rendelkező gépkocsikon (pl. a Wartburgon) kuplungolás nélkül is lehet sebességet váltani. (B. I.) két-három neutron is keletkezik, amelyek újabb magokat hasíta­nak s£gt. Végűi- is egy lavina­szerű1, önfenntartó hasadási fo­lyamat alakul ki. A hasadás be­következésének valószínűsége függ a neutron energiájától (se­bességétől), de _ valójában csak akkor indul még a láncreakció, ha az ún. hasznos — hasadást előidéző — neutronok száma na­gyobb, mint a kezdetben jelen­lévőké. A hasadás folyamatának kézben tartását az teszi lehető­vé, hogy a reaktortérbe neutron­elnyelő anyagból készült szabá­lyozó rudakat süllyesztve vagy belőle kiemelve csökkenthetik, il­letve növelhetik a hasznos ne­utronok számát. Említettük, hogy a maghasadás bekövetkezésének valószínűsége függ a neutron se­bességétől: 'e tekintetben kedve­ző, ha a neutron sebessége kö­rülbelül akkora, mint a. hőmoz­gást végző molekuláé, vagyis né­hány ezer méter másodpercen­ként. Igen ám, de a maghasa­dáskor keletkező neutronok se­bessége másodpercenként száz­ezer kilométer nagyságrendű. A neutronokat tehát lassítani kell, olyan anyaggal ütköztetni, amely viszonylag kevés neutront nyel el, tehát amelynek felületéről többségük visszapattan. Lassító anyagként, más néven moderá­torként a viszonylag kis atomsú­lyú vizet, a nehézvizet és a gra­fitot használják. A lassított neut­ronokkal működő reaktorokat termikus reaktoroknak nevezik. A paksi atomerőmű reaktorai vízzel hűtött és moderált típusú (úgynevezett könnyűvizes) reak­torok lesznek. Dinosaurusok nyomai Taskenti geológusok Karsitól nem messze a hegyekben dino­saurusok nyomait fedezték fel.. A dinosaurusok azon a . vidéken 150 millió évvel ezelőtt éltek. Tal­puk fél méter hosszú volt és 45 centiméter széles. A történelem előtti állatok léptei l,& méter hosz- szúak voltak. Fagyasztott sejtből növény Arccal az atomenergia felé AZ IDŐJÁRÁS a gombabetegségeknek kedvez Fokozni kell a védekezés ütemét Az elmúlt két hét rendkívül csapadékos időjárása sajnos to­vább növelte a gombabetegségek fertőzését. A védekezések mene­tét, ütemét ezért továbbra is a betegségek elleni küzdelem hatá­rozza meg. A fertőzésveszélyt te­kintve a kórokozók közül a BURGONYAVÉSZT tartjuk a legfontosabbnak kiemelni. Jel­lemző e gombabetegségre a hirte­len fellépés és a gyors terjedés. Ehhez a feltételek jelenleg is maximálisan biztosítottak. A be­tegség első tüneteit június utolsó hetében a megye északi tájegy­ségén (Mándok, Tornyospálca, Eperjeske) már észleltük. Terje­dése csak gyakori permetezéssel akadályozható meg. A védekezés­hez a rendelkezésre álló fungici- dek (gombaölő szerek) bármelyi­ke (Antracol. Poliram Combi. Zi- neb stb.) jó eredménnyel hasz­nálható. Téli almában a már sokat em­legetett VARASODÁS- (fuzikládi- um-) fertőzés szinte napról napra növekszik. A megyei kép a be­tegség fellépését illetően rendkí­vül változó. Sok üzemi kert tel­jesen tünetmentes, de bőven akad olyan is, ahol a gyümölcs is erő­sen fertőzött. Felméréseink sze­rint Nyírcsászári, Hodász, Tuzsér, Jánkmajtis, Nagyszekeres, Tisz­taberek, Tunyogmatolcs, Érpatak, Ajak a megye legfertőzöttebb te­rületei. A kártétel további növe­kedése gyakori (hetenkénti) per­metezéssel állítható meg. Az is­métlődő esőzések idején ugyan­csak gyakori permetezés szüksé­ges a szőlőperonoszpóra, a szőlő- botritisz (szürke rothadás), a do- hányperonoszpóra, a hagymape- ronoszpóra stb. fertőzés megaka­dályozásához is. A rovarkártevők közül téli al­mában a levéltetvek kártétele te­heti szükségessé' a méreggel (Bi 58 EC) való permetezést. Ezenkí­vül felhívjuk a figyelmet a ta­kácsatkák várható egyedszámá- nak növekedésére is. Az időjárás­tól függően (különösen meleg időjárás esetén) helyenként júli­us 10—15. körül válhat indokolt­tá az első speciális akaricides vé­dekezés (Mitac 20, Pol-Akaritox). Ezt azonban helyi megfigyelések­kel feltétlenül pontosítani kell és szükség szerint július végén a védekezést meg kell ismételni. A téli almán kívül július 5—10. között javasoljuk az őszibarack méreggel történő permetezését is. Indokolja ezt a barackmoly töme­ges rajzása, melynek lárvái a ké­sőbbiekben a gyümölcs megrágá- sával okozhatnak erős kárt. A permetezések végzésénél az óvó rendszabályok betartására külön felhívjuk a figyelmet. Keresztesi István MEGYEI NÖVÉNYVÉDELMI ÉS AGROKÉMIAI ÁLLOMÁS Gyapjaslepke-kártétel a házikertekben A zöldségfélék növényvédelmi teendői Tapasztalatcsere Nagyecseden és Hodászon A megyei kertbarátklub veze­tői és tagjai, mintegy 50 fő, a megyei művelődési központ szer­vezésében Nagyecseden és Hodá­szon tapasztalatcserén voltak. Üti programjuknak megfelelő­en először Bátorligeten ismer­kedtek az arborétum gazdag nö­vény- és állatvilágával. Nagy­ecseden Osváth Sándor, a helyi klub elnöke kertlátogatásra hív­ta meg a résztvevőket. Megszem­lélték Nyíri Sándor, Laczkó And­rás és Somfalvi István kertjét és háza táját. Mindhárom kertben megtalálható csaknem valameny- nyi zöldség- és gyümölcsféleség. Mindenüt: kitűnő kondícióban vannak a növények, a fák: igaz, hogy rendkívül tápdús talajban növekednek, gondos művelés mellett. Előnyös helyzetben van­nak az itteni kertbarátok a nyír­ségiekkel szemben. A lápi talaj, és a ma is jelentős állattenyész­tés biztosította istállótrágya nagyban hozzájárul a föld jó erőnlétéhez. Az 1000—2000 négyszögöles te­rületek megművelését, növényvé­delmét mindenütt kisebb-nagyobb gépek segítik, amelyeknek zö­mét a kerttulajdonosok maguk barkácsolták. Zömmel az alma dominál a ker­tekben és a becslés szerint jó közepes termést ígérnek a fák, de mindenütt megtalálható a sző­lőlugas is a legkiválóbb fajták­ból. Nyíri Sándor intenzíven fog­lalkozik szaporítóanyagok előál­lításával, gyümölcsfaalanyok ne­velésével, oltásával, szemzésével, palánta, vetőmag előállításával, s mindezekkel ellátja a kertbará­tokat is. Hodászon, az almatermesztés hazájában ugyancsak kerteket látogattak meg. Meggyőződhet­tek itt arról, hogy a merőben ellentétes talajon is virágzó kert­kultúrát varázsol a szorgalom, a dolgos kéz. Itt Szováti János, Szűcs Sándor és Kujbus Sándor kertjében a meggytermeléssel kapcsolatban szereztek jó tapasz­talatokat. Telepítésre a kántorjá- nosi sárj meggyből szereztek be szaporítóanyagot amely a 4., 5. évben már bő termést hoz. Me­gyénkben az az általános tapasz­talat, hogy a meggyfák kedve­zőtlenül kötődve igen kevés ter­mést hoznak és sokan foglalkoz­nak a 10—15 éves fák kivágásá­val. Zelenyánszki András, a nyír­egyházi kertbarátok részéről bi­zonyította. hogy kertjében az ilyen korú fák átoltásával, át- szemzéséve! termőre fordította fáit és azok is gazdag termést hoznak már a műveletet követő 3. évben, beporozva a virágokat. Varga Ferenc megyei szervező titkár Kertbarátok a dunántúli munkás kertszövetkezetekben A zöldségnövények közül ez­úttal a hagyma, a hüvelyesek és a gyökérzöldségek júliusi nö­vényvédelmi teendőire hívjuk fel a figyelmet. A változékony és szokatlanul csapadékos időjárás a lTagymá- nál megyeszerte megteremtette a peronoszpóra fellépésének, illetve gyors terjedésének lehetőségét. A gombafertőzés következtében szürkészöld foltok jelentkeznek a leveleken, amik hervadnak és le­száradnak. A peronoszpóra kü­lönösen a maghozó hagymán okozhat érzékeny károkat, mivel a szártörés miatt élmarad, vagy sokkal gyengébb lesz a kötődés. Csapadékos időjárás esetén ta­nácsos 7—10 naponként perme­tezni. A Zineb (0,4%) és Dithane M—45 (0,2%) mellett a kombinált hatóanyagú (Recin-Super, Cupro- san Super D 0,3%) készítmények egyike is alkalmazható. Fontos, hogy a permetlébe nedvesítő­szert (Nonit) is tegyünk. Az ál­lati kártevők közül júliusban a hagymalégy második nemzedéke okozhat gondot a levelek és hagymafejek összefúrkálásával. Jelenlétük esetén a károsított tö­vek eltávolítása mellett Bi—58 EC-vel (0,1%) vagy Ditrifon 50 WP-vel (0,2%) permetezhetünk. Hüvelyesek közül. a borsóban szedés előtt csak rövid hatástar­tamú készítménnyel (Unifosz 50 EC) védekezhetünk a helyenként felszaporodásnak indult levéltet­vek és a károsító bagolylepke­hernyók ellen. Babban tanácsos tovább folytatni a baktériumos betegségek elleni védekezést Korszerű rovarirtó szerek A Chemolimpex külkereskedel­mi vállalat közreműködésével a Chinoin jelentős együttműködési megállapodást kötött az angol Wellcome Toundation céggel. Eszerint az úgynevezett Piretroid rovarirtó szer alapanyagot koope­rációs szállításával, vegyipari termékcserével a Chinoin a ma­gyar mezőgazdaságot újfajta és korszerű rovarirtó szerrel látja el, amely hatékonyabb a szokásos­nál, ugyanakkor emberre, meleg vérű állatra veszélytelen. A koo­perációval a hazai ellátáson túl jelentős exportra is lehetőség nyílik. A Hazafias Népfront Szabolcs- Szatmár megyei Kertbarátok Tár­sadalmi Szövetsége a közelmúlt­ban megyei vetélkedőt tartott. Az eredményesen szereplő kilenc klub vezetői és tagjai — a me­gyei művelődési központ szerve­zésében 4 napos dunántúli tapasz­talatcserén vettek részt. Útjuk elsődleges célja volt, hogy megismerkedjenek a Szom­bathelyen jól működő munkás kertszövetkezetek kialakításának módjával, azok szervezeti életé­vel, munkájával. Az ottani kertszövetkezetek megalakulását az ÁFÉSZ és a városi tanács — a párt kezdemé­nyezésére —, valósította meg ez­előtt 15 évvel, olyan területeken, amelyek nagyüzemileg nem vol­tak gazdaságosan hasznosíthatók. Felkeresték a II Sz. szövetkeze­tét, ahol Pados Imre elnök adott tájékoztatást. A szövetkezetét zömmel a cipőgyár és a társszer­vek dolgozóival 1966-ban alakítot­ták kj 53 kh területen 406 fővel, egyenként 220 négyszögöles egy­ségekben, amit a tangazdaság bo­csátott rendelkezésre. E terüle­ten csupán körtefák voltak, nagy­üzemileg nem volt érdemes ve­lük foglalkozni. Kellett ide a szorgos kéz, amivel végül is ,,paradicsomkert”-té varázsolták. A területet három részre osz­tották, ezek élére intéző bizott­ságot állítottak: elnök, könyve­lő, pénztáros és négy vezetőségi tag személyében, akik főleg tár­sadalmi munkában, vagy igen csekély tiszteletdíjért végzik az irányítást. A bizottság kezdemé­nyezésére az elindulásnál úgy döntöttek, hogy a 220 négyszögö­les területek után egységesen 450 forint befizetését kérik a tagok­tól. Az éves szükségletet növényvé­dő szerekből, műtrágyából nagy tételben, kertművelő kisgépeket, eszközöket kedvezményesen ezekből az összegekből szereztek be és szerzik be ma is. A terüle­tet 30 évre kapták meg, amiért évente csekély használati össze­get fizetnek. Korábban, különösen a meg­alakuláskor sok segítséget kap­tak a szakszervezettől. Ma már kizárólagosan a Hazafias Nép­front támogatásával működnek és szerveződnek tovább. A tapasztalatcserén részt vevők segítséget nyújthatnak megyénk­ben is a munkás kertszövetkeze­tek szervezéséhez. Már az elmúlt év végén mu­tatkoztak az első jelei annak, hogy az 1980-as évben jelentős gondot fognak okozni a gyap­jaslepke (Lymantria dispar L.) hernyói. Az erdők, ligetek fái­nak — különösen akácfáinak — törzsén sárga gyapjas szőrökkel sűrűn fedett, taplószerű tojás- csomókat észlelhettünk. A gon­dosan védett, potroh szőrzettel fedett csomókban: lapított, göm- bölyded, rózsaszínű, illetve vilá­gosbarna színű tojások tömegét lehetett megtalálni. A nagy kiterjedésű, zömmel 5X2 cm nagyságú tojáscsomók a fák széltől védett, meleg, déli oldalán, a fatörzsek alsó részén helyezkedtek el. így várható . volt, hogy ha jól telelnek a to­jások, valóságos hernyóinvázióra számíthatunk az erdők mellett fekvő gyümölcsösökben. Az előrejelzés sajnos bevált, a to­jáscsomókból viszonylag korán, lombfakadás táján keltek ki a lárvák. A gyors terjedést az tette le­hetővé,' hogy a kis hernyók fi­nom szálat engedve, s hosszú szőrzetükkel „vitorlát” alkotva, a szél segítségével több kilométer távolságra is elsodródtak. így fertőzték gazdáik legnagyobb meglepetésére, még a jól kezelt házikerteket is. A gyümölcsösökben, az alma­ültetvényekben először a fakadó rügyeket, majd a leveleket kezdték pusztítani. A levelek lyúggatásával, karéjozásával — ha nem védekezünk kellő idő­ben — a hernyók tarrá rághat­ják a fákat. Ha egy fát leko- pasztanak, akkor csapatostól vándorolnak át a szomszédos fákra. A kifejlett hernyók 5—6 cm hosszúak, barnásszürke alapszínűek. Hátukon — jelleg­zetes faji bélyegként — két sor­ban elhelyezett, elöl négy pár kék és hátrább hat pár piros szemölcsöt viselnek. Hosszú, me­rev szőrzetük gusztustalan kiné­zetet kölcsönöz a lárváknak. Az idősebb hernyók ellenál­lóbbak, a fiatal hernyók érzéke­nyebbek a kemikáliákra. Ezért a kártevők „bevitorlázásakor”, betelepülésekor azonnal véde­kezni kell! Jó hatású készít­mény a Ditrifon 50 WP 0,2" o- ban, vagy az Unifosz 50 EC 0,15%-os töménységben. Ez utób­bi készítményt elsősorban ak­kor célszerű felhasználni, ha levéltetű-fertőzést is észlelünk a gyümölcsösben. Dr. Széles Csaba kombinált hatóanyagú készítmé­nyek egyikével. A gyökérzöldségek közül a zel­lert és petrezselymet veszélyez­teti a szeptóriás levélfoltosság, ami vörös-barna szegélyű, szür­ke közepű foltokkal jelentkezik. A gombabetegség súlyos esetben levélszáradást okoz, ennek követ­keztében fejletlen marad a gyö­kér. Ellene az említett gombaölő szerek közül a Zineb és Ditha­ne M—45 egyaránt alkalmazható. Zöldségféléink mindegyikén ká­rosíthat a kétfoltos takácsatka. Felszaporodása július hónapban várható. Fertőzés esetén a Pol- Akaritox (0,2%), az Anthio 33 EC (0,2%) mellett a Foszfotion (0,15—0,3%) is alkalmazható. A friss fogyasztásra kerülő zöldségfélék növényvédelmi ke­zelését úgy végezzük, hogy az előírt élelmezés-egészségügyi vá­rakozási idő betartható legyen. Budai Csaba megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents