Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-23 / 171. szám
1980. július 23. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Feltöltött raktárak, szervizkocsik Aratási ügyelet a MEZŐGÉP Trösztnél Elhangzott a megyei pártértekezleten Valuta helyett forintért Javaslatok az öntödéből — Nemcsak könnyebb: jobb is — írjuk ki az árát! A MEZŐGÉP Tröszt ebben az évben is nyári ügyeleti szolgálatot tart június 28-tól augusztus 15-ig. Erről beszélgettünk Légrádi Lászlóval, a MEZŐGÉP Tröszt termelésirányító főmérnökével. ' — Hogy értékeli a felkészülés jelenlegi helyzetét? — A MEZŐGÉP Tröszthöz tartozó vállalatok ügyeleti szolgálatot végző bázisain a raktárak feltöltése megtörtént, készen állnak a gépszerelők is a feladatok végrehajtására. A MEZŐGÉP Tröszt vállalatai az első fél évben a gépek javításához háromszáznyolc- vanötmillió forint értékű alkatrészt gyártottak és szállítottak a MEGÉV-nek és más forgalmazóknak. Az alkatrészek mintegy 60 százaléka az importgépekhez való. Vállalataink részegység- és fődarab-felújító üzemei az év első felében ötvennyolcezer darab különböző traktor, kombájn és egyéb járműszerkezetet újítottak fel. A tavaszi hónapokban háromszáz gabonakombájn-motoron elvégezték a revíziós szerelést, egyidejűleg kettőszázötven új gabonakombájnt helyeztek üzembe. Tudomásunk szerint még kettő-kettőszázötven kombájn érkezik az országba, amelyek összeszerelésére, üzembe helyezésére, megfelelő időben, szerelőket biztosítanak a MEZŐGÉP Tröszt vállalatai. — Hány gépkocsi és szerelő áll — a műszaki ügyelet ideje alatt — rendelkezésre a géphibák javítására? — Az ügyeleti szolgálat alatt vállalataink százötven szervizkocsival és mintegy háromszázötven — szakmát, és a mezőgazdaságban alkalmazott gépeket jól ismerő — gépszerelővel állnak a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. — Van-e mód arra, hogy más jellegű segítséget is nyújtsanak a mezőgazdasági üzemeknek? — Igen. Mint az elmúlt években — ameny- nyiben igénylik a mezőgazdasági üzemek — most is nyújtunk szolgáltatásokat. Gondolok itt olyan szerelők ideiglenes átadására, akik kombájnt tudnak vezetni. De előfordult már olyan eset is, amikor a szállításban segítettek vállalataink. — A vállalatoknál megszervezték az ügyeleti szolgálatot. A MEZŐGÉP Trösztnél ez miként van? — A központban is ügyeleti szolgálatot tartunk, amely munkanapokon 7—19 óráig, szombaton 7—17 óráig és vasárnap 7—13 óráig tart. A központi ügyeleti szolgálat feladata, hogy országosan koordinálja és irányítsa a vállalati ügyeleti szolgálatot és ahol kell, azonnal intézkedjen. — Mi történjék cgy-egy géphiba bejelentése után? De kérdezhetném úgy is, mi a nyári műszaki ügyelet vezérelve? — Az, hogy egy hibabejelentőt sem lehet elutasítani. Azt kérjük viszont a mezőgazda- sági üzemektől, hogy csak olyan hibákat je- lentsenek be, amelyeket maguk nem tudnak kijavítani. Másik fontos vezérelvünk az, hogy minden ügyet ott kell elintézni, ahol azt bejelentet- ték. Ennek még akkor is így kell történnie, ha alkatrészeket máshonnan kell beszerezni. Itt mondanám el azt is, hogy vállalataink ügyeleti szolgálatainak foglalkoznak kell minden bejelentett hibával, azonban kiemelt feládatunk az általunk gyártott gépek üzem- biztonságának megőrzése. A tröszt vállalatai az ügyeleti időszak alatt szorosan együttműködnek, hogy ad»tt esetben egymást kisegítsék. — Milyen szervezési tevékenység előzte meg az ügyeleti szolgálatot? — Június 10—11-én országos tanácskozást tartottunk Tamásiban, amelyen részt vettek a MEZŐGÉP Tröszt megyei ügyeleti szolgálatainak vezetői. Meghívtuk az AGRO- TRÖSZT és a MEGÉV illetékes szakembereit is. Tisztáztuk az operatív tennivalókat és a végrehajtás módszerét ' Megállapodásunk' értelmében az AGROTRÖSZT és a MEGÉV is ügyeleti szolgálatot tart, hogy a mezőgazdasági üzemek és a MEZŐGÉP Tröszt vállalatainak igényeit azonnal kielégíthessék. B. M. ■ ■^^■agas, szikár ember Bi- 1^1 hari Lajos, Kölese ko- UU vácsmestere. Kezet rázunk, és azt mondja: — Szívjanak el egy cigarettát, míg befejezem ezt a kis munkát, utána beszélgethetünk. Ismét kézbe veszi a hegesztőpisztolyt, a védőpajzsot, és munkához lát. Kettétört ekekapát hegesat. Kint, a tsz géptelepének udvarán szerelők szorgoskodnak, a tavaszi vetésben megkopott traktorokat javítják, a kombájnokat készítik az aratásra. Dél van, harangoznak. — Mehetünk, — mondja Bihari Lajos — ebédszünet van, otthon kényelmesebben beszélgethetünk. Legalább belenézhetnek az irományaimba is. — Szíves-örömest, hiszen éppen ezért jöttünk! Bihari Lajos ugyanis nemcsak arról híres, hogy a szerszámot forgatja mesterhez méltóan, a tollal is megbirkózik. Krónikás — ahogy magát nevezi —, lassan két évtizede már, hogy Kölese hétköznapjairól krónikát vezet. Ez azonban csak a kisebbik hányada munkájának, hiszen szenvedélyes gyűjtője a hagyományoknak, feljegyezni való pedig itt, Szatmárban, van bőven. Biciklivel jár. Van ugyan motorja is, de ezt csak ritkán használja. A kerékpárról könnyebb leszállni, könnyebben lehet szóha elegyedni az emberekkel. Űj, kétszobás lakás a kovácsmesteré. Az udvaron takaros szőlőlugas, hátul baromfi, borjú szaladgál. Gazdájuk mindennap hajnalban kél. Ellátja az állatokat, ellenőrzi a szélirányt, a csapadékmérőt, majd asztalhoz ül, s lejegyzi a hajnali eseményeket. A reggeli csak ezután következik. Halomnyi füzet az asztalon. Az idegennek csak öreg, agyonhajtogatott papírlapok, Bihari Lajosnak a legértékesebb kincs a világon. Húsz évre visszamenőleg megtalálható ezekben Kölese minden apró eseménye. Merről fújt a szél, milyen volt az ég, ki házasodott, ki született; kit ünnepeltek, kit temettek? A szekrény aljából magnót vesz elő, találomra kiválaszt elégedetlen vagyok sorsommal. Szeretem a mesterségemet, s nekem sikerült olyasmiket is megtudnom, amit nem tanítanak az egyetemeken. A lakáshoz ragasztott műhelyébe vezet bennünket. A falakon, dobozokban ismeretlen rendeltetésű szerszámok, alkatrészek sorakoznak. HoszA kölesei krónikás egy kazettát. Öreg, sokat Iá-* tott kölesei emberek mesélnek határrészekről, dűlőnevekről. Tarajos kígyókról szól a mese, meg kolostorromokról, bújdosó szegénylegényekről. — Sokan mosolyogtak kezdetben a szokatlan vállalkozásomon, — emlékezik a kovácsmester — aztán jóra fordult minden. Ma már, ha egy-egy öregembernek eszébe jut valami érdekes történet a múltból, üzennek. Én veszem a magnót, és hallgatom őket. Pedig nem is vagyok kölesei, Nagyarban születtem. — Hogyan fér meg egymás mellett a toll, meg a kalapács? — Láthatja — neveti el magát — megférnek. Nem nézhettem tétlenül, hogy a régi, sokat tudó öregek elmenjenek, s magukkal vigyék a falu történelmét. Hiszem, nem lehet teljes az ember 1980-ban sem, ha nem ismeri szülőföldje múltját, történelmét. Tudja ... tanulni szerettem volna én annak idején, de hát kovács lettem. Azonban téved, aki azt hiszi, hogy szú rúdra akasztva kolompok, csengők sokasága. Ezeket is ő készíti. — Ez a másik szenvedélyem. Tudja, hogy van ez, a kovácsmesterség is szürkül, egyre ritkábban tudja megmutatni az ember igazi tudását. Hát... itt a ladangok, pergők, kolompok készítésénél még szükség van a biztos kézre. Sajnos, ezzel is már csak néhányan foglalkozunk az országban. Hozzám járnak még Somogyból. Biharból is gulyások, juhászok, csikósok. — Lesz, aki folytatja munkáját? — A családból kovács már nemigen kerül ki, de krónikás biztosan. Van egy lányunokám, ha nálunk nyaral, ő ébred hajnalban legelőször. Ellenőrzi a Szélirányt, gyűjti a mondákat. .. — Mikor volt üdülni utoljára, Lajos bátyám? Csodálkozó arccal néz rám. — Hát itt hagyhatnám én a falut hosszabb időre? Ki vezetné akkor a krónikát? Balogh Géza JÖ LENNE DRAG A IMPORTSZÉN HELYETT HAZAIT FELHASZNÁLNI? ELŐNYÖSEBB VOLNA KÜL- FÖDI NYERSVAS HELYETT A VÁLLALATOKNÁL, SZÖVETKEZETEKNÉL ROZSDÁSODÓ ÖNTVÉNYTÖREDÉKEKET BEOLVASZTANI? GYÁRTSUNK OLCSÓBBAN JOBB SATUT? A KÉRDÉSEKRE NYILVÁNVALÓ A VÁLASZ. Így vagyunk mi az ötvözetekkel. Ha takarékosan adagolunk, még a minőség is jobb lehet. Kifejlesztették az új satucsaládot is, amely a helyi Kovács Gyula, az öntödei Vállalat kisvárdai gyárának küldötte mégsem csupán szónoki kérdésként tette fel ezeket a megyei pártértekezleten. Elmondta: a pártalap- szervezetek a gyárban a termelés segítésére, a tartalékok feltárására mozgósítottak. Sok a tennivaló, fontos a termékszerkezet korszerűsítése, az önköltség csökkentése. Több eredményük is van már: az új satucsalád kialakítása, a radiátorok súly- csökkentése. A tájékozott, kritikában és javaslatban egyaránt bővelkedő felszólalás azt jelezte: az öntödei kommunisták jól ismerik gyáruk terveit, gondjait. Áz első technológiai osztályon szülevonalban Készül a Tisza radiátor. Csaknem fél év telt el azóta. Most arról beszélgettünk munkahelyén Kovács Gyulával, aki a gyár 1. számú pártalapszervezetének titkára: mi történt felszólalása óta, mi foglalkoztatja most. — Természetesen mai gondok, bár ezek többsége kapcsolódik ahhoz, amit a megyei pártértekezleten elmondtam — foglalja össze, s egyben jellemzi a helyzetet: nagydolgokról van szó, s néhány hónap csak arra elegendő, hogy résztémákban változzék a helyzet. — De néhány jó hír van: a tőkés „Háziasszonyi módszer" Mostanában sokszor kerül szóba a takarékosság. Sok importanyaggal dolgoznak az öntödékben, ezekkel különösen fontos a mértéktartó gazdálkodás. Egy újkeletű helyi kezdeményezésről is beszámolt a párttitkár, icisol teiafcvei mil I ,;Háziasszonyi • • mód-f szert” vezettünk be az üzemben — újságolja. — Nemcsak az adagokat írtuk ki, Az öntés ma is nehéz munka. (Gaál Béla felvételei) tett. A korábbi súlyos satuikat kézi erővel formázták. Ezt a munkát most automatikus formázógép vette át. Nemzetközi piacra — Sikeresnek ígérkezik ez a termék, a nemzetközi piacon is megállja helyét, talán megkapjuk a Kiváló Árúk 'Fó'rlíínáHáW' imíMBe1 hPv!l. mondja örömmel a párttitkár.— De ha már szóba került a nemzetközi színvonal, egy másik termékünkről is szólni kell. Magyarországon mi gyártunk egyedül öntöttvas radiátort. Pártfórumokon is sokat foglalkoztunk vele. Nehéz. Nálunk 36 kiló körül volt egy négyzetméter, az élenjáró színvonal 26 körüli. Mi leszorítottuk 32-re, de tovább nem ment, mert ugrásszerűen megnőtt volna a selejt. Itt is műszaki fejlesztések segítenek: jövőre elkészül egy új kemence, mely jobb minőségű vasat ad majd. Miközben a szakmai kérdésekről beszélgettünk, Kovács Gyula elmondta: ez utóbbi termékükkel is ismertek lettek. Reneszánsza van ugyanis az öntöttvas radiátornak. És sokszor cseng a telefon: párttitkár jelentkezik, Zalából, Hajdúból és kér pluszimportból származó szénlisztet kiszorította a komlói ciklon szénpor, sőt a bányaiszap használatáról , szintén szó* van. De beszámolhatok arról is, hogy a minőség terén szereztünk néhány jó pontot. — 570 dolgozó között 50 párttag van a három öntödében — mondja —, de nagyon szerencsés, hogy szinte minden kisebb munkakollektívában jelen vannak a párttagok. Ha csak egy vagy kettő dolgozik ott, már meg van a lehetőség, hogy az emberi és a termeléssel kapcsolatos problémákat, javaslatokat továbbítsák. Tehát a pártszervezet tulajdonképpen ott van a termelés első vonalában. Ezenkívül van még egy dolog, amit nagyon jónak tartok. Ez pedig, hogy nem keseredik el a javaslat- tevő akkor sem, ha másnap nem valósítják meg az ötletét. Tudjuk, a javaslatok többségéhez a mi ágazatunkban nagy pénzek kellenek, s ezt nem lehet máról holnapra elővenni. De párttagjaink tudják: nem merülnek feledésbe a taggyűlési javaslatok. hahem az árakat is. Hadd lássa, aki dolgozik, hogy súlyos ezresekben jelentkezik a munkája. Mert nem mindegy, hogy az importkokszból, vagy — hogy értékesebbet mondjak — mangánból takarékosan adagol-e. De a háziasszonyi példa másként is igaz: a még oly finom fűszerből sem lehet nagyobb az adag, mint ami okvetlen kell. segítséget. Óvoda, iskola átadása múlik rajta: szállítsanak korábban, ha tehetik. Persze, érkezett már ilyen kérés helyből is. És a kommunisták a gyermekintézményekért több ajikßlpibtifial pluszműszakot szerveztéliß az öntödében. Marik Sándor 30 ezer forintos versenydíj a kombájnosoknak A megyei TESZÖV versenynyilvántartása szerint véglegessé vált, hogy Sza- bolcs-Szatmárban az összes 127 közül 89 termelőszövetkezetből 525 aratási kombájnvezető nevezett be a már évek óta ismétlődő megyei kombájnos versenybe. Idén 18 szövetkezeti gazdaságból 52 kombájnossal jelentkeztek többen a múlt évinél. A nagyszerű versenyben részt vevők, a kombájnok teljesítőképességének megfelelően, három kategóriába vannak sorolva. Minden kategóriában az első öt legjobb helyezést elért kombájnos részesül — pontszáma arányában — díjazásban. A három kategóriában a legjobb teljesítményt elérők részére a TESZÖV 30 ezer forint versenydíjat oszt ki. Az idei aratás kombájnos vetélkedőjének eredményességét növelheti, hogy a már korábbi években is díjat nyert kombájnosok a mostani versenyre ugyancsak nagy számban jelentkeztek. (ab)
