Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-17 / 166. szám

1980. július 17. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Megújul az atomreaktor A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intéze­tében megkezdődött az öt megawattos kísérleti atomreaktor rekonstrukciója. A korszerűsítés első lépése volt, hogy számítógép- rendszerre „bízták” a reaktor működtetését, szabályozását. A KFKI—Videoton kooperációban készült számítógép-együttes nagy teljesítményű atomerőművekhez is használható, és az idén már Líbiába exportálnak belőle. (MTI foto: — KS) Zajcsillapító falak Térbeli elhelyezéstől, alkalma­zási módtól függően 8—15 deci­bellel csökkenti az ipari üzemek műhelycsarnokainak, munkahe­lyeinek zajszintjét a szellőző mű­veknél kifejlesztett, modulelem­mé kialakított zajcsillapító fal. Az elemeket hazai anyagból ké­szítik. A könnyübeton- és szige­telőanyag-ipari vállalat tapolcai gyára állítja elő az ásvány- vagy más néven bazaltgyapotot, amely a 2 méter magas és másfél mé­ter széles elemek bélésanyaga­ként elnyeli, tompítja a külön­féle zajokat. A szellőző művek új termékét először a Székesfehérvárott meg­rendezett, zajártalommal foglal­kozó tanácskozáson mutatták be. Sikerét, az iránta régóta meg­lévő igényeket jelzi, hogy nem sokkal ezután megérkezett az el­ső megrendelés a Danuvia köz­ponti szerszám- és készülék­gyártól. A zajcsillapító falak gyártására felkészült a vállalat és tanácsadással, zajtérkép ké­szítésével segítséget nyújtanak hatékony alkalmazásukhoz, el­helyezésükhöz. Az elemek nemcsak önmaguk­ban hasznosíthatók, paravánná vagy fülkévé is összerakhatok. Egész műhelycsarnokok „halkul­nak el”, ha a tetőszerkezetre fel­függesztik az elemeket. A zajo­sabb munkahelyeket célszerű paravánnal elválasztani egymás- tói, a legnagyobb hangerővel dolgozók pedig elkülönített fül­kében helyezhetők el. Ennek a falai a paravánnál • jobban szi­getelnek. A zajcsillapító falak- kai gazdaságosabb a védekezés, mint a korábbi módszerekkel: nem kell olyan falakat felhúzni a zajforrások köré. amelyeket még külön kell burkolni „hang­fogó” anyagokkal. Parányi lélegez tető készülék Néhány ország kórházai egy ideje sikeresen alkalmaznak egy új berendezést a beteg lélegez­tetésére. A nyugati országok ezt a berendezést vastüdőnek nevez­ték el. Valójában igen nagy mé­retű és nehéz. Bécsből azonban szenzációs közlemény érkezett: az egyetem munkatársainak egy csoportja Tohn docens vezetésé- vei létrehozott egy hosszú ideig működőképes légzésstimulátort, amely olyan kicsi, hogy a beteg bőre alá is beültethető. Ha a betegnek az agy károso- dása miatt nem működik a lég­zőközpontja, vagy kétoldalú pa- ralízis miatt elveszíti légzőképes­ségét, segít a Tohn-féle karusz- szel. A 6x6 cm-es műszert a be­teg hasüregébe ültetik, s rákap­csolják a frenikusz idegszálakat. Az elektromossággal kiváltott in­ger aktivizálja a diagramát, s a beteg ismét lélegezni tud. A ka­russzel szó ebben az esetben azt jelenti, hogy az egyes frenikusz idegszálak nem egyszerre. ha­nem fokozatosan, körbe élénkül­nek fel, így nem fáradnak el. A műszer üzemeltetéséhez szüksé­ges energia kívülről, vezetékek nélkül, a bőrön keresztül érke­zik. A beteg hasa köré induk­ciós tekercset helyeznek, amiből elektromos áram jut a karusszel­be. Ez a műszer irányít, s közli az impulzusok szükséges sűrűsé­gét. _______________ Hulladékból tüzelőanyag Franciaországban a háztartási hulladékok évente 30 millió ton­nát tesznek ki. A közeljövőben üzemet építenek, amely szilárd tüzelőanyagot fog előállítani hul­ladékból. A folyamat technoló­giája három részből áll: a fer­mentációból, a mechanikus aprí­tásból és a préselésből. Az új, szilárd tüzelőanyag kétszer kaló- riadúsabb lesz a fánál, s előál­lítására minden éghető hulladék alkalmas. Kiszámították, hogy Franciaországban évente 24 mil­lió tonna hulladékot tudnak fel­dolgozni, amiből 13 millió tonna szilárd tüzelőanyagot nyernek. Ez a mennyiség pedig 5 millió tonna kőolaj megtakarítását te­szi lehetővé. Lézer a termelésben Képünkön: távolságmérésre hasz­nált lézerberendezés. (MTI Kül­földi Képszolgálat — KS) Alig 20 éve annak, hogy mű­ködni kezdett a világ első lézere. Az újfajta fényforrás azóta nagy karriert futott be. Az elsők kö­zött vetődött fel az a gondolat, hogy az anyagmegmunkálásban alkalmazzák őket. A lézer párhuzamos és egyszí­nű fényt bocsát ki, ami már ön­magában is módot ad arra, hogy a lézerből kilépő összes fény­energiát egyetlen „pont”-ban összesíthessék. Az elméletileg el­érhető legkisebb foltátmérő ak­kora. mint a lézerfény hullám­hossza. A ma kereskedelmi forga­lomban levő lézerekkel sokkal nagyobb energiasűrűséget lehet elérni, mint bármilyen más mód­szerrel. Ezért használják a lézert például a termonukleáris reakció beindításához is; ott a nagy hő­mérsékletet adó „gyufa” szerepét tölti be. A lézer elsősorban a mikromeg- munkálásban nyújthat nagy se­gítséget. Vagyis akkor, ha kis al­kotórészeket nagy pontossággal kell elkészíteni és összekötni. A legegyszerűbb feladat bizonyos anyagmennyiségeknek az eltávo­lítása. Ez sok esetben igen fárad­ságos és költséges munka. Gon­doljunk csak arra, hogy nagy ke­ménységű anyagok megmunkálá­sához még keményebb szerszá­mokat, sokszor gyémántot kell használnunk. Maguk a szerszá­mok is hamar tönkremennek. A lézersugár azonban pillanatok alatt minden nehézség nélkül és nagy pontossággal végzi el a lyu­kak fúrását, az anyag formálását és vágását. A nehezen hozzáfér­hető helyekre pedig fényt irá­nyítani sokkal könnyebb, mint bármilyen mechanikai eszközt. A lézereket jól használhatják a nyomtatott áramkörök elemeinek a beállításánál, az Un. trimmelés- nél. A nyomtatott áramkörök Úgy készülnek, hogy egy szigetelőla­pot vékony fémfóliával vonnak be. majd az összekötő huzalok helyét rárajzolják vagy ráfény­képezik és a felesleges fémet el­távolítják. Ez elvégezhető kémiai maratással, vagy ennél gyorsab­ban, lézersugárral is. autó - MOTOR NAPFÉNYAUTÓ íme, egy állítólagos napfényautó. A Solartechnik ’80 kiállításon mu­tatták be Hamburgban. A Solarmobilt 132 wattos motor hajtja, óránként 12 kilométer megtételére képes, a hajtóerőt a napenergia biztosítja. (Fotó: AP — MTI — KS) KISTERMELŐK- KISKERTEK Á bogyós gyümöicsüek szüret utáni növényvédelme Á káposztafélék kártevői A bogyós gyümölcsű növénye­ket a termés szüretelese után is tanácsos időközönként átvizs­gálni. Szamócában az állati kártevők közül a sodrómolyok kártétele okozhat gondot. A szürkészöld színű hernyók először hámozga- tással. majd az összesodrott, ösz- szeszőtt levelek megrágásával ká- rosítanak. A betegségek közül az ismétlődő kiadós esőzések a levélfoltosságok fellépésének, illetve terjedésének kedveznek. Ribizkében és köszmétében el­sődleges fontosságú az üvegszár­nyú ribizkelepke elleni védeke­zés. Az eddig szokatlanul hűvös időjárás miatt várhatóan elhúzó­dik a leokerajzás és lárvakelés. Ezért a károsító ellen — a fertő­zés ^erősségétől függően — taná­csos 2—3 rovarölő szeres keze­lést beiktatni, ami egyben a ka­liforniai pajzstetű ellen is védel­met biztosít. A gombabetegsések közül a korai levélhullást előidé­ző levélfoltosság, illetve a liszt­harmat érdemel figyelmet. Málnában a letermett vesszők- kel együtt távolítsuk el a beteg vagy károsítok által fertőzött nö­vényi részeket. A vesszőfoltos- s,ág tüneteit mutató vesszők eltá­volításával a további fertőzések­nek vehetjük elejét. A megvasta- gadott gubacsos, repedezett kér- gü részeket (károsító a málna- karcsúdíszbogár és málnagubacs- szunyog) ajánlatos tőből kimet­szeni, mivel a lárvák a gubacstól 30—40 cm-re is rághatnak. Gom­baölő szerek közül a réztartalmú kombinált hatóanyagú (ni. Cup- rosan Super D) készítmények mellett a Dithane M—45 és Zineb használható a különböző levél­foltosság ellen. Lisztharmat je­lenléte esetén a kéntartalmú ké­szítmények egyike alkalmazható. Állati károsítok ellen a Bi 58 EC'. Safidon 40 WP. Anthio 33 EC egyikévei permetezhetünk. Fel­hívjuk a figyelmet az előírt óvó rendszabályok betartására. Budai Csaba. megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Az egyik legveszedelmesebb kártevő a káposzta-bagolypille, melynek lárvái a leveleket rág­ják, a fiatalabb növények leveleit karéjozzák vagy szabálytalan lyu- kalcat rágnak rajtuk. A karfiol virágzatában és a fejes káposztá­ban az idősebb hernyók járato­kat rágnak, amelyek tele vannak nedvdús, zöldes ürülékükkel. A megtámadott karfiol- és káposz- tafejek gyakran rothadásnak in­dulnak. A lárvák kifejlődve a 4—5 cm hosszúságot is elérhetik. Változa- tos színűek és rajzolatúak: az idősebb hernyók színe a legvál­tozatosabb: lehet szürkészöld, feketés- és barnászöld színű. A barna fejű lárva hasi oldala min­dig világosabb sárgászöld, a hát­oldal pedig többnyire zöldesszür­ke, fekete elemekkel tarkított. Ezek a fekete elemek szelvényen­ként egy pár hosszanti foltot, il­letve a hátoldalon két szaggatott hosszanti sávot mintáznak. Jó hatású készítmények a her­nyók ellen a triklórfon tartalmú szerek. így a DITRIFON 50 WP 0.2 százalékos töménységben és a FLIBOL E 0,2 százalékos dózis­ban. E triklórfon tartalmú szerek elsősorban gyomor-, de kontakt­méregként is ható inszekticidek, így főként a rágó kártevők — a hernyók — ellen hatásosak. Élei- mezés-egészségügyi várakozási idejük 14 nap, melynek letelte után a kezelt termék nyugodtan fogyasztható. Sz. Cs. Jobban termő, vírusmentes burgonya Országszerte befejeződött a jö­vő tavaszi vetésre szánt vírus­mentes burgonya ültetése. Az or­szág 29 mezőgazdasági üzemében együttesen 530 hektáron termesz­tenek ebben az időszakban kü­lönleges minőségű vetőgumót. A kutatási tapasztalatok szerint ugyanis a vetőgumónak szánt burgonya ültetésére július első harmada a legalkalmasabb idő­szak, mert a vírusokat hordozó levél- és pajzstetvek rajzása után kel ki a növény és így steril marad. A nyári ültetésre alkal­mas új rezisztens burgonyafajtá­kat — az 1979-ben állami elisme­rést kapott szignált és az 1980-ban —■ fajtaelismerés ben részesült, ma­gyar rózsát — a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem -nemesitől húszéves kutatómunkával állítot­ták elő vad fajok génjének fel- használásával. Erősödik a körtelevélbolha-fertőzés A gyümölcstermesztők. így a körtetermesztők között is közis­mert tapasztalat, hogy a párás, csapadékos években jelentősen felszökik a körtelevélbolhák egyedszáma. Az idei év rendkívül kedvező feltételeket biztosított a körtelevélbolhák számára, így sok házikertben észlelhető erős fertő­zés. A körtelevélbolhák táplálkozá­suk során elsősorban a fiatal le­veleket támadják meg. Az imá- gók, maid a lárvák szívogatása következtében a levelek meggör­bülnek; s mivel nagy tömegben léonek fel, így jelentőssé vált a fák tápanyagvesztesége. Ha nem védekezünk kellő időben ellenük, úgy leállhat a fák növekedése és ez súlyos levél- és gyümölcshul­láshoz vezet. E közvetlen kártételen kívül jelentősnek mondható közvetett kártételük is, mert az általuk ki­választott ragacsos mézharmaton korompenész telepszik meg. Az ilyen gyümölcsök rendkívül gusz­tustalanok, csökkent piaci érté­kűek. A védekezés rendkívül nehéz, mért váladékuk áZlhté "pajzsként védi a szívogató egyedeket. Jó hatású készítmény ellenük a Bi 58 Ec 0,1 százalékban vagy az Unifosz 50 Ec 0.15 százalékos tö­ménységben. Sajátos életmódjuk és a párás, csapadékos időjárás következté­ben egy újszerű kombinációval jelentős és gyors sikereket érhe­tünk el ellenük. Ismeretes, hogy a Bi 58 dimetoát hatóanyag-tar­talma révén a szisztemikus hatá­sú inszekticidekhez tartozik, te­hát a levélen gyorsan felszívódik és a nedvkeringéssel oda is eljut, ahová nem cseppent, illetve nem jutott növényvédő szer. Hatástar­tama még esős. időben is 10—14 nao. mivel a hatóanyag bizonyos időre elraktározódik. Az Unifosz 50 Ec viszont, mivel diklórfoszt tartalmaz, erősen illékony, így elsősorban légzési méregként, ’de kontakt- és gyomorméregként is hat. Ezért akkor járunk el helye- sen. ha ebben a rendkívül szeszé­lyes és csapadékos időben a két szert kombináljuk, mert ísv ki­használhatjuk a Bi 58 Ec tartós és az Unifosz 50 Ec gyors, szinte tagiózó hatását. A kombinációban a Bi 58 Ec-t 0,075 százalékban, az Un’fősz 50 Ec-t oedig 0.1 s^áza- lékban lehet felhasználni. Ha a szükség úgy kívánia. a permete­zést 7—10 nap múlva' meg lehet ismételni. A permetezések- során a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan be kell tartani. Dr. Széles Csaba Legfontosabb a megelőzés A sertések leggyakrabban előforduló emésztőszervi megbetegedéséről A megye háztáji gazdaságaiban a sertések között igen gyakori megbetegedést és ennek követ­keztében elhullásokat okoz az ödémabetegség és a választott malacok coli enterotoxaemiája. Az ödémabetegség nemcsak a vá- lasztott korú malacok között je­lentkezik, hanem idősebb, akár 80—100 kg súlyú sertésekben is okozhat megbetegedést és gyors elhullást, azonban ez utóbbi eset­ben a megbetegedések az állo­mány egy részét érintik, így a veszteségek is kisebbek. A vá­lasztott malacok között a meg­betegedés tömeges méretű, így annak gazdasági kártétele is lé­nyegesen nagyobb. A megbetegedések kialakulásá­ban meghatározott tulajdonsá­gokkal rendelkező baktériumok (E. coli baktériumok) játsszák a döntő szerepet, azonban ez a sze­rep nem kizárólagos, jelenlétük csupán lehetőséget teremt ahhoz, hogy a megbetegedés jelentkez­zen. Az állatok megbetegedésé­hez bizonyos hajlamosító körül­ményekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a bélcsator- na meghatározott szakaszában a kórokozók el tudjanak szaporod­ni és káros hatásukat ki tudják fejteni. « HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK Ilyen hajlamosító tényező a hir­telen, átmenet nélküli takar­mányváltoztatás, a túlzott etetés, az átmenet nélküli, hirtelen kör­nyezetváltoztatás. szállítási törő­dés, átcsoportosítás, nem megfe­lelő, hiányos ivóvízellátás, ame­lyek különösen akkor veszélye­sek. ha azok egy időben érik az állatok szervezetét. A megfelelő ivóvízellátás a jelenleg tenyész­tett. nagy növekedési erénnyel rendelkező sertésfajtáknál feltét­lenül szükséges, mivel azok fo­lyadékigényét és így normális emésztésüket a nedves etetéssel juttatott folyadék teljes mérték­ben nem biztosítja. AZ ÖDÉMÁS ALAK A megbetegedések klinikai tü- netei igen jellegzetesek. Az ödé­más alak általában választott ma­lacokban — viszonylag ritkábban idősebb, nagy súlyú sertésekben is — a választás utáni napokban, illetve hetekben jelentkezik. Az addig jól, vagy legjobban fejlett malacok étvágytalanná válnak, légzésük szapora lesz, majd fel­tűnő légszomj jelentkezik. A ké­sőbbiek során az állatok fülei hidegek, a fül és a hasalj bőre kékesvörös elszíneződést mutat. Elhullás általában igen rövid idő alatt már ebben a stádiumban is bekövetkezhet. Valamivel to­vább élő állatokon feltűnő lesz a szemhéjak duzzanata (ödémája), hasonlóan az orrhát bőréhez, amely ennek következtében rán­cos lesz. Az ilyen sertések bi­zonytalanul. dülöngélve járnak és nem ritkán bénulás is előfor­dul, amely az agyvelő vizenyős beszürődésének a következmé­nye. Ezen tünetek jelentkezése­kor a sertések igen rövid idő, mintegy 24 óra alatt elhullanak, még gyógykezelés esetén is igen elenyésző azon állatok száma, amelyek meggyógyulnak. A MÁSODIK KÓRFORMA A második kórforma esetén a megbetegedés lassúbb lefolyású. Az ödémás elváltozások nem, vagy csak enyhe fokban alakul­nak ki. Az állatok ez esetben is étvágytalanok, szőrük borzolt, a bőr a füleken és a has alján ké­kesvörös elszíneződést mutat és hasmenés jelentkezik. A bélsár híg., szürkészöld, zöldessárga, ké­sőbb vörösesbarna elszíneződést mutat. Ilyen tünetek között a vá­lasztás utáni időben nagy számú sertés betegedhet meg. Ha a gyógykezelést időben elvégzik és az állatorvos utasításait betart­ják (diétáztatás, megfelelő folya­dékellátás). az elhullás csak mi­nimális lesz. Az ödémás alak kialakulásakor a gyógykezelés nem sok sikerrel kecsegtet, ugyanis az agyvelőben kialakult vizenyős beszűrődést és annak az állat életére káros ha­tását megszüntetni gyógykezelés­sel nem lehet. A hasmenéses eset­ben a gyógykezelés sikere min­den körülmények között attól függ, hogy a klinikai tünetek je­lentkezését követően az minél rövidebb időn belül megtörtén­jék. A gyógykezelési lehetőségekből, valamint a megbetegedés kiala­kulásában szerepet játszó hajla­mosító tényezők szerepéből kö­vetkezik. hogy a ’kártételek csök­kentésében a betegség megelőzé­sének van a legnagyobb jelentő­sége. MI LEGYEN A VÁSÁROLT MALACOKKAL? Leggyakrabban a vásárolt vá­lasztott malacok között jelentke­zik, ezért nem tanácsos a vá­lasztás után két héten belül ma­lacokat áruba bocsátani, illetve venni. A megelőzésben nagyon fontos, hogy a malacokat már a szoptatás időszakában szilárd eleségre szoktassuk, hogy a vá­lasztás idejére kialakuljon és megfelelően működjön az az emésztő enzimrendszer, amely a iegkisebb károsodással biztosítja az elválasztás után az abrakta­karmány megemésztését. Feltétle­nül szükséges, hogy a választás után a malacok részére a takar­mányt naponta több alkalommal, kis adagokban adjuk, segítve azt, ho*gy a két etetés között a gyo­mor ürülése, így a takarmány megemésztése biztosított legyen, valamint elkerülhetővé válik ez­zel a túletetés is. Fontos tényező, hogy a malacok részére a nap bármely időszakában megfelelő hőmérsékletű és elegendő meny- nyiségű tiszta ivóvíz álljon ren­delkezésre. Adásvétel alkalmával elkerülhe­tő és így megelőzhető a megbete­gedés. ha az eladó a vevőt tájé­koztatja arról, hogy a sertések­kel milyen takarmányt etetett, milyen adagban és annak adago­lása és a sertések ivóvízellátása hogy történt. Hasonlóan fontos, hogy a vevő is tájékozódjék ezen körülményekről. Kerülni kell — még idősebb sertések esetében is — a hirtelen, átmenet nélküli takarmányváltoztatást. A forga­lomban levő ipari abrakkeverék nagyon sok összetevőből áll, en­nek megemésztéséhez az emésztő enzimek sokféleségére van szük­ség. Az állatoknál ennek kiala­kulásához az úi takarmányféle­ségnek megfelelően legalább 14 napra van szükség. Eddig az ide­ig az új takarmány tökéletesen nem emésztődik meg és így emésztőszervi megbetegedést okozhat. Feltétlenül átmenetet kell tartani a takarmányváltozta­táskor még akkor is. ha a serté­sekkel ugyanolyan tápot etetünk, csak az új keverésből származik, mert ez esetben lényeges változás lehet az alkotórészek vonatkozá­sában az előző takarmányhoz vi­szonyítva. Minden ilyen alkalomkor 14 nap átmeneti időre van szükség, amely idő alatt a régi takarmány­nyal keverve kell az új takar­mányt etetni, fokozatosan emel­kedő arányban. Idősebb sertések esetében is nagyon fontos a ta­karmányozás fenti betartása mel­lett a megfelelő hőmérsékletű és elegendő mennyiségű ivóvíz biztosítása a sertések részére a nap bármely időszakában. Dr. Porkoláb László megyei szakállatorvos ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK n fRfSf I- o 11*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents