Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-17 / 166. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. július 17. Tandíj — valutában Milliós károkat okozó nagyvonalúság Régi igazság, hogy az ál­lattartás igazán úgy a leg­gazdaságosabb, ha annak minden részét — még a mel­léktermékét is — földolgoz­zák, vagy legalábbis értéke­sítik. Néhány melléktermék ma is fontos alapanyaga az iparnak. A napjainkban egy­re jobban tért hódító mű­anyag ellenére is nélkülözhe­tetlen például a cipőgyárak­ban, a konfekcióiparban az igazi bőr. Az exportra gyár­tott lábbelik szinte kizáróan a drága pénzen, valutáért beszerzett állati bőrből ké­szülnek. Nem véletlen, hogy a vágóhidakat, nagyüzemi ál­lattartókat rendelet kötelezi a bőr lenyúzására, hiszen ezek kikészítésével, feldolgo­zásával tekintélyes értéket menthetnek meg nemcsak a tenyésztőknek, hanem valu­tát is a népgazdaságnak. Rendelet önmagában... A MÉM-rendelet ellenére — nagyvonalúság vagy nem­törődömség következtében — évente csak Szabolcs-Szat- már megyében több millió forint érték megy veszendő­be. A megyei állategészség­ügyi állomás adatai szerint a megyében évente mintegy 150 ezer sertést vágnak álla­mi, köz-, illetve ÁFÉSZ-üze- mekben. Ennek zömét a nyíregyházi vágóhídon, ahol a rendeletnek megfelelően a sertések bőrét lenyúzzák. (Ebből lesz a sertésvelur, amelyből kabátok és cipők egyaránt készülnek.) A többi vágóhidak zömében továbbra is megperzselik a bőrt. Pe­dig felmentést, illetve enge­délyt erre csak a miniszter adhat. Megközelítőleg mint­egy húszezer sertésbőr megy. így veszendőbe a megyében évente. Kárbavész a drága bőr Hasonló nemtörődömség tapasztalható az elhullott ál­latok esetében is. Ugyanis ezeknek az állatoknak a le- nyúzását is kötelezően írja elő a rendelet. Kivétel csak az, ha az állatok járványos fertőzésben szenvedtek. (Ez mindenképpen ellenőrizhető, hiszen a számosállatoknál minden esetben értesíteni kell az illetékes állatorvost!) Sajnos ezen a téren sincs minden rendben! Csak egy példa': a megyé­ben lévő mintegy harminc­ezer tehéntől évente majd­nem ugyanannyi — 1979-ben 29 000 — borjú ellik. Ennek 5,2 százaléka, azaz ezerötszáz darab tíz-húsz napos koráig elhullik. Gyakorlatilag. Hiva­talosan csak a fele! Vagyis csak 750 szerepel a jelenté­sekben, a másik 750 szőrén- szálán eltűnik. A legtöbbet elássák. Nem különb a hely­zet a juhtartásnál sem. Itt évente nyolcezer ellés van, a napos elhullás négy száza­lék. azaz háromszáz darab. A fele ennek is eltűnik, kár­bavész, vagy jobb esetben illetéktelen kezekbe kerül. 3ó üzlet a maszeknek A rendelet természetesen vonatkozik a felnőtt korban lévő, elhullott állatokra is. Ennek megfelelően utasította az állatorvosokat is az állat­egészségügyi állomás: tegye­nek meg mindent, hogy az arra alkalmas állatok bőrét lenyúzzák, hasznosítsák. Még­is mi történik? A bőripari vállalat becslése szerint a megyében havonta, átlagosan még mintegy háromszáz da­rab számosállatbőrt lehetne megmenteni -— azaz lenyúz­ni, értékesíteni. Pedig a bőr ára sem elvetendő: darabon­ként átlagosan ezer forintot adnak érte az átvevőhelyek. Hozzá kell tenni: az elhullott állatok bőrének begyűjtése, hasznosítása nem újkeletű ki- taláció, mindig is foglalkoz­tak vele. Jó üzlet ma is — a begyűjtéssel foglalkozó ma­gánkereskedőknek ! Érvényt szerezni! A megyében az állattartó gazdaságoknak csak egyik fe­le az, ahol törődnek ezzel, illetve a rendelet szerint jár­nak el. Például a mátészal­kai járásban remekül meg van szervezve ez a munka, de a nyíregyházi és a vásá- rosnaményi járás egy része teljesen elhanyagolja. Igaz, csak Debrecenben működik egy vállalat, amelyik ezzel foglalkozik, s alkalmasint Szabolcs-Szatmárba is eljár. A vajai termelőszövetkezet tervezi, hogy egy ilyen vál­lalkozást létesítsen . . . Mindenképpen hasznos vol­na már — akár így, akár úgy — érvényt szerezni a miniszteri rendeletnek, mert ezért a nagyvonalúságért — sajnos — valutában fizetjük a tandíjat. Tóth Árpád Pályázati felhívás A szakmunkások katonai főiskolai előkészítő tanfolyamára A Honvédelmi Minisztérium je­lentkezésre hívja fel a dolgozó népünk fegyveres szolgálata iránt érdeklődő és azt a hivatá­suknak választó szakmunkásfia­talokat. akik a Magyar Néphad­sereg tisztjei kívánnak lenni, vál­lalják és szilárd elhatározást éreznek, hogy eredményesen fe­jezik be a 8 hónap időtartamú előkészítő tanfolyamot, majd ta­nulmányaikat a katonai főisko­lák valamely, szakképzettségük­nek és érdeklődésüknek is meg­felelő szakán folytatják. A Honvédelmi Minisztérium várja mindenekelőtt: az ipari és mezőgazdasági üzemekben dol­gozó fiatalok jelentkezését, akik elsősorban technikai jellegű (vas- és gépipar, villamosság és műszeripar) vagy a néphadsereg igényeinek megfelelő más szak- képzettséggel rendelkeznek és szakmájukban dolgoznak. Mun­kájukban. a magatartásban és a közösség érdekében végzett tevé­kenységben kitűntek és a kato­nai főiskolai felvétel egyéb kö­vetelményeinek is megfelelnek; a szakmunkásképesítéssel ren­delkező katonafiatalok jelentke­zését. akik a katonai szolgálat teljesítésében, a szocialista ver­senymozgalomban kitűntek, a magatartásban, szorgalomban és a közösségi életben példamuta- tóak és a katonai főiskolai fel­vétel egyéb követelményeinek is megfelelnek. A jelentkezés feltételei: ma­gyar állampolgárság, büntetlen és feddhetetlen előélet, erkölcsi­politikai megbízhatóság, hivatá­sos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmasság, szakmunkás­képesítés (legalább jó eredmény­nyel) és a tanult szakmában töl­tött egy év munkaidő, nőtlen családi állapot, 23 évnél nem idősebb életkor. A tanfolyamra pályázók jelent­kezési lapot a megyei hadkiegé­szítési és területvédelmi pa­rancsnokságtól. a sorkatonák a parancsnokaiktól kapnak. A jelentkezők bármely, de el­sősorban a katonai főiskolák azon szakaira pályázhatnak, amelyek leginkább felelnek meg polgári szakképzettségüknek, il­letve érdeklődésüknek. Abban, hogy a jelentkező mely szakra nyer felvételt, az előkészítő tan­folyamon tanúsított eredményei, szorgalma, valamint kérelmének figyelembevételével történik dön­tés. A pályázók szeptemberben fel­vételi vizsgán vesznek részt, melynek anyaga: egészségi al­kalmassági vizsgálat; speciális katonai képességvizsgálat, a je­lentkezők felkészültségi szintjé­nek (szakmunkásképző intézet tanulmányi követelményei) teszt és beszélgetés útján történő el­lenőrzése. A felvételre kerülő fiatalok ré­szére a katonai főiskolai előké­szítő tanfolyam kezdete: novem­ber 15. A katonai főiskola elő­készítő tanfolyamra a pályázati határidő: augusztus 20. ? "(idfiiO íi ú 'j 7 .. Városaink első fél éve Nyírbátori lakások Akár más településeinken, Nyírbátorban is az egyik leg­fontosabb kérdés: a lakás. Az év első felében 28 család örülhetett új, tanácsi bérla­kásának a városban. Az épü­letet a Szabolcs megyei Álla­mi Építőipari Vállalat emel­te 11 millió 600 ezer forintos költséggel, a műszaki átadást április utolsó napjaiban tar­tották. Az új tulajdonosok azóta már be is költöztek a Váci és a Hunyadi utca tér­ségében álló lakásokba. Száz kisgyermeknek ad he­lyet az új nyírbátori óvoda a József Attila utcában. Építése az első fél évben érkezett fi­nishez. A gyermekintézmény 5 millió 800 ezer forintba ke­rült, s június 30-án adták át műszakilag. Szeptembertől a vasúton túli területekről fo­gadja az óvoda az apróságo­kat. A Kraszna-balparti Víz­gazdálkodási Társulat a Hu­nyadi és a Kisbogáti úton belvízelvezető rendszer kiala­kításán dolgozik Nyírbátor­ban. Amint befejeződik ez a munka, aszfaltozzák a két út burkolatát. Várhatóan augusztusra befejeződik a korszerűsítés. A Szabadság téren tovább folytatódott 38 OTP-lakás építése. Itt tavaly kezdték a munkát, s ha minden jól megy év végére át is adják a lakásokat. Ugyanitt javában tart egy 72 lakásos OTP-ház építése is. Cölöpalapozása megtörtént az első fél évben, s terv szerint jövőre be is költözhetnek a lakók. A ház földszintjén üzletsor kap he­lyet. Hónapok óta dolgoznak a szenyvízhálózat bővítésén a városban. Kétmillió 500 ezer forint ráfordítással bővítik a meglévő hálózatot december végéig. Ezzel megoldódik a városközpontból a szenyvíz- elvezetés. A harmadik ne­gyedévben látnak hozzá az új szenyvíztelep kivitelezéséhez. Erre a munkára 11 millió fo­rintot költ a város. 1981-ben már ez a telep fogadja a te­lepülés szenyvizét. Több meggy a piacra őszibarack Csongrádból Készül a határőrség története Idén ünnepelte fennállásá­nak 35. évfordulóját a nyír­bátori határőrkerület. A hi­vatásos határőrök és a sor- állományú katonák elhatároz­ták, hogy a jubileum évében összegyűjtik a határőrség történetének dokumentumait. Sok — történeti szempontból érdekes — részletkérdés, visz- szaemlékezés még feltáratlan. Most főképpen az 1945—48-as években megsebesült vagy hősi halált halt határvadá­szok adatai, sebesülésük, hő­si haláluk körülményeit sze­retnék összegyűjteni és fel­dolgozni, hogy méltó emlé­ket állíthassanak. Mindazok értesítéseit kérik, akik ilyen eseményről tudnak, vagy do­kumentummal rendelkeznek. Cím: BM Határőrség Nyírbá­tor, Pf.: 0408. Irányítószám: 4300. Nem kedvezett az időjárás Szabolcs-Szatmár gyümöl­csöseinek. Ezt bizonyítják, a ZÖLDÉRT felvásárlásainak tényei is. A mennyiség ugyan megközelíti a tavalyit, a mi­nőség azonban a legtöbb gyü­mölcsfajtánál elmarad a múlt évi mögött. A ZÖLDÉRT az idén me­gyénk gazdaságaival 140 ton­na szamóca. 380 tonna kösz­méte, 30 tonna piros és 50 tonna fekete ribizli, 300 ton­na cseresznye, 890 tonna meggy és 230 tonna ősziba­rack felvásárlására kötött szerződést. Ezek már megje­lentek a piacokon, néhánynak a szezonja már be is fejező­dött, a később érő fajtákra — mint a nyári alma, nyári kör­te — most kötik a szerződése­ket a gazdaságokkal. A szamóca felvásárlásával már korábban végeztek, saj­nos, a szerződött mennyiség­nek csak á felét tudták be­szerezni, hiszen a sok eső mi­att, a legtöbb gazdaságban még kint a táblákon tönkre- ment a termés jó része. A köszméte azon kevés gyü­mölcsfajták közé tartozik, amelyik többet termett a vártnál, a ZÖLDÉRT is 448 tonnát vásárolt fel, jóval na­gyobb mennyiséget, mint a tervezett. Ennek túlnyomó ré­szét a környező konzervgyá­rak dolgozták fel. Végéhez közeledik a cse­resznyeszezon, s bizony, . a mérleg nem valami fényes. A ZÖLDÉRT felvásárlási ter­veiben 300 tonna szerepelt, s eddig még csak a hetven ton­nánál tartanak. A kedvezőt­len időjárás talán éppen a cseresznyénél okozta a leg­több kárt. Kezdődött a virág­zásnál, s folytatódott az érés­nél, mikor a sok csapadék miatt kicsattantak a szemek. Meggyből 890 tonna felvá­sárlására kötöttek szerződést, eddig 160 tonna érkezett meg a telephelyekre. A szezon azonban még csak ezután kö­vetkezik, most érik az újfe­hértói és a pándi meggy, így várhatóan a felvásárlás üte­me is meggyorsul majd. Ed­dig főleg a konzervipar igé­nyeit elégítették ki, de most már több jut majd a piacok­ra, boltokba is. Már teljesítették a harminc tonna piros ribizlire kötött szerződésüket, jelenleg a na­gyobb munkát a fekete ribiz­li átvétele jelenti. Megjelent már a piacon az őszibarack is, de ebből a kínálat még igen szűkös. A választék bő­vítésére a ZÖLDÉRT kapcso­latba lépett több csongrádi gazdasággal, a megyénkben kapható őszibarack nagy ré­szét a dél-alföldi megyéből szállítják hozzánk, (bg) Fuvardíj helyett Leütötte a taxisofőrt Közfeladatot ellátó személy el­leni erőszak és súlyos testi sér­tés miatt ítélte el a bíróság Me­zei Ernő 24 éves nyíregyházi asz­talos kisiparost. Mezei családjá­val együtt apósánál ebédelt ez év január 6-án. majd délután haza­felé tartva, a Tiszavasvári úti fe­lüljárónál meglátott egy taxit és megállította. A taxi vezetője felvette a csa­ládot és hazaszállította őket az Epreskert utcára. Amikor fize­tésre került sor. Mezei felesége egy ötszáz forintost akart a so­főrnek adni, de mivel nem tudott visszaadni. Mezei felküldte a családot, hogy majd ő rendezi az adósságot. Kiszállt a kocsiból, átment a vezető felőli oldalra és bejelentette a kocsi vezetőjének, hogy nem fizet. — Miért — kérdezte meglepőd­ve a vezető, mire Mezei azt vá­laszolta: egyszer nem vitte el őt oda, ahová menni akart, mert jobb fuvarja akadt. A taxi veze­tője ki akart szállni a kocsiból, de alig dugta ki a fejét az ajtón, Mexei akkorát ütött rá, hogy megszédült és összeesett. Mielőtt felállt volna. Mezei meglátta, hogy a kocsi ajtajának irattartó­jában egy gumibothoz hasonló ütőszerszám .van. kikapta és az­zal ütötte a földön fekvő taxiso­főrt. Amikor Mezei megelégelte a verést, eldobta a 27 centi hosz- szú, műanyaggal bevont alumíni­um rudat és hazament. A taxisofőr feljelentést tett a rendőrségen, majd orvoshoz ment, hogy látleletet kérjen sérü­léseiről. A rendőrség megtalálta a helyszínen az ütőeszközt, s nemsokára Mezeit is előállították. A tárgyaláson elismerte, hogy nem akart fizetni, mert korábban nem vitte el a taxisofőr, a vere­kedésről azonban azt mondta: ő csak védekezett, s sikerült elven­ni a sofőr kezéből az ütőszerszá­mot. A bíróság nem fogadta el Me­zei védekezését, hét hónap sza­badságvesztésre ítélte és 5000 fo­rint pénz mellékbüntetés megfi­zetésére kötelezte. A szabadság- vesztés végrehajtását 3 év próba­időre felfüggesztették. Az ítélet jogerős. Holnap nyitja kapuit Ipari vásár Szegeden Idén július 18—27. között rendezik meg a Szegedi Ipa­ri Vásárt. A hazai kiállítók közül iparvállalatok, szövet­kezetek, mezőgazdasági szer­vezetek és magánkisiparosok mutatják be termékeiket. Je­lentkeztek külföldi kiállítók is: hagyományosan részt vesz Jugoszlávia, és a testvérváro­sok, Ogyessza, Lódz és Turku jellegzetes áruit is bemutat­ják Szegeden. A déli szomszéd, Jugoszlá­via közel 100 kiállítóval lesz jelen. A vásár jó alkalom, hogy a korábbi évek gyakor­latához hasonlóan tovább bő­vítsék a kishatármenti kap­csolatokat, a szépen fejlődő gazdasági, kereskedelmi együttműködést, az árucse­rét. A kétszázötven hazai kiállí­tó közül hetvenöt a főváros­ból, a helybéliek közül ötve- nen jelezték részvételi szán­dékukat, Bács-Kiskunból 23, és a viszonylag távoli Győr- Sopron megyéből tizenkét ki- állitó érkezik Szegedre. A rendezvények sorából nem maradnak el a divatbe­mutatók, szakmai és nemze­ti napok, filmvetítések. A rendező szervek díjakat osztanak ki a legszínvonala­sabb árukat bemutató kiállí­tók között. örvendetes hír a közönség számára, hogy ötven kiállító termékei a helyszínen meg­vásárolhatók lesznek. Gyermekbaleset Két napja olvashattuk: egy kisfiú körültekintés nélkül szaladt át egy pótkocsis te­herautó előtt, s a gépkocsive­zető — hogy el ne üsse —, jobbra rántotta a kormányt es belehajtott egy vegyesboltba. Egy hatott, három sérült, s ki tudja, milyen anyagi kár ke­letkezett a baleset nyomán. Bő három hete, hogy Nyír­egyházán, a Szánkó és a Pa­lánta utca kereszteződésében egy 6 éves kisfiú úgy kanya­rodott balra kerékpárján, hogy szándékát nem jelezte, s egv kocsi elütötte. Egy nappal korábban Kisvárüán, a Marx Károly út 5. számú épülete előtt egy kisfiú futott ki a járdáról’ az úttestre, ő is egy kocsi kerekei alá került, s sú­lyos koponyazúzódásokkal szállították kórházba. Sajnos oldalszám sorolhat­nánk hasonló, vagy szerencsé­sebb körülmények között ki­sebb sérülésekkel végződött baleseteket, amelyek főszerep­lői, előidézői a gyermekek. Az év elején örömmel számolhat­tunk be róla, hogy tavaly ke­vesebb baleset történt me­gyénk közútjain, mint egy év­vel korábban, s az idei év el­ső felében további javulás volt. Csak a gyermekbalesetek számában volt kedvezőtlen a változás. Míg 1.978-ban gyalogosként 49, addig tavaly 59 gyermek okozott balesetet, s lett egy­ben sérültje, vagy áldozata is az összeütközésnek. Az álta­lános iskolás korúak között nem volt olyan mértékű a balesetek okozásának növeke­dése, annál több hat éven alu­li gyerek futott féktávolságon beiül autó, vagy fordult ke­rékpárral útkereszteződésben szabályosan közlekedő jármű elé. Pedig nem csak az isko­lában, sok helyen már az óvo­dában is tanítják a közlekedés legalapvetőbb szabályait: De a szülőknek tudniuk kel­lene, hogy játék közben a gyermek elfeledkezik az eset­leg megtanult szabályokról is, s azt is, hogy 12 éves korig felügyelet nélkül nem szabad a gyereket elengedni egyedül főútvonalon kerékpározni. A sok, a növekvő számú gyermekbaleset miatt foglal­kozott e témával a napokban a megyei közlekedésbiztonsági tanács elnöksége, s úgy fog­laltak állást, hogy az iskolák­ban továbbra is szorgalmazni kell a gyalogosok, az utasok és a kerékpárosok közlekedé­sére vonatkozó szabályok ok­tatását, s olyan javaslat is született, hogy indokolt lenne a kerékpár-igazolványok ter­jesztését intézményesen meg­szervezni, amelyet az iskolák adnának, ha meggyőződtek a tanuló kellő közlekedési is­mereteiről. Nyár van, sokkal több ve­szély leselkedik a sok szabad idővel rendelkező, olykor fel­ügyelet nélkül maradt gyer­mekekre. Jó lenne, ha mind­ezek ellenére sem szaporodna a fekete krónika. Am ez nem­csak a gépjárművezetőktől kíván nagyobb figyelmet, ha­nem a szülőktől is nagyobb felelősséget követel! B. J.

Next

/
Thumbnails
Contents