Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-04 / 129. szám
1980. június 4. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Törvénysértés? Levélíróink — Máté Ist- vánné, Juhász Ferencné és Szahajda Péterné — valamennyien ez év januárjában mentek nyugdíjba a termelőszövetkezettől. Sérelmük ugyanaz: 1980-ban miért nem kaphatnak szabadságot, amikor 1979-ben teljesítették a kötelezően előírt tízórás munkanapokat? A termelőszövetkezet vezetősége ugyanis ezt megtagadta. Azért fogtak tollat, hogy megtudják: nem akarják-e őket — a nekik előnyt jelentő — jogoktól megfosztani? Ezzel a témával lapunkban már foglalkoztunk, éppen Fórum rovatunkban. Ügy látszik azonban, levélíróink figyelmét elkerülte. Ügyükkel mindegyik érintett termelőszövetkezetet is megkerestünk, és megnyugodva tapasztaltuk: nem volt törvénysértő a termelőszövetkezet vezetőségének az' intézkedése. Levélíróink mégis nyugtalanok, de bízunk benne, hogy talán az alábbi sorok megértetik velük: nem akarják jogaikat megcsorbítani a termelőszövetkezetben, hanem a hatályos munkaügyi szabályok szerint járnak el, melyek a termelőszövetkezeti tagokra érvényesek. A tsz-törvény azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak biztosít szabadságot, akik egész éven át folyamatosan dolgoznak a termelőszövetkezetekben, őket a munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadság illeti meg. Folyamatosan dolgozó tagnak pedig azt tekintik, aki az előző évben — túlmunka nélkül — 2300 munkaórát teljesített. A fizetett szabadságot mindig az esedékesség évében — ez levélíróink esetében 1979. év volt, ugyanis ők 1980. januárjától már nyugdíjasok — akadályoztatás esetén ennek megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni. A rendelkezés tehát nem azt jelenti, hogy az 1979. évi szabadságot 1980-ban adják ki, hanem a szabadság mértékének a megállapítása történik az előző évi teljesítés alapján. A rendelet egyértelműen kifejezésre juttatja tehát, hogy aki január elsejétől nyugdíjassá válik, azt szabadság már arra az évre nem illeti meg. Levélíróink itt vannak tévedésben. Ök valamennyien 1979-ben megkapták a szabadságukat, és 1980-ban már nyugdíjasok. Tudjuk, hogy a termelőszövetkezeti tagoknak még szokniuk kell, meg kell ismerniük a rájuk is vonatkozó munkaügyi szabályokat. Különösen az idősebbeknek. Hiszen régebben rájuk nagyon sok olyan kedvezmény nem vonatkozott, amit a munkaviszonyban állók természetesnek tartottak. A jogok kiterjesztésének örülni kell, és kár lenne, ha miatta több lenne a vita és a vélt sérelem. Soltész Ágnes ÜRÖM A NEVELŐOTTHONBAN Megélénkült az élet intézetünkben a múlt héten. A gyermeknap alkalmából patronáló szocialista brigádok látogatták meg kis óvodásainkat. Régi ismerősként üdvözöltük a Nyíregyházi Taév dolgozóit, akik közel ötezer forint értékű játékot, édességet ajándékoztak a gyerekeknek és a parkosításhoz földet szállítottak intézetünkbe. A iNagykállói Bőrdíszmű Szövetkezet „Ságvári Endre” szocialista brigádjának tagjai személyesen hozták el ajándékaikat. A nyíregyházi húsipari vállalat „Krúdy Gyula”, „Mező Imre”, „Szamuely” és „Kállai” szocialista brigádjai a debreceni kirándulásunk költségeit fedezték melynek keretében a gyerekeket elvittük az állatkertbe és a vidámparkba. A brigádok tagjai egy egész délutánt töltöttek intézetünkben, játszottak, barátkoztak a gyerekekkel. Katonák pedig a játszótér körülkerítésében segítettek, megjavították rádióinkat, lemezjátszóinkat. Intézetünk növendékei és dolgozói nevében hálás köszönetünket fejezzük ki az önzetlen segítségért, fáradozásaikért. Hetey Vilma, a balkányi óvoda és nevelőotthon igazgatója SZEMÜVEG Május 9-én napszemüvegemet elvittem Nyíregyházán a sávházban levő Qfotért-üz- letbe. Kértem, hogy a szemüveg szárát igazítsák meg, mert bő. Azonnal a műhelybe került a szemüvegem, de alig néhány perc múlva már törött üveggel került vissza, s a hölgy, aki ügyemet intézte, közölte, hogy 38 forintért kicserélik az üveget. Vagyis azt az üveget, amit a műhelyben eltörtek, nekem kellett kifizetni. Nem nagy összegről van szó, az igaz, de az Ofo- tért Vállalat szemléletével nem értek egyet. A kárt egyértelműen dolgozójuk okozta. A vállalási lapon az áll, hogy „használt keretének megmunkálásánál a tőlünk elvárható gondosság kifejtésére törekszünk. Nem vállalunk azonban felelősséget a használt szemüvegkeret olyan töréséért vagy deformációjáért, mely szakszerű munka mellett az anyag sajátosságának vagy elöregedésének következménye. Itt tehát a szemüvegkeretről van szó és nem az üvegről. Ügy gondolom tehát, méltánytalanul fizettették meg velem az üzletben az üveget. Kiss Lajos, Nyíregyháza, Szarvas utca 62. szám alatti lakos NINCS FELVÁSÁRLÁS Községünkben — Kántor- jánosiban — évekig volt tojásfelvásárlás, a kiskereskedők, vagy pbdig a szövetkezet jóvoltából. Ez sajnos 1979 óta megszűnt. Ebben az évben mindössze két hétig vette át a tojásokat az áfész. Azóta pedig rengeteg tojás összegyűlt, szívesen adnánk olcsóbban is, csak lenne kinek. Kérjük az illetékeseket, hog5r sürgősen intézkedjenek, mert különben sok ezer tojás kárba vész. A baromfitartó háziasszonyok Kántorjánosiból KÚT Y AIDOMÍ TÁS A JÁTSZÓTÉREN — Kivárjuk míg elmennek!... (Kiss Ernő rajza) Nyíregyházán a Szamuely tér és az Árpád utca 35. és 37. számú házak közé „beékelődött” játszótér eredeti hivatását nem tölti be. A környéken lakó kutyatulajdonosok kisajátították. Kedvenceiket ott futtatják, idomítják, miközben kiszorítják a gyerekeket a parkból, a játszótérről. Olykor még a felnőttek is megrettennek egy-egy „óriás” kutya láttán. Gazdája pedig csak mosolyog, fittyet hányva arra, hogy a teret nem az ő és társai „kutyahobbyjának”, hanem a gyerekek kedvéért, szórakozásáért rendezték. F. I.-né, Nyíregyháza, Árpád utcai lakos APRÓ HIÁNYCIKK A műanyag zsírfogó — a mosogatóba helyezhető műanyag szűrőcske — úgy látszik, jelentéktelen dolognak tetszik azok számára, akik gyártották, vagy gyárthatnák. Hasznosságát azok tudják igazán (és érzik hiányát), akik gondot fordítanak a lefolyók élettartamának meghosszabbítására. Miért nem gyártják esztendők óta ezt az apróságot? Kenyeres Miklósné mátészalkai lakos ELÁRVULT PARKOK Két és fél éve költöztem Budapestről ide, mert kedvelem a nyugodtabb, vidéki életet. A Sóstói út — eltekintve az óriási járműforgalomtól — ennek meg is felelne, de érthetetlen, hogy itt a parkok miért olyan kietlenek. A hatos és a nyolcas számú házakat nem védi az autók bűzétől, porától, zajától szinte semmi. Nyáron a kisgyermekes anyák alig találnak egy kevés árnyas helyet a közeli játszótereken. Mióta itt lakom, két tavaszon ültettek ugyan facsemetéket házunk köré, de azokat sajnos kitördelték, vagy pedig más ok miatt kipusztultak. Nem voltak életképesek. Most, ezen a tavaszon már nem is próbálkoztak az egészségesebb környezet megteremtésére. A házakat övező parkokból így lassan préri lesz. K. I., Nyíregyháza, Sóstói út 8. szám alatti lakos Szerkesztői üzenetek Sosó József ajaki, Führ Gáborné nagyhalászi, Bariba Endréné tiszabecsi, Katona József szamosan- gyalosi, Várkonti Sándor nyíregyházi, Fügedi Imre nyíregyházi, Puskás Ferencné hodászi, Buda Belőné tornyospálcai, Kovács Albertné vajai, Schuster Pál nyíregyházi, Hegyi Pál nyíregyházi, id. Tóth András sóstóhegyi, Dévai István vásárosna- ményi, Bunya Zoltán de- mecseri, Végh Istvánná napkori, Nagy Andrásné tiszaszentmártoni, Ács Jó- zsefné mátészalkai, Záródni Jánosné kótaji, Paczári Sándorné vajai, Molnár István mátészalkai és Sárga Barnabásné beregsurá- nyi olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Szélpál István tiszavas- vári, Kiss József Lajosné csengeri, Máté Istvánná szabolcsveresmarti, Szász József nagydobosi, Ducsi Dánrosné vásárosnamé- nyi, Révész Albertné nyír- pazonyi lakosoknak levélben válaszoltunk. Zsurzsa Sándorné kálló- semjéni, Rendes Sándorné borbányai olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk. Örülünk, hogy segíthettünk. Dézsi Györgyné ököri- tófülpösi lakost a nyíregyházi társadalombiztosítási igazgatóság többek közt arról is értesítette, hogy a 17/1975. (VI. 14.) MT sz. rendelet 127. §-a alapján a családtagi évek megvásárlására és nyugdíjhoz történő beszámítására van lehetőség, ha levélírónk jelenleg tagja a termelőszövetkezetnek. Gyarmati Béla nyíregyházi olvasónkat tájékoztattuk a városi tanács műszaki osztályának intézkedéséről, mely szerint Nyíregyházán, a Sólyom utca elején lakók gyalogos közlekedését a Vasvári Pál utca felé védőkerítéssel ellátott úttal biztosították. Gépjárművel — zsákutca jelleg miatt — mintegy 100 méteres kerülőt kell tenniük az itt lakóknak, ez a város fejlődésével, ilyen nagymérvű építkezésekkel együtt jár, ezért a városi tanács az érintett lakók megértő türelmét kéri. MÁS AZ ILLETÉKES 1980. április 17-i Kelet- Magyarországban „Hol a sajt” címmel megjelent észrevételben, Jósaváros hiányos sajtellátást tették szóvá. A cikk nyomán vizsgálatot tartottunk, a területen lévő boltok megrendeléseit és azok teljesítését megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a boltegységek megrendeléseit a nyíregyházi üzemünk maradéktalanul teljesítette, így a sajtellátásban mutatkozó zavarok nem vállalatunkat terhelik. Szabolcs megyei Tejipari Vállalat VÁRATLAN ÁRAMSZÜNET A közelmúltban Nagykálló, Mártírok utcai lakosok panaszkodtak áramszünet miatt. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy a kérdéses időben transzformátorállomást szereltünk e térségben, és emiatt kellett a kisfeszültségű hálózatszakaszt kikapcsolnunk. Erről valóban csak az érintett fűszerboltot tudtuk kiértesíteni, a lakosságot nem. A tervszerű kikapcsolások esetében e tájékoztatásban a községi tanácstól kapunk segítséget, természetesen, ha erre kellő idő áll a rendelkezésre. A sajtóban csak nagyobb területegységet érintő áramszünetről szoktuk az érintett lakosságot tájékoztatni, az üzemeket, vállalatokat pedig külön írásban is. Az üzemzavar esetében viszont nem is vagyunk kötelesek senkit sem értesíteni. Egyébként két napon át tartó áramszünetről panaszkodott a levélíró. Ez a községi vízvezeték-hálózat javításával volt összefüggésben. E kellemetlenségekért az érintett utca lakóitól ezúton is elnézést kérünk. TITÁSZ Vállalat nyíregyházi üzemigazgatósága Mennyi pótszabadság jár? — Az igazolatlan mulasztásról — A műszakpótlékról — A törzsgárdatagság elismeréséről Molnár Györgyné szabolcsveresmarti levélírónk munkaviszonyát nem egészen öt évig szüneteltette. Jelenleg határozott időre létesített munkaviszonyt. Kérdése: a korábbi 15 éves munkaviszonya alapján mennyi pótszabadság illeti meg? A jelenleg hatályos munkajogi szabályok értelmében ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály a munkaviszonyban töltött idő figyelembevételét írja elő, ennél minden munkaviszonyban töltött időt egybe kell számítani az egyes munkaviszonyok megszűnése módjától és a közöttük levő időkiesések tartalmától függetlenül. Ennek megfelelően a szabadság kiszámításánál a korábbi munkaviszonyát figyelembe kell venni és ennek alapján kétévenként egy nap pótszabadság megilleti. Kivétel ez alól az az eset, amikor a dolgozó fegyelmi elbocsátás büntetés hatálya alatt áll. Hódi Gábor csengeri olvasónk munkaszüneti napot megelőzően munkahelyéről igazolatlanul távol maradt. Ezért a munkáltató a munkaszüneti napot is igazolatlan mulasztásnak tekintette és ezekre a napokra munkabért nem számfejtett, amit méltánytalannak tart. A dolgozónak a Minisztertanács által meghatározott napokon nem kell munkát végezni, erre az időre átlagkeresete megilleti. Nem jár a dolgozónak munkabér, ha saját hibájából nem végez munkát. Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétségnek minősül, amiért a dolgozó felelősségre vonható és ezért a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályok szerint büntetésben részesíthető. Kollektív szerződés vagy munkaügyi szabályzat előírhatja, hogy az igazolatlanul mulasztással, vagy késéssel valamilyen juttatások, kedvezmények csökkentése vagy megvonása külön intézkedés nélkül is együtt jár. Ezek a megvonások azonban nem érinthetik a dolgozó részére jogszabályban biztosított járandóságot. A munkaszüneti napra járó díjazás ilyen juttatásnak minősül, ezért a munkáltató ilyen irányú intézkedése tévedésen alapul. Levélírónk kérje a munkaszüneti napra járó díjazás folyósítását, annak megtagadása esetén kérelmével forduljon a munkaügyi döntőbizottsághoz. Budaházi Antal nagyhalászi olvasónk tizenkét társa nevében kérdezi, hogy a második műszakban végzett munkáért 20, illetve 40 százalékos pótlék milyen feltételek esetén illeti meg. A munkaidő-beosztásuk szerint napi 10 órás munkarendben egymást felváltva, két műszakban dolgoznak. A két műszak időbeosztása 5,30-tól 1,30-ig tart. Kérdésük az, hogy mely időpontra illeti meg őket a délutáni, illetve az éjszakai műszakpótlék? A hatályos rendelkezések értelmében délutáni műszaknak az a műszak tekinthető, amelynek több mint a fele 14—22 óra közötti időtartamra esik. Éjszakai műszak a délutáni műszakot közvetlenül követő, illetve az utóbbi hiányában a túlnyomóan éjszakai órákra eső műszak. Levélírónk tájékoztatása szerint, a munkaidő-beosztásuk alapján két műszakban dolgoznak. Ebből következik, hogy a harmadik műszak után járó 40 százalékos pótlék folyósítására nem jogosultak, mert harmadik műszak nincs, illetve a második műszaknak több mint a fele 14—22 óra közötti időtartamra esik, ezért csak a második műszak után járó 20 százalékos műszakpótlékra tarthatnak igényt. Balogh Sándor vásárosnaményi lakos áthelyezéssel változtatott munkahelyet. Az előző munkahelyén kilenc éves törzsgárdatagsággal rendelkezett. Kérdése: az új munkahelyén megilleti-e a 10 éves törzsgárdatagsági viszonynyal együtt járó többletjuttatás, tekintettel arra, hogy az elmúlt évben kapta meg a 25 éves jubileumi jutalmat. A 25 éves jubileumi jutalom független a törzsgárdatagsági viszonytól. A jubileumi jutalom a dolgozó részére jár. A 10 éves törzsgárdatagsággal együtt járó jutalom azonban csak akkor illeti meg, ha az új munkahelyén a törzsgárda soraiba felvették és az új munkáltatónál érvényes törzsgárdaszabályzat alapján illeti meg a juttatás. Ezen a körülményen az sem változtat, ha áthelyezéssel került az új munkahelyére. Nagy Mihály, az SZMT politikai főmunkatársa !$$$$§ f^%N|ilMA^ jftj <88^; ®j | j
