Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-29 / 151. szám

t AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII. évfolyam, 151. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1980. június 29, vasárnap Tábla a kapun Q triánk serdülő, jó hírnevet szerző üze­mei, intézményei közül idén csaknem százan csatlakoztak ahhoz a ne­mes kezdeményezéshez, amelyet „Rendet, tisztasá­got a munkahelyeken” cím­mel első ízben hirdetett meg a SZOT. Jó érzés elkönyvelni: nö­vekszik a munkások tulaj­donosi szemlélete, munka- kulturáltsági igénye. E moz­galom a közízlést, a közéle- tiségben való részvételt, a munkavégzés biztonságát, a balesetek megelőzését szol­gálja. Nevel, embert for­mál, nem is említve most gazdasági, üzem- és mun­kaszervezési hasznosságát. Üzemek, gyárak, intézmé­nyek küldték be gondosan elkészített pályázataikat. Megalkotásában munkások, újítók, mérnökök, igazgatók vettek részt. Az SZMT-hez beküldött fényképek, terv­rajzok mutatják a távlatok­ban való gondolkodást is. A nyíregyházi papírgyárban 1200 nyírfát ültettek el. Sö­vénnyel erdősítették a gyár környezetét, jó levegőről gondoskodtak. Színesre fes­tik a gépeket, így hívják fel a veszélyforrásokra a munkások figyelmét. Az új­fehértói gyapjúszövőben be­vezették a környezetvédel­mi oktatást. A .gyári par­lagföldet szocialista brigá­dok művelik. A Szamos menti Állami Tangazdaság­ban környezetük ózonsávját védik. Sok-sok tanulmány­ban előírják az üzemi for­galmi rendet, a gyári utak portalanítását, rendbentar- tását. E zekben a napokban került sor a SZOT által adományozott oklevelek átadására a mun­kahelyi környezetvédele­mért legtöbbet tévőknek. Első ízben — a környezet- védelmi világnap alkalmá­ból — a nyíregyházi papír­gyár a Szamos menti Álla­mi Tangazdaság és az újfe­hértói gyapjúszövőgyár kol­lektívái érdemelték ki az elismerést. Igaz, nem jelzi náluk a tábla: tiszta munkahely, rendes gyár. Bár hasznos lenne, ha a gyárkapura is kikerülne ez az elismerés. F. K. Megtartották a gépszemléket Nehéz aratásra készülnek megyénk gazdaságaiban Péter-Pál napja van ma, az aratás hagyomány szerinti kezdőnapja. Ilyenkor péndül- tek meg először a kaszák, dőltek a búzaszálak, s rakták kévébe a terményt. Ez ter­mészetesen már a múlté, év­tizedek óta nem aratnak ka­szával, de ebben az évben a kombájnok sem kezdik meg a munkát július közepe előtt. Nem engedi az időjárás. A sok-sok csapadék, a szél hatására megdőlt a gabona, elfeküdt a talajon. Az árpa is még csak néhol szőkül, hiá­nyolja a meleget, a napfényt. Egyszóval késői, nehéz ara­tásra számítanak Szabolcs- Szatmár megye mezőgazdasá­gi nagyüzemeiben. A kom­bájnokat már mindenütt ki­javították, az újakat beállí­tották, s várják a kezdést. Megtartották a gazdaságok­ban a gépszemléket is — jó eredménnyel. Ezeken gondo­san ügyeltek a biztonsági fel­szerelések minőségére, a tűzvédelmi előírások betartá­sára. A napok, hetek óta tartó csapadékos időjárás nem­csak a kalászosok érését, ha­nem a zöldborsó szedését és a gyümölcsösök permetezését is akadályozza. A mezőgazda- sági nagyüzemekben leg­több helyen már túljutottak a tizenkettedik permetezésen. A problémát az okozza, hogy alig fejezik be a növényvé­delmi fordulót, már kezdhe­tik újra. Ugyanis a párás, csapadékos időjárás kiválóan alkalmas az egyes gombabe­tegségeknek. Most minden­Szövetkezeti nap képpen az a fő cél, hogy le­rövidítsék a permetezési for­dulók idejét, s az eddigiektől is hatékonyabban végezzék ezt a munkát. A minőség megóvásának döntő függvé­nye a mostani időszak. A rétek, legelők második kaszálását is akadályozza a sok eső. Amilyen jó volt a csapadék a növekedés idősza­kában, most olyan hátráltató tényező. Szabolcs-Szatmár megyé­ben több mint tízezer hektár a belvízzel borított terület, s ebből Felső-Szabolcsra 8500 hektár jut. A legnagyobb mértékben a rét- és legelő te­rületek kerültek víz alá, de a különböző szántóföldi nö­vényeket is sújtja a belvíz. A vízzel borított terület nagy­sága — a jelek szerint — csak kevésbé csökken, szinte állandó a csapadék utánpót­lása. Felső-Szabolcs térsé­gében júniusban 80—140 mil­liméter csapadék hullott, de a megye más részein is eier­te a 60—80 millimétert. Még a nyírségi homoktalajokon is áll a víz. A belvizes területeken éj­jel-nappal működnek a szi­vattyúk, vezetik a vizet a csa­tornákba, onnan a folyókba. Gondot okoz, hogy a mező- gazdasági nagyüzemekben nem mindenütt fordítanak kellő figyelmet a csatornák tisztántartására, kotrására, s így bizony a másodfokú bel­vízveszély még inkább foko­zódik. Érdemes brigádokat szervezni erre a munkára, hiszen a gyorsaság megfizet­hetetlen. (sípos) Kisvárdán Nagygyűlés, kultúrműsor, fiatalok találkozója Ma tartják Kisvárdán, a Várkertben az 58. nemzetközi szövetkezeti nap megyei ünnepségét. A hagyományoknak megfelelően a három megyei szövetség és a KISZ megyei bizottsága most is megrendezi a szövetkezetekben dolgozó fiatalok találkozóját. A Várkertben délelőtt nagygyűlésen emlékeznek meg a szövetkezeti napról, amit kultúrműsor követ. Ezután a legjobb szakácsok bográcsgulyásfőző ver­senyen mérhetik össze tudásukat, a szövetkezetek női és férfi labdarúgó- és kézilabdacsapatai pedig a salakon ver­sengenek az első helyért. Ezzel egy időben a megye öntevé­keny szövetkezeti néptáncegyüttesednek és citerazenekarai- nak bemutatóját nézhetik és hallgathatják az érdeklődők. Délután lovasbemutatót és -versenyt tartanak a kisvárdai pályán. A SZÁÉV kétszintes, 880 négyzetméter alapterületű OTP-fiókot épít Nyíregyházán a Sza­muely téren (Jávor László felv.) MA Menetlevelek nyomában (2 oldal) Á Parlament folyosóján (3. oldal) Az encsencsi titok (3. oldal) Minősítés — újszerűén (6. oldal) Á MÖSZ vezetői Nyíregyházán (16. oldal) Fedett átrakó épül Záhonyban A záhonyi vasúti beruházások egyik legjelentősebbike a fedett átrakó építése. A KEMÉV hozzálátott a két nor­mál és egy széles vágányt magába foglaló átrakócsarnok lefedéséhez. A csarnokhoz összesen 192 tetőelemet emelnek be. A 24 méter fesztávolságú, 10 tonnás elemeket különle­ges teherautókon szállítják Leninvárosból. A fedett átrakót kiszolgáló egyéb létesítmények épí­tése is jól halad, így 1982-re már az időjárás viszontagsá­gaitól megkímélve tudják a kisgéppel átrakandó és da­rabárukat a szovjet kocsikból a magyar vagonokba rakni a vasutasok. Képünkön: naponta 6—7 tetőelem érkezik, amelyet azonnal beemelnek a KEMÉV munkásai. (G. B.) Megválasztották a MEDOSZ és az ÉDOSZ megyei bizottságait A Mezőgazdasági, Erdésze­ti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezetének megyei bizott­sága június 28-án Nyíregy­házán tartotta választási kül­dő Vériekezl étét A küldött­értekezlet munkájában részt .vett dr. Hegymegi István, az MS1ÍMP KB tagja, dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára, Alexa László, az SZMT ve­zető titkára. A megyei bizottság öt évre szóló beszámolójában elhang­zott: a szakszervezet legfon­tosabb feladatai közé tarto­zott a termelőmunka segíté­se, s ebben figyelemre méltó munkasikereket értek el. Ja­vultak az exportarányok, elő­térbe került a minőség. Bő­vült a tároló és feldolgozó kapacitás. Eredményesebb lett a fafeldolgozás és a fahasz­nosítás is. A beszámolási időszakban az állami gazda­ságok 26, a tsz-ek 27 százalé­kos termelésnövekedést értek el. Az állami gazdaságokban kimagasló eredménynek szá­mít, hogy a szarvasmarha-ál­lomány 25 százalékkal nőtt. A munkasikerekhez nagyban hozzájárultak a szocialista brigádok. A kongresszusi munkaverseny különösen nagy lendületet adott a bri­gádmozgalomnak. A Sziklai Sándor brigád felhívásához a szakmához tartozó 639 brigád csatlakozott. A brigádok több mint 580 ezer forinttal támo­gatták a gyermekintézmé­nyek fejlesztését. Eredményesen működik a jogsegélyszolgálat az állami gazdaságokban, valamint a FEFAG-nál, a vízügyi igaz­gatóságon és az országos vál­lalatok 8 megyei kirendeltsé­gén. A jogsegélyszolgálat ak­tivistái öt év alatt 2723 pa­naszügyben jártak el, közre­működésükkel jelentősen csökkent a munkából kiesett napok száma. Tevékenységük hozzájárult ahhoz, hogy a vál­lalati munkaügyi döntőbizott­ságok által tárgyalt ügyek száma az 1975. évi 293-ról ta­valy 192-re csökkent. Javult a dolgozók élet- és munkakörülménye. Elterjedt a mozgó szociális létesítmé­nyek használata. A közpon­toktól távol dolgozók ellátá­sa is lényegesen jobb lett. Az elmúlt években a megyei bi­zottság kilencszer vizsgálta a dolgozók élet- és munkakö­rülményeit, s a gondokon az szb-k közreműködésével eny­hítettek. Ma már az erdőgaz­daság és a vízügyi igazgató­ság területén is melegedők és mozgatható szociális létesít­mények állnak a dolgozók rendelkezésére. A gazdaságok több új autóbuszt vásároltak. Több lett a béren kívüli jut­tatás. öt év alatt 35 üzemben 1061 dolgozó lakásépítését tá­mogatták a munkaadók. Az említettek közül 777-en mun­kásként dolgoznak. Milliókat fordítottak gépesítésre, a fi­zikai munka megkönnyítésé­re. Az állami mezőgazdasági üzemekben eredményes volt az oktatás. Tavaly 1287-en vettek részt szakmai tovább­képzésen, 185-en szakmun­kásvizsgát tettek. A tagszer­vező munka is javult. A beszámoló után válasz­tásokra került sor. A megyei bizottság elnökévé Kaisler Zoltánt, titkárává ismét Ho- vánszki Jánost választották. Az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bi­zottsága is szombaton tartot­ta választási küldöttértekez­letét. Az eseményen részt vett Balogh Károlyné, az ÉDOSZ főtitkára, Nagy Sán­dor, a párt megyei végrehaj­tó bizottságának tagja, dr. Fekszi István, az SZMT elnö­ke. A beszámolóban elhang­zott: öt év alatt megyénk élelmiszer-ipari üzemei meg­duplázták exporttevékenysé­güket. Korszerűbb lett a ter­mékszerkezet, különös gondot fordítanak a takarékos gaz­dálkodásra. Az elmúlt öt év­ben több új élelmiszeripari üzemmel és üzemrésszel bő­vült, gazdagodott megyénk. Átadták a mátészalkai tej­porgyárat, majd túrógyár épült Szatmár központjában. A gabonaforgalmi és malom­ipari vállalat új takarmány­keverő üzemeket épített és egy könnyűszerkezetes rak­tárral bővítette tároló kapa­citását. A Nyíregyházi Kon­zervgyár ez év tavaszán új üzemcsarnokot és korszerű szociális létesítményt avatott Tyúkodon. Az állatforgalmi és húsipari vállalat hizlaldát épített Felsősimán. Korszerű sütőüzemek is épültek, most van folyamatban a mátészal­kai kenyérgyár rekonstruk­ciója. A szocialista brigádmozga­lom jól segítette a termelést. A szakszervezethez tartozó üzemekben a dolgozók több mint 80 százaléka részt vesz a szocialista brigádmozga­lomban. A beszámolási idő­szakban a duplájára nőtt az ezüst-, ötszörösére emelkedett az arany fokozatot elért bri­gádok száma. Hat szűkebb kollektíva a „Szakma Kiváló Brigádja” címet is elnyerte. Fogyatékosság: a brigádmoz­galom, a kedvezőbb feltételek ellenére nem foglalkozik a kívánt mértékben az újítá­sokkal. A vállalatok kiemelt fel­adatuknak tekintették a fizi­kai munka könnyítését. Az állatforgalmi és húsipari vál­lalatnál például a balesetve­szélyes padozatot kicserélték, az anyagmozgatás egy részét gépesítették. A Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat­nál az egészségre is ártalmas bálapréselést gépesítették. A Nyíregyházi Konzervgyárban az alapanyag-szállítás egy ré­szét konténerrel bonyolítják le. A gabonaforgalmi és ma­lomipari vállalat a zsákok mozgatására emelőket vásá­rolt. Javult a dolgozók orvosi, pontosabban üzemorvosi el­látása is. A konzervgyárban, a dohánygyárban és a nyír­bátori növényolaj-ipari válla­latnál^ szakorvosi rendelő mű­ködik. Évről évre eredményesebb a szakszervezeti oktatás. Évente mintegy 1500 dolgozó vesz részt a különböző tanfo­lyamokon. A szakszervezet segítségével a felnőtt szak­munkásképzés is eredménye­sebb lett. A beszámoló után válasz­tásokra került sor. A megyei bizottság elnökévé ismét Marik Sándornét, titkárává Medve Jánost választották. Ezzel megyénkben véget ér­tek a megyebizottsági válasz­tási küldöttértekezletek. ★ A Postások Szakszervezeté­nek igazgatósági szakszerve­zeti- tanácsa szombaton Deb­recenben tartotta választási küldöttértekezletét. Megyénk több mint 1500 postás dolgo­zóját 24 küldött képviselte. A Postások Szakszervezete igaz­gatósági szakszervezeti taná­csának titkárává ismét Ha­rangozó Istvánt választották. ■I KeletSEB Magyarország

Next

/
Thumbnails
Contents