Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-28 / 150. szám

1980. június 28. KELET-MAGYARORSZÁG 7 GYERMEKVILÁG Játék, színház, versenyek Tábor Szatmári kerékpáros Till, a nagy tréfamester körtúra Szatmári kerékpáros körtúra kezdődött június 23- án a Fehérgyarmati 1. számú Általános Iskola szervezé­sében. De hogy addig se kelljen várni, előtte tiszaháti túrát szerveztek az iskola tanulói, amelynek során a pajtások megtekintették a túristvándi vízimalmot, majd a Móricz-emlékházat. A programot vidám szalonnasütés zárta. A bizony elég hosszú útvonalat minden probléma nélkül sikerült végigjárni, igaz két defekt és néhány lánclazulás közbeszólt, de ettől eltekintve nagyon kelle­mes időtöltésnek bizonyult a„főpróba”! (M. K. felv.) Till, a nagy tréfacsináló, örökösen csak viccelt, de mindig a szegények oldalán állt, és megszégyenítette a gazdagokat. Egyszer megtud­ta, hogy él a környéken egy kereskedő, aki szörnyen zsu­gori és fukar volt, s ráadá­sul élősködött a szegényeken, akik kénytelenek voltak ol­csón eladni neki állataikat. Tillnek sem kellett egyéb. Elment a piacra, a kereske­dőhöz, mivel tudta, hogy az már régóta áhítozik az ő pompás lovára. — Eladom neked a lova­mat — mondta neki Till. Az borzasztóan megörült, s nagy pénzt ígért a drága állatért. De Till mást akart. — Nekem nem kell a te aranyad. Odaadom ezt a lo­vat ingyen, csak engedd meg, hogy a szíjammal hármat üs­sek a hátsó feledre. Megörült a kupec, hiszen ezt nagyon előnyös üzletnek látta, nem kellett kiadnia pénzt. — Rendben van, áll az üz­let — felelte. Aztán átölelt egy hordót. Till pedig levette a szíját. Odagyűlt a sok nép a piacról, hiszen ritka lát­ványt nyújtott a két ember. Till pedig nagyot sózott a ke­reskedő hátsójára. Az fel- üvöltött fájdalmában. Majd másodszor is odavágott, s is­mét ordítás volt a felelet. A harmadik ütés azonban el­Szente Varga Mária: Három éhes óriás Élt egyszer valahol, ha megkérded, megmondom hol, élt három óriás. Rettentő Nagy óriás volt az egyik, Csak Közepes óriás a másik és Egészen Kicsi óriás a har­madik. Testvérek voltak, a nagy fekete hegyen laktak, s békességben, jól megfértek egymással. Csak a lábbeliken civakod­tak össze mindig. Mert a Ret­tentő Nagy óriásnak hétmér- földes csizmája volt, Csak Közepesnek olyan-amilyen bocskora, Egészen Kicsinek pedig egy rissz-rossz papu­csa. Az okozta a folytonos háborúságot, hogy esténként, amikor elindultak a világ túlsó felére* vacsoránakvaló- ért, sehogyse tudtak lépést tartani egymással. Rettentő Nagy szélsebesen eliramodott a hétmérföldes csizmákban, hiába próbálta utolérni Csak Közepes az olyan-amilyen bocskorban, Egészen Kicsi meg a rissz-rossz papucsok­ban. Mire a világ végére ju­tottak, Rettentő Nagy már régen hazaért a vacsorának­valóval. Megfőzte iziben, az­tán felfalta az egészet, mire azok ketten hazaértek. Unták már nagyon az éh­koppot, különösen Egészen Kicsi óriás unta. Egy este, amikor megint csak az üres kondért találta otthon, föld­höz csapta a rissz-rossz papu­csokat. — A nemjóját neki, most sem maradt vacsora! — mér­gelődött. — Ha ez így megy tovább, éhen pusztulunk — siránko­zott a középső, mert ő is olyan éhes volt, hogy szikrá­kat hányt a szeme. Lapított a Rettentő Nagy, mert neki most is tele volt a bendője. De a másik kettő nem hagyta békében. Addig gyötörték, amíg rá nem állt, hogy másnap ő induljon el utolsónak a vacsoránakvaló- ért, akkor biztosan nem tud­ja megelőzni amazokat. De bizony megelőzte, a hét­mérföldes csizmákkal egy szempillantás alatt odaért a világ végére. Megint csak el­vitte a vacsoránakvalót test­Játék a nevekkel írjátok be az alább felsorolt ne­veket az ábra víz­szintes soraiba úgy, hogy a kö­rökkel megjelölt első függőleges oszlopba kerülő betűk felülről .le­felé olvasva egy magyar író veze­téknevét adják eredményül! Ki az író? ÁRPÁD, HEL­GA, IZSÁK, KO­LOS, MÁRIA, SI­MON, TERÉZ, ZÁDOR. •qiezs-3JTIM : sajfajSaw vérei elöl, hazasietett vele, megfőzte, s mire azok előke­rültek, ő már a kondért is ki­nyalta. — Cseréljünk lábbelit! — kérlelte akkor a középső. Jól van, rá is állt az alku­ra, kölcsönadta a hétmérföl­des csizmáit Rettentő Nagy a középső testvérnek. Akkor meg az csinálta ugyanazt, mint a bátyja, ő ért oda el­sőnek, aztán meg haza, ő főz­te meg és falta fel a vacso­rát amazok elöl. Így hát most a Rettentő Nagy és az Egé­szen Kicsi maradt hoppon, vacsora nélkül. — Maradjunk itthon mind a hárman — ajánlotta a leg­öregebb testvér —, akkor nem tudjuk egymást meg­előzni, és senki nem felhatja fel a vacsorát a többiek elöl. Bölcs tanács volt nagyon, de így meg mind a hárman éhen maradtak. Olyan han­gosan korgott a gyomruk, hogy még a nagy fekete hegy is recsegni-ropogni kezdett. Csaknem elpusztultak már az éhségtől, amikor az Egé­szen Kicsi óriásnak mentő ötlete támadt. — Új lábbeli kell nekünk is, akkor majd nem tud meg­előzni bennünket a bátyánk! No hát nyomban ki is sza- batták a lábbeliket. Hétmér­földes olyan-amilyen bocs- kort a középsőnek, hétmér­földes rissz-rossz papucsot a kicsinek. Attól kezdve együtt indultak, egyszerre értek a világ végére, együtt értek ha­za, együtt főzték meg a va­csoránakvalót. Jól is laktak mind a hárman: rettentően jól a legöregebb, közepesen a második és egészen kicsit a harmadik. Libapimpós Tavirózsa bája bűvöl biggyeszkedve vár Tündérálmát fogva tartja kúsza zöld hínár Nádirigó nád bugáján zsákmányára les Korompettyes szitakötő szivárványt keres Libanimpós patak partján büszke gólya jár Tuliüántos tenyeredben pihegett a nyár Bodnár István maradt, helyette Till azt mondta: — Egyelőre elég a két ütés, majd ha tényleg el akarom adni a lovamat, jelentkez­hetsz a harmadikért, — azzal elvágtatott. A nép pedig tor- kaszakadtából nevetett, ka­cagták a póruljárt kereske­dőt, aki szégyenében messze elfutott, s legközelebb a pi­ac közelébe sem mert jönni. Német népmeséből fordította: Szaniszló Ferenc 11 helyett 12 Kedves gyerekek! Nem túlságosan sok helyes meg­fejtés érkezett a múlt heti Gyermekvilágban közölt „Is­merd meg megyédet!” című érdekes rejtvényre — nem is volt könnyű feladat, igaz. Mindenesetre jó néhányan vállalkoztak a rejtvényfej­tésre, és miképp kértük is, a keresztrejtvény megfejté­sével együtt beküldték a meg­talált helységneveket. A fur­csa az, hogy túltettek a rejt­vény készítőjén is, mert töb­ben olyan helységnevet is találtak a szövegben elrejtve, melyek szándékunk ellenére került oda — vagyis végső soron nem 11, hanem 12 el­rejtett falunév volt a meg­fejtés. Természetesen azo­kat sem hagytuk ki a sorso­lásból, akik a 11-nél megáll­tak, s nem keresgéltek to­vább ... Tehát a keresztrejt­vény nyertesei között három olyan gyerek is szerepel, akik beküldték a másik rejtvényt is! Annyit még hadd fűzzünk hozzá: többen is beküldték Terem község nevét, ám ezt nem fogadhattuk el, mivel nem több szóban volt elrejt­ve, hanem egyben! A helyes megfejtés a következő volt: Búj (a szöveg 5. sora), Ti- szanagyfalu (9—10. sor), Ke- mecse (15—16. sor), őr (19.), Túrricse (25.), Balsa (29.), Vaja (32.), Rakamaz (38.), Nyírmada (42—43.), Kék (43.), Ajak (47.), Paszab (51. sor). Végül hadd közöljük a rejtvény készítőjének nevét is: Hajdú József nyíregyházi pedagógus állította össze. Körtánc a tábor főépületében. emu. f A sóstói úttörőtábor gye- rekzsivalytól hangos már jó ideje: megkezdődött a tábo­rozási szezon. Az itt pihenő gyerekek rövid beszámolóját illesztettük a tábor életéről készült fényképek mellé. „A nyíregyházi 12. és 17. számú iskolából érkeztünk a táborba... Annak köszönhet­jük az itt töltött csodálatos két hetet, hogy jó kisdobos­munkát végeztünk. A »Tet­tekkel a mi világunkért« mozgalmon belül sikeresen teljesítettük a 4+1’ akció fel­adatait, s jó magatartással, jó tanulással is igyekeztünk ki­érdemelni a táborozást. Moz­galmas a tábori élet. Őrsöket alakítottunk a megérkezés után, s mindenki kapott fel­adatot. Egy percet sem unat­kozunk ! Ha rossz az idő, bent tölt­jük a nap jó részét. Játsz- szunk egy kis színházat! cím­mel tánc-, ének-, viccmondó versenyeket tartunk, volt mesemondás is. A mesékhez például rajzokat is készítet­tünk. Frissítőek a reggeli tor­nák és a délutáni ügyességi és sportversenyek. Ha pedig süt a nap, irány a strand­fürdő! Izgalmas horgászato­kat, felfedező utakat szerve- ., zünk a Sóstón — nagyszerű­en telik időnk.” Játék a szabadban. (Jávor László felvételei) TÖRD A FEJED! Vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Kicsinyítőképző. 7. Kártyalap. 8. Némán lök! 9. Tejipari melléktermék. 11. Azonos betűk. 12. Sem­mikor. 14. Bakó betűi keverve. 16. Meg­fejtendő. 16'. Kerti munkát végez. 20. Menyasszony. 21. Sakk fele. 22. Verssor­végi összecsendülés. 24. Néma arató! 25. .. . Ferenc, a kiegyezés korának nagy magyar politikusa. 27. Azonos betűk. 28. Kártyalap. 29. Börtönablakon van. Függőleges: 1. Ilyen folyadék a lúg (—’). 2. Morse- jel. 3. Elme. 4. Kétjegyű mássalhangzó. 5. Forma. 6. Megfejtendő. 10. Oxigén, hidro­gén, kén. vegyjele. U. ABQ- 13. Adósa egynemű betűi. 14. Időtől fogva. 15. Fon­tos nyári mezőgazdasági munka. 17. Né­mán sirat! 19. Télisportot űz. 21. Siheder. 23. Nem ilyen. 24. Félig ráállóü! 26. Kö. 27. Kereskedelmi érték. Megfejtendő: Nevezetes szabolcs-szatmárl fürdőhe­lyek (vízszintes 1, 16, függőleges 6.) Múlt heti megfejtés: E hét jelentős megyei eseménye volt FARKAS BERTALAN MEGYEI LÁTOGA­TÁSA. • Könyvjutalom: Szatmári Tünde Kisvár- da, Kői Rita Tornyospálca, Gyarmati Ju­dit Nagyhalász, Tánczos Enikő Tiszavas- vári, Németh Agnes Nyírparasznya, Mandzák Beáta Márokpapi, Martinák Ist­ván Kömörő, Vadnay Zsófia Nyíregyhá­za, Makay Andrea Fülesd, Almási Ildikó Nyíregyháza, Zámbori Éva Nyírtura, Ka­tona Ildikó Barabás, Mihály Edit Tárná, Szász Erzsébet Nagydobos, Nagy Béla Sza- mosszeg. a Sóstón

Next

/
Thumbnails
Contents